Brassói Lapok, 1970 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1970-03-26 / 12. szám

AZ RKP BRASSÓ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! #CE­HA#BRASSÓI LAPOK HATÁRKŐ A Román Kommunista Párt gazdaságpolitikájának és programjának természetes alapelve és következ­ménye, hogy állandóan figyelemmel követi az összes nemzetgazdasági ágak harmonikus fejlesztését, mert ez az alapfeltétele annak, hogy az anyagi és szellemi energia magas fokú hasznosításával sikeresen valóra váltsuk a X. pártkongresszus nagyszabású célkitűzé­sét, létrehozzuk a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalmat, amely új szakaszt jelent a szocialista Ro­mánia történetében. Ennek a következetes marxi-lenini politikának ú­­jabb bizonyságtételét szolgáltatta az RKP KB 1970. március 17—19-i plenáris ülése, amely rendkívül nagy horderejű dokumentumokat vitatott meg és hagyott jóvá az ország mezőgazdaságának az eddiginél sok­kal gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében. Mint is­meretes, a plenáris ülés elé terjesztett dokumentumok — az Országos program Románia Szocialista Köztár­saság állattenyésztésének fejlesztéséről és az állati eredetű termelés növeléséről 1970 és 1980 között, va­lamint az Országos program az ésszerű vízgazdálko­dásról, az öntözési, árvízvédelmi, lecsapolási és talaj­erózió leküzdési munkálatok kiterjesztéséről Románia Szocialista Köztársaságban az 1971—1975-ös években és az 1985. évig terjedő általános távlati előirányza­tokról — magukba foglalják a növényi és az állati termelés növelésének alapvető tényezőit. Ezek a programok szerves részét képezik a X. kongresszuson a román mezőgazdaság fejlesztésére előirányzott általános tervnek, és igen nagy jelentő­ségűek az egész nemzetgazdaság haladása szempont­jából. Már korábban is több pártdokumentum hang­súlyozta, hogy a mezőgazdaság a szocialista gazdaság alapága. Ezt ismételten kiemelte Nicolae Ceauşescu elvtárs a plenáris ülésen mondott beszédében, amikor rámutatott: „Nyilvánvaló, hogy belterjes, korszerű, nagy termelékenységű, a tudomány legújabb vívmá­nyai alapján megszervezett mezőgazdaság nélkül nem biztosíthatjuk sem a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtését, sem a kommunizmus épí­tését országunkban. Éppen ezekből a meggondolá­sokból kiindulva vizsgáljuk a mezőgazdaságban ed­dig kifejtett tevékenységet, jelöljük ki a határköve­ket a mezőgazdasági termelés még fokozottabb ütemű növelésére.“ A plenáris ülés — amelynek munkálatai a bírálat és az önbírálat szellemében zajlottak le — joggal hangsúlyozta mezőgazdaságunk felszabadulás utáni jelentős fejlődését. Azt, hogy falvaink és a mezőgazda­­sági dolgozók életében mélyreható forradalmi jelle­gű változásokat jelentett a szövetkezetesítés. Törté­nelmi tény és társadalmi valóság, hogy amikor a dol­gozó parasztság hűen követte a párt agrárpolitikáját és rátért a szövetkezeti gazdálkodás útjára, korlátlan lehetőséget teremtett a termelés növelésére, az agrár­­tudomány vívmányainak maximális felhasználására, s ezáltal a saját maga és az egész nép életszínvona­lának szüntelen javítására. Ennek gyakorlati megvalósításáért a párt az elmúlt két évtized során egyre nagyobb erőfeszítéseket tett a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának erősítésé­ért. Ha arra gondolunk, hogy a háború előtt mi­lyen kezdetleges és alacsony hatékonyságú műsza­ki felszereléssel rendelkezett az ország mezőgazdasá­ga, forradalmi fejlődésnek tekinthetjük, hogy ma há­za­­ szántóföldjein több mint 105 000 traktor és más mezőgazdasági gépek tízezrei dolgoznak, hogy csu­pán tavaly a mezőgazdaság mintegy 540 000 tonna aktív hatóanyagú műtrágyát kapott ! Az ország nemzetgazdaságának állandó fejlődésé­ben rendkívül sokatmondó az a tény, hogyha mező­gazdaság szocialista átalakítása a termelés rendszeres növekedésének körülményei között ment végi­e. Az erre vonatkozó számadatok önmagukért beszélnek (Folytatás­ a 3. oldalon) u­­­­jfesrt tavaszi előzetes ... II. SOROZAT, II. ÉVFOLYAM­­ , 1970. MÁRCIUS 26. M 12 OLDAL, ÁRA 50 BANI (3835 ■ Alsórákosi panasz — mi fékezi az új fizetési rendszer hatékonyságát ? (4. old.) ■ A példa ereje — A lenini eszmék térhódítása az erdélyi munkás- és szo­cialista mozgalomban (5. old.) ■ Elődök—kortársak rovatunkban : Kemény Zsigmond nyomában Pusztaka­maráson (6—7. old.) ■ Kis irodalomtörténet : Arany János (9. old.) ■ Népünk alapvető érdekeinek szellemében szüntelenül erősödik pártunk nemzetközi tevékenysége (12. old.)

Next