VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1900

lyet feltüntet, hogy ha Mocsáry Antalnak azzal a tanulmányával vetjük egybe, melyet „Nemes Nógrádvármegyének Esmértetése“ ez. nagy munkájában közöl. Mindkettőből a nemzeti műveltség kér­dései bontakoznak ki, át meg átszőve a napi feladatok és kérdések mellett a közegészségnek és gyermekhalandóságnak, a népesség hullámzásának és a a munkásnép intelligenciája praktikus értéké­nek valóban meglepő taglalásával és fejtegetésével. Ezeknél a tanulmányoknál nem kevésbbé fontosak, sőt a Madách-kutatókra nézve egyenesen megbecsülhetetlenek azok az oklevélgyűjtemények, melyekkel Madách Sándor az atyja halálá­val elkallódott családi levéltárt kipótolni és szaporítani igyekezett. A rokonok és idegenek, a kik Madách Sándor atyjának Jánosnak vagyonán megosztoztak, illetőleg a közérdekű harczaiban elmerült idealistának birtokaiba beleültek, a dolog természeténél fogva semmit sem szolgáltattak ki, noha egyik-másik térítvényt is hagyott volt, de azért a kölcsönkért okmányok visszaadásáról hallani sem akart, így tehát mindent hiteles másolatokban kellett kivenni, káp­talanoktól és hiteles helyektől, jó barátok segítségével és néha tit­kon, loprást, kerülő utakon. Ezeknek az okmányoknak alapján akarta aztán eleinte saját családjának, azután a többi jeles csalá­doknak történetét megírni, sőt oly közel állott ehhez, hogy már be is köttette a Lehoczky „Szemmatographiájába“ azokat a tiszta papír­lapokat, melyekre a kiegészítő adatokat följegyezni készült. Csak­hogy akkor kicsavarta kezéből a tollat a halál és a magyar nemesi családoknak várni kellett, míg a Gondviselés Nagy Ivánt oda nem segítette, hogy a Madách Sándor elejtett tollát megtalálja . . . Szinte hihetetlen, ha mindezek után még azt is megállapítjuk, hogy Madách Sándor e mellett az emberfeletti elfoglaltság mellett még költészettel is foglalkozott. Igenis, pedig úgy volt. Találtam tőle egy Ossianra emlékeztető német nyelven írt elmélkedést az emberi élet­ről és egy sapphói formában írt töredéket, a­melyen megérzik a Klopstock és Mathisson hatása. Mindkettő az alkonyodó napot, az élet búcsúzó örömeit emlegeti csöndes melanchóliával, de egyúttal keresztényi önmegadással. Szándékosan nem szóltunk eddig Madách Sándornak egy ki­váló alkotásáról, az alsó-sztregovai családi könyvtárról. Ezt is ő al­kotta a semmiből, sokoldalú ismereteinek megfelelően, de különös tekintettel korának titkos társulataira és a világtól elzárkózó szel­lemi mozgalmaikra. Ha ezt a könyvtárt érdeme szerint akarnák jel­lemezni, külön jókora tanulmányt kellene írnunk. A Mesmert és

Next