Brassói Lapok, 1928. január (34. évfolyam, 1-22. szám)

1928-01-21 / 17. szám

r *. oldal, 17. száza. BRASSÓI LAPOK­ 1928. január 21. ESEMÉNYEK,A­­VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL ÚJ kommunistapárt alakult Párisból je­lentik. A komm­unistapárt kijártjai Lenin és Marx Szövetség címen új kommunis­t­apárto­t alakítottak, amely kiáltvánnyal fordul a munkássághoz. A­ kiáltvány az orosz ellenzé­kiek száműzetését elítélve, felszólítja a világ munkásságát, hogy állítsák helyre az orosz októberi forradalom elveit Nagy sztrájk Németországban. Hallé­tól jelentik: A filmipari munkások sztrájk­­on léptek. Németországban eddig mintegy öt­venezer fémipari munkás sztrájkol, a­r­­i A tanútól is vádlott lett járásban a ma­gyar kötvényhamisítás ügyében még mindig folynak a szembesítések és tanúkihallgatások­. A legutóbbi szembesítések alapján a vizsgáló­­bíró csalás, hamisítás, hamisítvány forga­­lombahozataláért vádat emelt Dietz német ügyvéd ellen, akit eddig tanúként hallgat­tak­ ki. Torbíni Borist ideiglenesen szabad­lábra helyezték, úgyszintén Haast is. ■m 'n Szovjetkémeket ítéltek el Angliában. Lon­donban a szovjet javára való kémkedésért tíz-tíz évi fegyházra ítélték el Mac Cartney angol és Hansen német állampolgárokat, a­kiknek ügyét tegnap tárgyalták nagy izgalom­­mal.­­ Új Wb revolveres merénylet Szerbiában. Bolya község mellett lévő lőszerraktárt is­meretlen egyének állítólag azzal a céllal igye­keztek megközdíteni, hogy azt a levegőbe rö­pítsék. A merénylők tüzeltek az őrségre,­ egy katonát lelőttek és aztán elmenekültek. Mla­denovácban sikerült a merénylők közül hár­mat elfogadni, akik állítólag belgára­c és re­volverekkel és boniltákkal voltak felfegy­verkezve.* Masaryk sírkövet emeltet Led­án áldo­zatának Prágáiból jelentik. A halálraítélt Le­dán rablógyilkos, mint ismeretes, kivégzése előtt meg akart szöllni az olmützi fogház­ból. Menekülése közben az útját álló Kis Fe­renc magyar őrvezetőre lőtt, aki belehalt sé­rüléseibe A köztársaság elnöke most hősi magatartásáért sírkövet emeltet Kis Ferenc­nek a gömöri Baktipusztán.­­ Ujabib nagy hideget jósolnak. Budapest­ről jelentik: Az időprognózis közeli hő sül vé­dést és havazást jósol. A skandináv félszige­tet már elérte az új fagyhullán. Svédország­ban harmincnégy fokos hideg van­. •­V szovjet nagykövetet küld Rómába. Az olasz kormány hozzájárult Kurski igazság­ügyi népbiztosnak római szovjet nagykövet­té való kinevezéséhez­. Kurski helyébe a nép­biztosok tanácsa Jansont szemelte ki. • A bécsi nemzetgyűlés elfogadta a Ma­gyarországgal kötött egyezményt. A nemzet­gyűlés pénzügyi bizottsága nagy többséggel elfogadta a Magyarországgal 1927 márciusá­­ban kötött és a határrendezés során felme­rült egyes kérdések szabályozásáról szóló egyezményt.­­ Egy ismert budapesti úriasszony tra­gikus tűzhalála. A budapesti József-utcában a kigyuladt szobában bentégett Szentiványi Far­kasné Patay Jolán földbirtokos és kamarás özvegye. . Az előkelő hölgy három nap múl­va akart Abbáziába utazni üdülésre. A tűz a hálószobáiban keletkezett, elégett az egész berendezés, sőt a padló is. A szerencsétlen úrihölgy menekülni akart, de úgy látszik az erős füst miatt ez nem sikerült. A rendőrség bűntényre gondolt először, de a nagymértékű ékszereket megtalálták, csupán az 1600 pen­gőt nem, amely bizonyára a tűz martaléka lett. Megindították a nyomozást annak megál­lapítására, hogyan keletkezett a tűz, mert a villanyok égtek, tehát nem rövidzárlat okozta azt. A nagy szerepet játszó úriasszony tragikus halála nagy részvétet keltett a ma­gyar fővárosban. : ' • Új választások előtt Anglia. A­ londoni Daily Express parlamenti levelezője úgy ér­tesült, hogy a konzervatív párt vezetősége még ez évben új választásokat tervez, tuL t f" 1 ț r I m * ***. * nm wa annnrrtirirtrirnrviriririrrirr * n **** ******* Az ember, akinek defektje van . . . Akiket a háború utolsó és eltévedt golyói s uraltak Magyarok a nagyvilágban PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Ezekben az években kifejlődött bennem a külföldön egy bizonyos érzékenység honfitár­sakkal szemben,­­"megismerkedem" egy em­berrel, kezelünk, nézzük egymást; magyarul beszélünk — s közben mérlegeljük egymást, az egymás szemét, nézését, mozdulatait; — mit lehet tudni? Európa tele van velünk, ma­gyarokkal. — Araszt érd a vi­ban is megeshet veled, hogy Magyar Vendéglő integet feléd egy mellékutcán, a kirakatban paprikás sza­lonna és egy régi példány »Nyugat« — har­minc-negyven ezres kolóniákban élünk az ide­genben, falvaink vannak Páris mellett, ut­cáink Berlinben, Londonban, Bécsben, Ró­mában, — itt Párisban m­s van már egy féltu­­cat magyar vendéglő, magyar borbély, ma­gyar kenykereskedő, újságárus — hát per­sze, hazulról jöttünk és selki maga mestersé­gét folytatja Ha folytatja. De legtöbbször éppen ez a kérdés a" szemekben, hogy mit folytat most a másik? Ha a magyar szövő­­munkás ma külföldre indul, lehet mester a mesterségében, de egyáltalán nem­ biztos afe­lől, hogy esetleg mint lakatos keresi a kenye­rét Citroennél. Egy kicsit mindenesetre buli lesz, mert h­itegen, mert töltelék s mert az egész üzlet nem is megy valami jól. Itt aztán egészen függetlenül attól, amiről beszélni aka­rok, elénekelhetném én is a magyar munkás dicséretét külföldön, amiről néhány egészen személyes tapasztalatom is van, — hogy mi­lyen intelligens, hogy igényekre­­ éli az életét, hogy tiszta, értelmes és udvarias, s val­­ssájglos míntafalu mindenfelé egy-egy magyar telep a lengyel, olasz, román szláv telepítések kö­zött, — tisztaságban csak a nemzet veszi föl vele a versenyt, ae értelemben, iniciativá­­ban már a német sem — s mindezt nemi én mondom, hanem a franciák kiknek dolguk akad velük. Igaz, hogy a másik oldalán­ mind’­je veszekedetten politizál — akár mérsékelt, akár haladó, akár szocialista, akár bolsevis­ta, akár keresztény, akár zsidó,­ nem lehet húsz magyar ügy "együtt este egy korcsmá­ban, hogy az egyik föl ne álljon egy­­hordóra, s meg ne magyarázza a többi tizenkilencnek, hogy és miint kell jobbat term­elni­, s a ter­m­él­­ét jobban és méltányosabban elosztani. De ezen mind törtük már a fejünket, odahaza is, néha meglepően hangos és kellemetlen ered­ménnyel. » Nem erről Szeretnék beszélni, hanem­ arról a névtelen valamiről, amit ezekben az években magyarokkal szemben külföldön olyankor érzek,­­ néha csak egy nézés, egy fejbiccentés, egy kézadás az, amin észreve­­szett, hogy ennél is baj van, ennél a magyar­nál is valami baj van, — külföldön mind le­szokunk arról, hogy külön fölhatalmazás nélkül egymás személyi állapota után érdele­lőd­jünk, — egészen kis jelek csak azok, a­mik csalhatatlanul elárulják a bajt. Valami defekt ez, valami kis hiba — talán ő maga sem tudja már, mikor kapta, milyen alkalom­­mlal, milyen régen? Száz és száz ilyen ma­gyart ismerek személyesen mindenfelé, ilyen fds defekttel, — tudomásén, talán rajtam is ezt érzik mások, nagyon könnyen lehet. Egy ember bejön a kávéházba, vagy elmegy m­ellettem az utcán, s behúzott fejjel,­­óvato­san köszön, — ha a kezét nyújtja, csak az ujjait kapom* meg, — ha szól, vigyorog köz­ben, kényszeredetten és feszél­yezetten, s nagyon halkan beszél, és jelentéktelen dol­gokról - képtelenség­ valami lényegesről be ! Mélás vele, nxsgrtad, gyanakvó b­eti viaszmi húzódik, elüti egy bátortalan­ tréfával a hor­­got. Defektje van. A baj nem nagy, el lehet élni vele — csak az egész masina bágyadtab­ban funkcionál, kehes és lankadt rekordot már nem­ lehet csinálni Vele. Hol kapta, mi-­­kor? Maga sémi tudja. Ezek az évek, ez az el- 1 miult tíz év, tele volt ilyen névtelen, hivitelen­­ és hangtalan kis gyilkosságokkal. J— a hábo­rú láthatatlan, utolsó és eltévedt golyói so-­ rolták ezeket. Ez nem­ mehet haza, mert egy-1 szer ott volt egy gyűlésért, s fölirták a nevet. J — a­zt hiszi, hogy keresik, pedig legtöbbször­ a Scoltya sem törődik már vele —­­hány éves­­ volt akkor? Tizenkilenc, "húsz, — ma már" har­minc, de vagg mindig szűk­öl és lapít,­ — s most már szűködni és la­pí­tani és gyana­kodni fog, amíg él. A másiknak elkallódott­ valahol a neve. Vagy nemi mehet elcsatolt te-­­­rületre a családjához, vagy elkallódott a I bátyja, a nevelése, a cimné vágya egyszer egy I hoteles gyanakodva nézett reá, vagy egy I rendőr egyszer fölszedte valahol és pofon-­­ ütötte, vagy egy követs­égen fél napig kellett ! ácsorognia, s a végén reászóltak, vagy egy­­­­szer valaki azt hitte róla, hogy pufajiporbt­­ akar, pedig nem is akart, — és itt u­gyan iga-­­zán nem megy jól a sora, de ha hazamenne,­­ hát igazán nem­ várnak karosszékkel reá, —­­ s mi lesz az egészből, jóságos Isten, ezekből1 ] az évekből, amikor minden, család, otthon?] mesterség, szám­ék, képesség kallódnak és'' őrlődnek az órabéres napok megélhetési mal­­­mában? Ez orvosnak készült, s ma szerelőé és boldog­, hogy az lehet, — ez a költő autó-a­kát m­os egy garázsban. Mindez nem életbe­­váj­ó, csak defekt Nem­ tudja, hogy áll a vi­lághoz, s nemi tudja, mit gondol róla a vi-1 ráig, s egy napon más hotelbe költözik, nemi adja meg a címét, nem levelezik hazafelé, s elkezd az ismerősöknek ilyen óvatosan kö­­­szönni, ilyen bizalmatlanul. ] Nincs semmi komoly baja. Nem csinált!1 semmi rosszat. Defektje van, • j * S hogy van egy másik élet, családi család m­ellett, érdek érdek ellen, és mégis egy-­­­másért, összeronódva egy sűrű, otthoni sorsi­ba, azt már nem­ is hiszi el. A vonatok min­dtenfelé indulnak számára, mint haza, é­ Lisszabontól többet remél, mint Budapest-­ től. A reményről egyáltalán leszokott már,­ van valamije, azt ijedten eldugja, nemi beszél róla, mert semmit nem­ lehet tudni. Igen, ta­lán, ha akkor délután nemi megy el arra a gyűlésre, vagy ha idejében optál, vagy ha nemi megy be aznap az egyetemre, akkor ma könnyebb lenne minden. De ez csak egy ho­­­­mályos érzés, valami egészen bizonytalan visszfénye egy élménynek az öntudat felszí­nén, — visszfénye egy élménynek, amit nem­ mer elemezni soha. .. Talán Freud segíteni tudna rajta, ha lenne már nyilvános klinika az ilyesmire —­­ lehet, hogy csak egy egészen kis csavar az, ami egyszer meglazul, s egy hozzáértő mes­ter nehány ügyes mozdulattal még' mindent rendbehozhat Ha a kezét elkapja a gép, ak­kor a betegpénztár ingyen bekötözi, de ezek­re a másféle horzsolásokra­­egyelőre nincsen ingyenes rendelés. ' f] Defekt, kis defekt. Kullognak vele, zi­hálva él? tétován Európa országú­tjain. (b. *4

Next