Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)

1845-06-01 / 190. szám

Vasárnap 190. Junius 1. 1845. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, gránátcsatozai Claudy-házban 46(uk szára alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok, csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez.p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. HACSTAROBSZÁCS és KHDKI. Az ország szükségeinek megfelelő közlekedési esközök létesítését 6 cs. kir. Felsége legmagasb gondjaihoz számítván , hogy az e végre megkívántató előmunkálatok minél gyakorlatibb és alkalmasabb módon, egyszersmind pedig haladéktalanul elkészítethessenek, cs. ap. kir. Felsége egy külön bizottmánynak alakíttatását megrendelni, ennek elnökévé gr. Széchenyi Istvánt kinevezni, és egyszersmind kegyelmesen megparancsolni méltóztatott, hogy az ezen bizottmánynak elibe szabandó feladás és annak adandó belszerkezet, nemkülönben az e bizottmánynak mind a kormányszék, mind az illető hatóságok irányábani viszonyait tárgyazó javaslatok minél előbb őfelsége legmagasb elhatározása alá terjesztessenek. A nagy magy. kir. udv. kamara a szászkői kir.bányakamra uradalmi tiszttartóságra Hrobonyi János beszterczei kir. bányakamrai számtartót alkalmazta. HALÁLOZÁS. Bécsben f. évi máj. 17-én hunyt el hoszszas betegsége után várkonyi gróf Amadé Tádé, cs. kir. valóságos belső titkos tanácsos, aranykulcsos és udvari zenegróf, a bécsi hangművészek, özvegy- és árva-intézetének elnöke, élte 6ödik évében. Dunatiszai csatornatársaság. A folyó év jun.sára kitűzve volt közgyűlés azon nap délelőtti 11 órakor a nemzeti casino kisebb teremében fog tartatni. Pest május 31 én 1845. Az elnök meghagyásából Veber, jegyző. (Magyarország külfölddeli kereskedése 1843ban.) Lapjaink 68. sz.ban kimutatva van, hogy Magyarország az ausztriai monarchia külkereskedésében 10,640,906 ft értékű bevitel és 10,460,637 ft értékű kivitel által részesül; ezen külfölddeli kereskedésünk részletei ezek: Mezőgazdasági termékek: Értéke Vámjövedelem a bevitel-■ a kivitelnek a bevitel a kivitelből. Gyarmati czikkek 869,997 44 513,252— Déli és más gyümölcs 565,957 53,938 103,672 164 Dohány 182,494 853,840 38,230 27,847 Olaj emésztésre és gyártásra 362,250 560,170 41,176 2,335 Gabna és kerti termesztmények 144,573 906,490 9,703 3,605 Italok 375,342 537,548 27,320 3,170 Halak és más vizi állatok 88,480 64,230 11,741 261 Szárnyas állat és vad 702 7,339 61 47 Vágómarha 4,158,762*) 1,105,081 398,316 3,698 Állat czikkek emésztésre 22,397 88,021 3,835 372 Vonómarha 50,510 12,740 2,643 30 Építő- és tűziszerek 143,949 920,054 13,185 4,033 Más termékek 88,828 175,857 1,666 735 Összesen 7,054,241 5,285,352 1,174,800 46,297 Ipartárgyak és félgyártmányok: Gyógy- és illatszerek 90,131 58,335 16,543 217 Vegytani termesztmények 57,721 160,807 1,910 3,920 Konyha-só 140,002— — — Festőszerek 158,879 14,728 5,168 64 Gyanták gyártásra 24,520 635 3364 Gubacs és timárszerek 82,717 8,746 1,031 459 Ásványok és földnemek 26,059 Drágakövek és nemes 4,286 2,150 68 érczek 421,064 130 1851 Nemtelen érczek 16,308 276,092 509 1,723 Nyersanyagok 1,835,278 3,879,489 30,643 63,408 Fonalak 79,437 6,017 , 548 20 Összesen 2,932,116 4,409,265 66,023 69,804 Kész gyártmányok: Gyártmányok 588,814 741,845 71,514 2,325 Irodalmi és művészeti tárgyak 65,735 24,175 6,358 93 Összesen 654,549 766,020 77,872 2,418 Fősumma - -10,640,906 10,460,637 1,308 695 118,599 1842ben - -9,569,208 8,859,8143 1,169,01 113,333 Növekedett 1843ban: 1,071,698 1,600,823 139,682 5,266 Az 1842ki kimutatáshoz hasonlítva emelkedett a külföldről! bevitelünk dohányban 96,408 frintról 182,494re, halakban 31,585röl 88,480ra, vágómarhákban 3,279,478ra. *) Az ,,,«fr. Lloyd“ hivatalos kimutatásokat közöl a s zerbiai külkeres kedés felett, ezek a magyar lapokba is átmentek; ezekben pedig állíttatik , bnliy 184'iljen Szerbiából az asztriai monarchiába 1,234,048 darab «értés hajtatott mi az ausztriai tariff« szerint 12,340,480 frtnyi értéket tenne, egyedül a «értéseket tekintve , holott az égé«, monarchiának össze« vágómarha bevitele csak 9,807,836ra rúgott, a Törökországból bevitt »ütések «záma pedig 365,907 a kimutatáiban: festőszerekben 132,211ről 158,879re; nyersanyagokban 1,710,285ről 1,835,278ra; fonalokban 45,830ról 79,437re; irodalmi és művészeti tárgyakban 60,252ről 65,735re. Ellenben visszament a bevitel a gabonára nézve 198,646r. 144,573ra, állati czikkekben 39,743ról 22,397re, vonómarhában 65,900ról 50,510re, drágakövek és nemes érczekben 478,756ról 421,064re, kész gyártmányokban 623,175ről 588,814re i s at. A kivitel emelkedett dohányban 786,600ról 853,840re, olajokban 287,250ről 560,170re, gabonában 490,795ről 906,490re; italokban 510,052ről 537,548ra; vágómarhában 980,283r 1, 105,081 re; tűszt- és építőanyagokban 766,761ről 920,054re ; nyersanyagokban 3,178,109ről 3,879,489re, ’s irodalmi és művészeti tárgyakban 21,528ról 24,175re. Ellenben visszament halakra nézve 70,790ről 64,230ra; vegytani termesztményekben 194,156ról 160,807re; nemtelen érczekben 393,708ról 276,092re; kész gyártmányokban 826,306ról 276,092re ’sat. Erdélyországban ezen rovatok igy állnak: Értéke Vámjövedelem a bevitel a kivitelnek a bevitel a kiviteltől. Termékek: csökkent pedig a vámjövedelem 15,478 34ttal A beviteli különbséget leginkább a drágakövek, gyöngyök és nemesérczek rovata okozá, melly 1842ben csak 63,551 volt, 1843ban pedig 164,133 tehát több mint százezerrel magasabb;hasonlóképen a nyers anyagoké melly 1,492,299- ről 1,790,518ra szökkent fel; a vágómarha 1,010,445ről 1,035,819re; a gyártmányok 12,723ról 16,234re; a vegytani termesztmények 3,484ről 5,687re; a festőszerek 29,520ról 34,283ra; a többi különbségek igen csekélyek. A bevitel csökkent ellenben: gabonára nézve 147,756ról 133,571re; halak: 155,385ről 105,940re; déli gyümölcs 36,744ről 30,999re; italokra n. 41,551r. 12 546- ra; fonal 1840ről 160ra ’sat. a Kivitel Különbsegei: gyártmányok 1,741,1 ölről ii rúgtak 1,869,515re; nemtelen érczek 51,663ról 57,251re lati czikkek 89,054ről 107,144re, festőszerek 6,914 8,192re, gyógy- és illatáruk 2,415ről 3,625re ’sat. rLe/*on garina 12,099181 8,616TM, vonómat 138,960ról 81,130ra, nyersanyagok 117,301ről 103 681 fonalok 44,990ről 40,689re ’sat. , kimutatások nyomán Magyarország vesztett volt külföld irányában: 1843ban a 10 460,637 kivitelt a 10,643,906 bevitelből lehúzva, 180,269 fontot. 1842ben 8,859,814 kivitelt a 9,560,288 bevitelből lehúzva, 709,474 fontot. Erdély pedig 1843ban vesztett 1,059,409 fontot . 1842ben „ 772,810 „ Azonban erre, mint már 1842iki kimutatásunknál észrevettük , következtetéseket nem húzhatni, mert ezen számok pusztán csak azt jelentik ki, mi a külföld határán be v. kiment , nem pedig, hogy a kimenő valóságos magyar v. erdély áru volna, vagy hogy a bejövő Magyar- és Erdélyországban fogyasztanék. V. Az „Eco del Litorale Ungarico“nak. Szívesen elmondanám Daniéval: — Maestro, i tuoi ragionamenti Mi son si certi, e preudon si mia fede, Che gli altri mi somen carboni spenti, ha az Eco 150. számát egészen elfoglaló terjedelmes* czikkben, mellyet néhány soraim előidéztek, „ragionamenti“ feltalálhatók volnának. Ha nem tekinteném azon buzgalmat pro aris et focis, mellynélfogva a vasut utáni vágya az Econak igen természetes, úgy megmutathatnám, hogy ezen végtelen „ciancia“ra sokkal inkább illenék a grandioso squareio minden tragico-comico epithetonival, mint az én rövidke észrevételeimre, mellyekkel a fiumei kereskedésről nyilvánított adatokat megtoldani jónak láttam. Nem is felelnék az egész Orlando furioso-féle megtámadásra, hiszen a fiumei vasút felett most mondattak el lapjainkban a mondandók , ha az Eco elég illegálisan nem hozza fel a különben Buffo-féle salangokkal felczifrázott czikkében a „maja fedett, mit rajtam száradni nem engedhetek. Hogy czikkem a fiumei hajók jegyzéke után, vagyis vele együtt jelent meg, az csupa casus fortuitus; nekem arról legkevesebb tudomásom nem volt, tehát hatását sem előmozdítani, sem gátolni nem akarhattam, és csak mikor sajtó alá ment a lap, véltem rá utalhatni , mert állításomnak argumentumul szolgálhatott. Ebben tehát nincs ma a f ide! Hogy a fiumei kereskedés forgalmát csak 4,000,000ba vettem, és nem mint az Eco akarja, 6 millióba, ennek, úgy vélem, alapos oka van, mert mellőzve, hogy a hivatalos kimutatások nyomán nem lehet a ki- és bevitt czikknek pénzbeli értékét olly magasra tenni, mint az Eco teszi, a bevitt czikkek majdnem egész mostani öszvegét, a kivitteknek pedig jó nagy részét nem lehet, Magyarországra nézve ollyanoknak tekinteni, mellyek az annyira kívánt vasutat egész hosszában használhatnák, mit az Eco csak con mala fede tagadhatna; mert, mi az elsőt illeti, hogy t. i. igen magasra teszi a kivitel értékét, világos abból, hogy a bevitt 184,218 mázsa búza értékét 922,292 pgőftra teszi, tehát egy mázsáét 5 pgőftra a repezeét 722, a rongyét 10 pgőftra á sat. Mi pedig a másikat illeti, fel nem tehető, hogy a fagerendák és dongák, mellyek a kivitelnek egy negyedénél többet tesznek, ezentúl a Banátból fognak jönni és az egész vasutat használni. Ha tehát a közelítő 4 millióval meg nem elégesznek, és pontosabb számításra szorítanak, igen hajlandók vagyunk azt még jóval lejebb szállítani. Itt sincs tehát semmi a mala fede. Hogy pedig olly rész néven veszi állításunkat, miszerint a tengerészet eddigelé még olly mellékes szerepet visz az ausztriai kereskedésben , azt nem csodálhatjuk eléggé, mert Trieszt, mellynek kereskedési forgalma majd 40 millióra felrúg, a hivatalos kimutatások szerint, mindig ugyan azt fájlalva emlegeti — Fiume pedig, melly alig 6 milliónyi kereskedést űz, áttekinti büszke flottájának számtalan vitorláit, ’s felkiált elragadtatásában: osiamo sperare, che se non tutti,almeno una parte degli 80 milioni di. . . commercio ... in opposta direzione prendera la strada per questo litorale! Erre, kivált a „se non tuttiura, Széchenyivel csak azt monjuk: ,Ej ha!” Mindezekből kitetszik, hogy szerény észrevételeinkben semmi mala fede nem volt, dunque addio Signore di grande cabottagio! Megyék és,városok. U n g h ó 1, május 22. Évnegyedes közgyűlésünk némelly felsőbb parancsok felolvasásával nyittatván meg, szőnyegre került is Nógrádmegye azon értesítő levele, melly szerint minden a gyárakhoz tartozó személyek egyes tisztviselők által botoztatássali megfenyitések eltiltását elhatározá, ’s ezen határozatát e megye Rendeivel tudatni annyival is inkább óhajtá, hogy ekint tekintetbe vétetvén ezen határozatban rejlő azon korszerű eszme, mikint a műipar emelése tekintetéből hazánkban az annyira szükséges gyárak fenállhatásához megkivántató és jobbadán a műveltség fokán álló külországiak személye egyes tisztviselők önkénye ellen biztosittassék, e megye Rendeinél is viszhangra találand; mit is a megye Rendei nemcsak melegen pártoltak, sőt Th. I. indítványára minden kereskedők, gyárosok, mesteremberek ’s Ungvár városában házzal bírókra kiterjesztettek. Ennek nyomán B. Zs. táblabiró ezen határozatot a földművelőkre is — kiktől a mindennapi tápot veszszük— átalán fogva ki akarta terjeszteni; azonban kevés vitatkozás után a határozat, csak minden földművelő családfőt ide értve mondatott ki; maradt tehát az egyes tisztviselők önkényének elég szabad tér még a család többi tagjai, ’s e határozaton kivül esők felett. — Igaz ugyan, hogy az eszme korszerűsége igényelhetné ezen határozatnak legnagyobb átalánosságbani kimondatását, ámde a Berkid alatt lengyel határszélekhez közelben lévő hitsorsosunk ezen korszerű határozatot nemhogy méltányolni, de irányát felfogni sem lévén képesek, ezen határozat reájok nézve salto mortale! ’S bizton mondhatom, mikint széles magyar hazánkban emberi beesőket olly kevéssé ismerő vadonfiak, mint a fent említettek , nem találtatnak, kik ez ideig is gyermekeik oskoláztatására csak erősb fenyíték — hová talán a bot is számítható — által szorittattak megtanulni azon viszonyokat, melyekben állnak teremtösök, felebarátok, földesurok ’sat. ellenében.— Ismételve mondom tehát, mikint ezen határozat rájok nézve salto mortale, ’s nevelés által kell vala őket elébb oda Gyarmati czikkek 45,437— 29,052— Déli és más gyümölcs 30,999 50 5,453— Dohány 3,934 310 1,2703 Olajok 12,505 1,635 1,6536 Gabona ’s at. 133,571 8,676 13,315 35 Italok 12,546 1,260 6,258 10 Halak és más vizi állatok 105,940 820 13,7135 Szárnyas állatok s vad 130 44 130 Vágómarha 1,035,819 200,599 103,504 1,051 Más állati czikkek 19,467 107,144 3,192 443 Vonómarha 159,300 81,130 9,519 189 Tűszt- és építőanyag 972 14,496 49 60 Más termékek 14,458 27,264 158 113 összesen 1,575,068 443,428 187,149 1,915 Ipartárgyak és félgyártmányok: Gyógy- és illatszerek 2,733 3,625 520 20 Vegytani termesztm. 5,687 7,732 193 48 Konyhasó „— — --Festőszerek 34,283 8,192 1,417 30 Gyanták 1,210 390 142 Tímár szerek 4,2061 540 Ásványok és földek 1,825 10 349 Drága kövek, gyöngy és nyerses eretek 164,133 800 423 Nemtelen érczek 130 57,2514 95 Nyersanyagok 1,790,518 103,681 31,436 1,060 Fonalak 160 40,689 30 126 Összesen 2,004,885 222,371 34,059 1,384 Kész gyártmányok: Gyártmányok 16,234 1,869,515 2,058 4,767 Irodalmi és művészeti tárgyak 5,936 7,400 587 21 Összesen 22,170 1,876,915 2,645 4,788 Fő summa 3,602,123 2,542,714 223,853 8,087 1842ben 3,248,024 2,475,214 239,331 8,121 növekedett tehát 354,099 67,500 TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezés. Halálozás. Dunatiszai csatornatársaság. Magyarország külfölddeli kereskedése 1843ban. — Az ,,Eco de Litorale Hngarico -nak. — Megyék és városok. Közgyűlés Ung- és Biharban. Szabadkai lófuttatás. Budapesti hirharang. Egyesületi közlések . Gyáralapító társaság Iparegyesület. Külföldi irodalom X. (Das lindip der Kiblichkeit und die französ. und englische l’afrb. Berlin, Stettin und Elbing 1832. — De la Pairie et de l’ Aristocratie moderne. Par lette Auguste Cleszkowski. Paris 1844. Folytatás.) Külföld. A pensylvaniai magánybörtönrendszer. Francziaország. Nagybritannia. Egyveleg. — Hivatalos és magánhirdetések.