Budapest, 2005. (28. évfolyam)
7. szám július - A címlapon: Sebestyén László: Budapest természetesen
JÚLIUS 2005/7 BUDAPEST BUDAPEST a városlakók lapja XXVIII. évfolyam 7. szám Megjelenik minden hónap 15-én Alapítva: 1945-III. évfolyam, 1945-1941 (szerkesztő: Némethy Károly, Lestyán Sándor) IV-XXVI. évfolyam, 1966-1988 (szerkesztő: Mesterházi Lajos, Fekete Gyula, Vargha Balázs, Jávor Ottó, Szabó János) Szerkesztő: Buza Péter A júliusi szám társszerkesztője: N. Kósa Judit /A kiadást gondozzák a Nagy Budapest Törzsasztal tagjai és vendégei: Angelus Róbert, Bogárdi Mihály, Bor Ferenc, Buza Péter, Buzinkay Géza, Del Medico Imre, Fodor Béla, Frankl Aliona, Gerle János, Gyimesi Zsuzsa, Holló Szilvia Andrea, Juhász Gyula, Mezei Gábor, N. Kósa Judit, Nemes Tamás, Ráday Mihály, Rátonyi Gábor Tamás, Rozsnyai József, Saly Noémi, Stumpf-Bíró Balázs, Tosics Iván, Török András, Vadas ferenc, Vargha Mihály, Vékás Magdolna, Zeke Gyula, valamint Csordás Lajos, Kelecsényi László.A szöveggondozást Bognár Antal végezte. . Megjelenik a Száz magyar falu könyvesháza Kht. kiadásában. Felelős kiadó: Farkas Erika ügyvezető igazgató. A szerkesztőség levelezési címe: 1101 Budapest, Monori utca 1-3. Telefon: 262-5747, fax: 261-4453 E-mail: budapest@mail.tvnet.hu Web: http://budapest.neuropolis.hu Szerkesztőségi órák: minden hónap első keddjén délután öttől hétig a Spinozaházban (Budapest, VII. Dob utca 15.) Stúdiómunka: Tandem Grafikai Stúdió - Faragó István és László Zsuzsa http://tandemgrafika.hu Telefon: 355-3777 Nyomdai munka: Grafika Press Rt. 1101 Budapest, Monori utca 1-3. Vezérigazgató: Farkas Tamás. Telefon: 262-5747, 261-5680 ISSN: 1785-590X Nyilvántartási szám: 2.2.4./237/2004 A borítón: Budapest - természetesen, írásunk a 27. oldalon A hátsó borítón: Feltámasztott pillanatok. Cikkünk a 19-22. oldalon • BUDAPEST lakói közül sokan élnek lakótelepen. Számos városlakó lelt már otthonra kisebb telepen álló, alacsonyabb házakban, s jóval többen alkotják a nagyobb körzetek tízemeletes vagy még magasabb lakóblokkjainak népességét. De hát ezen nincs mit csodálkozni, gyakorlatilag az úgynevezett fejlett vagy fejlődő világban mindenütt építettek lakótelepeket az utóbbi száz év során. És építenek ma is, hazánkban is, legfeljebb most nem lakótelepnek, hanem lakóparknak nevezik. Vagy ha sokemeletes - nem házgyári panelból készülő, de mégiscsak grandiózus - tömböt, akkor jó előre nevet adnak neki. Marketingszempontból vonzónak, hízelgőnek ítélt, lehetőleg angol hangzású nevet. Persze az üzleti sikerek elmúltával előbb-utóbb eljön az a kor, amikor ezeknek a mai építményeknek a nagy része is gondot okoz majd, akár városépítészeti, akár technikai vagy szociológiai szempontból. Pontosan úgy, ahogy napjainkban egyre több szó esik arról, hogy mi lesz az 1960-1980-as évek között épült budapesti paneles lakótelepekkel, melyek közül Kelenföld volt az első. Ha csak ezeket összeadjuk, az 106 950 lakást tesz ki 258 300 lakóval, egy nagyobb város teljes népességét. Más forrásból rendelkezésre álló statisztikák szerint 1949-1985 között Budapesten 428 571 lakás épült, ezeknek 57,4 százaléka, 246 213 a lakótelepi lakás, ami az 1985 végi teljes lakásállomány, összesen 800 636 lakás 30,8 százalékával egyenlő. Jelenleg több mint hatszázezer ember él lakótelepi lakásban Budapesten. Kötelességünk lelkiismeretesen törődni e városrészek sorsával körültekintő módon, elsősorban az ott élők érdekeinek figyelembevételével. Nem nyugodhatunk bele abba a sommás megfogalmazásba, hogy „a nagy lakótelepek Budapest városfejlesztésének rejtett bombái". E házak itt vannak lakóikkal együtt, foglalkozni kell a telepek jövőjével Egyes esetekben talán megoldást hozhat a bombával analóg bontásrobbantás, de ez a szemlélet nem lehet általános érvényű kiindulópont. Más nyomon kell megtalálni a helyes utat. Első lépés, hogy jó és egyre jobb tereket kell létrehozni az emberek számára a házak között. A köztereket érdemes oly módon rendbe hozni és hosszú távon gondozni, hogy kellemes környezetet nyújtsanak a gyerekektől az idős emberekig mindenkinek. Ebbe a folyamatba persze már az előkészítés első percétől kezdve személyesen be kell vonni azokat, akik használói (lesznek) e tereknek. A lakótelepeken egyébként sok helyen már megindultak spontán folyamatok, például rengeteg kis üzlet jött létre, persze nem mindig színvonalas, tartós megoldásokkal. Mégis érdemes ezeket türelmesen segíteni, hogy kereskedelmi, esztétikai színvonaluk is emelkedhessen - ahelyett, hogy adminisztratív intézkedésekkel próbálnánk meg rendszabályozni, esetleg finnyásan tiltani, kiirtani őket. E gondolattól vezérelve érdemes tanulmányozni, ismertté tenni a külföldi mintákat, például a legközelebbi, az osztrák gyakorlatot. Szerencsére régen túl vagyunk azon az időszakon, amikor eleve tiltották a hatalmas lakótelepeken, hogy a lakók beüvegeztessék az otthonaikhoz tartozó loggiákat... Mennyivel célszerűbb lett volna már akkor jó tanáccsal, a legkedvezőbb műszaki megoldások népszerűsítésével irányítani a spontán folyamatot. S immár klasszikus megállapítás, hogy a telepszerűen - vagyis nem utcaszisztémával - épített házak közé nem szabad előre megtervezni a gyalogutakat. Meg kell inkább várni, amíg az oda költözők kitapossák az ösvényeket, mert hiszen ösztönösen a legrövidebb, legkényelmesebb utat kutatja ki a lábunk az adott viszonyok között. Szó sincs persze róla, hogy ezt a módszert kéne tudományos alapon alkalmazni. De mégis e nyomon kell elindulni, és érdemes hangsúlyozni: hosszú tanulási folyamat ez. Egyre gyakrabban lehet hallani-olvasni az élethosszig tartó tanulásról, ami eleve benne foglaltatik a kultúra vagy a művelődés fogalmában. É S nem is oly régen, túl gyorsan felhúzott és benépesített lakótelepek élete is folyamatos tanulást kíván - nem csupán az ott élőktől, de, legyünk őszinték, az államtól is. A mai kormányzatok, állami és városi hatalmak nem tehetik meg, hogy ne foglalkozzanak hatékonyan a lakótelepek sorsával, és ez nem merülhet ki csupán a műszaki kérdésekben, a szigetelések vagy a gépészeti berendezések felújításában. A A közjó szolgálatában meg kell újítani a lakótelepek köztereit. Remélhetőleg hamarosan az egész ország számára mutat majd erre példákat fővárosunk, BUDAPEST •