Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)
1845-03-30 / 155. szám
Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábjoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Vasárnap 155. Martius 30. 1845» BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, gránátos» utczai Claudy-házban 46-fik szám alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba külföldre menendő példányok csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg A BUDAPESTI HÍRADÓ It. évi április 1 jén kezdendő második évnegyedes folyamára előfizethetni, helyben: 2 ft 43 kr, postán küldve 3 ft 30 krjárópengében; —szinte szolgálhatunk még az első évnegyedi folyamból is teljes számu példányokkal. — Az előfizetés elfogadtatik gránátos-utczai Dlaudyházban 466. sz. alatt a kiadóhivatalban és minden cs. kir. postahivatalnál. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések Adakozás az árva- és szepesmegyei éhezők részére. Szab. kir. Pestváros költségvetése.Gépek-e vagy emberkezek?Gyáripar.Megyék és városok . Közgyűlés Biharban. Vizáradás Gyulán. Aradi hírek. Szegedi kir. praeparandia-intézet. Budapesti Hirharang. Királyi biztossági ügy Biharból. Hírlapi szemle. Külföldi irodalom: VI. Italienische Zustände, geschildert v. C. J. A. Mittermaier. 1844. (Folytatás.) Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Oroszország. Németország. Schweicz. Északamerika. Mexico. Egyesületi közlések. Iparegyesület. Pesti gyermekkórház. Hivatalos és magánhirdetések. Lotteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok árkelete. Dunavizállás. Tár ez a. Akarat és hajlam. Regény b. Jósika Miklóstól. II. Rész. 8. szak. Fény és bőség. SHAGYAItINÁNZÁL és ERKÉLY. Ő cs. ap. kir. Fölsége Esterházy Pál liget Sopron vmegye főispánját saját kérelmére a megyei kormányzattól fölmentvén főisp. helyettessé Rohonczy Ignácz első alispánt kinevezni; továbbá gróf Batthyány Imrét Zalamegye főispánját szinte saját kérelmére a megyei kormányzattól fölmenteni é s főisp. helyettessé gr. Festetics Leót kinevezni; hasonlókép Gyürky Pált krassómegyei főispánt is önkérelme következtében — eddigi hivatalkodásával legfelső kbr. megelégedésének nyilvánítása mellett — a megyei kormányzattól fölmentvén, főispáni helyettessé Kiss András első alispánt kinevezni; báró Perényi Zsigmondot ugocsai főispánt pedig azon hivatalánál fogva, mellyet a nagyméltóságu hétszemélyes törvényszéknél visel, a megyei kormányzattól fölmenteni, ’s báró Perényi Gábort eddig beregmegyei főisp helyettest ugocsai; Lónyay Jánost eddig magy. kir. udv. cancellariai tanácsost pedig — egyúttal díjfizetés-elengedés mellett cs. k. titkos tanácsos czímmel díszesítvén — beregi főisp. helyettessé kinevezni; továbbá gróf Nádasdy Ferenczet Mosonvmegye főispánját hasonló hivatalminőségben Árvába áthelyezni, mindazáltal a megyei kormányzattól azon méltóságánál fogva , mellyel mint erdélyországi hivatalnok felruházva van, fölmenteni, és Mosonymegye főispánjává gr. Zichy Henriket, eddig kir. táblai bárót kinevezni legkegyelm. méltóztatott. Szerkesztőségünkhez múlt számunk óta I. Venzell Gusztáv professor Bécsből küldött emberbaráti kegyes adományképen 2 pengő forintot, mellynek fele az árvamegyei, fele pedig a szep ési éhező szegényeket illeti. (Sz. ) Pest városának költségvetése. (Budget.) Alkotmányunk csakugyan fejükt! Nyilvánosságra derül, mi 1845 ig vastag fátyollal volt leplezve! Pest városa nyilvánosan, maga jószántából, számol az ország színe előtt! — Nem szükség hogy dicsérjük a nemes városnak ezen tettét; csak például tűzzük azt ki hazánk minden többi hatóságainak, reméllvén, hogy egy sem fog hátramaradni azt napfényre deríteni, minek titkolgatása csak gyanút ébreszt, vagy legalább a bizalmat csökkentheti azok iránt, kiknek erre leginkább szükségük van. Ezen adatok nyilvánításából azonkívül sokkal több haszon fog háramlani a községek ügyeire , mint most csak gyaníthatni, mert a legutolsó polgár is igen talpraesett észrevételeket fog tehetni, és a haza legértelmesb fiainak is fog anyagául szolgálhatni olly eszmék fejlesztésére, mellyek illy adatok hiányában nehezen keletkezzenek vala, és miilyeneket a sajtó nem késendik vitatási mérőserpenyüiben megtalálni. — Addig is elég legyen azokat egyszerű kivonatban áttekinteni : I. A házi pénztár bevételei 1844/1. Ezek 67,201 ft 12 kr. bizonyos, és 17,189 ft 14 kr. kétséges maradványokban; 324,171 ft 42 kr. állandó, és 45,814 ft 50 kr. történhető ingadozó, és 3,466 ft 45 kr. bizonytalan jövedelemben mutattatnak ki. — Ezen jövedelmek közt a főtényezők: a haszonbér, melly 64,715 ft 1 kr. állandó és 5,559 ft 5 kr. ingadozó summát eredményez ; *) az adó 109,617 ft 27 kr.; a telekkönyvi javadalmak : legelő és hegyvám: 35,972 ft. 12 kr.; polgári taksák: 2377 ft 12 kr., 120 bérkocsis taksa fejében (egy 4 ft 48 kr.) 576 ft ’sat. tesz, 50,921 ft 57 kr. fenmaradásával, összes bevételt: —■ 386,265 forintot 47krt. A házipénztár kiadásai 1844/5. Ezek 25,637 ft 19kr. maradékban, 187,296 ft 44kr.állandó ; **) 173 331 ft 44 kr. történhető és 332 ft 9kr. bizonytalan kiadásokban mutattatnak ki, jelesen: királybér: 840 ft; tisztviselők fizetése és szállásbére: 81,085 ft 42 kr.; újonan indítványozott fizetések: 8460 ft; nyugpénzek: 1633 ft 20 kr.; lakbérek: 5386 ft.; az új városház felépítése: 76,886 ft 30 kr.; csatornák: 20,000 ft; kövezet: 60,000 ft; útépítés: 10 000 ft; utak kiigazítása: 13,015 ft; az utcrák tisztogatása: 8,500 ft;szemét és hó kihordása 1500 fnt; tűzoltó szerekre : 1290 ft. ’sat. — Jótékonyságra fordítandó : két vak növendékre 288 frnt; két siketnéma növendékre: 240 ft.; szegényápoló intézetre: 1080 ft; lelenczekre: 1477 ft 5 kr.; kényszerítő munkaházra: 2000 fnt; polgári kórház segélésére: 1200 fnt ’sat. A rabok tartása: 4645 ft 32 kr.; az utczai éjjeli kivilágításra szükséges: 24,439 ft 54 kr., t. i. a belvárosban 165 argandi lámpa (egy 6 ft 14 kr. havonkint) és 174 közönséges lámpa (egy 1 ft 30 kr. v. havonkint); a Leopoldvárosban: 174 argandi és 67 közöns. (mint felebb); a Terézvárosban 130 argandi (5 ft 53 kr.) és 346 közönséges (1 ft 28 kr.); a Józsefvárosban 61 argandi és 206 közönséges (mint előbb); a Ferenczvárosban 39 argandi és 101 közönséges lámpa; —együtt: 569 argandi és 894 közönséges, vagyis öszszesen : 1463 lámpa. ***) Mindezen kiadások a fentebbi bevételnek, t. i. 38 6,2 65 forint 4 7 kr.nak megfelelők. II. A hadiadó-pénztár bevételei 1844/s: 1844 October utolján mutatkozott pénztári állapot: 7155 ft 6 kr.; hátralévő adó 68,754 ft 51 kr.; a bebörtönözött kezelők által okozott pénztárhiány 53,302 ft 10 kr.; uj adó és telekbér 200,729 ft 18 kr. ’sat. Ősz. bevétel: 329,941 ft 26 kr. — A hadipénztár kiadásai: katonai pénztár követelése 1844 évre: 18,266 ft 27 kr.; 1844/5 évre 80 porta után 55,079 ft 5 kr; toborzási járulék 960 ft 23 kr., katonai szállásokra 39,794 fnt; átkelő katonaság: 4712 for. 33 kr.; kaszárnyaépités: 14,000 ft.’sat. Ősz. kiadás 329,941 f.26 kr. (Gépeik , vagy emberkezek?) „Szegény nép, *) Les fogyasztási vám : 42,500 ft. Dunahajóhid : 13,972 fnt. Kövezet-vám , bor- és szeszesitalok behozatala : 40,300 ft. Helypénz és mérés: 24,300 ft Partijog, alfa mérték ki 10,800 ft. Legelőbér és marhahajtás: 9,900 ft. Mérlegijog (Wangefäll): 5575 ft; kő- és téglafogyasztási vám : 1,200 ft. Héber konyha és bormérés : 2060 ft. Halottkocsi : 2900 ft. Fövény és kavics bev. 1250 ft ’sat. **) Ezen summában foglaltatnak 1) a tanítási és nevelési költségek is : az Ájtatos szerzet zárdájának 1000 fnt, az angol apáczáknak 600 forint , a különféle tanítók és ezeknek segédei, kiknek száma 19, a 9 kateketák fizetése 270 ft — 2) A városi papság, 5 plébános 2140 ft, fizetéssel és 10 káplán 983 ft 12 kr. fizetéssel; templom gondnoka 700 ft, és a templomkar 1255 ft.—3) A rendőrség, melly 162 gyalog és 12 lovas poroszlókból áll 17,841 ft fizetéssel. Ezeket 30 ujjal 2880 ft fizetéssel szaporítani inditványoztatott. Az előbbiek ruházatára( kiadás: 6971 ft 21 k. Az egész fizetéses városi személyzet 418 egyént számlál. ***) Ezen világítás, legalább a budgetben, meglehetősen kiállja az összehasonlítást a bécsivel, melly aránytalanul nagyobb városban a trieszti Lloyd szerint csak 3000 éjjeli lámpa van , meilyek között 761 argandi és 2,232 közönséges, mellyekre 137.696 font olaj szükséges. De meg kell jegyezni, hogy ezen 3,000 lámpán kívül a belvárosnak egy jó része már légszeszszel (Gas) világíttatik ki, s meddig hagy megfáz isten gyárosaid ’s prókátoraid martalékául, kik téged darabonkint elhalni járnak? Flora Tristan:“ — Mennyire igaz azon állítás, hogy olly gyárak, mellyek főleg géphasználatra számitvak, a beléjök fektetett tökéhez aránylag kevés embereket foglalkoztatnak, ’s ennélfogva földművelő állodalmakban, melyek munkások *), ’s az élet első szükségeiben bővelkednek, csak kevéssé járulnak a közjó előmozdításához , minek mégis főczélnak kellene lenni a népboldogítók előtt, arra következő adatok szolgálnak nyilvános tanúságul. Hivatalos gyári tudósítás szerint a moszkvai kormánylapban, melly Kurier-nek a „szövetnyomat története“ czimű munkájában kivonatban megjelent, 1843dik évvége felé csupán Moszkvában 59 szövelnyomógyár találtatott 7 gőzgéppel, 142 perolin , nyomóhenger ’s más gépekkel, 2825 nyomóasztallal 14 ló ’s egy vizhajtóval, ’s 8298 felügyelő ’s mindennemű munkásokkal. E gyárakban 1843ik évben 698 911 darab czicz , 1,687,230 kendő, 2000 vég kazimír, 300 vég félselyem, 300 vég tafota, 5000 darab selyemkendő, 250 vég gros de naples, és 500 vég vászon nyomatott. Az úgynevezett nyomódíj mindezekért 6,400,712 rubel 5/1 kopekra rúgott, mi 13,868,209 pengő forintot tesz. Mindenesetre szép öszvegecske az, melly így az országban marad. De jelentékeny a munkások száma is, kik ama 39 nyomógyárban foglalkoznak. Azonban halljuk csak tovább. Az ezen nyomóintézetekben beruházott szerelési, elrendezési és üzleti tőke nem tesz kevesebbet, mint 18,264,000 ezüst rubelt, azaz 39,572,000 pilot. Következőleg illy nagyszerű, a legtökéletesb gépekkel dolgozó intézetekben, — ’s csak ezek állhatják ki hasonfeleikkel a versenyt — 4769 pontnyi tőkeköltség csupán egy munkást foglalkoztat, holott a mezei gazdaság emelkedését és virágzását előmozdító iparágaknál, mint: czukor, csonthamu, **) csontenyv,ötmázsa csont, sósav alkalmazása mellett, mellyel a szikony gyártásnál a konyhasóból, mint mellékterményt nyerhetni, 100 font legjelesb minőségű enyvet ad, mellynek mázsáját 20—22 pintjával keresik. És mi millió mázsányi csontot hagyunk elporlani!) — Stearin és stearingyertyák, valamint az utóbbiakat föltételező kénsav, sósav-gyártásnál, továbbá a keményítő , csík (Nudein) és sajtkészítés, a gyümölcs, selyem és komlótenyésztés, a buzér (rubia lincloria) kender ’s lenművelésnél ’stb. ’stb. hasonló tőkeköltség által 50 embert foglalkoztathatni. Továbbá az úgynevezett nyomódíjból a tulajdonképi munkadíj csak 562,410 rubelt, vagy 1,218,221 ftot 40 krt tön, úgy, hogy ha ezen öszveget a tisztviselők, rajzolók, vésnökök , mesterek’s közönséges munkások közt egyenlően osztjuk, ’s 1 évben 300 munkanapot veszünk föl, 1 személyre még csak nem is egészen 30 pg. kr. jut naponkint, mi, ha a tisztviselők, felügyelők ’s rajzolók ’stb. nagyobb fizetését tekintetbe veszszük, egy közönséges munkásra nézve bizonyosan *) Hogy különösen Magyarország nagy bőségében van a munkaerőnek , később anélkül, hogy Árvára czéloznánk, egy külön czikkben bizonyítandjuk meg. **) Mi ugyan nem javasolnánk egy nehezék csonthamut is kivinni mindaddig, mig egy maroknyi területű hazai föld e jeles trágyaszer által jövedelmezőbbé tétethetik (jóllehet, mellékesen legyen mondva, egy mérő gabonát sem vinnénk ki addig , mig polgártársaink közt szűkölködők vannak, kiknek csak munkát kellene szereznünk, hogy gabonánk emésztőivé váljanak, ’s egyszersmind őket hasznos termesztőkké tegyük.) De külföldön sem félhetnénk a csonhamu el nem kelésétől, miután az ausztriai tartományokból Trieszten át csak magába Franciaországba 18’13b. 263,555 kilogrammal több vizetett ki, mint 1842ben. B. PESTI HÍRADÓ TÁRCZÁJA. AKARAT és HAJLAM. Regény. • • B. JÓSIKA MIKLÓS-ról. II. Rész. 9. Fény és Bőség. Nem volt akkor jó jel a nagy égen, Nem világolt hajnal csillaga, De sötétlő gyilkos táborával, ’S a halálnak undok árnyékával Bűnös éjfél nyomta a napot. Vörösmarty. Mária fényes tetemeiben azon keleti pompával élt, mellynek mását Pest még soha sem látta, ’s mellynek már tanúi voltunk. Regina e fény közepette boldog nem volt. — Ki szivébe láthatna, jól tudná, miképp egy pillanatig sem tudta magát azon légben föltalálni, hová őt anyjának makacs monomániája iktatta. Mióta Ákossal utoljára találkozott, mióta egy mélyebb tekintetet vetett a szerencsétlen ifjú lelkébe, voltak órái, mellyekben ifjú álmai körözve a szeszély csábító képleteitől, incselkedve lopta be magát szivébe; s ezen érzet annyival kínosabb volt, mennyivel nagyobb s óriásibb alakban idézte meggyőződése — vágyai teljesülésének lehellenségét elbe. Dan Olifant ifjú védencze ellentállhatlan ellenszenvet érzett Mária iránt — de mellyet mindig titkolt ___ talán önmagától elvitatott ’s meg nem tudott fejteni; ’s mi annál csudásabb volt, mennyivel inkább hasonlított Regina anyjához. A hódolat, mellyet az ifjú lelkének egész bensőségével bizonyított Regina iránt, olly tartózkodó, olly tiszteletteljes volt, mikép e hölgy részvétét szükségkép fel kellett gerjeszteni, ’s Mária maga, ki ezen ifjút igénytelenségében egész jelentőség-nélkülinek tartotta , szelíden bánt vele, ’s őt mindenkép igyekezett megnyerni. Az utóbbi időkben történtek után , Mária hajlandó volt Magyarországot elhagyni, — de még nem vala tisztában tervével. — Volt-e valami utógondolatja, remélte-e hogy Roderich ’s Van Olifant közt valami történhetik, — ’s épen távollétök közben , — mint Roderichtöl, talán mindkettőtől megmenti ’s igy végre azon fokán álland a függetlenségnek , melly folytonosan foglalatoskodtatja e nőnek elméjét? — ezt nem merjük itt elhatározni. Annyi igaz, hogy Mária Van Olifantnak, nemcsak azon roppant vagyonért, melly most birtokába esett, adta kezét, hanem azért is, mivel hitte, hogy Van Olifantnak valamikép sikerülendőt Roderichtéli életfogyasztó függésétől megmenteni. — Mikép hitte ő ezt kivihetőnek, maga sem tudta , de természetében van az olly elmebetegeknek, — mert alig merjük e nő irtózatos jellemét egyébnek nevezni — mindig utógondolatot ed emni keblekben, ’s mindig véletlenségekre számitni. — Miután Van Olifante veszedelmes emberről többet megtudott, érdekében volt tőle megszabadulni. Ki az élet annyi fertőin ment volna már keresztül mint Mária, talán valami fekete pillanatában életének, nem irtózott volna azon gondolattól, illy embert, ki tízszer megérdemelte a börtönt’s halált, rövid uton eltávolítani; de Van Olifantnak feddhetlen jellemét ismerte, s igy soha sem mert legtávolabbról is olyat emlitet elötte, miről tudta, hogy becsületes ember azt az élet bármi kínos, bármi veszélyes pillanatában sem teheti. — Mióta férje, — a mi jelleméből igen is megfejthető, neje és saját becsületét koczkáztatva látta ezen embertől — mióta Mária talán titkon olly merényre szánta magát, mellynek szükségét el nem tudta magától vitatni, azóta közte ’s férje közt valami terhelő viszony kezde képeződni. Mária állatta, mikép a derék hollandinak magasztaltsága hülni kezdett, bár ő még mindig óvhatlan szenvedéllyel ragaszkodott e nőhöz , ki mindent elkövetett részéről, őt mindenkori édes csalódásban ringatni, ’s előtte minden szavában ’s minden tettében azon szenvedélyt hazudni, mellyet soha sem érzett; de hitte egyszersmind, hogy az Van Olifant egészen hatalmában van. E x Mária híven rögeszméihez óriási léptekkel látta azon időt közeledni, mikor Regina teljes önállóságban emelkedhetik a mindennapi emberek sorából, ’s egyét élheti azon kiváltságos, csak az ő betegen felcsigázott elméjében alakult életeknek, mellyekben az egyes ember a társasági élet legtöbb kötelékeit lerázhatja magáról. — Ákosnak jelenlétét Pesten senki sem tudta jobban, mint Mária, de olly szilárd akarat, olly szigorú elhatározás volt e nőben, miképp Ákost mint reá nézve tökéletesen nem létezőt tekintette. •M? Ma Egy napon Máriánál fényes ünnepély volt, termei tündérien ki voltak világítva , ’s az egész pesti fényes társaság meg volt híva. Az estélyt pompás hangverseny nyitá meg, mellyet ketten az akkor Pesten mulató olasz énekesnők közöl a mi ünnepelt Schodelnénk ’s a pesti zenészek legkitűnőbbjei diszesítettek. Szállásának leglágabb teremét Muszely ur dicső virágkertté alakitotta , a magas szabadon álló aranyzott karos gyertyatartók, ’s a nagy fénylő csitárok olly világot derítettek, melly a legtisztább napéval vetélkedett. Egyik oldala a legizletesebb redőzettel volt a zenészek és énekesek számára elrekesztve, míg a másikon számtalan kényelmes karszékek valának a vendégek számára elrendezve.