Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-10-10 / 265. szám

Iriesíi kereskedési gyakorlatából meríté , mert végre is ed­di­g tengeri üzleteinek veleje mi egyéb , ha nem utánozása a már évek óta fenálló repczemaggali üzletnek az északi ré­szekkel, melly már 1831 óta létezik. A vasut-tervnél (hogy ismét arra térjünk) nézetem sze­rint egészen időn kívül van, annak jövedelmezése, kamat­­garantiái’s efélékről beszélni; mindennek az építési költség és a valószínű szállítás pontos ada­tain kell alapulni, különben csak hypothesiseket lehet következtetni *). Ha az eddigi szállítási eszközök egy része mindig a fo­lyamhajózás marad is, másrészről sok olly árút, mellyek eddigelé nem is küldethettek el, a vasutak hozandnak élénk mozgásba; értem t. i. a szarvasmarhát, sertést, repczeolajt, haranyt, zsírt, vajat, hihetőleg sok Angliának szánt gyapjút, sózott húst, ’s miért nem friset is, miután ebből most befőz­ve és légmentesen elzárva, egész hajórakatok hajóztatnak Angliába.­­ Röviden, a közlekedések egészen uj kiviteli czikkeket létesitenének, mellyek dúsan ki fogják pótolni a vasútnak azt, mi az eddigi csigalassu utakon marad. Egy és fél, vagy 2 millió mázsányi szállítás mellett, kő­szén és fában bővelkedő vidéken, már fenállhat egy vasút, főleg ha idővel visszatérti szállítmányok és személyvitelek járulandnak hozzá. Az mindenesetre bizonyos, hogy minél rövidebb lenne a vasút, annál jobban és biztosabban kellene kamatoznia **). Én azon meggyőződésben vagyok, hogy egy vasút Yukovár­­tól Károlyvárig, a Ludovicea-út megváltása, ’s olly intézke­dések mellett, miszerint a gabona ’stb. mindjárt innen, átra­kodás ’s utánmérés nélkül tova szállíttathatnék , ’s talán még az egész, Yukovártól egész Fiuméig terjedő vitelbérnek ál­landó meghatározása mellett, a kereskedés minden kivána­­tainak meg fogna felelni. Azon urak Fiuméban egé­szen tévednek, kik azt hiszik, mikép a Fiuméig szükséges vasutat legalább Brodig kell vezet­ni, hogy kereskedések jövendője biztosítva legyen. Wallau Károlyvártól Brodig 101/2 mföldnyire számítja a távolságot, Brodtól Fiuméig pedig 14/2 mföldnyire; de az utolsó részlet hegyein hetvenre egy hüvelyk emelkedést vél eszközölhetni, mi azok után, miket én hallottam eziránt, állandó emelkedések mellett nem lehetséges, úgy, hogy a távolság valószínűleg 30 mföld leendne.— 30 mföldnyi épí­tés folyosókkal (Gallerie) ’s Fiume mellett sziklafurásokkal, belekerülhet 15—20 millió fiba, melly összeg 5 petjével 1 millió kamatot kívánna, és igy maga a kamat felrúgna any­­nyira, mennyit a mostani két milló mázsányi szállítmány, 30 krjával egy mázsától, vagy 1 krjával mázsától egy mér­­f földre, tesz. Az tény, hogy vasúton viszszállítás és személyvitel nél-­­ kül, az áruk szállítása mázsájától 1 krt számítva mérfölden- 1 kint, itt legkevésbbé történhetik meg veszteség nélkül,­­ minthogy e vonalon vasút építése legköltségesb leendne; míg­­ ellenben közönséges fuvarral már most is mérföldenkint má- 1­zsájától 1 krért történik a szállítás ez után; mert mialatt­­ ezeket irom, Károlyvárból 1 mérő repczemag 20 krjával (ide­­­számitva az utvámot is, azaz: 26*/3 krt mázsájától) érkezik a Faimébe.­­ Annyi bizonyos, mikép némellykor kétszer olly magasr­ volt a fuvarbér, de vájjon mikor? 1839—1840ikei télen,­­ az angol galena-conjuncturák idejében, midőn October és no­vemberben egyszerre sok áru gyűlt össze, mindenki rögtön akará az alkalmat használni, és azért fölvette a vitelbért; de ha e portékák felosztva, például aug., sept., oct. és no­vemberben érkeznek, midőn mind egy kézen megy keresz­tül , úgy kétszeres árumennyiség is, a fuvarbér fölemelése nélkül megy tovább. Mindig mondják, hogy a szállítás legnagyobb akadályai Károlyvártól Fiuméig vannak; ez igaz is, nem is! Ha a hajók mint most, hónapokig kénytelenek a Száván, részint alacsony, részint magas vízállás miatt vesztegleni, és ha, mint néhány hét előtt, a hajók százankint egyszerre ér­keznek Sziszekre, akkor igen természetes, hogy aztán mind a tengerpart felé tolakodik, a hosszú várakozásban mindenik elfáradván, egymástól ragadja el a fuvarost, miből ezek hasznot akarnak húzni ’s nagyobb bért követelnek; de ha az ideszállítások szabályosan és egész éven át történ­­jennek, akkor a fuvarok elegendők lesznek. Károly­várról he­­tenkint lehet 50 ezer pozs,­mérő gabonát elszállítani, és ha a szállítások szétosztása a vukovári vasút­társaság kezében lenne, olly intézkedések történhetnének, miszerint a folyam­­hálózaton úgy, mint a vasúton érkezett áruk tovavitelét he­­tenkint egy bizottmány, magához csatolván egy kormány­ biztost is, és eleve megalapított szabályok nyomán fogná rendezni, mikint az másutt történik, midőn aztán a szállí­tásokat az érkezés adatai szerint kellene tovább mozdítani. Most, midőn e sorokat írom, a Ludovica-úton rendkívül olcsó a fuvarbér. Károlyvártól t. i. Fiuméig egy mérő repcze­­magtól 20 kr (vagyis az utvámmal együtt 30 kr) , egy má­zsától tehát 26'/2 kr. Wallau terve szerint Károlyvártól Brodig 10 '/2 mérföld­­nyi távolság van, Brodtól Fiuméig 14'/2, összesen tehát 26 mérföld, és a világ mellyik vasutján van megmutatva, hogy a szállítás mérföldenkint mázsájától 1 kmnál kevesebbe kerül; olly vasúton, melly sem személyszállítással, sem viszvitel­­lel nem bír ’s a meredek sziklák felett roppant költségbe ke­rülne? Ha tehát már most olly jutányosan fuvaroznak a kevéssel beérő horvátok, mire való volna a vasút? Azt mondják, mi­ *) Úgy van, és jöjjenek ezek csak tökéletes világosságba, akkor aztán igen szépen fog a dolog előre haladhatni. — S­ze­r­k. **) Hiszen épen azért emlegetjük mindig, hogy a Károlyvár és Sziszek köztin kellene kezdeni. — S z c r k­ vel a mostani, mindenesetre hallatlan olcsóságú fuvarra szá­mítani nem lehet, miután az két esetben, a már fentebb említett áruösszehalmozásnál olly magas, i. i­ mázsájától 1 forint volt. De én erre azt felelem , hogy azóta, és épen e fulcsigá­­zott kereset által a fuvarosok száma megszaporodott; hogy azóta a fuvar 1 mérőtől 30 kron, azaz­­ mérföldenkint egy mázsától 1 /s kron felül nem emelkedett; hogy, főleg ha a vasút Brodig vezetne, a kisebb távolság által a fuvarok szá­ma némileg megkétszeresednék ;­­ hogy a fuvarosra nézve jobb, ha például egész éven át rendesen 25—26 krt kap egy mázsától, mint ha, mint eddig, öt évben egyszer 1 ftát, két­szer pedig 35—36 krt keres; de ellenben 1—2 hónapig egy év alatt egészen munka nélkül hever, vagy legfölebb fát kell szállitnia 22—24—25 kronkint 1 mázsától;—hogy a duna­­hajózással összekötött vasút által kétségkívül Fiuméból is Magyarországba némi szállítás fog képződni, és hogy ez köz­vetve a fuvarokra nézve is kedvező teend; — hogy végre a kormánytól függ egy vágással állandósá­got és jutányosságot hozni be a fuvarokba, ha t. i. ez viszintelül minden fuvarosnak félteher (Ladung) sót adna , mit 19 kijával mázsájától Fiuméig lehetne eszközölni; ez Magyarországba rendeltetvén, 1 vagy 1­­/4 forintba kerül­hetne , ’s én azt hiszem, hogy a kormány e helyett kősavát Szerb-, Bolgár- és Oláhországba adhatná el, de minden csempészség miatti aggodalmat alapos előintézkedések által kellene elmellőzni. Ha a fuvarosok félteher sót kapnának a­helyett, hogy most üresen kell visszatérniük, úgy mérföldenkint egy má­zsától 1 — 1 % az állandó bér mellett megmaradhatnának. A fentebbi dunai tartományokban nagy mennyiségű kő -­sóra van szükség, hogy azt a legelőkön nagy darabokban elszórják ; a marha lenyalja azt, fölingerli általa étvágyát ’s meghízik! Én tudom, hogy illy sót egy bukaresti ház rová­sára , Konstantinápoly és Galaczon át, Angliából hozat­tak, ’s a galaczi ausztr. consul többször figyelmezteté arra a kormányt, mikint azt az itteni tözsérdével közlött consuli tu­dósításokból megértem. — Julius elején 1845. BUDAPESTI HIRHARANG. Vörösmarty munkáiból a 6dik és 7dik füzet is megjelent már, mellyek színműveit tartalmazzák; szerző országszerte, ’s méltán a nemzet költőjének neveztetik; reményijük tehát, hogy a „nem­zet“ nemcsak nagy szavakat hangoztat, mikre a nagy költő­nek semmi szüksége nincs, hanem ezrenkint sietend e becses munkákat megvenni, mert csak igy tisztelhetni valódilag az írót, nem pedig üres szavak által, miket a legjobb háziúr sem fogad el szállásbér helyett! — A budai hegyek közt egy barlangot, fáklyafénynél vizsgáltak meg, az eredmény azon­ban csak ollyan volt, mint a tud. társaság ácsai és soroksári kígyó-expeditiója. — A játékszini választmány Szigligetitől uj vígjátékot fogadott el, mellynek czime „Ál-Endre“, ’s­ melly tulajdonkép egy régi drámájának átdolgozása.— Múlt­ pénteken este a „Duna“ gőzös egy malomba ütközött, ’s ez utóbbit egészen öszszerombolá; nem ártana, ha a malmok este , meddig a gőzös jár, lámpát függesztenének ki, ’s ezt a gőzhajó-társaság talán követelhetné is *).— Lakner Sán­dor polgárrá lett Pesten, egyszersmind a fegyveres polgár­ság közé állott. Szaporodik tehát azon magyar írók száma, kik nemcsak tollat, hanem fegyvert is forgatnak. — A szom­­széd­ Puszta-Gödön véghez ment baromvásáron, hivatalos jelentés szerint, negyvenezer ökör jelent meg, ámbár Pest­ről egy sem ment oda. Ez ismét bizonyítja, hogy szarvas­­marhában nincs nálunk hiány, é s e szerint a hús még most sem olcsó. — Vannak, kik rászalják, hogy színházban gyer­mekért is fizetni kell; mi ellenben helyeseljük ezt, mert a gyermekek rendesen olly alkalmatlanok a színházban, hogy kettős díj sem sok érették. — A „Tigris“ vendéglőben egy bűvésznő adja most mutatványit, ki többi közt fejeket is vág le, és ismét helyekre varázsolja azokat. Némellyek csodál­ják , hogy mindig talál fejet illy műtéteire, ámbár ez igen természetes, mert miért ne hagyna az ember kabátjáról egy gombot levágatni, ha tudja, hogy ismét föl fogják azt varr­ni. És illy fej minden nagy városban nem kis számmal talál­­tatik. A művésznő leánya ellenben bekötött szemmel tojások közt magyart tánczol, ’s azon nézők, kiknek szeme szinte be van kötve, e tánczot igen szépnek mondják. Egyébiránt e hölgyecske igen jól fölfogta a magyar táncz valódi szelle­mét, mert többet lép hátra, mint előre. — A m. gazdasági egyesület szőlőiskolájában ismét szőlőkiállitás van, mindenki által szemlélhető, a gyermekeket kivévén.Szegény gyerme­kek, ők legnagyobb örömüket lelnék ott, ’s mégis épen ők zárattak ki! — Egy háziurat ismerünk Budán, ki most a negyedik házat vásárlolja, ’s még most is mindennap éh­gyomorra egy kanál faolajt iszik, hogy gyomra mindig meg legyen romolva, ’s ne éhezzék. Illy után tehát más is házi­úrrá lehet,ha illy nemes nélkülözéshez kedve van. — A bu­dai szüret ez évben igen csöndes, zenét nem is hallhatni, ’s a lőport is rendkívül kímélik, mit talán annak tulajdoníthat­ni , hogy a mostani fényűzés miatt egész éven át puskáznak pénzükkel az emberek, és igy egyes alkalomra nemigen marad lőporuk. — Jövő tavaszra Budán már a Sashegyen is építeni fognak, a kőfejtést már megkezdették. — @ Nemzeti Nomm­avíz. Szombaton, oct.11kén, S­zi­ge­ti József javára, bérletfolyamban adatik először: „Királyné és kalandorok,“ dráma 5 felvonásban; Laube „Mo­­naldeschi“ja után fordította Fáncsy Lajos. A pestbudai hangászegyesület részéről. A je­len zeneév kezdetével illően keretnek az egyesületi f. ez. tagok, és a hangászművészet kedvelői e két rokon városban : méltóztas­­sanak évi részvényüket ’s illetőleg a jelen évi 4 műelőadásra előfi­zetésöket minél előbb letenni egyesületi pénztárnok Klausz A. L. urnái, (színháztere , tükörtár, városi színház épületében) a­kinél egyszersmind megtekinthetni, a körben (Cercle) leendő számjegyes székek tervét is, mellyek t. i. a szokott ülőhelyek első sorait fog­­lalandják el. — Részvénydijak valamennyi 4 előadásra: a) egy számjegyes székre a körben 4 ft; b) 3 számjegy­ székre a körben 8 ft; c) 1 belépti jegy a terembe 2 ft; d) 3 belépti jegy a terem­be 5 ft. Ujan belépő egyesületi tagok ezenkívül alappénz fejében egyszer ’s mindenkorra 2 ezüst ftot fizetnek. Az egyesület igaz­gató választmánya rendeletéből közli Ritter Sándor egyesületi titoknok. KÜLFÖLDI IRODALOM. Histoire du considat et de V empire, par A. Thiers. Paris 1845. Tome quartiéme. Thiers nevezetes történeti munkája negyedik kötete jelenvén meg, sietünk tisztelt olvasóinkat annak tartalmával megismertetni. Ez négy fejezetben adatik elő; czimjeik : a Specularisa­­tiók, az Amiensi béke megszegése, a Boulognai tábor, és Ca­­doudal György összeesküvése. Bonaparte még mindig első consul ’s folytatja Franczia­­ország organisatioját; békét akar, de mindinkább nagyob­bodó hatalma Anglia féltékenységét ébreszti; a britt nemzet büszkesége ’s az első consul európai dictatorságra vágyó in­dulatos jelleme végre összekoc­czanást okoznak ,s Bonaparte azonnal békegondolatokból hadikészületekre megy át, An­gliát meg akarja hódítani; ez ellenben a megrohanás vissza­utasítására hason terjedelmű készületeket tesz, időközben pe­dig előmozdítja az emigránsok merényeit. Cadoudal György ’s Pichegru egy csapat h­ouanokkal Párisba lopóznak, hogy az első consult Paris és Malmaison közt nyilt fegyvereivel megrohanva megölhessék. Moreau is belevonatik az össze­esküvésbe. Az első consul pedig személyét megtámadva lát­ván, egy perezre mindennel felhagy, ’s csak védelmével foglalkozik. Éles esze megmenti, az összesküvés felfedezte­tik ’s főszemélyei sorra elfogatnak. Ez e kötet rövid tartal­ma; történnek pedig ezek 1802. év august havától 1803dik évi martiusig. De lássuk a részleteket. Bonaparte Francziaország nagyobbitására törekedvén, a kötött béke következtében, Piemontot a franczia resplublicába bekebelezi, a ,code civilt gyakorlatba hozza, a franczia akadémiát reorganizálja, megalapítja teljesen az egy­házi kormányt ’s befolyással bír, hogy a szentszéket öt franczia cardinál kinevezésére birja; végre felhivatva belé­­avatkozik a németországi és schweiczi dolgokba, ott püspök­ségeket ’s városokat specularisalván, itt a zavarok lecsilapi­­tására Neyt 30,000 emberrel Schweicz elfoglalására küld­­vén, mit ez Bern ’s a hegyi cantonok ellenállása daczára is véghez visz. A mellett a kereskedés előmozdítására utak ’s városokat épít, hajóhadát szaporítja, ’s gyarmatokat szer­ezeni igyekszik ’sat. Már előbbi közleményünkben (1. B. P. Híradó 208,209­. számait) kitüntettük, mikép Bonaparte mint consul feladatá­­nak teljesen megfelelt végtelen belátással ’s cselekvő­ erővel mind azt véghez vivén, mit Francziaország akkori körülmé­nyei ’s a közjólét virágzása az állodalom fejétől kívántak. A szabadság ki volt viva, de rend hiányzott; a fő kellék Fran­cziaország reorganisatiója volt, ’s ezt Bonaparte hason láng­­észszel és tetterővel mint a csatamezőn, mutatott, teljesített; a kormányzó most olly nagy mint előbb a hadvezér. E tekin­tetben tehát Bonaparte kétségtelenül Francziaország jótevője volt. Hogy ez időben a békét is őszintén kívánta, ezt sem hozhatni kétségbe. Bonaparte Francziaországot rendezni ’s jólétét meg akará alapítani, hogy erős és boldog legyen; erős és boldog, hogy utóbb nagy és dicső lehessen, ’s hogy e nagy és dicső Francziaországról utóbb a la Louis XIV. mondhassa: c’ est moi! E szándéka teljesítésére Thiers sze­rint az első consul 4—5 békeévet kivánt; azonban terjedő hatalma a cabinetteket nyugtalanitá. Németországban és Itá­liában dictatori szerepet játszott, Schweiczet Ney által épen elfoglalva tartá. E körülmények közt az angol ministerek Máltát oda nem hagyaték sergeikkel és Alexandriából (Ae­­gyptusban) el nem takarodtak. Ez az első consult felingerlés­e teljesité az amiensi béke minden pontjait ’s hasonlót a többi hatalmaktól is kivánt. Ez idő tájban a törvényhozó test­ülései megnyitásánál a respublica viszonyainak áttekintését kelle ad­nia; beszéde büszke volt ’s érintetlenül nem hagyá, mise ép az amiensi béke minden pontjainak szigorú megtartatását a külhatalmakra nézve Francziaország becsülete kivánja, fe­nyegetőig hozzátévén, hogy a­mint a viszonyok most áll­nak, Anglia maga Francziaországgal sikerrel nem küzd­­hetne. Az első consul büszke beszédét válasz nélkül nem hagyá a hason büszkeségü Albion. —Mart­ 8kán 1803ban a parl­a­­mentben a király üzenete olvastatott fel, mellyben az alsó­házat „Francziaország hadikészületeiről tudósítja, szüksé­gesetben­ az alsóház honszellemére hivatkozván , ha az or­szág ’s korona érdekét ’s becsületét védeni kénytelenih­etnék.“ Ezen üzenet az első consult, ki jogban hivé magát, felette sértette, mert Europa színe előtt odavetve látta a keztyüt, mellyet fel nem venni hatalmának öntudata ’s uralkodási vágya nem engedék. Felindulását Taleyrand a külügyek ministere hiába igyekvők csilapitani: Ildikon Parisiin a parliament’­ események már tudva valának ’s a rákövetkező vasárnapon a követek a luileriákban az első consulnál udva­rolni szoktak. Most teljes számmal gyűltek össze Bonaparte összetalálkozására lord Withworthtal, az angol kötettel ki­váncsiak. Az első consul épen a kisded Lajossal, testvére Lajos ’s Hortensia fiával, ki örökösének tartatott, mulatta magát, midőn Remusat­ur, a palota praefeetusa, a követek megjelenését betolentó. Withworth nevét hallván, Bonapar­­ t) Nincs is kétségünk, hogy ez az illető hatóságok által meg van parancsolva, de mivel senki sem engedelmeskedik, kinek hozzá kedve nincs, tehát ezen intézkedés sem megy teljesedésbe. Szerit.

Next