Budapest, 2005. (28. évfolyam)
4. szám április - Fekete László: Értékszemlén Budapesten - Mit tehet a marketing a főváros idegenforgalmáért?
BUDAPEST fljflSfl ÁPRILIS / Értékszemlén Budapesten Szöveg: FEKETE LÁSZLÓ Fotó: SEBESTYÉN LÁSZLÓ Mit tehet a marketing a főváros idegenforgalmáért? Az olcsó légitársaságok tömeges megjelenésével Budapest új lehetőséget kapott arra, hogy feltárja értékeit a világnak. A városlátogató turizmus piacán - ahol Európa összes nagyvárosa a versenytársunk - döntően a hely imázsa számít. Ezért a városra vonatkozó turisztikai marketingben az a feladatunk, hogy Budapest lendületes, gazdag arcát mutassa a kínálat piacán . Európában az utóbbi öt-tíz évben majdhogynem hihetetlen fejlődésen ment keresztül a városlátogató turizmus. Mozgató rugója az átalakult utazási szokásokban keressendő: a fő küldő piacokon az évi egy hosszú nyaralás mellett megjelent a második és harmadik szabadság, egyre többeknek van rá igényük (és persze pénzük), hogy évente akár többször is elutazzanak valahová három-négy napra, egy-egy hosszú hétvégére. S az ilyen rövidre szabott kiruccanások kiváló úti céljai az egyedi arcú, vonzó múltú városok. Ez a turizmus abban a tekintetben speciális műfaj, hogy az ebben részt vevők megkérdőjelezhetetlen értékeket keresnek. Amelyik város ebből többet tud felmutatni, oda érkezik a több vendég. Az értékekben gazdag Budapest most, a nagy számú diszkont légitársaság megjelenésével új lehetőséget is kapott arra, hogy ezeket Európa elé tárja. Hatmillió vendégéjszaka Míg 2003-ban csak két cég versenyzett a budapesti low-cost piacon, tavaly év végén már nyolc, 2004-ben összesen 982 ezer diszkontutast jegyzett a Budapest Airport (miközben a hagyományos légiforgalom is 11 százalékkal bővült), s idén számuk az előrejelzések szerint eléri az 1,67 milliót. A köznyelvben „fapados" néven emlegetett társaságok a hagyományos légi fuvarozókat is rákényszerítik az árcsökkentésre. S eközben számos városnak lett új, közvetlen összeköttetése Budapesttel éppen a fapadosok jóvoltából, melyek immár nemcsak a hagyományos társaságoknak, hanem egymásnak is konkurensei, ami az árcsökkentés irányába ható újabb tényező. Mindennek következményeként nem túlzás azt állítani: a repülőgép valóban kezd tömegközlekedési eszközzé válni. A fogadó város szempontjából nagyon lényeges tény ugyanakkor, hogy a repülésen megspórolt pénz nem marad a zsebben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az olcsó járatokkal érkezők szívesen költenek magasabb értékű szolgáltatásokra, például magasabb kategóriájú szállodában szállnak meg. Mindezt kézzelfoghatóan támasztják alá a 2004. évi statisztikai adatok. A légi közlekedés (azon belül a lowcost forgalom) soha nem látott mértékű növekedése, a budapesti turisztikai kínálat bővülése (minőségi szállodák építése, számos megarendezvény, új szórakozónegyedek kialakulása), valamint a fő küldőpiacokon kifejtett erősödő marketing jóvoltából 1990 óta először lépte át a hatmilliót a vendégéjszakák száma a fővárosban; a kereskedelmi szálláshelyek forgalma 16,9 százalékkal nőtt, ezen belül a külföldiek húsz százalékkal több éjszakát töltöttek Budapesten, mint 2003-ban. Különösen örvendetes, hogy a négy- és ötcsillagos házak vendégéjszakáinak száma együttesen már lényegesen meghaladja az alacsonyabb .