Brassói Lapok, 1926. november (32. évfolyam, 248-271. szám)

1926-11-28 / 270. szám

8­ oldal, 270. szám­. BlUSSrt* LAPOK 1925. november 28. Magyar Hitel 325.5, Osztrák Hitel 132, Salgó 572, Rima 155.5, Délivasut 202, Államvasut 383, Kohó 223, Atlantika 24, Ganz-Danubius 1020, Kőszén 4340, Papíripar 50, Nasici 1540, Szlavónia 43, Földhitelbank 217, Vik­tória malom 48, Kereskedelmi hitelbank 16, Pesti Magyar Kereskedelmi 1220, Urikányi 1390, Láng 120, Lipták 35, Schlick 90, Bras­sói 508, Zabolai 22, Cukoripar 1982.5, E­eme­­si szesz 142.5, Hungária műtrágya 25, Olasz- Bank 42, Angol-Magyar 75, Leszámitoló 83.5, Magyar-Cseh 14, Nova 362, Kronberger 1, Csáky 11, Izzó 1130,­­Magnezit 1535, Viktória bútor 1.6, Ofa 965, Maromsoky 4.5, Pesti Ha­zai 2390. Ideges embereknél és lelkibete­geknél az enyhe természetes „Ferenc József,, keserűviz jó emésztést, tiszta fe­jet és nyugodt alvást teremt. Világhírű idegorvosok véleménye alapján a Ferenc József víz használata az agy és a gerincvelő súlyos megbetegedései­nél is kiválóan ajánlható. Kapható gyógy­szertárakban, drogériákban és fűszerüz­­letekben. 2385 MEZOGAZDASÁG Nemzetközi közös eljárás mezőgazdasági kérdések megoldásánál. A nemzetközi mező­­gazdasági bizottság Párisban most tartott ülésein elhatározta, hogy 1927. év május havában Romániában tartandó tizenharma­dik nemzetközi mezőgazdasági kongresszu­sán életbevágó újításokat valósít meg. Így a mezőgazdasági érdekek megvédésére közös nemzetközi szervezetet óhajt létesíteni, amely szervezet a népszövetségben is képviseltet­né magát. Az előmunkálatokkal és szervezkedési sza­bálytervezet elkészítésével Lour tanárt (Brugg, Svájc) bízták meg, a szükséges sta­tisztikai és egyéb adatokat pedig a római me­zőgazdasági nemzetközi intézet fogja szolgál­hatni Friss tej a vasúti állomásokon. A cseh földmivelésügyi minisztérium kezdeményezé­sére a cseh vasúti állomásokon zárolt kis pergament tartányokban paszterizált tejet áru­sítanak. Ez az intézkedés végre egészséges és mérsékelt áru tejhez juttatja az utazó közönséget, ami nagyon fontos, különösen gyerekeknek és nőknek. Cukorvédvám Csehországban. A csehor­szági cukorgyárak központi szövetsége­i a kormánynak, tekintettel a cukortermelés ne­hézségeire, javaslatot tett a cukor kiviteli védvámok rendszeresítésére — ezen intéz­kedéssel befolyt pénzzel — óhajtaná a cukor­répa árakat emelni. Csehország az ausztriai felviteli vámokat Folyó év november hó elsejétől kezdve beszün­tette. _ Új földmívelési iskola Magyarországon. Lajtabánságban Járóházán a magyar kor­mány kisgazdák részére kb. 259 kat. hold területen minta gazdasággal párosult föld­­mives iskolát létesített. Az iskolát látogató kisgazdákat a régi gróf Batthyányi féle kas­télyban helyezték el. Ilyesmire Erdély kép­telen. Itt még a sok görög tűzzel beharango­zott két gazdasági vándor tanár kinevezése is késik. Pinezgauból nagymennyiségű tenyészálla­tot vittek Törökországba. A Krím félszigetre még 1917-ben importált pinezgaui tehenek igen jól beváltak és a Törökországba ke­rült példányok is megadják­ a napi 24 liter tejet, így a török mezőgazdasági körök nagyobb mennyiségű pinezgaui tenyészállat megvásárlását határozták­ el. (—) Brassói piaci árak. Marhahús, leves­nek kbr. 34—36 lej, marhahús pecsenye 59— 52 lej, sertéshús combja 54—56 lej, sertéshu karaj 60 lej, zsirszalonna 56—öt­ lej, zsir 74—76 lej, tojás darabja 3.20—3.59 lej, csir­ke párja 70—140 lej. — Élőállatárak kilóra Export ökör, élősúly kgr. 22—24 lej, sertés 32—34 lej, igás ökör darabja 8ooo—14ooo 1o ló darabja 4ooo—12ooo lej, ló luxus llooo- 20ooo lej. — Terményárak nagyban: Bűz 100 k­gr-ként 820—850 lej, rozs 520—550 le sörárpa 570—590 lej, takarmányárpa 530—,'i lej, zab 440—480 lej, tengeri, szemes 430 459 lej, lencse, nagyszemü 1700—1800 lej, bal fehér 400—153 lej, burgonya 140—160 lej. - · Takarmányárak nagyban, per 100 kgr. Szén­­ préselt 140—180 lej, széna laza 120—140 lej , szalma laza 70—90 lej, korpa 300—30 lej . SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET a kolozsvári sinitársulat huospeiMap . Csütörtökön este búcsúzott Janovics Je­nő úr­ és társulata tizenegynapi vendégsze­replés után a brassói közönségtől. A Ko­médiásnő című kedves és ötletes vígjáték volt a búcsúzóalkalom, mely Poór Lili, Mar­si Gizi, Székelyhidy Adrienne, Lackó Aran­ka, Mihályffy László, Kemény László és Lantos Béla kiváló színjátszó kvalitásain kí­vül magának Janovics Jenőnek művészi ala­kítását is élvezni engedte. A szépszámú kö­zönség melegen ünnepelte a távozó kolozs­vári művészeket, akik feledhetetlen estéket szereztek számára és a hosszabb évadra a legszebb reményeket ébresztették benne. || fiz első Rádió re- |­g­­entés Brassóban: 51 | d­HTflA/ I i, ~j!78!F |j % harisnya-, kötött- és gl 55 rövidáruháza 50 S Brassó, Kapu-utca Ej ! 31 | Legjobb és legolcsóbb El bevásárlási forrás! El IMagi) elenállóképesség'l Kitűnő fényhatás! Biztos áram megtakarítás! SEa| Szolid, szabott árak. ^*1 Két hátig teljesen EB vételárban árulunk! EJ Selyemharisnyák £| minden színben 21 1­19 fej. 1 2410 Ií®i1 --------- - -- -■ ,| .rn n-iT-n FUIMUS Regény Irta: JUSTH ZSIGMOND 13 — Papa, hagyjuk a turáni nyugalmat. — Ez azt jelenti, hogy a múltkor, igen Gábor, ne nevess, te meg Erzsi ne pirulj, (leánya egy egyszerű tagadó mozdulattal fe­lelt édes atyja­m szavaira) a leányom majd el­ájult, a szegény kis ideges gyermek. Tizedes, a paripám megbokrosodott, majd kitörtem a nyakamat a porta előtt és... Erzsit elhagy­ta turáni nyugalma. — Elájult? — kérdő Gábor nevetve. — Jól ismered. Kiszaladt a ház elé, meg­­ragadta a Tizedes kantárszárát és visszarán­totta. Megfékezte a lovat és megmentette édes atyja becses életét. Erzsébet szeretettel mosolygott atyjára. Nem szabadkozott egy­ cseppet se. — Olyan, akárcsak Rozgonyi Cziczelle! írt mondát Gábor. — Néked nem szabad. Ez atyám privi­légiuma. Nevezz becsületes hajadon nevemen Erzsébetnek. Tudod Gábor? Ezzel a leány felkelt, nyugodtan kezet adott a fiúnak, meg­csókolta­­atyja homlokát s kiment a szobá­ból. — Tán csak nem haragudott meg? — kérdezte nyugtalan arccal Gábor. — Ugyan dehogy. Nincs hiúság, érzé­kenykedés egy csepp se benne. De gyere, menjünk át a dohányzóba. Beszélgessünk. A kis teremben vig­­áz pattogott. A hű­vös tavaszi estéken még Ádám rendesen be­­gyújtatott a kandallóba. — Akarsz egy jó szivart vagy tán csibu­­kot parancsolsz? Gábor cigarettára gyújtott, Ádám egy ha­talmas török csibuko­t vett elő a pipatórium­ból. A kandalló elé telepedtek. A kis szoba kifejezte Ádám egyéniségét. A falakat könyvek lepték el, egymás mellett Darwin, Haeckel, Spencer, Geoffroy,St.-Hi­­laire, S­amasch művei. Néhány jó regény, néhány költemény. A kandalló panopliján fegyvergyűjtemény, amelyet keleti útjáról ho­zott. A szoba egy sarkában foszilok felhal­mozva. A kis kabinetet csak egy zöld ellen­zővel fedett dolgozólámpa világította be. Az ablaktáblákat a ház előtti nagy akácok haj­longó gályái kopogtatták. Otthonos, meleg zug volt. — Mily jó itt, milyen távol vagyok uta­zásaimtól. “távol a szállodák fagyasztó han­gulatától, az idegen világok idegen érzései­től. Itthon érzem magam itt nálad, bátyám... Ádám megveregette vállát. — Atyán is szeretett itt üldögélni. Ren­desen váratlanul érkezett. Kés­ő este betop­pant... majd mindig e kis szobában talált rám. Szinte látom magam előtt, amint az aj­tón hirtelen belép magas termetével, vadász­csizmákban, vadász­kalappal. Beleült abba a székbe, abba, amelyben te most ülsz. Pár percig hallgatott, aztán lassú, mély hangon terveiről kezdett beszélni, meg kedvenc tu­dományáról, a biológiáról. A családi viszo­nyainkat hosszan fejtegette, beszélt utazásai­ról. Majd tíz évvel volt idősebb nálam, meste­remnek tekintettem. Mesterem, kinek min­dent köszönhetek: nyugodt, boldog életemet, s mindazt az örömet, amelyet a munka okoz nekem. Én is csak olyanféle tésztából voltam gyúrva, mint a fiatal uraink szoktak gyúrva jönni. Lovagláson, vadászaton járt csak az eszem, az életnek csak a felszínét láttam..., egy ízben — de ezt még nem mondtam el néked, pár év előtt még tán meg sem ér­hettél volna tökéletesen, ma... meg fogsz , érteni. Gábor közelebb húzta a támlásszéket Idámhoz,­­feszült figyelemmel hallgatta. Le­hetett volna érdekesebb tárgy a világon an­nál, mint midőn gyámja Lles atyjáról be­szélt neki. — Nos — folytatta Ádám, felszítva pi­pája tüzet, — a téli időben történt. Vadász­­ni voltunk Újvárt, a Nifforoknál. Halálosan beleszerettem egy leányba; nevét nem mon­dom, minek mondanám, féreg asszony ma már, megviselte az élet. Talán a szenvedés meg is tisztította a lelkét azóta. Akkor még szenves volt. Én bomlottam utána, jártam városról-városra a nyomában. Képzelhetetlen dolgokat követtem el érte. Adósságokat csi­náltam, kis vagyonom egy része ráment a bolondságomra. Ez a szenvedély vitt, rítt fel­tart­ózhatatlanul s a leány csak bolonditott szinte egy álló esztendeig. Egy év múlva az­­on máshoz ment, ki gazdagabb volt mint én s kevesebb bolondságot követett el érte. Azt hittem, tönkre megyek; az ivásra adtam magamat, .. L ,, , .(Folytatjuk) • ’ \ *

Next