Brassói Lapok, 1937. augusztus (43. évfolyam, 153-178. szám)

1937-08-27 / 175. szám

2 oldal A tüzérségi harc magában Sangnajban is erősen folyik. A japán tüzérség szakadatlanul bombázza a Jangcse folyó mindkét partját. Különösen erős tűz alatt tartják a Wangpao és a Wusung erőd közötti vonalat. A kínai tüzérség erélyesen válaszol. Szerdán reggel a japán repülők több bombát dobtak a putungi városrészre is. NEM ESETT MÉG EL SI KAL­GÁN, SE A NANKAUI HÁGÓ Az északkínai harctérről érkező új jelentések egészen másképpen festik a jelenlegi hadi helyzetet, mint ahogyan a tegnapi és tegnapelőtti hírek hozták. Kiderül az új jelentésekből, hogy a­ ja­pán csapatok jelentős előretöréséről szóló hírek legalább is elsietettek vol­tak. Maguk a japánok is beismerik, hogy a Kalgan elfoglalásáról szóló je­lentés elsietett volt, a nankaui bagó helyzete pedig még mindig tisztázat­lan. Van ugyan japán jelentés, amely szerint az átjárót végre valóban sike­rült elfoglalni, a kínai hírforrások azonban azt erősítik, hogy a kínai csa­patok egyik hadoszlopa megtévesztő elvonulásával zavarba hozta a japáno­kat, azt a látszatot keltve, hogy a kínai hadvezetőség feladta az átjárót és csak a visszavonulás idejére hagyott ott utó­védet. A nyugat felé elvonult kínai hadoszlop azonban visszatért és hátba támadta a japánokat, akik rendkívül súlyos veszteségeik után kénytelenek voltak visszavonulni. Így tehát a nan­kaui hágó sincs meg a japánok kezén, legfeljebb arról lehet szó, hogy a harc magában az átjáróban folyik. Az új japán jelentések azt hangoz­tatják, hogy a japán csapatok Kalgan közelében vannak és délnyugati irány­ban nyomulnak előre Huajlai irányá­ba. Természetesen a kvantungi hadse­regről van szó, amely Mandzsúriából tört be a kínai területre. Az anyaor­szágból szállított japán hadsereg még mindig Nankau körül foglalt, annak el­lenére, hogy az időközben szállított új csapatokkal 150 ezer főre emelkedett. Nankingi jelentések szerint a Tien­­csintől délnyugatra 50 kilométer távol­ságban fekvő Csingh­aj város mellett volt kemény csata azokkal a japán csapatokkal, amelyek erősítésül vonul­tak fel a nankani front felé. Kemény ellen­állással találkoztak a japánok Takungtao környékén is. A döntő csata azonban Északkínában valószínűleg akkor lesz, amikor az út­­ban levő kínai hadsereg teljesen fel­fejlődik. A japán hadügyminiszter a minisztertanácson­ arról számolt be, hogy a Peking-tiencsini vonal ellen 50 hadosztály kínai vonul fel, tehát mintegy 400 ezer ember. A most felvo­nuló kvantungi hadseregre tehát nagy szükség van, hogy a japán csapatok egyforma eséllyel vehessék fel a har­cot. MOZGOLÓDIK JAPÁNBAN A H­ÁBORÚELLENES ELLENZÉK Japánban a jelenlegi kormánynak sú­lyos ellenzéke van, amely a legutóbbi vá­lasztásokon jelentős többséget szerzett s csak a különleges japán viszonyok teszik lehetővé, hogy a kormány ennek ellené­re is a helyén maradhatott. Ez az ellen­zék most nyílt kérdéssé teszi, hogy vaj­jon hasznára válik-e Japánnak a kínai háborús kaland. A­ tokiói „Nicsi­ Nicsi“ című lap felhí­vással fordul a kormányhoz s kéri, hogy mondja meg világosan a japán nemzet­nek, miféle politikai céljai vannak Ja­pánnak Kínában. A lap hangoztatja, hogy a japán közvélemény igen helyte­leníti a kormány katonai szakértőinek azt a megállapítását, amely a kínai had­sereg értéktelenségére vonatkozik. Közli a lap egy Sanghajból sebesülten vissza­tért főhadnagy nyilatkozatát is. E nyilat­kozat szerint a kínaiak igen vitézül har­colnak és különös lelkesedéssel vetik magukat a támadásba. flSTRB Mozgó Hraany PÉNTEK, augusztus 25-től fut egy elsőrendű _ operett-film : Egy zeneszerző szerelmi élete Bájos cselekmény Csütörtökön fut Havas és sarafcék előtt film, főszere­pb­en PUBY KEELFP és DICK POWFII Két szív és egy Főszerepben KARL BRISSON, FRANCISC DAY ÜL 1* 1937. augusztus 27 Elköltözik Nankim­ból a kínai kormány Sanghaji jelentés szerint Csang-Kaj­­eek tábornok úgy döntött, hogy meg­változtatja a kínai birodalom főváro­sát. A­z új főváros Szecsuan tartomány székhelye, Csiangking lesz. A tábornok ezzel az átköltözéssel is jelét akarja adni annak, hogy Kína a végsőkig el­­lentáll a japán támadásnak. Az átköl­­tözködést valószínűleg szeptember 2-án jelentik be hivatalosan. Csiangking városának erre a célra való kiválasztása középmegoldást je­lent, amennyiben a szovjetbarát kínai pártok Szianfu mellett kardoskodtak, míg az angolbarátok újra csak Sang­­hajt ajánlották a kínai birodalom jö­vendő fővárosának. A NÉMET KERESKEDELEM SÚLYOS HELYZETE A JAPÁN-KÍNAI VI­SZÁLY MIATT A németországi ipari és hajózási élet veze­tői értekezletet tartottak a távolkeleti helyzet­­tel kapcsolatban. Megállapították, hogy a ja­­pán—kínai háborúskodás igen súlyos helyze­tet teremtett a német ipar és kereskedelem számára, mert a kikötők elzárása miatt, vala­­mint a vasúti vonalak túlterhelése következté­­ben teljesen megszűnt a Kínával való keres­kedelmi kapcsolat. Németország nem kaphat­ja meg azokat a nagyon szükséges nyersanya­­gokat, amelyeket eddig Kínából szállított és a német nagyipar sem szállíthat most fél­­gyártmányokat Kínába. A hiányzó nyers­­anyagokat és élelmiszereket most más orszá­­goktól kell beszereznie Németországnak, jóval magasabb árakon. A francia sajtó a be nem avatkozás politikája mellett A francia sajtó egyre fokozódó nyugta­lansággal figyeli a távolkeleti eseményeket. Az Epoque így ír: „Amennyire a németek kívánják Japán győzelmét, annyira kivon­­ják az oroszok a japán vereséget. Két vi­lágnézeti csoport, nevezhetjük parancs, uralminak és demokratikusnak, vagy fa­­sisztának és bolsevistának, áll szemben a Csendes-óceánon is, mint a Földközi ten­­geren. Meg fogjuk látni, várjon lesznek-e államok, amelyek a japán—kínai háború­­ba is úgy beavatkoznak, mint a spanyol polgárháborúba? Megtörténhetik ez, ne­­künk azonban tartózkodnunk kell, nehogy belekeveredjünk ebbe a játékba.“ A La Republique így íz. Inkább, mint bármikor, meg kell őrizni ma a be nem avatkozás elvét. Szerencsére a francia po­litikusok higgadtaknak bizonyultak már a spanyol polgárháború kezdetén is. A L'Aube: Amennyiben Japán mélyen bele­veti magát ebbe az ügybe, azért csinálja, mert tudja, hogy a Földközi,tengeri bo­­nyodalmak megkönnyítik a dolgát. A bé­ke azonban vitathatatlanul oszthatatlan. A mai háborús járvány idején csak a fasisz­ták tagadhatják ezt, akik a realizmus ál­arca alá rejtik szándékaikat. Látszik most, hogy mekkora hiba volt a támadások el­tűrése. Most új tűzfészek gyulladt ki a Csendes-óceánon. A legkisebb könnyelmű­ség és a legkisebb gyávaság is súlyos, helyrehozhatatlan következményekkel jár­hat. ÚJABB ÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELEN­TÉSEK A HADIHELYZETRŐL A japán főhadiszállás szerdán délben a kö­vetkező jelentést adta ki: — A Sanghaj környékén, különböző helye­ken, augusztus 23-án kihajózott japán csapa­tok folyatják előnyomulásukat és visszaver­ték a kínaiak támadását Csapejnél. Az elmúlt éjszaka véres közelharc volt a harcvonal több pontján. A japán körök megítélése szerint a kínaiak augusztus 13-tól kezdve Sanghajban több, mint 10 ezer embert veszítettek. Három­száz kínai sebesültet a nemzetközi negyednek ugyanabban a kórházában ápolnak, amely 1932-ben is menedéket adott a kínaiaknak. A kínai főhadiszállás összefoglaló jelentése így szól: — Wusung mellett egy egész ezred japán katona semmisült meg parancsnokaival együtt. Itt a kihajózás egyáltalában nem si­került. Lousengből segítő csapatok érkeztek, ezek közül a kínaiak néhány száz foglyot ej­tettek. Vencsiaopangnál 300 partra szálló ja­pán katonából 200 elesett, a maradék tartja magát és erősítést vár. Csiam­apangnál 2 ezer japán katona szállott partra, de ezek közül mindössze 500 tudott visszamenekülni a hadi­hajókra. A többi elesett, vagy fogságba ke­rült. Nansuenál és Putungnál 1200 japán szál­lott partra, de a kinai csapatok szétzúzták ezt a csapatot is. Hangoztatja végül a kinai jelentés, hogy a kinai csapatok az utolsó pillanatban jelentős erősítéseket kaptak a Jangcse partjára s így abban a helyzetben vannak, hogy minden újabb kihajózási kísérletet meg tudnak aka­dályozni. Sanghaj részes térképe Szatmár egyik magyar lapját betiltották, a másiknak munkásai sztrájkba léptek Satu-Mare—Szatmár, aug. 25. A Szatmáron megjelenő „Újság“ cí­­mű magyar nyelvű napilap nyomdászai bérköveteléseik miatt sztrájkot kezd­tek. A nyomdászok elsősorban is az el­len tiltakoznak, hogy a lap tulajdono­sai idegen városbeli, szervezetlen mun­kásokat foglalkoztatnak és a szervezett nyomdászok jogos bérköveteléseit ilyen eszközökkel akarják letörni. Ugyancsak követelik a nyomdászok el­maradt béreiket is. Miután az Újság tulajdonosai a nyomdászok követelé­seit nem akarták teljesíteni, a sztrájk tart. A sztrájk folytán az „Újság" nem jelenik meg és mivel Szatmár másik magyar napilapját, a „Szabadsajtóit néhány hete betiltották és a rendelke­zés felfüggesztését még nem sikerült keresztülvinni, Szatmár most helyi jel­legű magyar napilap nélkül áll. Miért akarnak a németek két Duna-hidat építeni? (Bucuresti) A Braune Wirtschaftspost, a német nemzeti szocialista párt hivatalos gazdasági tudósítója legutóbbi számában (augusztus 17) foglalkozik a németek egy­re gyarapodó befolyásával, melyet a du­­n­amenti, de főleg a balkáni országokban elértek és azt írja, hogy a forgalom most már olyan jelentékeny, hogy gondoskodni kell a Németországgal gazdaságilag szo­rosabb összeköttetésbe került államok köz­lekedésének megjavításáról, illetőleg meg­gyorsításáról is. Evégből első teendő lesz Bulgária, Jugoszlávia és Románia között két új Dunahidat építeni, mert ezáltal a tranzit­forgalom lényegesen megrövidül és a nyersanyagok elszállítása, illetve az ipari termékek elszállítása a balkáni álla­mokba (dunai útán) sokkal ocsóbb lesz. Ehhez a valóban igen érdekes és ben­nünket közelről érintő német félhivatalos jelentéshez a nagytekintélyű Financial Times azt az érdekes értesülést kapcsolja, hogy a németek legfőbb gondja most a nyesanyagforrások felkutatása és kiakná­ zása s minthogy a tengeren túl deviza nél­kül nem igen boldogulnak, a német devi­zakészlet pedig úgyszólván a minimumra sorvadt, közelebbi piacokra, elsősorban a balkáni piacokra vetik rá magukat és főleg Jugoszláviából és Bulgáriából igye­keznek mindent felhozni, ami csak hasz­nálható. Mindenért ipari gyártmányokkal, illetve félgyártmányokkal fizetnek s mint hogy a Balkán államok még igen nagy­mennyiségű ipari gyártmányt használhat­nak, a németek sikeresen folytatják nyers­anyagkutató munkájukat. Ez is egyik oka annak, hogy Németor­szág meg akarja javítani a Balkán-álla­mokkal vasúti kapcsolatait és minthogy részére a legolcsóbb a dunai út, ezért igyekszik két új dunai híddal a vasúti for­galmat meggyorsítani. A két új híd közül az egyik az Aldunán Jugoszláviát Ro­mániával­ kötné össze, a másik Bulgária és Románia között létesítene kapcsolatot. Még meg nem erősített jelenté­­sek szerint Németországban a jövőben a papok hitoktatással nem foglalkozhatnak Bécs, augusztus 25. A Salzburger Chronik németországi ér­tesülései szerint a német kormány még július 14-ikén elrendelte, hogy ősztől kezdve a papok ne foglalkozhassanak hitoktatással. A rendelet szerint már szeptemberben értesítik az összes katoli­kus hittantanárokat, hogy­ nem adják meg az engedélyt a hitoktatásra. A szűk­­szavú jelentés nem részletezi, hogyan fog történni a hitoktatás ezután Németor­szágban. Valószínű világi, nyilván nem­zeti szocialista szellemű tanárokat bíz­nak meg vele.

Next