Brassói Lapok, 1970 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1970-09-17 / 37. szám

AZ RKP BRASSÓ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA. " Világ proletárjai, egyesüljetek ! ­ A MUNKA DIADALA Az idei év gazdasági fejlődésünk egyre maga­sabbra hágó útján a mérföldkő szerepét tölti be. Egy sikerekben, megvalósításokban rendkívül gaz­dag szakaszt, az 1969—1970-es ötéves terv idősza­kát zárja le. Eredményei ezért népünk szívós munkával megvalósított céljainak beteljesülését jelentik. S e beteljesülés — büszkén mondhatjuk — méltónak bizonyul az öt éve folyó kemény küzdelemhez, mert bár az év vége távol van még, a gazdasági eredmények máris az ötéves terv számos célkitűzésének megvalósítását jelzik. A pártszervezetek vezetésével az iparban kibon­takozott szocialista munkaverseny az idén eddig még nem tapasztalt eredményeket ért el. Ország­szerte kitűnő termelési sikerek születtek, amelyek eredményeként hazánk felszabadulásának évfor­dulója alkalmával több megye ipari dolgozói je­lenthették ötéves tervük célkitűzéseinek teljesí­tését. Az ötéves terv teljesítéséről szóló első jelentés Brassó megyében is jó néhány hónappal ezelőtt született. Azóta az ipari egységekből érkező hírek mind többször, egyre sűrűbben tartalmazzák lel­kes munkaközösségek jelentését : „ötéves tervün­ket határidő előtt teljesítettük“. E nagyszerű meg­valósítás az egyes egységek szintjéről vállalat­csoportokra, majd ipari központokra terjedt ki, hogy a napokban immár egész városok dolgozói mondhassák magukénak. Szeptember 12-én bo­garas lakosai, 15-én pedig Brassó municípium ipari dolgozói jelentették az ötéves terv eredeti össztermelési előirányzatainak teljesítését. S mi­közben e sorok íródnak, Brassó megye üzemei­ben, gyáraiban munkások, mérnökök, közgazdá­szok, technikusok tízezrei az 1966—1970-es ötéves terv utolsó értékeit teremtik meg. E sikereknek rendkívül fontos gazdasági, po­litikai jelentőségük van. Lehetővé teszik, hogy év végéig a megye ipara terven felül 1,4 milliárd lej többlettermelést valósítson meg, ami rendkívül szi­lárd anyagi és erkölcsi alapot, kitűnő indulási lehetőséget teremt a következő, 1971—1975-ös öt- ,­éves terv számára. U­gyanakkor messzemenően bizonyítják, hogy pártunk tudományos alapokon nyugvó gazdaság­politikája olyan vonzóerőt kép­visel, amely képes sikeresen mozgósítani a dol­gozók széles tömegét — románokat, magyarokat, németeket és más nemzetiségűeket — a szocializ­mus építésére hazánkban. A munka diadala ez — pártunk köré tömörülő dolgozóink újabb kimagasló sikere. BL Az ősz — mint mindig — most is tengernyi mun­kát ad a földművelőknek. S a múlt évi tapasztalat tudatában sokkal nagyobb felelősséget ró rájuk a szántás-vetés, az­ őszi termények veszteség nélküli be­takarítása, az állatállomány takarmányalapjának biz­tosítása és megannyi más teendő elvégzésében. A he­lyi párt- és állami szervek, a mezőgazdasági szervek és a termelőegységek vezetői és szakemberei számá­ra soha annyi felkészítőt nem tartottak, mint az u­­tóbbi időben. A különböző szinten elhangzott útmuta­tások és az azt követő intézkedési tervek sorozata az őszi munkák elvégzésének minden mozzanatát figye­lembe vette. A szokástól eltérően, az idén még minisz­teri rendelet is előírja a földművelőkre váró felada­tok teljesítését. Ilyen rendkívüli előkészületek után mi sem lenne természetesebb, mint az, hogy most, a­­mikor minden mezőgazdasági dolgozónak a mezőn a helye, minden „gépezet“ olajozottan működjék. Az említett nagyszabású elméleti előkészületeket Brassó megyében is megtették. Ezek gyakorlati alkal­mazása is megkezdődött. De kevés kivételtől eltekint­ve, sajnos nem úgy, ahogy kellene és ahogy a helyzet megköveteli. Úgy tűnik, egyesek nem okultak a múlt évi tanulságokból, végighallgatták a felkészítőkön el­hangzott tanácsokat, útmutatásokat, s mindebből csak azt a következtetést vonták le, hogy az őszi kam­pányra vonatkozó intézkedési tervek elkészítése a­­molyan formális kötelesség. Legalábbis ezzel magya­rázható az a nemkívánatos helyzet, amely Brassó me­gye mezőgazdaságában pillanatnyilag fennáll. A sajátos éghajlati és talajviszonyok, a sok évi ta­pasztalat alapján a mezőgazdasági szervek az őszi vetés optimális időszakát szeptember 15. és október 15. között állapították meg. A szecselei, sárkányi, csinki és más termelőszövetkezetekben már dolgoz­nak a vetőgépek. De az első kedvező hírekre máris árnyék vetődött. Egyetlen példa : az ósinki gazda­ság persányi brigádjában olyan rögös földbe vetik a búzát, hogy félő, néhány kerülés után tönkremennek a gépek. A talajelőkészítést végző traktorosok a tár­csa után nem szerelték fel a csillagkoronát, mert „senki sem mondta“ nekik. A napi programot meg­határozó írásuk sincs — bár ez kötelező —, mert a mérnök ingázik, s nem terjedhet ki a figyelme min­den „apróságra“, hiszen lekésheti a vonatot . Egyéb­ként a persányi brigádban és az egész gazdaságban az idén rendkívül alacsony volt a búzatermés, mert a tavaly ősszel is rosszul előkészített talajba vetették a magot, az agrotechnikai szabályok legelemibb kö­vetelményeit sem tartották be. S most, a vetés kez­detén ugyanazok a hibák ismétlődnek. S mindez az ésinki gazdaság több szakemberének szeme láttára történik ! A gyakorlat szigorú parancsa : csak magas szintű agrotechnikával érhetünk el jó termést. S ez a ta­lajelőkészítéssel, a talaj táperejének pótlásával kez­dődik. Félő, hogy az optimális vetési időszak az idén is — mint sok gazdaságban máskor — csak jó el- Maksai István (folytatása a 4. oldalon) Vashadoszlop a falunak II. SOROZAT, II. ÉVFOLYAM 1970. SZEPTEMBER 17. 12 OLDAL, ARA 50 BANI

Next