Budapest, 1980. (18. évfolyam)
3. szám március - A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum
Hopp Ferenc, a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum alapítója 1833. április 28-án született a morvaországi Fulnekben. Az elemi iskolát és a gimnázium néhány osztályát szülővárosában végezte. Tizenhárom éves, amikor Pestre kerül Calderoni István optikus üzletébe. Tanulóévei alatt a pesti kereskedelmi iskolát látogatja. 1851-ben segéd lesz, majd 1853-tól 1855-ig Bécsben tartózkodik. Nagy hatással lehetett rá amerikai útja. 1857-től 1861-ig alkalma volt megismerni New Yorkban az üzleti életet. 1857-ben végignézhette a felkelő nap országa fiainak követségi felvonulását. Ez volt az első japán követség az USA-ban. A követség egyik tagjától japán ezüstpénzt kapott ajándékba. Valószínűleg ekkor ébredt fel benne az érdeklődés e távoli, keleti ország iránt. Amerikai főnöke, Benoit Khán nagyra becsülte, és meg akarta nyerni üzlettársának. Hopp Ferenc azonban visszatért Magyarországra a Calderoni céghez. New York-i segédévei alatt megtakarított annyit, hogy először az üzlet felét, négy évvel később az egészet átvette Calderonitól. Kitűnő üzlet és szakember volt. Nem véletlen, hogy a nagy Ázsia-kutató, Stein Aurél is tőle vásárolta az expedíciójához szükséges fényképezőgépeket és mérési műszereket. Az iskolai szemléltetés fontosságát felismerve taneszközöket szállított a közoktatási intézményeknek. Ezzel az volt a célja, hogy a hazai ipart fejlessze, és hogy az ország pénze ne kerüljön külföldre. Hozzájárult a magyar fotóművészet fellendítéséhez is. Örömmel fotózott, és a fényképezőgépekhez nagyon értett. A legjobb és a legmodernebb márkájú gépek mind megtalálhatók voltak üzletében. (Sajnos, fotóarchívumát nem a múzeum örökölte, és az valószínűleg elkallódott.) Krúdy Gyula sokszor írt az öregúr passzióiról és úti készülődéseiről. Jókai Mórhoz hasonló alakját a pestiek jól ismerték. Világ körüli útjait mindig nagy érdeklődés kísérte. Felvinczi Takács Zoltán, a múzeum első igazgatója találóan írta 1923-ban kiadott ismertetőjében, hogy Hopp Ferencben az utazások ébresztették fel a műgyűjtőt. A földközi-tengeri orrszágok meglátogatása után ismét Amerika következett (1876), majd az észak-európai államok. 1882-ben indult első világ körüli útjára. Ekkor látta először Indiát, Jávát, Kínát és Japánt. Darjeelingben felkereste Körösi Csoma Sándor sírját. Ötször kelt világ körüli útra (1892, 1893, 1903,1908, 1913). Utazásai alkalmával eleinte csak barátainak szánt emléktárgyakat vásárolt, s gyűjtőszenvedélye nem tett különbséget a műtárgyak és a természet alkotásai között. Felvinczi Takács Zoltán helyesen mutatott rá, hogy Hopp Ferenc nem volt művészettörténész, nem végzett ilyesfajta tanulmányokat, s nem rendelkezett korlátlan anyagi lehetőségekkel sem, de kifinomult ízléssel és egyre igényesebben vásárolt a gyűjteménye számára. Lakása lassanként valóságos kis múzeummá vált. A múlt század utolsó éveiben megvásárolta Xantus János hagyatékának egy részét. Megbízottai azonnal értesítették, ha a budapesti műtárgy-kereskedésekben felbukkant egy-egy keleti tárgy, amely aztán rendszerint a Hopp-villába került. 1913-ban érkezik haza utolsó világjáró útjáról. 81 éves ekkor, s bár testi és szellemi ereje, kedélyállapota kitűnő, élénken fog- GOMBOS KÁROLY ÍRÁSA 1919-ben alapították A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum * Csigó László fotói Visnu-fej, India, 10—12. század. Fekete palakő