Brassói Lapok, 1940. február (46. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-14 / 35. szám
040 február 14 *». L KÖZGAZDAS Kiviteli értékvámokat vezettek be az árpára, zabra, szénára, hüvelyesekre, olajmagvakra, olajokra, épületfára, textilhulladékra és petróleumcikkekre 4 tsifalommányeseit árnyal újabb tenderezésig továbib sem lehet kivinni az országitól (Bucuresti) A Monitorul Oficial február 10-iki számában egyszakaszos rendelettörvény jelent meg, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy külön rendelettörvények útján kiviteli vámokat állapítson meg bármilyen kivitelbe kerülő áru részére, még akkor is, ha valamely áru a múltban vámmentességet élvezett törvény, rendelettörvény, vagy királyi rendelet alapján. Az így megállapított kiviteli vámok ugyancsak rendelettörvény útján emelhetők, csökkenthetők, vagy megszüntethetők. E rendelettörvény alapján a hivatalos lapnak ugyanabban a számában egy másik rendelettörvény jelent meg, mely kiviteli vámokat léptet életbe a gabonaféléknél, olajmagvaknál, texuilanyagoknál, fánál, cellulózénál és petróleumtermékeknél. A rendelettörvény első szakasza kimondja, hogy részben új, részben módosított vámilletékeket állapít meg egyes exportcikkeknél, a rendelettörvényhez mellékelt jegyzék szerint, amely egyenlő jogú részét alkotja a törvénynek. A jegyzékben minden egyes cikknél feltüntetett vámilletékek helyettesítik az eddig érvényben volt vámokat. Az új vámilletékek február 10-iki hatállyal életbe is léptek már. Az új kiviteli vámok a következők: 283. vámtétel. Árpa az érték 20 százaléka. 284. vámtétel. Zab, 10 százalékos értékvám. 288 vámtétel. Bab, borsó, lencse, az érték 20 százaléka. 315. vámtétel. Lenmag, az érték 25 százaléka. 316 vámtétel. Kendermag, az érték 25 százaléka. 317. vámtétel. Tökmag, az érték 25 százaléka. 318. vámtétel. Napraforgómag, az érték 25 százaléka. 319. vámtétel. Mindenféle nemes repce (colza és navetta), az érték 25 százaléka. 320. vámtétel. Tavaszi és vadrepce, az érték 25 százaléka. 321. vámtétel. Mustármag, az érték 25 százaléka. 324. vámtétel. Ricinusmag, az érték 25 százaléka 327. vámtétel. Minden más meg nem nevezett olajmag, az érték 25 százaléka. 334. vámtétel. Lenolaj, az érték 20 százaléka. 335. vámtétel. Repceolaj, kenderolaj és mustárolaj, az érték 20 százaléka. 336. vámtétel. Napraforgóolaj, az érték 20 százaléka. 359 ex. vámtétel. Széna, az érték 15 százaléka. 360. vámtétel. Mindenféle opamogácsa és pogácsaliszt, az érték 10 százaléka. 461—464. vámtétel. Kender, kenderfonal és mindenféle len, az érték 15 százaléka. 628—629. Fenyőfarönk és mindenféle más gyantás faanyag, tölgyfarönk, az érték 5 százaléka. 637. vámtétel. Fejszével, vagy fűrésszel megmunkált épületfa, az érték 5 százaléka. 639 vámtétel. Baltával, vasrú fűrésszel megmunkált talpfa, az érték 10 százaléka. 728 vámtétel. Rongyok, darabok és szünet hulladékok, kötött-szövött hulladékok, növényi textil anyagokból, az érték 10 százaléka. 731. vámtét"' Mindenféle cellulózé, az érték 5 százaléka. 1098 vámtétel. Nyers kőolaj, az érték 13 százaléka. 1010. vámtétel. Bőrmilyen sűrűségű benzin, az érték 13 százaléka. 1011. vám*''-1 ' ’• '«• finomított '''ágitó petróleum, bármilyen sűrűségben, az érték 1' - auiéka 1012. vámtétel. Bármilyen sűrűségű lepárolt, vagy finomított giépolaj (motorin', az érték 13 százaláka. 1013. vámtétel. Bármilyen sűrűségű kzelőoai Inakira, az érték3 százaléka. 1014. vámtétel. A petróleum finomításból keletkezett koksz, az érték 13 százaléka. 1013 A petróleumtermékek desztillálósénál visszamaradó melléktermékek, az érték 13 százaléka. 1016 vámtétel. Bármilyen sűrűségű, nyúlósságú, gyúlási és lángolási pontú ásványi olaj, az érték 13 százaléka. 1017. Mindenféle kenőcs, amelyben ásványi olajok vannak, az érték 13 százaléka. 1020. Finomított, vagy nem finomított parafin, beleértve a petróleumviaszt is, ,az érték 13 százaléka. A pénzügyminisztérium ezt a listát már megküldte a vámhivataloknak, azzal az utasítással, hogy a kiviteli vámokat mindig a legmagasabb érték után kell kiróni, amely a számlákban, az árellenőrző bizottság megállapításában, vagy a kiviteli középértéktáblázatban van. Azok a cikkek, amelyekre jelenleg kiviteli tilalom van, további intézkedésig, nem exportálhatók. A fenti rendelettörvények indokolásában a kormány kifejti, hogy az elmúlt gazdasági válság idején, amikor a román termékeket nehezen lehetett külföldön elhelyezni, számos kedvezményt, vámmérséklést és törlést, kiviteli prémiumokat, kedvezményes fuvardíjakat és más könnyítéseket kellett életbeléptetni, amelyek elősegítsék ezeknek a cikkeknek az eladását valamennyire is kifizetődő árak mellett. Az a kivételes helyzet, amelyet elsősorban a nyugati háború idézett elő, jelentős keresletet és áremelkedést idézett elő a román exportcikkeknél. Az indokolás megemlíti, hogy a petróleumtermékeket ma háromszorta magasabb áron adják el, mint egy évvel ezelőtt, míg a fűrészáruknál, élőállatoknál, sertésnél, babnál, borsónál, olajmagvaknál, stb. ma 20—50 százalékkal magasabb árakat lehet elérni mint a háború előtt. Az exportáruk ilyen nagyarányú emelkedése nem maradhatott kihatás nélkül a belföldi árakra, amelyek túlzott magasságok felé tartanak és ez a helyzet fontos társadalmi, valamint költségvetési kérdéseket vetett fel. Ilyen körülmények között a kivitel fokozását elősegítő különleges és kivételes intézkedések fenntartása nem indokolt többé, sőt az eddigi vámilletékek meghagyása igen jelentős bevételektől fosztaná meg az államkincstárt, olyan bevételektől, amelyek egyedül az exportcégek javát szolgálnák és nem az államét, amelynek pedig ma a nemzetvédelem kifejlesztéséhez fokozott kiadásai vannak. Az új kiviteli vámoknak ezenkívül az is a rendeltetésük, hogy az érdekelt cikkekben a belföldi árakat megállapodott színvonalon tartsák és megakadályozzák a túlzott árukivitelt. A kiviteli vámok bevezetésénél a kormány vigyázni fog azonban arra, hogy azok ne akadályozzák az országban fölös mennyiségben található áruk exportját, de ne is könnyítsék meg azoknak a cikkeknek a kivitelét, amelyekre a belföldi fogyasztásnak és ipari termelésnek, mint nyersanyagokra, szüksége van. A kivitel teljes megszűnése miatt Maros megyében estek az állatárak (Marosvásárhely) Marosvásárhelyről és Maros megyéből a Németország felé irányuló állatkivitel az utóbbi napokban teljesen ellanyhult és így — bár a kínálat meglehetősen nagy az állatfélékben — kereslet alig érezhető. Sertést már második hete nem indítottak Marosvásárhelyről és környékéről a külföldi piacok felé. A száz kilón aluli sertés ára jelenleg 32—34 lej, míg a száz kilón felüli hízott sertés ára élősúlyban kilónként 34— 35 lej. Amint ez az árszínvonal mutatja, a sertés árában lényeges esés állott be az utóbbi napokban. A múlt héten mintegy 120—130 darab hízott ökröt indítottak útnak Németország felé, természetesen, mint húsárut. Ezzel szemben a most lezárult héten egyáltalán nem került sor kivitelre, sőt az exportőrök istállóiban sem várták felvásárolt ökrök a külföldi piacok felé való elindítást. Az export feltűnő csökkenésére és legutóbbi teljes megszűnésére a felvevő külföldi piacok nemcsak az exportra szánt állatok húsét, hanem a bőrét is igényelnék, ezt pedig az exportőrök nem hajlandók szállítani. A szopóborjú ára élősúlyban kilónként 25—28 lej, növendékmarha 18—19 lej, sovány marha 9—10 lej, kövér marha 13— 14 lej, hízott ökör párja 30—35 ezer lej, míg kilója élősúlyban 18—20 lej, sovány ökör kilója 14 lej ló párja 15—16 ezer lej, csikó párja 4—5 ezer lej, bárány párja 700 lej. — Nyersbőrárak: Marhabőr 43 lej, szopóborjú bőre 85 lej, bivalybőr 40—42 lej, lóbőr darabja 350—400 lej, báránybőr darabja 60 lej. Az alkalmazottak nyugdíjalapjából szanálták annak idején a temesvári Turul cipőgyárat? (Temesvár) Közel tíz éve annak, hogy a temesvári Turul cipőgyár alkalmazottainak a nyugdíjegyesülete ügyében megindult a per az egykori alkalmazottak részéről. A gyár, illetve annak igazgatója, Jacobi Kálmán ellen. A próbapert Wittrich Vilma indította a gyár ellen, aki keresetében arra hivatkozott, hogy a nyugdíjegyestlet részben a Turul-gyár beolvadása, részben pedig azért, mert alapszabályait nem hagyták jóvá, már évekkel előbb megszüntette a működést és ezért az egykori vezetőség köteles szétosztani a tagok között az egyesület vagyonát Az egykori tisztviselőnő az őt megillető rész gyanánt 117 ezer lejt követelt Jacobi Kálmán igazgatótól, aki egyben a nyugdíjegyesület elnöke is volt. Ezzel szemben a Turul gyár, arra az álláspontra helyezkedett, hogy soha nem létezett önálló nyugdíjegyesület, csupán a gyár által létesített nyugdíjalapról volt szó, amely a gyár vagyonát képezte és így a Turul-gyár szanálása során, a többi aktívummal az új érdekesség birtokába szállott át. úgy a törvényszék, mint az Ítélőtábla helyt adott a keresetnek és kötelezte a gyárat a nyimdíjegyesületi vagyon elosztására. A Semmitőszék azonban arra a megállapításra jutott, hogy az 1924. évi jogi személyiségekre vonatkozó törvény jelen esetben nem alkalmazható és utasította az ítélőtáblát, hogy ebben az értelemben újból tárgyalja le a pert. A temesvári tábla most foglalkozott az egykori Turul gyári tisztviselők szempontjából nagyjelentőségű perrel. A tárgyalás külön érdekessége volt, hogy a Turul, illetve Dermata gyár jogi képviseletét Hatieganu Emil ír volt miniszter látta el, aki kérte a táblát, hogy a semmitőszéki döntés értelmében helyezze hatályon kívül a törvényszék ítéletét és utasítsa el a beadott keresetet. Ezzel szemben Brebera Vencel dr, a felperes tisztviselőnő képviseletében rámutatott arra, hogy az egykori Turul gyár alkalmazottai önáluló nyugdíjegyesületet létesítettek, a kormány által jóváhagyott alapszabállyal, az egyesület külön közgyűlést tartott évente és felelősség tekintetében semmiféle kapcsolatban nem állott a gyárral, amely az egyesületi tagoknak csupán a munkaadója volt és a gondjára bízott nyugdíjalap tekintetében az egyesületi tagok adósaként szerepelt. Az ügyvéd előadta továbbá, hogy 1929- ben az egyesület jogi személyiségének bejegyzésére vonatkozó kérelmet a törvényszék elutasította, mert az alapszabá 9 oktat Huléé,, líaíhjiú Umrncdikm ftydalorn ELLEM lyokat nem találta rendben, mire az egyesület 1929 december 30-ikán kimondotta feloszlatását és miután az elnöklő Jacobi Kálmán egy személyben a vállalat igazgatója volt, kimondották, hogy a befizetett tagdíjrészesedést, kétmillió kamattal visszafizetik a gyárnak. Ennek következtében az egyesületi tagok számára a vagyonnak mindössze egy jelentéktelen hányada maradt. A tagok elutasították ezt a megoldást, mire a vállalat a problémát úgy oldotta meg, hogy valamennyi egyesületi tagot elbocsájtotta. Erre jött a próbaper, azon az alapon, hogy a jogi személyiségekről szóló törvény értelmében azok az egyesületek, amelyek jogi személyiségét nem ismerték el és tevékenységet nem fejtenek ki, megszűntnek tekinthetők, tehát nem maradhat más eljárás hátra, mint a teljes felszámolás és az egyesületi vagyon szétosztása. Ezzel szemben Hatieganer viszonválaszában újból hangoztatta, hogy a semmitőszéki döntés szerint a jelen esetben nem a jogi személyiségekre vonatkozó törvény, hanem a vállalati nyugdíjalapokról szóló rendelkezés az irányadó. Tekintettel arra, hogy a Turul-gyár időközben fizetésképtelenné vált, a nyugdíjalap is veszendőbe ment, illetve az esedékességek arányos kielégítésére fordították, a Dermata-gyár tehát semmiesetre sem kötelezhető a nyugdíjalap kifizetésére. A tábla február 15-ikén hozza meg újabb döntését. Mi ússág a piacon? _ A számlák kötelező felmutatásának visszautasítása nem tartozik az uzsorabíróság elé. Vuia Pavel a temesvári városi rendőrség főnöke, mint árellenőrzéssel megbízott tisztviselő, a napokban felszólította a Rabony és Schneider szövetáruház tulajdonosait, hogy az árak ellenőrzése céljából mutassák be a számlákat. Az áruház tulajdonosai a felszólításnak nem tettek eleget, mire Vuia az esetről jegyzőkönyvet vett fel, amelyet az uzsorabíróság elé terjesztett. Az eset megvizsgálása alkalmával érdekes jogi probléma merült fel. Az uzsorabíróságot vezető Rusalinban vezető járásbíró ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy a számlák kötelező bemutatásának visszautasítása nem tartozik az uzsorabróság illetékességi körébe. Ezért a jegyzőkönyvet áttétette az ügyészséghez, döntse el az, hogy hasonló esetek letárgyalására melyik jogi fórum illetékes. .. Itt írjuk meg egyébként, hogy a temesvári uzsorabíróság Mintov Sándor és Ruck Péter kereskedőket az árjegyzék ki nem függesztése miatt egyenként ötezer lej bírságra, Schadt Péter vegyeskereskedőt pedig árkihágás miatt ugyan csak ötezer lej bírságra ítélte. Több közszükségleti cikket feloldottak az árszabályozás alól. A királyi széktartóság rendeletére Szatmár város vezetősége feloldotta a mindenfajta borjúhús, sertéshús, friss szalonna, háj, olvasztott zsír, füstölt főtt szalonna, tengeri liszt és napraforgómag maximális árát. Ezek a közszükségleti cikkek szülőbön árusíthatók. Szászvároson négy kereskedőt bünteet meg az árellenőrző bizottság. A Dene dr szászvárosi polgármester, losell'mil rendőrbiztos és Gavrila Simonn, a nemzeti gárdák helyi tagozatának parancsnoka a napokban az uzsoragatló törvény előírásainak megfelelően ellenőrzést tartottak a város területén. Az árellenőrző bizottság a következő kereskedőket büntette meg: Preisich Jakab vegyeskereskedőt 23 ezer 70 lejre, Zobel Gábor bodogást 1500 lejre, ifj Smidt Artúr bőrkereskedőt 1500 lejre és Ábrahám Dezső vegyeskereskedőt 15 ezer lejre. Csődöt kértek egy szatmári cég ellen. Hafner Jacob bucuresti cég csődöt kért Keresztesi Zsigmond szatmári rádió- és kerékpárkereskedő ellen. A bucuresti cég 12.275 lej megítélt követelése miatt kérte a csőd elrendelését