Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - Radnai Lóránt: A Szépítő Bizottság elnöke: József nádor

Harmadik feleségével, Mária Dorottyával és gyermekeivel volt. Ugyancsak II. József rendelte el a falak­tól távolabb eső tüzérségi laktanya, a hatal­mas Újépület — Neugebäude — építését, a mai Szabadság tér helyén. Ennek volt építésvezetője kezdetben Hild János, aki maga is az épületben lakott. Már akkor ja­vasolták az utcák szabályozását, derékszögű vonalvezetését. Ennek eredményeként ala­kult ki az V. kerület utcahálózata. J­nádor csak 1808 októberében kapta meg a választ az uralkodónak átnyúj­tott memorandumára. Ennek alapján meg­alakult a Szépítő Bizottság, amelynek a nádor lett az elnöke, és amely 1808. október 25-én ült össze első ízben. A bizottság pénzügyi alapjához a városi pénztár évi ötezer forint­tal járult hozzá. A Szépítő Bizottság elrendelte, hogy aki építkezni szándékozik Pest határain belül — akár újat akar építeni, akár egy meglevő épület homlokzatát akarja megváltoztatni — annak előbb a terveket be kell mutatnia a Szépítő Bizottságnak. A tervek elbírálá­sára szűkebb bizottság alakult, amelynek tagja volt Hild János is. A bizottság munkáját azonban megzavar­ták a napóleoni háborúk — 1809-ben Na­póleon már Győrbe érkezett — ezek más­fajta feladatokat helyeztek előtérbe. A követ­kező évben, 1810. szeptember 5-én leégett a Tabán. A mentési munkálatokat és a fedél nélkül maradottak elhelyezését a nádor személyesen irányította. A háborús pénzromlás lassította az építési munkákat. Hild János 1811-ben meghalt. Fia, Hild Jó­zsef pedig elsősorban építész volt és nem városrendező. Helyette időnként Széchenyi István kedvelt építészét, Pollack Mihályt vonták be szakértőnek. A Szépítő Bizottság időközben mégis el­készített egy hat évre szóló tervet, amelynek 24 pontja közül megemlítünk néhányat, jellemzőül: új színház létesítése; a régi városfalak és kapuk végleges lebontása; a Hatvani (mai Kossuth Lajos) utca kiszéle­sítése; a vágóhidak kihelyezése; sóhivatal és dohányhivatal építése; a hóhér házának és a pellengérnek a kihelyezése; a vesztőhely kihelyezése (ez a mai Rákóczi út 66. sz. ház udvarán állt). A 24 pont közül sok megvalósult, később­re maradt viszont a Duna-part szabályozá­sa, az utcák burkolása és csatornázása, az Üllői út fásításának folytatása és a Város­liget rendezése. Érdekes, hogy a városi par­kok létesítésének ügye csak lassan haladt elő­re. Ennek egyik oka az volt, hogy József nádor, aki egyébként szívesen kertészke­dett, azt tartotta, hogy a fák nem a városba, hanem az erdőbe valók. Széchenyi István, aki támogatta a nádor törekvéseit, ezzel nem értett egyet, sőt, később megbotránkozott A Ludoviceum. Alt Rudolf kőrajza

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék