Budapest, 1981. (19. évfolyam)

6. szám június - Bernáth László: A gramofon-karmestertől a Meseautóig

36 * Négyéves volt, amikor a Táncsics Mi­hályt börtönéből kiszabadító Petőfi Sándor által vezetett ifjúság örömmámorban ro­hant végig a csöndes budai utcákon, ahol ő is lakott szüleivel. De ki ismeri a ma élők közül a nevét? Legfeljebb azok, akik szino­nima szótárát haszonnal forgatták az Értel­mező Szótár készítése közben, s még in­kább azok a nyelvtudósok, akik a nemrég megjelent új szinonima szótár munkálatai­ban szorgoskodtak. Azt pedig, hogy ő szer­vezte és hozta létre Budavárában lányok részére az első polgári leányiskolát 1881-ben, még kevesebben tudják. Ebből az is­kolából hosszú küzdelem után sikerült neki hatosztályos felsőbb leányiskolát fejleszte­nie, abban az épületben, amelyet a II. világ­háború ostroma pusztított el, s helyén ma a Hilton-szálló díszeleg. A hajdani do­monkoskolostor helyén a török hódoltság után épült fel a budai főgimnázium, ame­lyet a szerzetesrend kiköltözése után a székesfőváros szerzett meg. Ebben az épü­letben kezdődött Póra Ferenc iskolájának működése, ahol gimnáziumi tanulmányait is folytatta, ahol érettségizett, és ahol la­tin—görög szakos diplomával (magyar és német előadási nyelven) helyettes tanár volt. Buda és Pest egyesítése után a fő­város szolgálatában működött, s a leány­nevelésnek lett egyik leghatásosabb szó­szólója. Az iskola Értesítőjében szerényen, a ma­ga fontos munkáját elismerésre sem méltat­va, így vallott az iskolaszervező taunkáról: „Nehéz volt a küzdelem a közelilék és egy szívesen és ravaszul értelmezett magánérdek közt, de a győzelem biztosítva volt abban a pillanatban, melyben a kérvényező szülők és kerületi bizottsági tagok élére állott dr. Falk Miksa, az I. kerület országos képviselője. Ő vezette a polgárság küldöttségét a tek. Ta­nácshoz, ő támogatta az ügyet szóval és tollal: ő eszközölte ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyását. Buda leányai, ne feledjétek, mennyi hálával tartoztok Falk Miksának!" Eötvös József, Budavár első országgyű­lési képviselője, vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1868-ban nyújtotta be az országgyűlésnek törvényjavaslatát négy­osztályos polgári leányiskola létrehoza­taláról. Addig a leányok magasabb fokú ok­tatása csak a nagyon költséges magánisko­lákban vagy a tanítóképzőben volt lehet­séges. Póra Ferenc a budai polgárság kultú­rájának fejlesztését tartotta szem előtt, ami­kor a leánynevelés kérdéseivel kezdett fog­lalkozni. Már 1874-ben kifejtette ilyen irányú elveit Néhány felvilágosító szó a polgári leánytanodákról című tanulmányában. 1881-ben sikerült megnyitna a budai polgári leányiskolát. Tapasztalata alapján jól tudta, hogy a leányok, akik hatéves korukban kerülnek iskolába, tizennégy éves korukig, ha igényük és szerencséjük van, elvégzik a polgári iskola négy osztályát. Ennek befe­jezése éppen abban az életkorban történik, amikor a serdülő ifjú a legalkalmasabb ko­molyabb tanulmányok folytatására. A leá­nyok magasabb képzésének igénye ebben az időben sürgetően követelte felsőbb le­ányiskolák létesítését, ahol legalább tizen­hat éves korig fejleszthetik műveltségüket. A budai szülők gyermekeik érdekében másfél évtizedig sürgették a budavári pol­gári leányiskolának hatosztályos felsőbb leányiskolává fejlesztését. Póra Ferenc na­gyon jól ismerte ezt az igényt. Abban is biztos volt, hogy a maga köré gyűjtött ki­váló tanerőkből álló tantestület alkalmas lesz ennek a magasabb képzésnek a végre­hajtására. A budai szülők helyzetét így fo­galmazta meg: „A gondos szülő nem határozhatta el magát arra, hogy leányait a pesti oldalon lévő felsőbb leányiskolába küldje, tudatában annak, meny­nyi erkölcsi és egészségi veszélynek van kitéve a hosszú úton, valakit pedig kísérőül felfo­gadni annyira megdrágítja ezen különben is drága iskolák látogatását, hogy le kell róla mondani. Így történt azután, hogy sokan ön­ként ismételték a IV. osztályt, vagy pedig be­léptek, ha ugyan sikerült, a tanítóképezdébe, holott nem is volt szándékuk a tanítói pályára lépni, s mind e helytelen lépés csak azért történt, mert nem volt hozzáférhető felsőbb leányiskola." Póra Ferenc küzdelme a szülők és illeté­kesek támogatásával sikerült, mert az 1893—94. iskolai évben megnyílhatott a felsőbb leányiskola V. osztálya, majd az 1894—95. tanévben a polgáriból hatosz­tályos felsőbb leányiskola született. Ez a fejlődés hozta magával, hogy a felsőbb le­ányiskola a Várban folytatta tovább mű­ködését, a polgári leányiskola pedig leköl­tözött a Krisztinavárosba. Az újjászervezett felsőbb leányiskolának magas színvonalú nevelését irányította Póra Ferenc, remekül összeválogatott tantestü­letével, úgyhogy 1896-ban az iskola vezető­jét és nevelőit a vallás- és közoktatásügyi miniszter példás munkájáért dicséretben részesítette. Iskoláját a korszerű és modern nevelés HONISMERET MOLNÁR JÓZSEF Pora Ferenc, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium alapítója

Next