Budapest, 2005. (28. évfolyam)
10. szám október - Inkei Péter: Legyen a kultúra a városfejlesztés kulcsa
BUDAPEST flmSilfl OKTÓBER Legyen a kultúra a városfejlesztés kulcsa! INKEI PÉTER Tervek és esélyek Öt év múlva, 2010-ben egy-egy német és magyar város lesz Európa Kulturális Fővárosa. Németország a döntést Brüsszelre bízta: ott dől majd el, hogy az iparáról elhíresült Essen vagy Görlitz német-lengyel határváros, lesz-e a kiválasztandó magyarnak partnere. A mi győztesünket a kulturális miniszter javaslatára a kormány nevezi meg. • Ha a szerencse is mellénk szegődik, Budapest az Európai Unió kulturális eseménysorozatának 25. évében válik kulturális fővárossá. Számos példa áll tehát már előtte. Fővárosok az elmúlt tizenkét évből, mint Lisszabon, Koppenhága, Stockholm, Brüszszel, Helsinki, Prága, illetve jelentősebb agglomerációk, mint Thesszaloniki, Bologna, Rotterdam, Graz, Genova vagy Lille. De ezek a példák nem követhetők gépiesen: Budapest csak egyedi megoldásokkal, lakóival közösen kimunkált új utakon tehet további lépéseket a világot megfrissítő, sikeres programsorozat felé. Programsorozatról beszélek, ami az európai uniós akció lényege. Ahogy Melina Mercouri kezdeményezése egyre nagykorúbbá vált, úgy társult az előkészületekhez a kiválasztott városok infrastruktúrájának feljavítása, építészeti gazdagítása. A tetőpont minden bizonnyal Liverpool lesz, 2008-ban: olyan összegű beruházásokat terveznek, amilyenek magyar (és budapesti r ésszel alig fölfoghatóak. Fogalmi értelemben azonban a magyar kiírás képviseli a tetőpontot a maga egyoldalú területfejlesztési orientációjával. Érdemes összehasonlítani a brit kiírással, az övékéből a célok egészét, a magyarból a bevezető bekezdést megmutatva. 2000-ban az Egyesült Királyság kulturális minisztériuma tizenegy kérdést tett föl a címre pályázó városoknak: 1. Hogyan értelmezi városuk a kultúrát? 2. Mi benne az európai? 3. Mik a témáik és céljaik? 4. Milyen szervezeteket vonnak be? 5. Hogyan érik el a helyiek, különösképpen a hagyományosan kimaradók bevonását? 6. H hogyan fogják bevonni a külföldieket Európából és azon kívülről? 7. Mi a költségtervük, és hogyan teremtik elő a fedezetet? 8. Mi jellemzi a város kulturális, közlekedési és idegenforgalmi infrastruktúráját, és hogyan fogják ezt bevonni és fejleszteni a program céljaira? 9. Az esemény miképpen hasznosítja majd a város történelmi örökségét, építészetét és életminőségét? 10. Milyen újszerű és kreatív eszközökkel élnek az események hatósugarának növelésére? 11. Miben látják az esemény hosszú távú hatását? így szólt a magyar kiírás 2005-ben: „A programsorozat célja, hogy a kulturális és kreatív szektor teljesítményeit katalizátorként használva hatékonyan alakítsa ki vagy alakítsa át egy-egy régió arculatát, foglalkoztatási szerkezetét. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére kiírandó pályázat alapvető elvárása egy, a kulturális, közlekedési, turisztikai és informatikai alapú nagyberuházásokon keresztül megvalósuló infrastrukturális és városfejlesztési program kidolgozása az adott régió stratégiai céljainak és jövőképének megfelelő egységes koncepció mentén. A kulturális alapú fejlesztések gazdaságélénkítő és esélykiegyenlítő hatásainak kihasználásával a program nagy hangsúlyt helyez a régióban élők versenyképességének a tudáskészletekhez és kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítésén keresztüli növelésére." És így tovább. Az akciósorozat fejlesztési versengéssé válása szóra bírta az uniót is. A Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Európai Parlament magáévá tette a sorozatot értékelő Palmer-jelentés főbb megállapításait, és az idén tavasszal döntést hozott a program jövőjéről. A fő hangsúlyt az eredeti célokra helyezi: a kulturális sokszínűségre és kölcsönhatásokra, az „eu-