Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)
1845-06-01 / 190. szám
366 vinni, miszerint képesek lettek volna a szabadság üdvöt árasztó gyümölcseit kellőleg élvezni, nem pedig hogy, mint jelenleg, tartani kelljen a szabadságnak szabadosságra leendő átalakulásától. Nehogy azonban ezen nyilatkozásom által valakitől nem haladó embernek tekintessem, kinyilatkoztatom: mikint elvileg tökéletesen sajátom a határozat; azonban tájainkra alkalmaztatólag filius ante patrem! ’S inkább óhajtottam vala, ha ezen ügy asz.birákbölcs belátására bízatva, helyette az épen e tájon olly gyéren lévő népnevelő tanodák szaporítása lépett volna életbe. — Közgyűlésünk érdekes részét tévé még Szabolcsmegye körlevele, mellyben értesítteténk az administratorok kinevezésének halmaza miatt , a tervezett uj kormányrendszer behozatala feletti aggodalmukról ; ’s ámbár e megye rendei a főispánok megyékbeni állandó lakásukról szóló törvény életbeléptetései az igazság gyorsabb és pontosabb kiszolgáltatása tekintetében újja , mindazáltal méltó aggályukat nyilvánítják: mikint meglevő főispánjok mellőzésével a kormány helyetteseket nevez Miért is nádor ő fenségét az iránt megkerendőnek elhatározák , hogy kegy. királyunk akaratát oda vinni méltoztassék, miszerint a meglevő főispánok helyett helyettesek ne neveztessenek. A többi előfordult tárgyakról, mint egyesek ügyeit illetőkről itt hallgatok. Biharból. (A 1888. számban megszakasztott közgyülésreli tudósításnak vége.) Az intézvény minden pontját külön tárgyaltatván, az i főre nézve T. D. főjegyző hivatali felfüggesztése foganatosíttatott,’s a vádiratok a bűnvádi kereset mielőbbi foganatba-tétele végett a főügyvédnek kiadatni rendeltettek, de jegyzőkönyvileg megjegyeztetett, mikép a rendek azon meggyőződésben vannak, hogy akkor, midőn volt főjegyzőjöknek nem rész szándékból, hanem kötelességmulasztásból eredt hibája felett bíráskodtak, a megyei élet természetéből folyó gyakorlatuknál fogva intézkedtek, melly jogukkal más tisztviselőjök irányában is folytonosan éltek. A 2dikra az intézvény folytán Zs. I. megyei főorvosnak elismertetett ugyanis fizetése is kiadatni rendeltetett, de ez eset a sérelmek halmozatához soroztatni rendeltetett. Ebből folyólag a 3dikra néhai főpénztárnok örököseinek az attól törvénytelen végrehajtás útján, a pénztár-vizsgáló küldöttség által elfoglalt 1000 plért visszaadatni rendeltetett, de minthogy a nevezett küldöttség ebeli eljárását a megye magáévá tette, annak, hogy a kamatok a pénztár-vizsgáló küldöttség által téríttessenek meg, helyét nem találta. A 4-dikre, azaz: a kir. biztos által követett vádközlési modort illetőleg, a KR. kijelentették, hogy az 1805: 5. 1.czikkből merített elveikhez, jegyzőkönyveikben ’s felírásaikban lefektetett nézeteikhez folytonosan ragaszkodnak, azaz más szóval: az intézmény e pontját el nem fogadják. Az 5ikre főügyvéd Dobozy Mihály a kir. biztos által rendelt megrovására az határoztatott, hogy miután e részben végzése van a megyének, hogy csak azon esetben, ha a többség hozzájárultával határozatot mondva szólítja föl az elnök a főügyvédet actio föltételére, tartozik azt feltenni, ez által a főügyvédnek irány volt adva, és így, ha e részben tévedés volna is, ami el nem ismertetik, azt a megyének kellene tulajdonítani, nem a főügyvédnek, ki mint tisztviselő a végzésnek engedelmeskedni tartozik, minélfogva a BR. a főügyvédet megrovás alá eshetőnek nem tartják. Addikra a kir. biztos munkálatának folytatásáról, é s annak Viszták János ellen feladott vádakrai kiterjesztéséről szóló tudást illetőleg, a kir. biztos kész szívvel elváratik, azon reményben, hogy a kir. biztos munkálkodását törvényhez alkalmazóban, felsőbb kir. utasítások nyomán bevégzendő. Végre Zikre, miszerint a főisp. helytartó elmozdíttatásának helye nem találtatván, a BR. a főisp. helytartó irányában tartozó engedelmességre utasíttatnák, az határoztatott, hogy a tisztelet ’s vele egy után járó bizalom tetteken alapszik’s idő érleli meg , és hogy nem aludt ki keblükből a szikra, melly kedvező körülmények ’s kölcsönös egyetértés között a béke fáklyáját tartós lángra gyulaszthatná, mihez biztos reményt táplálnak, ha főisp. helytartó e mliga e gyűlést megnyitó beszédében foglalt igék testté válandanak, — a főisp. helytartó s a megye közt lévő hivatali kapcsot pedig illő tiszteletben tartandják. — Ezen tanácskozási eredmények után felhoza o mliga, hogy mielőbb tisztujitást tartandó, szükségesnek látja a nemesi összeírásban közbejött hiányok pótlására küldöttséget rendeltetni, mi is a Bt. hozzájárultával megtörténvén, ő marga a tisztújítás határnapját június 23dik napjára kitűzte. Ezek révén közgyűlésünk tárgyai, tanácsjellemzésére meg kell jegyezni, hogy szélcsend uralkodott, s az indulatos személyeskedés hullámai, méltányosság és üledék közzé szorított medreikben veszteglenek. És hála az égnek! hogy három év lefolyta után helyhatósági amink közt találkoztunk azon méltósággal, mellyel, mint tanácskozásaink rendes kellékét, ezúttal még csak vendégként mertük üdvözölni. — Közlésemet ekint berekesztve épen kifeiezni°Vm?rk fe!ftli v°rmes reményeim^ akarám még épen a lefolytablakom alatt három Politikusnak hítták fel^ISSr??® v1°naüíOZOÜ hevesebb okoskodásai fia D F tUtlTk iAZ-elf áI1Uás h0^ Jeles hazánkcsendességét , köszonhatják a lefolyt tanácskozások . sehet mert, úgymond, szégyentelték a személyeskedők e mesterségüket hazánk jeleneit tekintély elött 's ámítani akarakot, mintha ez mindig úgy lett volna A másik pedig azt monda, hogy azok, kik°a személyeskedés“» kerestek kitüntetést, a szégyenkedést nem ismerik hanem hallgatlak, mert D. F. monda: nincs igazatok hallgassatok; — hallgatlak még azért is, men az alispán állat megindított azon ív, mellynek programmája szerint minden tisztviselőnek ki kellett volna írni, melly párthoz szegődik a megindító ’s pár barátján kívül üres maradt. A harmadik úgy okoskodott, hogy a főisp. helytartó tiszteletére adatott fáklyás zene, és az önkénytesen összecsoportozott nagyszámú nemesség sok embernek rögtön felnyitotta szemeit, ’s igy jobbnak látszott hallgatni, mint tán nemes vendégünk előtt cserben, azaz kisebbségben maradni; egyébkint barátim! folytaté ez, mindegyikünknek van egy-bs igaza de hnerv a múlt e milesi látszólagos Deue csau merans lactica volt mellyel a főisp. helytartót, kinek nagylelkűségét ’s áldott jó szivét rászedni akarnák, hogy a közelgő lisztujitáskor ismét olly állást nyerjenek, mellyben szemtelenségeiket újabb erővel folytathassák. Boldog isten! gondolom magamban, miilyen furcsa okoskodások! bár csak ez mind alaptalan csevegés lenne, és a béke angyala árasztaná ránk tartós malasztját. — A rendes levelező. Szabadka. Május 20 án, tehát épen akkor, midőn a jászok és kunok nagyszerű ünnepélyüket ülték, mi is egy a maga nemében nem kisszerű látványnak voltunk tanúi. Lóversenyünk volt.... ’S ki ismeri helyzetünket, az előtt e tény nem fog csekélynek látszani, mert Bácsban általában sok erő fekszik, csakhogy minden élet nélkül legtöbbnyire használatlan — mit illyenkor érzünk legjobban, midőn olly sok szép életjelt látunk csak egy vállalatnál is — minő a lóverseny — felfedezni! Mi válhatnék minden illy sok egészséges erők felhasználásából! Mivé leendettünk, ha már rég az öszpontosítás ’s ebbül kelő élet baráti vágytunk volna lenni ?-----Oh de! legtöbbször a hullám árjaival vitetjük magunkat, pedig a szabadulás — az élet országa mindig csak a küzdésben áll. ’S ezt mi ha tudtuk is, eddig nem sokat gondoltunk vele. A jövőre nézve örömmel mondom, hogy hitem más. De hogy a jövői készületeket megérintsem, nem lesz talán szükségtelen ez idén véghezvitt lóversenyünket is rövid vázlatban előadni, hogy a kezdetből lássa az olvasó, miként itt csak akarat kell, hogy sok egyéb vállalat is köztünk életbe léphessen. Más nagyobb városok példájára tehát 85 egyén irta magát csak hamar alá, tiz pengő fíjával számítva egy egy részvényt olly végbül, hogy még az idén 8 futásra díj tűzetve ki, a lótenyésztésnek ezáltal elvégre nálunk is nemesitő iránya ’s alapja megvettessék. ’S igy történt, hogy az e végre szükséges dúsan megaranyozott ezüst billikomok, szép munkálatu lovagostor ’s egyéb pénzdíjazások csak hamar kihirdetve ’s az illetők által fentebb kitett napon mégis nyerve lőnek, a tengernép nagy mulatságára, kik a rendesen körül korlátozott és zászlókkal ’s emelvényekkel díszített pályatért foglalák körül, ’s élénk részvétüket lelkesítő kifakadásaikkal árulák el. Ezekhez még csak azt jegyzem meg, hogy nyomatott gyepkönyvünk, ’s továbbá hogy sok vidéki látogatóink valónak, úgy hogy a hintók sokaságát tekintve méltán nevezhettük a május 20-ai napot: ünnepnek. És a jövő e tekintetben még többet kecsegtet! mindenütt forrongásos készület mutatkozik már előlegesen is, mellyek mind a jövő évben tartandó lóversenyre vonatkoznak. Szóval a lófuttatásnál egyesülve tenni kezdettünk valamit, hogy aztán többre is menjünk. ’S ebben fekszik nyereségünk. Végül még csak annyit mondok, hogy a bácsi lóverseny ha egyébben nem, bizonyosan érdekességben ’s szép elrendezésben már most is a pesti és somogyi mellé állítható. Legyen ennyi lóversenyünk rövid megismertetésére ! V alé r v. BUDAPESTI HIRHARANG. Wesselényi Miklós b. múlt szerdán este fáklyás éjizenével tisztelteték meg. — Ugyanazon nap a Kör fényes lakomával viszonzá Willmers azon szívességét, melly szerint a „Fóti dal“-ra szerzett jeles változata a Körnek adó, ámbár mű árusok már háromszáz forintot ígértek e művéért. A derék művész ebéd előtt, alatt és után mintegy nyolczszor hallata magát zongorán, és lelkes játéka által legnagyobb elragadtatást szült. Igen meglepő volt azonban, hogy egy dán népdalában sokan valóságos és a nép alakin még most is élő paó ez népdalra ismertek. E szerint utoljára csakugyan el kell hinnünk, hogy finnek, lappok, cseremiszek, vagy épen csuvaszoktól származnak a magyarok, mi annál valószínűbb, a ma divatozó szónyomozásnál fogva, mivel a magyarok csakugyan most is többnyire finnyások, lapos erszényűek, cserélgetni szeretnek és csodákat várnak boldogításukra, azaz: csodaszomjasok, vagyis csuvaszok. Néhány nap előtt olly sűrű köd borult Budapestre , hogy a gőzösök csak 9 óra után indulhattak, é s már szinte szomorkodni akartunk, hogy olly nagy nálunk a sötétség, de némileg vigasztalódhattunk, mert a többi állomásról is hasonló akadály miatt, szinte csak 9 óra után lehet a hajózást megkezdeni. — Curent és Lejars műlovagokat tömérdek nép várá a pesti Dunaparton, ’s csak azt csodáljuk, hogy a művészi idomitású lovak virágfüzérekkel nem tiszteltettek meg. — Több lap folytonosan több hónap óta korhol már három rendkívül gazdag urat, mivel nem akarnak házaik előtt járdát rakatni; talán inkább azokat kellene megróni,kik három embernek nem tudnak parancsolni. — Szinte többször volt már említve, mikép a bérkocsisok és targonczásoknak meglillasott a járdákon ügetés ; az érdemes bérkocsisok és targonczások végre megunák a sok parancsot és korholtatást, és az iránt szándékoznak folyamodni, hogy kedvükért inkább a gyalogoknak lillassék meg a járdák használása; ezek taláns inkább fognának a tilalomnak hódolni. — Múlt szerdán este „Pannónia“ gőzösről, midőn épen a bombatéren kikötött, a hajósuhancz vizbe zuhant, és a fölzaklatott hullámok által azonnal tovasodortatott. — Budapesti l. olvasóinkat még egyszer figyelmeztetjük, hogy holnap Fáncsy jutalmaid először adatik nemzeti színpadunkon „A tabu színmű ” szakaszban, Szigligetitől. Fáncsy rendezői és színészi érdemei elvitázhatlanok, Szigligeti ezen legújabb művét pedig csaknem valamennyi közt legsikerültebbnek merjük mondani. E két körülmény tehát méltán telt házat igényelhet. — Tomala jun. 22 én a városligeti Hermina téren eddig itt még soha nem látott nagy népünnepet fog rendezni. — A jól nevelt csikók gazdái a közelgő lóverseny alatt ismét díjakban részesülendnek. — Q Gy ú r 8apitó - társaság. Az alapszabályokban kitűzött befizetési rendszer nyomán, az első alapítók a második, a későbbi aláírók pedig az első részletet július 1 — jéikig tartozván befizetni, a t. ez. részvényes urak ezennel figyelmeztetnek, hogy 100 — 1000 tett aláírásaiktól 25, az 1000 és ezeren felül lévőktől pedig 110/i perjeiknek egyesületi pénztárnok Fröhlich Frigyes urnái leendő befizetéséről gondoskodjanak. A tez. ívtartók egyszersmind hivatalosan kéretnek, hogy a köröztetett íveiken tett aláírásoknak pontos és kiegészített másolatát június tökéig a jegyzői hivatalhoz (Szarka-utcza b. Forrayház) beküldeni, a kezeikhez vett ígérvényekről pedig a társasági pénztárnál, választmányi határozat következtében okvetlen számolni méltóztassanak. A 10 pftos aláírások iránt tett tudakozódásokra nézve ezennel hivatalosan válaszul adatik, miszerint azoknak befizetésére legkönnyebb, és legegyszerűbb mód a jelenleg ajánlkozó pesti vásári alkalom. Méltóztassanak a tezivtartók a befizetett 10 ftos aláírásokat a névjegyzékkel együtt fenczimzett pénztárnok úrhoz utasítani, hol azok az illető nevekre irt ígérvényekkel tüstint ki fognak cseréltetni. Költ Pesten, május 30-án 1845. — Kuthy Lajos, egyes, jegyző. Iparegyesület. (Uj tagok. Adakozás. Képviselők.) A folyó hónap 16án tartott ülésében igazgató választmányunk örömmel értesült egy hivatalos levélnek folytában, mikint a debreczeni régi casino, rendes részvényi aláírását, mellynek következtében három évi díjait már lefizette, most megörökítette, és az örökítvény tőkéjét, 40 ftot pénztárunkba már be is adta. -- Óhajtjuk, hogy a debreczeni régi casino újabb tette ösztönül és kezdeményül szolgáljon olly részvét nyilatkozásra, melly az említett tanszék díjazását lehetségessé tegye. — Irinyi János az ivén Biharban aláírtak rendes részvényeket: Nagy István, Kis-Szántón; Csanády István, Herbályon; Kassán: Várjon Gábor, a város aljegyzője ; Pesten: Emich Gusztáv könyvárus, és Szerelmes Miklós Iythograph. Dr. és Prof. Sadler úr olvasóteremünk számára ide ajándékozá e czimü könyvet: „Dictionnaire de Findustrie ’stb. Par Duchesne. Troisième edition. A Paris An. IX.“ —Fogadják, mind uj tagjaink üdvözletünket, mind adakozónk köszönetünket. Kassai képviselőnk , t. Szentimrey András úr, mind megyei hivatalától, mind egyesületünk képviselésétől megválván, hellyette Várjon Gábor úr szíveskedett ügyeink gondviselését elvállalni. Őszinte szívességgel fejezzük ki elismerésünket a lemondottnak eredményes fáradalmiért, — ’s hazafiui bizodalommal kérjük fel újabb ügybarátunkat tevékeny buzgólkodásra. Május 20. 1845. — (Építészi szakosztály.) Vonatkozva a Hetilapnak Tik számában foglalt közleményünkre, tisztelettel értesítjük a t. ez. közönséget, mikint az építészeti szakosztálynak mind a 9. helybeli tagja meg van immár választva, sőt, miután a választást elfogadák, most már meg is alakítva. Elnök: 1. Győry Sándor, titoknok: Graefl Károly, tagok: Cassano József, ifj. Discher József, Dr. Henszlmann Imre, Vásárhelyi Pál, Wagner, vasúti mérnök, Ybl, építész, és Zitterbarth Mátyás urak. E szakosztály már mégis kezdte munkálatait, — ’s ha ki a közönség vagy iparos osztály tagjai közöl valamelly e szak körébe eső mű felett ítéletet kíván, akarjon az igazgató választmányhoz fordulni, melly a szakosztálynak szükséséges eljárása iránt intézkedni fog. (Iparos gyülde.) Van szerencsénk figyelmeztetni a tisztelt közönséget, mikint egyesületünk nagy tereme, (Ujvilág utczai Ilkeyházban,lső emeletben) mint iparos gyülde, ma, délelőtti 11 órakor fog megnyittatni, mint erről már a napi falragaszokban is történt hiradás. Ismételjük, hogy a gyülde minden iparügyes embernek nyitva van, minden díj fizetés nélkül, naponkint, déli 11 és 1 óra között. Május 27. 1845. KÜLFÖLDI IRODALOM. X. Das Princip der Erblichkeit und die französische und englische Pairie. Ein Beitrag zur Geschichte. Berlin, Stettin und Elbing, in der Nicolaischen Buchhandlung. 1832. De la Pairie et de V aristocratie moderne. Par lette Auguste Cieszkowsky, auteur du Credit et de la Circulation etc. etc. Paris■ Librairie D'Amyot, Editeur, 1844. (Folytatás.) Nemzetnél, mellynél a históriai hagyományok ’s gyakorlati fogalmak üres elméletnél többet nyomnak, a nemesség több, mint monarchiái — nemzeti institutio. Ott a democratiának azon értelemben , mint másutt, hol az általános birtokfelosztás a többséget emeli uralgásra, venni szokták, semmi nyoma. Angliában a városok rendszerezvék ’s a nemességgel szilárdul egybekötvék. Mindenike egy kis köztársaság, mellyet az aristocratia fentartó szelleme vezet, mig az aristocratia a korona kiváltságai által vezettetik ’s olygarchiává nem fajulhat. Mindazon változások, mellyek más országokat felbolygattak, Angliában, hol minden realitásokon fenekük, semmit sem tehettek. A király, nemesség és nép itt három testület, mellyen a nemzet szabadsága alapszik, ’s a kormány életében az aristocratia mint tisztán monarchiai eleme minden egyéb elemnél és annálfogva túlnyomóbb, mert maga az angol democratia is erős aristocratiai bélyeget ölte fel. : „ „ A jószág oszthatlanságának — vagyis az elsőszülöttségnek — másik kitűnő haszna az, hogy vele ivadékról ivadékra hagyománykép némi családi törvények szállnak át, mellyek szent tiszteletben tartatnak. így marad meg a forró ragaszkodás mindahoz, mit az elődök alapítottak; mi természetesen a felosztható és kézről kézre kerülő jószágokban nem történhetik. Az idegen birtokost semmi sem csatolja előde jámbor emlékéhez; ő idegen, és idegenek fogják tapadni nyomait, ’s idegen szívben idegen iránt semmi kegyelet nem keletkezhetik. Kétségtelen az is, hogy a nagy elődök példája mindig viszhatással bir a lelkesebb utódokra. Az angolok híven ragaszkodnak őseikhez, kiknek eszélyességét, előlátását, közszellemét és honszeretetét Anglia történetének minden lapján feltalálják, és mint legszebb örökségöket, szent ereklyeként tisztelettel őrzik.