Budapest, 1980. (18. évfolyam)
7. szám július - Dr. Buza Péter: Túléllek én, „Nájgebáj"!
ó bálja megoldani a főváros vízellátásával összefüggő technikai kérdéseket. Pucher József a Németországban, Ausztriában szerzett tapasztalatairól 1889-ben, könyvecskében számol be. A vita akkoriban akörül folyt, hogy a békásmegyeri kútrendszer kiépítése során — mivel a város már régen kinőtte a mai Kossuth téren állt vízművet , mesterséges szűrőblokkokat építsenek-e a víz tisztítására, vagy a lényegesen olcsóbb természetes szűrést alkalmazzák. Pucher József így summáz tanulmányában: „.. .ha rohamosan gyarapodó városunk vízkérdését sikeresen és véglegesen megoldani és amellett kevésbé jóízű, de mindenesetre jó, s az egészségnek nem ártalmas vízzel akarjuk beérni, úgy az egyetlen ésszerű megoldás a folyóvíz használatában központi homokszűréssel (mesterséges szűréssel) áll. Ha azonban a valamivel jobb vizet még néhány évig élvezni akarjuk, és csak akkor áttérni a mesterséges szűrőre, amidőn a természetes szűrő a szolgálatot felmondja, vagyis ha bizonytalan jobbat választunk bizonyos jó helyett, úgy Wein úr terve mellett kell nyilatkoznunk... Ily esetben... emellett el lehetünk készülve arra, hogy a jövőben megint oly vízkalamitásaink lesznek, mint a fogyasztók kínjára éppen most is." Az érdemdús férfiúnak első munkája lehetett a Strelisky-ház terve. Néhány szép öntöttvas erkélyelem és szolid díszítőmotívum a Rosenberg házaspár utcára néző homlokzaton — de semmi különös. Bár a Pogány Frigyes szerkesztette Budapest építészettörténete, városképei és műemlékei (1959) kötet „eklektikus lakóház" megjelöléssel műemlékként említi, aligha tekinthető annak. Aminthogy a korábban és később keletkezett monográfiák meg sem említik ezt a minősítést a házzal kapcsolatban. Vannak azonban Pucher Józsefnek műemléknek minősülő házai Budapesten. A Királyi Pál utca 18. szám alatti ház homlokzatát szintén 1871-ben alakította át s toldotta meg két emelettel. Neoreneszánsz stílusjegyeket hordozó műemlékünk a Pucher építette házcsoport a Népköztársaság útja és Eötvös utca sarkán, 1880 körül épült. Az egykori Sugár úton még egy műemléképület dicséri tehetségét (Népköztársaság útja 59. szám). 1875-ben készítette el a Rózsák tere 6—7. szám alatti, ugyancsak neoreneszánsz stílusjegyeket viselő, iskolaépület terveit, három évvel később pedig a Makarenko utca 13. szám alatti eklektikus lakóházét. 1871-ben — a ház építésének évében — Strelisky Lipótnak két műterme működött a városban. Az egyik a Waitzergasse 4-ben (ma: Bajcsy-Zsilinszky út 12. szám), a másik a Dorottya utca 11-ben. Jóval később — ekkor már nem volt tulajdonában a „keskeny homlokzatú" Hold utcai épület — áthelyezte műtermét a Vörösmarty térre. Egy teljes emeletet foglalt el a híres atelier a mai Vörösmarty cukrászda épületében. 1905-ben, közel százévesen halt meg Strelisky Lipót. Fia, Sándor örökölte az üzletet. Kétszer nősült. Első feleségének halála után — Béni Irmának hívták, a Népszínház karénekese volt — egy tönkrement pozsonyi kesztyűgyáros lányát vette el. 1924-től — Strelisky Sándor halála után — 1940-ig az özvegy igazgatta az üzletet. Az alapító dédunokájának szavaival: „tönkrevezette". Akkor, a 40-es évek legelején, fennállásának kereken századik évfordulóján ért véget az egyik első — vagy talán a legelső — pesti fotográfusműhely tündöklése. Hosszú évtizedeken át szegények kvártélya a Strelisky-ház. Az egyszobás hajlékokat csak a hatvanas évek végén — az épület tatarozásával egyidőben — alakították át kétszobás, komfortos szükséglakásokká. Azok költöznek ide — átmeneti szállásra —, akik tatarozás vagy födémcsere miatt kénytelenek egy-két évre elhagyni otthonukat. A Streliskyt követő tulajdonost Birkl Máriának hívták. Az 1890-es években adta el a házat Stász Lídiának. Tőle 1900 táján Felsenburg Ödön és dr. Révész Dezső vásárolták meg. 1908-ban már csak egy tulajdonost jegyeznek az annálék: Felsenburg Ödönt. 1912-től ismét új tulajdonos tűnik fel, de kitartóbb az eddigieknél. Dr. Hollós Edéné egészen a negyvenes évek elejéig pénzelt a háznak minden bizonynyal az igénytelenségig szegény alkalmi és állandó lakóiból. Közben — már a húszas években — bormérést nyitnak a Lechner tervezte szép postaépületre néző bolthelyiségben. Ezt az üzletet veszi át 1942-ben Babucs Vince vendéglős. Később Frank Vilmával és Franciskával — feleségével, és sógornőjével — közösen a házat is megvásárolja. A jól menő vendéglő tulajdonosa az utolsó háziúr az államosításig. A ház gondnoka és egyben történetünk utolsó szereplője Mellinger Artúr építészmérnök. Nyugdíjasként vállalta — nyilván más ingatlanok ügyeivel együtt — a ház körüli teendőket: a lakbérek behajtását, az adó nyilvántartását, egyszóval mindazt, amit a „bérház-háztartás" megkíván. Aktív korszakában két szálloda tervezését bízták rá. A Nagymező utcai Európa-szállóét (a 11. szám alatt, ma ebben a házban működik a Radnóti Színpad) és a Zichy Jenő utca 13-ban a húszas évek végén felépült Kellner Hermina-féle szállodáét. Akkoriban, amikor Babucs Vince megbízásából járta hónapról hónapra a lakásokat, már csak — ahogy mondani szokták — „jól tartotta magát". Akárcsak az a hat kollégája, akikkel együtt ünnepelték hivatásuk gyakorlásának félszázados jubileumát, a hét élő az egykori népes műegyetemi évfolyamból. Ők, akik megmaradtak, hogy a fotográfus elé álljanak, mind a múlt században születtek. Ifjak még, amikor a dacból épült Strelisky-házra árnyékot vető Neugebaudét lebontják, hogy helyét benője a város. Első kalauzunk, Hevesi Lajos önmagát kereső régi Pestje. ..Utunk irányát el nem hagyván, csakhamar a Széchenyi sétányra érünk, melyet gróf Széchenyi István undok mocsár helyén alapított. .. Az ültetvényen túl az 1786-ban József császár által épített óriási terjedelmű újépület egyik oldala... terjed... Az újépület tömegei, melyek a Lipótvárosnak észak felé szükségelt kiterjeszkedését gátolják, le fognak romboltatni, és egészen új városrész fog helyekre lépni..." Le fognak romboltatni! Túléltünk, „nájgebáj"! ... és lépcsőháza Csigó László reprodukciói és felvételei Évfolyamtalálkozó az építészeti karon (1894—1943). Állnak: Kotál Henrik, Darmstetter Gyula, Báner János, Mellinger Artúr, Német Aladár. Ülnek: Ludwigh János és Pinkay Károly