Brassói Lapok, 1927. február (33. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-18 / 38. szám

&• cl'ia'. II. szerm. BRASSÓI LAPOK 1927. fefoliui­r 18. MEZŐGAZDASÁG 1 Strassói gazdasági kamara isse Csak két gazdasági kamarát akarnak Erdélyben BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) A brassói gazdasági kamara három nap­ra tervezett ülését február hó 14-iki kez­­dettel Laticu János brassói prefekt elnök­lete alatt tartot­ta meg. Az ülés délelőtt 9 órára volt egybehíva, azonban csak délután volt megnyitható, mivel délelőtt a tagok nem jelentek­ meg határozatképes számban. A délutáni ülésen azonban már huszonkilencen voltak jelen. Az elnök ismertette a földmivelésügyi mi­niszternek azon leiratát, amelyben a mai gazdasági kamarákat olyan formán akarja megváltoztatni, h­ogy az egész országban nyolc kerületi gazdasági kamara legyen, amelyből Erdélyre kettő jutna és pedig egy Temes­várnak és egy Kolozsvárnak. A brassói gaz­daság kamara, a tervezethez törvényadta jo­gánál fogva, azon észrevételt tette, hogy Bras­só szék­hell­yei is egy kerületi gazdasági ka­mara létesíttessék. A brassói gazdasági ka­marához tartoznának: Csik, Háromszék,­­ el­vár­ti elv, Fogaras, Szeben, Kis- és Nagy­kü­küll­ő vármegyék. Moldován állategészségügyi felügyelő ajánlja, hogy egy küldöttség menjen a föld­­mivelésügyi miniszterhez a brassói kerületi gazdasági kamara létesítése ügyében. Nyisztor Aurél tapssal kísért beszédében ajánlja, hogy dr. Stefánd, Angelescu, Moga, dr. Eris­an és Nyisztorból álló bizottság dolgozza­ fel a brassói gazdasági kamarának eddigi mű­ködését, amely igen sok részben már is fedi a kormány tervezett gazdasági törvényjavas­latait. Különben is időt kell adni, hogy a meglévő kamarai törvény próbáltassék ki, mert alig másfél év után nem lehet pálcát törni felette. Moldován a tenyészállatokra kiadott költ­ségek részben való fedezésére a zootechni­­kától kér 40 százalékos támogatást amit a kamara engedélyezett A kamara 1927. évi költségvetése kereken 7 rhillió let, am­en­nek bevételi forrásaira­­és felhasználási tervezetére annak idején visszatérünk. A második nap délelőtt, Brassó város polgármesterének a kamarához intézett azon megkeresését olvasta fel az elnök, amely sze­rint a kamara ne foglaljon állást a minisz­ternek a kamarákat megszüntető tervezete ellen, hanem csak azon térést terjessze elő, hogy Brassó is legyen egy kerületnek a szék­helye. Azon kamarai tagok, akik három ülésen nem voltak jelen, a törvény módosítása ér­telmében megszűnt kamarai tagságuk. A törvényt módosító dekret a Monitorul Ofi­cial 286. számában jelent meg. Ezen az alapon elvesztették kamarai tagságukat Mol­nár Kálmán, Barabás József, Biró Benedek, Angi István és Daradics Félix. Felszólalások után a kamara úgy határozott, hogy neve­zettek szólíl­assanak fel, eleget óhajtanak-e tenni kötelezettségeiknek. Ha igen, és iga­zolják elmaradásukat, úgy egyelőre felfüg­geszti velük szemben a dekrét törvény vég­rehajtását. A brassói zoo­tchnikának a tenyészálla­tok biztosítására vonatkozó alapszabály ter­vezetét, — amelyet Kaufmes föld­míves iskolai igazgató állított össze, amely azzal a módo­sítással fogadtatott el, hogy elhullás esetén nem 89, — hanem 90 százalék téríttetik meg. Viszont a hozzájárulás a szükséghez képest 3 százalékról 5 százalékig is felemelhető lesz Moldován állategészségügyi felügyelő rész­letesen beszámolt a brassói zootechnika te­nyészállat vásárlásairól A gazdasági kamara hivatalos helyiségei a brassói prefektúrán nyertek elhelyezést. Ezek dologi szükségleteire a kamara költ­ségvetése terhére gondoskodik és méltányos bért fizet, jövőre pedig külön helyiségekről gondoskodik. Az orvosok szövetsége 23.000 le­j­­segélyt kér, a kérés a következő ülésen fog tárgy­altatni. — Barbier kamarai igaz­gatónak a fizetésén kívül — mivel nagy munkát fej­tett ki, visszamenőleg havi 1000 lej jutalomdíj állapíttatott meg. A kamara nem folyóiratot, vagy lapot ad ki működéséről, hanem évente jelentést, amelyben nem csak a működésről történik beszámolás, h­anem­ szakszerű tanulmányokat is közölni fog. Gazdasági előadásokat rendez szakemberek útján, amelyet megfelelően ho­norál a kamara. " S­PORT ' (x) A brassói E scotrkerskzet közgyűlése. A brassói Comitetul Regional, FSSR­ február 24- én este 9 órakor tartja meg a tiszti kaszinó­ban ezévi közgyűlését a következő tárgysoro­zattal: 1. Beszámoló. 2. Ellenőri jelentés. 3. Pénzügyi jelentés. 4. Öt tag választása. 5. Alosztályi alelnökök választása. 6. Ellenőr választás. 7. Egészségügyi bizottság kine­­vezése. 8. Pénzügyi és fegyelmi bizottság tag­jainak választása. 9. Az 1927 évi Sportprog­ramm megvitatása. 10. Előterjesztések, in­dítványok. fx) Wide első amerikai győzelmét Ne­warkban aratta, ahol egy 2390 yardos verse­nyein 6 perc 28.8 másodperces idővel lett első. (x) Dánia, Svédország és Norvégia nemze­tek közötti atlétikai viadalát augusztus 28- án Svppenhágában rendezik meg. (x) Joe Ray és Hubbard visszaamatőrizá­­lása. Az amerikai szövetség a norvég rúdugró rekorder. Hoff visszaamatőrizálása után most azzal a tervvel foglalkozik, hogy Joe Raynek, aki profi tréner és Hubbardnak, távol­ugrás világrekorderének, a professzionistává vált baseballjátékosnak is visszaadó amatő­r gél. Amerikában úgy látszik mind­en lehetséges. (x) Dempseyt egy nap alatt hatszor ope­­rálták. Csak rövid távirati jelentések szá­molnak be arról, hogy Dempsey a trénin­get abbahagyta. A most érkezett amerikai la­pokból részletes értesítést nyerünk Demp­sey esetéről és megtudjuk, hogy az exvilág­­bajnok igen súlyos és életveszélyes operá­ciókon ment át. Legutóbb egyik tréningjén balkezének középső ujját megsértette, nem vetett rá ügyet és tovább dolgozott. A kis sebből azonban vérmérgezés lett és olyan súlyosra fordult az állapota, hogy az erősen megdagadt balkart és vele együtt Dempsey életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentet­te meg. 18 órán belül hatszor operálták meg. Most már túl van a veszélyen, tréningről azonban meglehetősen hosszú időre le kell mondania. (x) Mesterséges evezőspálya. Milánó ki­rályi biztosa az evezésnek és a verseny­zésnek lelkes híve. BeRoni a neve ennek a sportfanatiku­snak, aki nagylelkű támoga­tásával csodálatos pályához juttatja már az olasz, illetve milánói evező­­ket. A Milánó közvetlen közelében elhúzódó Sambra-folyók szabályozási munkálatait úgy fogják elvégez­ni, hogy egy 2200 méter hosszú szakaszt 50 méter szélességűvé képeznek k, és­ ezt egye­düli azért teszik, hogy az evezős no­rt, helye­sebben az evezős versenyek részére meg­felelő hely álljon az olaszok rendelkezésére. Reprezentáció­képes, kaucióval rendelkező ellenőrt keresünk amerikai rendszerű hitelosztályimk részére NEUMANN M. RUHATELEPE R. T. BRASSÓ. FOIMUS Regény írta: JUSTH ZSIGMOND 73 A két férfi bement a kis dohányzóba. Letelepedtek a kandalló mellé, pár percig mindkettő hallgatott. Aztán Gábor gyorsan, szinte hadarva mondta el e pár rövid hó­nap történetét, de nem titkolva el semmit, még szerelmi tragédiájukat sem. Ádám­ végig hallgatta, egyszer se szólt a szavába, csak lassan pipált s csak azt nézte, a mint a csifrukjának a füstje lassan kari­­kázik a légben. — Tehát — szólalt meg, hogy Gábor elhallgatott — igy végződött a felső magyar­­országi hadjáratunk. Hm ... Vájjon az öreg Gábor mit szólna, ha hallana ezekről a más világon. — De hát mi lesz így velem ? — Te ver­zet? Te persze atyád végren­deletére gondolsz. Akkor tán még lehetett volna valamit tenni. Most már késő. Hall­gass reám. Atyád,tévedett... most már, hogy itt lenn jártál nálunk, elmondhatom azt, a­mit előbb nem­ mertem volna néked elmon­­dani... — Beszélj, — mondta Gábor rekedten az izgatottságtól. — De mit beszéljek hiába, nézd az Al­földet, ott vannak a parasztjai, azoké a jö­vő, mert magyar a világnézletük, magyar­­az érzéseit. Valamennyinek az anyaföldön áll a lába és felfelé tekint. Magyar nem hajtja meg fejét még Isten előtt sem, még ak­kor is emelt fővel beszél. Ennek energiájéban — mely a legerősebb a világon — szívósságá­ban bízok. Hiába akarták az utolsó évek­ őrült nemzetgazdaságával tönkre tenni, hiá­ba nyomták az egyetlen igazán magyar nem­zetgazdasági faktort, a földet, csak gyarapo­dott s lerázta válláról a terheket. Él fá­junk, s élni fog, mert erős és életre képe­sebb, mind a többinél. És hiába, az fogja Pestre is rányomni bélyegét, mint már rá is nyomta az irodalmait művészetére, hisz az Arany, a Petőfi hatása érzik lépten-nyomon. Nézz­e, látod ezt a zengő buza vetést, — mondta fel­­árva ablakát — ezt magyar ke­zek vetették ide, itt a magyar föld szivét hallhatod verni... ide­jére. "Én nem teszek semmit, csak nézem őket s vállaikra támasz­kodva megyek az egyensuly egyenes utján. Ebben élek, ezekkel élek s­­úszom az áram­­lattal... Értesz?­­ Gábor úgy érezte, mintha álomból éb­redne. Derült arccal, nyugodtan felkelt s gyámja vállaira támaszkodva, szinte mámo­rosan szívta be magába a magyar föld ál­dott illatát! 11. A magyar faj megismerését Erzsébeten keresztül kezdte meg. Ezer kérdést intézett hozzá, akárcsak a vak a vezetőjéhez, midőn lehullott szeméről a hályog és látni kezdi. Mint ki még a tárgyakat csak tapintja, lát­va alig ismeri meg. — Mondd Erzsébet és te nem vagy so­ha nyugtalan, ideges? — Valahogy­ csak lesz, sehogy még nem volt, igy mondják a falunkban. — De ha valamit kívánsz, akkor mit csinálsz? — Megvárom, hogy az a valami betel­jesedjék. Ha jó, örülök neki, ha rossz, ak­kor is elég időm­ marad búsulni felette, ha már megtörtént. — Szerettél már? A leány elpirult, de azért nyugodtan fe­lelt — Különös kérdés. Igen.­­ — Szeretsz még? — Igen, még mindig. ' ~■ — S ha az a valaki nem vesz el — te­szem fel? — kérdte Gábor nyugtalan szem­mel vizsgálva tekintetét. — Akkor — mondta a leány s lehatolt, hogy egy mezei virágot lelépjen — akkor azon fogok igyekezni, hogy egyéb vágyaimat is mind elöljem azzal az egyűvel, a melyben a többi mind benne foglaltatott. — Aziért? — Mert akkor a boldogsághoz igy kell eljutnom. — Hisz ez a lemondás. — Nem, ez a vágytalan boldogság, az a melyről kedves poétám Cóbel Minka a ver­seiben beszél. Én az ő tanítványa vagyok. Szeretem, mert éppen a filozófiádban" ma­gtár. A magyar és azért evolvált, mint a­hogy papa mondja. Igaza van, a vágytalan bol­dogság a legtisztább a világon.­­Foly­tatjuk.

Next