Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)

1845-02-14 / 131. szám

Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetűs hasáb­­soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Péntek 131. Február 14. 1845.­­ BUDAPESTI HÍRADÓ. Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. Előfizethetni netynen a kiadókira­tban, gránátos a­atozai Dlandy-házban jötjlk szám alatt, és minden császári királyi postahivatalnál . Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok, csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Nyugalm­aztatás. Névmagyarosítás. Kegyes adakozások az árvas sze­gények részére. Dunatiszai csatorna. Pozsony-nagyszombati vasút. Pozsonyi levél. Megyék : Közgyűlések Somogy- és Pozsegában. Hírlapi szemle. Külföld. Németország. Nagybritannia. Németal­föld. Belgium. Franczia- és Spanyolország. Pesti czukorgyáregyesület. Hivatalos és magánhirdetések. ]UAG¥AROBSZÍG és GHDÉSY. Ö cs. apost. kir. Felségi gróf Török Bálint helytartósági szám feletti tanácsnokot valóságos helytartó tanácsnokká és or­­szágbiztossági aligazgatóvá; továbbá A­mbro Antal Bars me­­gye volt első alispánját, Somsich Pált és Havas Jó­zsef központi könyvvizsgáló­ szék ülnökét, és Szentiványi Vincze helytartósági titoknokot valóságos helytartósági tanácsnokokká; végre N­i­k­o­l­i­t­s Izidort bácsmegyei főjegyzőt és Demeczky Lajost valóságos helytartósági titoknokokká kinevezni legkegyes, m­él­­tóztatott. T­o­m­i­t­s Mihály kegyelmesen nyugalmaztatván , a temesi kir. kamrai igazgatóságnál a kiadói hivatal ez által ürességbe jött. Névmagyarosítás. Öcs. kir. ap. Felsége Karpf Titusz Benjámin , helytartósági díjas gyakornok, vezetéknevének K­á­r­f­f­y­­ra változtatását legkegy. megengedni méltóztatott. Szerkesztőségünknél az árvamegyei, éhséggel küzdő szegények részére újabban követk­­k e­­gyes adakozások történtek p. pben: Am­­brózy Anna k. a. 5 ft, egy Névtelen 1 ft, egy más Névtelen 40 kr, idősb Posta Ferencz t.biró 2 ft, B. V. 1 forint, F. M. 2 frnt, egy Névtelen 10 forintot, öszvege ezen újabb adakozásnak 21 ft 40 kr. (Melly az általunk már rendeltetése helyére szállított 1038 p. ft 50 krral és két db arannyal egy­ütt teszen: 1060 ft 30 krt p. pben és 2 aranyat.) Szerkesz­­tőhivatalunk mindig kész leend az emberbaráti kegyes ado­mányok elfogadására *). Vajha e sanyarú évszakban még ezentúl is enyhithetnek az irgalom és könyör fillérivel Árvá­nak súlyos ínségét. ■/D (Dunatiszai csatorna.) Folyó hó 10. a dunatiszai csatorna-társaság igen érdekes közgyűlést tartott, mellyről addig is mig a hivatalos jegyzőkönyv velünk közöl­­tetik, olvasóinkat előlegesen tudósíthatjuk, hogy annak igen kedvező eredménye a vállalat létesítésére uj reményeket gerjeszt. Ezen Pestszegedi csatorna, mellyet az 1840iki ország­gyűlés annyi lelkesedéssel ápolt és méltán, mert megnyitá­sával az egész alföldi és tiszai vidékeknek és Pestmegyének egy uj korszaka fejlődnék ki, Pest, Szeged, Kecskemét, Kő­rös városok pedig sejdíthetlen gyarapulásnak indulnának, ezen csatorna a legközelebbi években majd majd egészen feledékenységbe merült, mert a vállalat költségvetéséről tetemesen különböző vélemények támadtak. A társaság, hogy czélját elérje és hogy ezen, az egész ország anyagi érdekeire nézve roppant fontosságú vállalat létesíthetése iránt tisztába jöhessen, elháríthassa egyszer­smind azon akadályokat, mellyek Beszédes József igazgató vízmérnök csüggedést nem ismerő fáradalmakkal önköltségén kidolgozott és hazafiui önmegtagadással a társaságnak általa­tlan terve ellen gördiltettek, magának az említett vizmérnök urnák hozzájárulása mellett elfogadta ezen utolsó kögyülésé­­ben m. b. Sina indítványát, miszerint egy aláírás nyittassák meg 50000pfterejeig, mellyhez ezen m. báró mindjárt 5000 pfttal járul, hogy ezen pénzöszveggel a külföldről egy te­kintélyes hydraula, ki magának illyes nagyszerű sikerült munkák végbevitelével már nevet szerzett, behozassák, és a helyszínen tudományt szerezvén, a két különböző költségve­tés felett részrehajlatlan véleményt adjon, melly azután alap­jául szolgáljon a társaság további intézkedéseinek. A jelenlévő érdekelt városok képviselői igen melegen nyilatkoztak a vállalat iránt, és nagylelkű ajánlatokat is tet­tek, jelesen Szeged városa képviselője 5000 p­o­ntot ígért városa részéről ezen előleges költséghez , nem is kételked­hetvén, hogy a nm. m. kir. udv. kamarának helybenhagyását ezen a város egykori jövendőjét biztosítandó kiadásra nézve megnyerendi, Kőrös városa pedig a határa hosszában szük­séges s különben pénzért kisajátítandó földet ingyen ajánlotta meg ; hasonlólag egy pesti nagykereskedőház , Vodiáner és fia, tüszint 2500 fttal járult, melly hazafias szellemtől buz­­dittatva minden jelenlévő tagok ígérkeztek, hogy körükben a hatóságokat és egyéneket ajánlásokra indítani törekedni fog­nak ’s magok is tehetségük szerint készek leendnek a kérdé­ses előleges költségek fedezéséhez járulni , mire határozatta jön, hogy a társaság elnöke hivatalosan szólítsa fel az ér­­deklett hatóságokat, miszerint közremunkáljanak a nagy czél elérésére, és a községek várandó hasznához aránylagos alá­írásokat gyűjtsenek, mellyek a részvények kibocsátásakor beludatni ’s az illetők ezen aláírásukhoz képest fogván a részvények elosztatai is, következőleg a vállalat sikere eseté­n) Itt egyszersmind föl kell derítenünk némi tévedést, mellyre figyelmeztetve vagyunk. Több magyar lap és utánok a pesti német lapok is köztek fővárosi híreikben, hogy a pesti törvényhallgatók 150 po­ntot, mint melly idei tánczvigalmuk költségein felül megmaradt, az árvás szegények felsegelésére áldottak legyen. Hogy a jogászbál részvénye­sei a felülmaradékot az imént érintett jótékony czélra áldozták, en­nyiben a közlés való , de az általok nyújtott áldozat nem 150 , hanem 200 p ft, mikép lapunk 12-dik számában az adakozások közt fel­jegyezve áll. Föl nem tehetni tehát az érdeklett lapok t.cz. szerkesztő­ségeiről, hogy a hibás közlést hibásnak ismervén, azt — mikor a méltányosság követeli — megigazítni vonakodnának. — S­z­e r k. ben jövedelmezni is fognak. Ugyanekkor elhatároztatott az is, miszerint több hazafiak, kik viszonyainknál fogva e vállalat által különösen érdekelteinek , aláírások gyűjtésére fölszó­­líttassanak. Mi, kik a vízi közlekedéseket mindig melegen pártoltuk, ezen vállalat sikere iránt a legbuzgóbb rokonszenvvel visel­tetünk, következésképen óhajtjuk, hogy azon lelkesedés, melly­­nek ápolása mellett ez eszme 184-­ben született, azt most új­ra az akkori buzgalommal felkarolja és valahára sikerhez ve­zérelje , mert az ellenébe gördített nehézségek az egész csa­torna vidékének róna fekvése és minden, Európában és Ame­rikában létesített csatornák tudva lévő költségei tekintetbe vétele után, semmi esetre sem mutatkoznak ollyasoknak, miszerint ezen nagyszerű eszméhez csatlakozott reményeket csökkenthetnék, és komoly szándék és egy kis, jóra szánt költség mellett legyőzhetők nem volnának. Ez­úttal még oda is kiterjedt a közgyűlés gondoskodása, miszerint gróf Széchenyi Istvánt megkérné , hogy báró Sina Györgygyel egyetértőig, már most előre tegyék meg a szük­­ges tudakoló lépéseket, egy olly külföldi vizmérnök felke­resése és meghívása iránt, kinek ezen mezőn szerzett gya­korlati tapasztalásai és ezekből folyó tekintélye, Beszédes Jó­zsef igazgató vizmérnöknek nagy gonddal szerkezeti méré­sei és dús hely- és körülmény-ismeretének kíséretében, al­kalmasak legyenek a csatorna költségeinek vitatás alatti kérdését kibonyolítani, ’s ekép a közönségnek minden le­hető aggodalmait eloszlatván, megnyerni a tőkepénzes világ­nak ezen vállalat iránti részvétét, mint olly múlhatatlan kel­léket, melly nélkül részvénytársasági után bármelly vállalatot sem lehet sikerhez vezérleni. És ebben pontosult, mit a jelen közgyűlés nm. Gyürky Pál brassói főispán ur ő excjának elnöklete és hálás köszö­nettel elismert élénk közremunkálása mellett, a jelen pilla­natban tehetőnek gondolt. Ez­által ismét közelebb van vive ezen nagyjelentőségű ügy végpontjához, ha t. i. viszhangra találnak a hazafiak keblében a társaság fölszólításai! És ez­iránt nem szabad és nem lehet kételkednünk, akár magának az ügynek kifejezhetlen hasznait, akár azon áldozati kész­ségét tekintsük, melly hazánkban annyi keblet olly jótékonyan melegít! A ki pedig még ezek fölött számításnak is embere, az vegye figyelembe, hogy mostani aláírása úgyszólván csak előlegezés , és a majdan kibocsájtandó részvények biztosí­tásának eszköze , az vesse szemeit a közlekedésekben és vízben szűkölködő vidékre, mellyet ezen csatorna át fogna hasítani, azon termékbőségre mellyben az fuladozik, a fu­varbér azon drágaságára, melly a földművelő fáradalmának nagyrészét elnyeli; gondolja meg, hogy az egész al- és fél- Tiszának, meg a Maros és Körösöknek vidéke egy illy csa­torna által hozathatik legolcsóbb összeköttetésbe a honi ke­reskedés központjával Pesttel, mellyet a Duna és az épülő vasút Becsesel köt össze, az alatt mig ezt az onnét szétágazó vasutak meg nem szakított vonalban a birodalom és Németor­szág minden részeivel, az adriai és északi tengerekkel hoz­zák egypár év leforgása után érintésbe;— és ha még mindezek nem elegendők, szemlélje a Bánátot, mellyet egypár csator­na tett azzá a mi , tudniillik az ország legvirágzóbb tájéká­vá, méltányolja azon erkölcsi jó hatást jövendő vállalatainkra, ha élénk részvét következtéül sikert mutathatunk fel azoknak, kik hasonlók körül buzgólkodandnak, és sohase feledje, hogy csak két mód van pangásunkból felemelkedni a virágzó nem­zetek sorába: az egyik józan számítás, hol erre, a másik ön­megtagadás és áldozati készség hol ismét erre van a ha­zának szüksége ! Boldogok mi, hogy nálunk még olly sok a tárgy, mellynél a hazafi szív gerjedelmei, a fontoló ész fel­számításaival összevágnak! (Pozsony -nagyszombati vasut.) Ezen első ma­gyar vasut 1844diki számadása előttünk fekszik, és nem kis örömünkre szolgál, hogy tanulságos eredményeiből kive­hetni , mikép ezen vállalat is, melly olly keserves tanpénzt fizetni kénytelen volt, valahára bajaiból kivergődni kezd. Hogy viszonyainkra némi tapasztalásra alapult adatokból biztos következéseket hozhassunk, szükségesnek látjuk ezen számadási kimutatást minden részleteiben közleni. 1944diki­­­se januártól december végéig Bazin és Po­zsony közt ezen vasutat használta 58,929 személy, ebből volt jövedelem 14,504 ft 16kr 7265 mázsa áru, „ „ „ 544 „20 •n 398,618 mázsa, vagy 13,287 öl tűzifa 20,737 ,,9 T) 9842 mázsa, vagy 140,600 darab tégla 332 „4 ?? levelekből, túlsúly­osat. 1110 „48 a műhely jövedelmezett 347 „24» Összes bevétel 37,576 ft 1kr Kiadások: lakbér 68 ft 38 kr, kocsisok és conducteurek ruháztatása 138 ft 8 kr, tisztviselők fizetése és dijak 2436 ft, fafuva­­roztatás a pályához 413 ft 11 kr, fel- és lerakás 1307 ft 14 kr, hótisztítás 979 ft 13 kr, szolgák fizetése 3037 ft 30 kr, világí­tás és fűtés 228 ft 30 kr, mindenféle con­­tók 163 ft 21 kr, írószerek 56 ft 31 kr, jegy- és más nyomtatások 130 ft, takar­mány 2852 ft 36 kr, szekérkenő 650 ft 3 kr, szekerek és épületek tűz elleni biztosítási díjak 55 ft 9 kr, lovak 593 ft 43 kr, adó 69 ft 10 kr, bérbe vett lovak 3399 ft 8kr, lovak vasalása és gyógyítása 289 ft 58 kr, szerszám és kocsik kijavítása 3081 ft 9 kr, fundus instructus 124 ft 46 kr, épületek kijavítása 224 ft 34 kr, a vasút fentartása 1818 ft 45 kr. Összes kiadása 22,109 ft 17 kr, mit a bevételtől levonván, marad jövedelműi 15,466 ft 44 kr. A bruttó bevételnek 100 forintjára esik tehát 59 pcent költség és 41 pet tiszta jövedelem. 1843 ban a brutto bevétel volt 29,649 ft 17 kr » » » kiadás „ 18,932 „ 17 „ Tiszta jövedelem 10,717 ft miszerint a brutto bevételnek 100 forintjára 6317/1o pet költ­ség, és 363 20 pet tiszta jövedelem esett. Ezen összehasonlítás az utolsó évi kimutatást jelesen ki­tünteti minden korábbiaktól, minthogy ezen 15,466 ft 44 kr tiszta jövedelem a vállalat részvénytőkéjét, melly 491,200 ftra p. p. rúg, 1844ben 33/16 százlék­val kamatoztatja. Ezen adatokból következik, hogy a vasúton szállíttatott naponta körülbelöl ft kr ft kr 162 személy, miből a bevét. circa 39 51 mi 1 mérf. lesz 13 17 20 mázsa áru „ „ „ 1 28 „ „ „ — 29 36 ölfa „ „ „ 56 48 „ „ „ 18 56 385 tégla „ „ „ — 54 „ „ „ — 18 levelek, túlsúly „ „ „ 3­2 „ „ „ 1 — műhely 57 „ „ „ — 19 vagyis 162 személy és 1139 mázsa egyéb szállitmánybeli napontai bevétel 103 ft kerékszámokban, miből egy mért­­földre 54 személy és 380 mázsa más szállítmány, és 34 ft bevétel esik, a napontai szállítási költség pedig 60 frtba ke­rül, mi egy mértföldre 20 ftot tesz, tehát minden mértföld­­töl egy napra 14 ft a tiszta bevétel. A krajczárokat hozzá­számítván, tesz ez egy évre 5155 forintot, melly öszveg 1843ban csak 3572 ftra rúgott, tehát 1583 fttal azóta emel­kedett ugyan, de mivel a vasút 491,200 ftba került, tehát egy mértföld 163,733 ftba, minden mértföld után a bevé­telnek 8187 ft kellene lenni, tehát egy napra a tiszta bevé­telnek nem 14, de majdnem 23 forintnak, hogy a beruhá­zott tőke 5 pettel kamatozzon. A hasonlólag lóerőre épült lincz-budweisz- és gmündeni vasút­on 1843 ban szállíttatott 146,891 személy, miből a bevétel vált 76,072 ft 1,540,862 mázsaáruéssé, „ „ „ 481,797 „ 6254 él fa „ „ „ 4098 „ egyéb jövedelmek 13,902 „ összes bevétel 575,869 ft az összes kiadás volt 444,204 „ tiszta jövedelem 131,665 ft e szerint naponta szállíttatott 402 személy 208 ft bevétellel, egy mértf. 8 ft 4221 mázsa áru és só 1320 „ „ „ „ 52 „ 17 öl tűzifa 11 „ „ „ „ 52 „ egyéb szállítmányok 38 „ „ „ 52 „ összes napontai bevételi 577 ft, ebből lehúzván az „ „ költséget 1217 „ marad tiszta jövedelem 360 ft, miből egy mértföldre nem is egészen 14 ft esik; mert mig a pozsony-nagyszombati vas­úton naponta mértföldenkint 54 személy utazott, ezen csak 15 személy szállíttatott, miből a pozsony-nagyszombati vasút bevett mindennap 13 ft 17 krt, a linczi csak 8 ftot; a többi szállítmányokból­ bevétel a linczinél 52 ftot tesz, a pozsonyinál pedig csak 20 ftot, és így az összes bevétel mértföldenkint naponta a linczinél 60 ft, a pozsonyinál 34 ft; de a napontai költség a linczinél a 60ból 46 frtnál többet nyel el, míg a pozsonyinál csak 20 ftot, tehát az eredmény a linczinél 60—46·14 ft a pozsonyinál 34—20·14 ft, és szerencsére az elsőnek építése nem olly felette drága volt, mert mig a pozsonyinál egy mértföld 163,733 ftba került, a linczire mértföldenkint csak 115,384 ft költetett, és igy a 14 ftnyi tiszta jövedelem is elég, hogy az alapító tőke majd 4x/s petét kamatozzon, míg a pozsonyi csak 33/26 petét hoz. Ámbár tehát a linczi vasút olcsóbb és már több eszten­dők óta használtatik, a kiadások is sok rovatokra nézve az­ért már nem olly terhesek, mint a pozsonyinál (mert p. a. mig a linczinél az egész személyzet, tisztek és szolgák fize­tése mértföldenkint csak 1777 ftot tesz évenkint, a pozso­nyinál 1826 ftra rúg ezen rovat; a hótisztitás ott a hegyek közt csak 11 f­ba került minden mértföld után, a pozsonyi­nál pedig 326 ftba; a linczinél szekérkenőcsre kellett mért­földenkint 55 ft, a pozsonyinál mértföldenkint 216 ft, pedig négyszer kevesebb szállítmánynyal’stb.; és ámbár a keres­kedelmi áruk szállítása tekintetében a linczi vasút sokkal felülhaladj­a a bécs-gloggniczi vasutat és csak­nem utoléri az északi vasút roppant teherszál­lítását, mégsem képes 5°/a kamatra vinni a jövedelmezést. Ebből láthatni, milly képzelhető a kereskedelmi forgalom

Next