Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)

1845-03-30 / 155. szám

Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetűs hasáb­­joráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Vasárnap 155. Martius 30. 1845» BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, gránátos» utczai Claudy-házban 46-fik szám alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba­­ külföldre menendő példányok csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg A BUDAPESTI HÍRADÓ I­t. évi április 1 jén kezdendő második évnegyedes folyamára előfizethetni, helyben: 2 ft 43 kr, postán küldve 3 ft 30 kr­­járópengében; —szinte szolgálhatunk még az első évnegyedi folyamból is teljes számu példányokkal. — Az előfizetés elfogadtatik gránátos-utczai Dlaudy­­házban 466. sz. alatt a kiadóhivatalban és minden cs. kir. postahivatalnál. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezé­sek Adakozás az árva- és szepesmegyei éhezők részére. Szab. kir. Pestváros költségvetése.Gépek-e vagy emberk­ezek?Gyáripar.M­egyék és v­áro­s­o­k . Közgyűlés Biharban. Vizáradás Gyulán. Aradi hírek. Szegedi kir. praeparandia-intézet. Budapesti Hirharang. Királyi biz­­tossági ügy Biharból. Hírlapi szemle. Külföldi irodalom: VI. Italie­nische Zustände, geschildert v. C. J. A. Mittermaier. 1844. (Folytatás.) Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Oroszország. Németor­szág. Schweicz. Északamerika. Mexico. Egyesületi közlések. Ipar­egyesület. Pesti gyermekkórház. Hivatalos és magánhirdetések. Lotte­­riákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Sta­­tuspapirok árkelete. Dunavizállás. Tár ez a. Akarat és hajlam. Regény b. Jósika Miklóstól. II. Rész. 8. szak. Fény és bőség. SHAGYAItIN­ÁNZÁL és ERKÉLY. Ő cs. ap. kir. Fölsége Esterházy Pál liget Sopron vmegye főispánját saját kérelmére a megyei kormányzattól fölmentvén főisp. helyettessé Rohonczy Ignácz első alispánt kinevezni; to­vábbá gróf Batthyány Imrét Zalamegye főispánját szinte sa­ját kérelmére a megyei kormányzattól fölmenteni é s főisp. helyettessé gr. Festetics Leót kinevezni; hasonlókép Gyürky Pált krassómegyei főispánt is önkérelme következtében — eddigi hivatal­kodásával legfelső kbr. megelégedésének nyilvánítása mellett — a me­gyei kormányzattól fölmentvén, főispáni helyettessé Kiss András első alispánt kinevezni; báró P­e­r­é­n­y­i Zsigmondot ugocsai főis­pánt pedig azon hivatalánál fogva, mellyet a nagyméltóságu hétsze­mélyes törvényszéknél visel, a megyei kormányzattól fölmenteni, ’s báró Perényi Gábort eddig beregmegyei főisp helyettest ugocsai; Lónyay Jánost eddig magy. kir. udv. cancellariai tanácsost pedig — egyúttal díjfizetés-elengedés mellett cs. k. titkos tanácsos czímmel díszesítvén — beregi főisp. helyettessé kinevezni; továbbá gróf Nádasdy Ferenczet Mosonvmegye főispánját hasonló hivatalminőségben Árvába áthelyezni, mindazáltal a megyei kormányzattól azon méltóságánál fogva , mellyel mint erdélyországi hivatalnok felruházva van, fölmenteni, és Mosonymegye főispánjává gr. Zichy Henriket, eddig kir. táblai bárót kinevezni leg­­kegyelm. méltóztatott. Szerkesztőségünkhez múlt számunk óta I. Venzell Gusztáv pro­fessor Bécsből küldött emberbaráti kegyes adományképen 2 pengő forintot, mellynek fele az árvamegyei, fele pedig a s­z­e­­p é­s­i éhező szegényeket illeti. (Sz. ) Pest városának költségvetése. (Budget.) Alkot­mányunk csakugyan fejükt! Nyilván­osságra derül, mi 1845 ig vastag fátyollal volt leplezve! Pest városa nyilvánosan, maga jószántából, számol az ország színe előtt! — Nem szükség hogy dicsérjük a nemes városnak ezen tettét; csak például tűzzük azt ki hazánk minden többi hatóságainak, reméllvén, hogy egy sem fog hátramaradni azt napfényre de­ríteni, minek titkolgatása csak gyanút ébreszt, vagy legalább a bizalmat csökkentheti azok iránt, kiknek erre leginkább szükségük van.­­ Ezen adatok nyilvánításából azonkívül sokkal több haszon fog háramlani a községek ügyeire , mint most csak gyanít­hatni, mert a legutolsó polgár is igen talpraesett észrevéte­leket fog tehetni, és a haza legértelmesb fiainak is fog anya­gául szolgálhatni olly eszmék fejlesztésére, mellyek illy adatok hiányában nehezen keletkezzenek vala, és miilyeneket a sajtó nem késendik vitatási mérőserpenyüiben megtalálni. — Addig is elég legyen azokat egyszerű kivonatban át­tekinteni : I. A házi pénztár bevételei 1844/1. Ezek 67,201 ft 12 kr. bizonyos, és 17,189 ft 14 kr. kétséges marad­ványokban; 324,171 ft 42 kr. állandó, és 45,814 ft 50 kr. történhető ingadozó, és 3,466 ft 45 kr. bizonytalan jö­vedelemben mutattatnak ki. — Ezen jövedelmek közt a főtényezők: a haszonbér, melly­­ 64,715 ft 1 kr. állandó és 5,559 ft 5 kr. ingadozó summát eredményez ; *) az adó 109,617 ft 27 kr.; a telekkönyvi javadalmak : legelő és hegyvám: 35,972 ft. 12 kr.; polgári taksák: 2377 ft 12 kr., 120 bérkocsis taksa fejében (egy 4 ft 48 kr.) 576 ft ’sat. tesz, 50,921 ft 57 kr. fenmaradásával, összes bevételt: —■ 38­6,2­6­5 forintot 47krt. A házipénztár kiadásai 1844/5. Ezek 25,637 ft 19kr. maradékban, 187,296 ft 44kr.állandó ; **) 173 331 ft 44 kr. történhető és 3­32 ft 9kr. bizonytalan kiadásokban mutattatnak ki, jelesen: királybér: 840 ft; tisztviselők fize­tése és szállásbére: 81,085 ft 42 kr.; újonan indítványozott fizetések: 8460 f­t; nyugpénzek: 1633 f­t 20 kr.; lakbérek: 5386 ft.; az új városház felépítése: 76,886 ft 30 kr.; csator­nák: 20,000 ft; kövezet: 60,000 ft; útépítés: 10 000 ft; utak kiigazítása: 13,015 ft; az utcrák tisztogatása: 8,500 ft;sze­mét és hó kihordása 1500 fnt; tűzoltó szerekre : 1290 ft. ’sat. — Jótékonyságra fordítandó : két vak növendékre 288 frnt; két siketnéma növendékre: 240 ft.; szegényápoló intézetre: 1080 ft; lelenczekre: 1477 ft 5 kr.; kényszerítő munkaházra: 2000 fnt; polgári kórház segélésére: 1200 fnt ’sat. A rabok tartása: 4645 ft 32 kr.; az utczai éjjeli kivilágításra szüksé­ges: 24,439 ft 54 kr., t. i. a belvárosban 165 argandi lám­pa (egy 6 ft 14 kr. havonkint) és 174 közönséges lámpa (egy 1 ft 30 kr. v. havonkint); a Leopoldvárosban: 174 argandi és 67 közöns. (mint felebb); a Terézvárosban 130 argandi (5 ft 53 kr.) és 346 közönséges (1 ft 28 kr.); a Józsefvárosban 61 argandi és 206 közönséges (mint előbb); a Ferenczvárosban 39 argandi és 101 közönséges lámpa; —együtt: 569 argan­di és 894 közönséges, vagyis öszszesen : 1463 lámpa. ***) Mindezen kiadások­­ a fentebbi bevételnek, t. i. 3­8 6,2 6­5 forint 4 7 kr.nak megfelelők. II. A hadiadó-p­énztár bevételei 1844/s: 1844 October utolján mutatkozott pénztári állapot: 7155 ft 6 kr.; hátralévő adó 68,754 ft 51 kr.; a bebörtönözött kezelők ál­tal okozott pénztárhiány 53,302 ft 10 kr.; uj adó és telekbér 200,729 ft 18 kr. ’sat. Ősz. bevétel: 3­2­9,9­41 ft 2­6 kr. — A had­ip­énztár kiadás­a­i: katonai pénztár követelése 184­4 évre: 18,266 f­t 27 kr.; 1844/5 évre 80 porta után 55,079 ft 5 kr; toborzási járulék 960 ft 23 kr., katonai szál­lásokra 39,794 fnt; átkelő katonaság: 4712 for. 33 kr.; ka­­szárnyaépités: 14,000 ft.’sat. Ősz. kiadás 329,94­1 f.26 kr. (Gépeik , vagy emberkezek?) „Szegény nép, *) Les fogyasztási vám : 42,500 ft. Dunahajóhid : 13,972 fnt. Kö­vezet-vám , bor- és szeszesitalok behozatala : 40,300 ft. Helypénz és mérés: 24,300 ft Partijog, alfa mérték ki 10,800 ft. Legelőbér és mar­hahajtás: 9,900 ft. Mérlegijog (Wangefäll): 5575 ft; kő- és téglafo­gyasztási vám : 1,200 ft. Héber konyha és bormérés : 2060 ft. Halott­kocsi : 2900 ft. Fövény és kavics bev. 1250 ft ’sat. **) Ezen summában foglaltatnak 1) a tanítási és nevelési költsé­gek is : az Ájtatos szerzet zárdájának 1000 fnt, az angol apáczáknak 600 forint , a különféle tanítók és ezeknek segédei, kiknek száma 19, a 9 kateketák fizetése 270 ft — 2) A városi papság, 5 plébános 2140 ft, fizetéssel és 10 káplán 983 f­t 12 kr. fizetéssel; templom gondnoka 700 ft, és a templomkar 1255 ft.—3) A rendőrség, melly 162 gyalog és 12 lovas poroszlókból áll 17,841 ft fizetéssel. Ezeket 30 ujjal 2880 ft fizetéssel szaporítani inditványoztatott. Az előbbiek ruházatára( kiadás: 6971 ft 21 k. Az egész fizetéses városi személyzet 418 egyént számlál. ***) Ezen világítás, legalább a budgetben, meglehetősen kiállja az összehasonlítást a bécsivel, melly aránytalanul nagyobb városban a trieszti Lloyd szerint csak 3000 éjjeli lámpa van , meilyek között 761 argandi és 2,232 közönséges, mellyekre 137.696 font olaj szükséges. De meg kell jegyezni, hogy ezen 3,000 lámpán kívül a belvárosnak egy jó része már légszeszszel (Gas) világíttatik ki, s meddig hagy megfáz isten gyárosaid ’s prókátoraid martalé­kául, kik téged darabonkint elhalni járnak? Flora Tris­tan:“ — Mennyire igaz azon állítás, hogy olly gyárak, mellyek főleg géphasználatra számitvak, a beléjök fektetett tökéhez aránylag kevés embereket foglalkoztatnak, ’s ennél­fogva földművelő állodalmakban, me­lyek munkások *), ’s az élet első szükségeiben bővelkednek, csak kevéssé járulnak a közjó előmozdításához , minek mégis főczélnak kellene len­ni a nép­boldogítók előtt, arra következő adatok szol­gálnak nyilvános tanúságul. Hivatalos gyári tudósítás szerint a moszkvai kormánylap­ban, melly Kurier-nek a „szövetnyomat története“ czimű munkájában kivonatban megjelent, 1843dik évvége felé csu­­­­pán Moszkvában 59 szövelnyomógyár találtatott 7 gőzgéppel, 142 perolin , nyomóhenger ’s más gépekkel, 2825 nyomó­asztallal 14 ló ’s egy vizhajtóval, ’s 8298 felügyelő ’s min­dennemű munkásokkal. E gyárakban 1843ik évben 698 911 darab czicz , 1,687,230 kendő, 2000 vég kazimír, 300 vég félselyem, 300 vég tafota, 5000 darab selyemkendő, 250 vég gros de naples, és 500 vég vászon nyomatott. Az úgy­nevezett nyomódíj mindezekért 6,400,712 rubel 5­/1 kopekra rúgott, mi 13,868,209 pengő forintot tesz. Mindenesetre szép öszvegecske az, melly így az ország­ban marad. De jelentékeny a munkások száma is, kik ama 39 nyomógyárban foglalkoznak. Azonban halljuk csak tovább. Az ezen nyomóintézetekben beruházott szerelési, elren­dezési és üzleti tőke nem tesz kevesebbet, mint 18,264,000 ezüst rubelt, azaz 39,572,000 pilot. Következőleg illy nagy­szerű, a legtökéletesb gépekkel dolgozó intézetekben, — ’s csak ezek állhatják ki hasonfeleikkel a versenyt — 4769 po­ntnyi tőkeköltség csupán egy munkást foglalkoztat, holott a mezei gazdaság emelkedését és virágzását előmozdító ipar­á­­gaknál, mint: czukor, csonthamu, **) csontenyv,­­ötmázsa csont, sósav alkalmazása mellett, mellyel a szikony gyártás­nál a konyhasóból, mint mellékterményt nyerhetni, 100 font legjelesb minőségű enyvet ad, mellynek mázsáját 20—22 p­­intjával keresik. És mi millió mázsányi csontot hagyunk el­­porlani!) — Stearin és stearingyertyák, valamint az utóbbia­kat föltételező kénsav, sósav-gyártásnál, továbbá a kemé­nyítő , csík (Nudein) és sajtkészítés, a gyümölcs, selyem és komlótenyésztés, a buzér (rubia lincloria) kender ’s lenmű­­velésnél ’stb. ’stb. hasonló tőkeköltség által 50 embert fog­­lalkoztathatni. Továbbá az úgynevezett nyomódíjból a tulajdonképi mun­kadíj csak 562,410 rubelt, vagy 1,218,221 ftot 40 krt tön, úgy, hogy ha ezen öszveget a tisztviselők, rajzolók, vésnö­kök , mesterek’s közönséges munkások közt egyenlően oszt­juk, ’s 1 évben 300 munkanapot veszünk föl, 1 személyre még csak nem is egészen 30 pg. kr. jut naponkint, mi, ha a tiszt­viselők, felügyelők ’s rajzolók ’stb. nagyobb fizetését tekin­tetbe veszszük, egy közönséges munkásra nézve bizonyosan *) Hogy különösen Magyarország nagy bőségében van a munkae­rőnek , később a­nélkül, hogy Árvára czéloznánk, egy külön czikk­­ben bizonyítandjuk meg. **) Mi ugyan nem javasolnánk egy nehezék csonthamut is kivin­­n­i mindaddig, mig egy maroknyi területű hazai föld e jeles trágyaszer által jövedelmezőbbé tétethetik (jóllehet, mellékesen legyen mondva, egy mérő gabonát sem vinnénk ki addig , mig polgártársaink közt szű­­kölködők vannak, kiknek csak munkát kellene szereznünk, hogy gabo­nánk emésztőivé váljanak, ’s egyszersmind őket hasznos termesztőkké tegyük.) De külföldön sem félhetnénk a csonhamu el nem kelésétől, miután az ausztriai tartományokból Trieszten át csak magába Francia­­országba 18’13b. 263,555 kilogrammal több vizetett ki, mint 1842ben. B. PESTI HÍRADÓ TÁRCZÁJA. AKARAT és HAJLAM. Regény. • • B. JÓSIKA MIKLÓS-ról. II. R­é­s­z. 9. Fény és Bőség. Nem volt akkor jó jel a nagy égen, Nem világolt hajnal csillaga, De sötétlő gyilkos táborával, ’S a halálnak undok árnyékával Bűnös éjfél nyomta a napot. Vörösmarty. Mária fényes tetemeiben azon keleti pompával élt, mellynek mását Pest még soha sem látta, ’s mellynek már tanúi voltunk. Regina e fény közepette boldog nem volt. — Ki szivébe láthatna, jól tudná, mikép­p egy pillanatig sem tudta magát azon légben föltalálni, hová őt anyjának makacs monomániája iktatta. Mióta Ákossal utoljára találkozott, mióta egy mélyebb tekintetet vetett a szerencsétlen ifjú lelkébe, voltak órái, mellyekben ifjú álmai kö­rözve a szeszély csábító képleteitől, incselkedve lopta be magát szivébe; s ezen érzet annyival kínosabb volt, mennyivel nagyobb s óriásibb alakban idézte meggyőződése — vágyai teljesülésének lehellenségét el­be. Dan Olifant ifjú védencze ellentállhatlan el­lenszenvet érzett Mária iránt — de mellyet mindig titkolt ___ talán önmagától elvitatott ’s meg nem tudott fejteni; ’s mi annál csudá­­sabb volt, mennyivel inkább hasonlított Regina anyjához. A hódo­­lat, mellyet az ifjú lelkének egész bensőségével bizonyított Regina iránt, olly tartózkodó, olly tiszteletteljes volt, mikép e hölgy részvétét szükségkép fel kellett gerjeszteni, ’s Mária maga, ki ezen ifjút igénytelenségében egész jelentőség-nélkülinek tartotta , szelí­den bánt vele, ’s őt mindenkép igyekezett megnyerni. Az utóbbi időkben történtek után , Mária hajlandó volt Ma­gyarországot elhagyni, — de még nem vala tisztában tervével. — Volt-e valami utógondolatja, remélte-e hogy Roderich ’s Van Olifant közt valami történhetik, — ’s épen távollétök közben , — mi­nt Roderichtöl, talán mindkettőtől megmenti ’s igy végre azon fokán álland a függetlenségnek , melly folytonosan foglalatoskod­­tatja e nőnek elméjét? — ezt nem merjük itt elhatározni. Annyi igaz, hogy Mária Van Olifantnak, nemcsak azon roppant vagyon­ért, melly most birtokába esett, adta kezét, hanem azért is, mi­vel hitte, hogy Van Olifantnak valamikép sikerülend­őt Roderich­­téli életfogyasztó függésétől megmenteni. — Mikép hitte ő ezt ki­vihetőnek, maga sem tudta , de természetében van az olly elme­betegeknek, — mert alig merjük e nő irtózatos jellemét egyébnek nevezni — mindig utógondolatot ed emn­i keblekben, ’s mindig vé­­letlenségekre számitni. — Miután Van Olifant­e veszedelmes em­berről többet megtudott, érdekében volt tőle megszabadulni. Ki az élet annyi fertőin ment volna már keresztül mint Mária, talán va­lami fekete pillanatában életének, nem irtózott volna azon gondo­lattól, illy embert, ki tízszer megérdemelte a börtönt’s halált, rö­vid uton eltávolítani; de Van Olifantnak feddhetlen jellemét ismerte, s igy soha sem mert legtávolabbról is o­lyat emlitet elötte, miről tudta, hogy becsületes ember azt az élet bármi kínos, bármi veszé­lyes pillanatában sem teheti. — Mióta férje, — a mi jelleméből igen is megfejthető, neje és saját becsületét koczkáztatva látta ezen embertől — mióta Mária talán titkon olly merényre szánta magát, mellynek szükségét el nem tudta magától vitatni, azóta közte ’s férje közt valami terhelő viszony kezde képeződni. Mária állatta, mikép a derék hollandi­nak magasztaltsága hülni kezdett, bár ő még mindig óvhatlan szen­vedéllyel ragaszkodott e nőhöz , ki mindent elkövetett részéről, őt mindenkori édes csalódásban ringatni, ’s előtte minden szavában ’s minden tettében azon szenvedélyt hazudni, mellyet soha sem érzett; de hitte egyszersmind, hogy az Van Olifant egészen ha­talmában van. E x Mária híven rögeszméihez óriási léptekkel látta azon időt kö­zeledni, mikor Regina teljes önállóságban emelkedhetik a minden­napi emberek sorából, ’s egyét élheti azon kiváltságos, csak az ő betegen felcsigázott elméjében alakult életeknek, mellyekben az egyes ember a társasági élet legtöbb kötelékeit lerázhatja ma­gáról. — Ákosnak jelenlétét Pesten senki sem tudta jobban, mint Mária, de olly szilárd akarat, olly szigorú elhatározás volt e nőben, mi­kép­p Ákost mint reá nézve tökéletesen nem létezőt tekintette. •M? M­a Egy napon Máriánál fényes ünnepély volt, termei tündérien ki voltak világítva , ’s az egész pesti fényes társaság meg volt híva. Az estélyt pompás hangverseny nyitá meg, mellyet ketten az ak­kor Pesten mulató olasz énekesnők közöl a mi ünnepelt Schodel­­nénk ’s a pesti zenészek legkitűnőbbjei diszesítettek. Szállásának leglágabb teremét Muszely ur dicső virágkertté ala­­kitotta , a magas szabadon álló aranyzott karos­ gyertyatartók, ’s a nagy fénylő csitárok olly világot derítettek, melly a legtisztább napéval vetélkedett. Egyik oldala a legizletesebb redőzettel volt a zenészek és éne­kesek számára elrekesztve, míg a másikon számtalan kényelmes karszékek valának a vendégek számára elrendezve.

Next