Liber Endre: Budapest fürdőváros kialakulása. 3. kötet (Budapesti Statisztikai Közlemények 82/2, 1934)
Ötödik rész - XXI. fejezet. Az 1929. évi fürdőtörvény, annak végrehajtási utasításai. A Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság (Kurkommisszió) megalakulása, programmja és első ténykedései
198 kerésekből a Balatont és Budapestet és egy későbbi végrehajtási utasítás keretében kívánta szabályozni az említett két nagy fürdőkomplexum balneológiai kérdéseit. Hosszas tárgyalások és mindenre kiterjeszkedő előkészítés után az 1934. évi november hó 9-én kiadott végrehajtási utasítás szabályozza Budapest székesfőváros területén a fürdőügyeket, kijelöli a fürdőzónákat és a fürdőpropaganda és fürdőfejlesztés intézményes biztosítására felállítja az úgynevezett Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottságot. A Gyógyhelyi Bizottság bevételeinek biztosítására az 1934. évi XVII. t.-c. az ásványvizekre, szikvizekre, mesterséges szénsavval telített üdítővizekre és fürdőjegyekre filléres mérsékelt illeték szedését rendelte el és ezzel biztosította a Bizottság működésének anyagi alapfeltételeit. A Bizottság konstrukciója olyan, hogy abban a hivatalos tényezőkön, a fürdőügy képviselőin kívül szakemberek is helyet foglalnak, részben hivatali állás, részben pedig miniszteri kijelölés alapján. A belügyminiszter nevez ki hat szakértő tagot és pedig egyet a fürdők részéről, egyet a szállodások köréből, a forrástulajdonosok közül, az utazási irodák képviselői közül, egy közlekedési szakértőt és egy jogi szakértőt. Kiegészíti még a Bizottságot a székesfőváros törvényhatósági bizottsága által kiküldött három tag. Amint az összeállításból is látszik, a Bizottság egyesíti magában úgy a szakszerűséget, mint a hivatali tekintélyt és mivel törvénnyel biztosított jövedelmek fölött is rendelkezik, megvan a lehetősége arra, hogy állandó, egyenletes és évekre kiterjedő szerves munkaprogramm alapján végezhesse el feladatait. Budapest idegenforgalmi értékei között jelentőség dolgában első helyre került a fürdőügy, mindeddig azonban a törvényes intézkedések és az anyagi eszközök hiánya lehetetlenné tette a rendszeres munka megindítását. A Gyógyhelyi Bizottság feladata, hogy a fürdőfejlesztés kérdéseit napirenden tartsa, a Budapest területén törvénnyel megállapított gyógyhelyek és üdülőhelyek fürdő- és városfejlesztési kérdéseit figyelemmel kísérje, fejlődésüket előmozdítsa és a fejlődést gátló intézkedéseket elhárítsa. A gyógyhelyek és üdülőhelyek területén a fürdőkkel kapcsolatos javaslatokat előkészítse, a hatóságoknak szakvéleményt adjon, a kisajátítási kérdésekben, adó- és illetékkedvezményekben eljárjon és a gyógyhelyek és üdülőhelyek erkölcsi és anyagi védelmét képviselje. A Gyógyhelyi Bizottság feladatai közé tartozik továbbá az orvosokkal való szerves kapcsolat megteremtése, a tudományos fürdőkutatás előmozdítása, Budapest földalatti kincseinek orvosi körökben való népszerűsítése és propagálása, külföldi orvosok meghívása, a hazai orvosoknak Budapest fürdőértékei iránt való érdeklődésnek felkeltése, orvoslátogatások rendszeresítése stb. A Gyógyhelyi Bizottság céljait a sajtó, reklám és propagandatevékenység minden eszközével igyekszik elérni, hirdetéseket ad fel külföldi és hazai lapokban, részt vesz kiállításokon, prospektusokat, propaganda-nyomtatványokat,