X. ker. Szent László gimnázium, Budapest, 1946

I. Az iskolaév története A) Az év fontosabb mozzanatai Általános jellem**­*. Két évi szünetelés után évkönyvünk ismét a nyom­tatott betű szárnyain jelenik meg, vessünk ezért néhány pillantást a kieső két esztendőre is. Az 1945—46. iskolai év a háború kifejletének, Budapest ostromának az éve, amely az óvóhely­, a pinceélet sötét emlékeit rejti magában. Iskolánk felett is elvonul az acélvihar. A munka késve, rendszertelenül indul, eleinte az épületen kívül, a kaszinó és a kultúrház helyiségeiben, a felszabadulás után, 1945. év tavaszán a megrongálódott épületben. Az épületet különféle katonai csoportok vették igénybe. A történelmi vihar tanárt és tanítványt egyaránt szétszórt. A tanulók száma csekély. A tanügyi hatóság a tanári testületet a kényszerhelyzetnek megfelelően nagyrészt az ideiglenesen itt tartózkodó szakemberekből állította össze. A X. kerület iskoláinak ügyét a X. kerületi tanügyi főigazgatóság intézi Józsy Ferenc tanügyi főtanácsos, intézetünk igazgatójának vezetésével. Iskolánkat az ő megbízatása idején Frenyó Lajos eddigi igazgatóhelyettes vezeti. A következő, 1945—46. év, az elmúlt évitől eltérően, már nem rendszertelen mozaikokból tevődik össze. Két nagy részből áll. Az egyik szeptembertől december közepéig, a másik márciustól június végéig terjedt A fegyverek elhallgattak s „béke“ veszi körül az iskolát, a békeviszonyokhoz azonban hosszú még az út A nyugtalan átmenetnek, a háborús aléltságból való eszmélkedésnek az ideje ez. A tanulók állandóan jönnek-mennek. Sokan most érkeztek nyugatról, ezek most vizsgáznak az elmaradt anyagrészek­ből, mások felsőbb engedéllyel vidékre mennek, mert élelmezésük a fő­városban nincs biztosítva. Az iskolai életnek egyéb tárgyi adottságai: az iskolai vagyonban bekövetkezett nagymérvű pusztulás, a nemzettestben jelentkező lázas állapotnak kivetülése, a végre állandósult tanári testület­nek nagymérvű kicserélődése. Az intézet vezetését Faludi Ferenc hatvani állami gimnáziumi igazgató veszi át. A hidegek beálltával szinte napról­­napra kell megállapítani az iskolai munka rendjét. Az éhező, fázó tanulók a bedeszkázott, sötét tantermekben hetenként csak néhány órát tölthetnek; a romok között a sötétség és nyomor húzódik meg. De az anyagi romlásnál súlyosabb a lelki. A nyomorgó, rongyos társa­dalom éhező, fázó, vonat és villamos lépcsőin fürtökben lógó, a Teleki­

Next