Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-10-19 / 270. szám

Vasárnap 270 October 19. 1845. BUDAPESTI Hírt,­DO. Előfilethetnl helyben a­z adó-hivatalban, hatvani az ozai Horváth-házban 483­ ik­sz alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az a­ui­s­­­t­r­­­a­i birodalomba ’s kü­lföldre menendő példányok csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendelhetnek meg. zen lapok minden héten négyszer, n. m. kedden, csütör­tökön, pont, és vasárn.jelennek m­eg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten luszhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetűs hasáb­­joráért 5 (öl) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések­ A pest-szegedi csatorna ügyében V. P. úr komoly szózatára őszinte szózat Horváth Józseftől. (Folyt) Megyék: Közgyűlés Békés­ben — Horvat-, Tót- és Dalmátországok tartománygyű­lé­se. Komá­romi levél (Ellenészrevételek a Pesti Divatlapban közlöttekre.) Buda­pesti hirharang. Nemz. színház (Jutalmazott pályaszin­m.) Állatkínzás elleni társulat. Ausztria (Az Írók emlékirata — Folytatás.) Külföld. Francziaország. Norvégia. Görögország. Hivatalos és magánhirdetések. SZACZYJÜELORSZÁG és ERDÉLY. Ő cs. ap. kir. Fölsége Spécz Antal m. kir. udv. kamrai számfeletti tanácsnokot és B­e­s­z­e Ferenc­, k. udv. kamrai titoknokot valóságos k. magy. udv. kamrai tanácsnokokká méltóztatott legkegyes m. kinevezni. (A pest-szegedi csatorna ügyében Vásárhelyi Pál ur komoly szózatára, egy őszinte szózat. Folytatás.) ’S most, miután V. urat a való ’s helyes adatok korlátai közé szorítottuk, tér­jünk át Beszédes ur tervének vázlatára, ’s taglaljuk V. urnak arra kelt czáfolatát, és taglaljuk : várjon a pestszegedi csa­tornát, létező körülményeinél fogva, mind gazdasági, mind kereskedelmi szempontból czélszerűbb­é álló- vagy folyó­­vizűvé építeni? ’S pedig mindenekelőtt ezen főelveket szük­ség megállapítanunk és ezekkel szükség előbb tisztába jön­nünk, hogy a részletes nehézségek és kérdések lényegébe érdemileg bocsátkozhassunk. Jól tudja a tisztelt olvasó , hogy a pestszegedi csatorna létrehozásában jelenleg már csak a kivitel módja felett áll a vita ’s illetőleg azon elvnek meghatározása ’s megállapítása felett: váljon azon csatorna folyó vagy álló­­vizűvé épittes­s­ék-e? B. ur az elsőt javasolja , V. ur pedig ezt, és hasonlóan eleinte az állóvízre építendőt is, mint az 1839dik évi ,Figyelmezésben közrebocsátott értekezésé­ből következtetőleg ítélhetni — lehetségesnek merőben ta­gadja. Később azonban látván, hogy ezen csatornának esz­méje nagy népszerűségre talált, az állóvízre építendő elvet karolta fel, és arról költségvetést is tott 13,860,000 po­ntban. Hogy pedig következetlenségről ne vádoltassék , ezen tervet, mint fölebb láttuk, hamisan Bálla úr vonalára alapítottnak keresztelő. Később ismét mások után szerelmessé válván azon eszmébe, miszerint az alsó csatornából a felsőbbe a víz gőzszivattyúkkal felemeltethetik, jónak vélte saját szülöttét elélni az által, hogy a 13,860,000 p. forintra számított költ­séget , azon állítólagos oknál fogva, miszerint az ásak­ föld­tömeget csekély árba vette fel, 23 millióra rugtatta fel;­­s ezt, a mint értekezése folyamából kiveszem , csak azon te­kintetből téve , hogy későbbi divatos gőzös eszméje , melly­­nek kivihetőségét csak 5 millió körül bátorkodik számítani, az illetőknél több elfogadó kebelre találjon. Én, főkép vízépítésben, eszélyes practicus főnek az ollyan embert tartom, ki nem midig egy rámára húzva , ha­nem a sokféle tájbeli körülményekhez és helyszinti viszo­nyokhoz alkalmaztatólag intézi, vezeti ’s rendeli el techni­kai munkáját. ’S ollyant látok én itt Beszédes urban, kinek abeli tulajdonát több megyében, a régiektől eltérő egészen új elvekre alkalmazott, ’s a legjobb sikerrel koronázott mun­kát leghívebben tanúsítják. Beszédes úr megfontolván a pest­szegedi csatornát környező helyszinti körülmények ’s viszo­nyok közt a folyóvizü csatornának előnyeit az állóvizü felett, és bő tapasztalatinál fogva ismervén a víznek roppant erejét, ’s ezen erőnek saját czéljára fordítása módját tökéletesen ki­tanulván , inkább az elsőre — ’s igen helyesen — határozta el magát, mint a másodikra. Most hozzunk párhuzamot, a pestszegedi csatorna vi­szonyaihoz alkalmazva, a folyó­s állóvizű csatornázási elvek egymás ellenében álló előnyei felett. Jör A pestszegedi csatornát, ha folyóvizűvé alkottatik, 2—4 öllel nagyobb mélységre szükség ugyan lefenekelni, mint ha az állóvízre épittetnék; de az ezen oknál fogva ke­letkezett nagyobb munkát sokszorosan kipótolja a Duna vizé­nek a Tiszához lejtő nagy ereje, ha azt a technikus, műér­­tőleg tudja, ’s tapasztalatilag tanulta használni; ’s innen következik ber Hogy midőn az állóvizű csatornát, a hozzá alkalma­zandó hajók nagyságához képest tökéletes méretekre nagy költséggel tisztán ki kell ásni­ a folyóvizet, olly esettel birót, mint a pestszegedi csatorna, eleinte csak olly bő ásással szük­ség ellátni, hogy az meglehetős mennyiségű vizet felfoghas­son , és aztán csak vezérárkokkal és alkalmas kuvetk­ozási rendszerrel — miről alább bővebben — szükség időnkint a víz segedelme után mélyíteni. ’S itt még azon nagy költség­különbség is van , hogy az állóvizü csatornának egész földét a partszélektől messze el kell takarítani, a folyóvizűnek pe­dig az előásásból kiemelt, jóval kevesebb földet, a psrtszé­­lektöl csekélyebb távolaira vehetni, a folytonos mélyítések­nél pedig a vezérárkokból nyert földet, csak az alsó panda­­lokra szükség hányni, melly földet elaprózott állapotában itt a pestszegedi csatornánál a nagyesetü viz részint felol­vasztva, részint darabonkint is az alsó tájakra lesodor. Erre­­nézve a folyóvizü csatornának kiképeztetése sokkal kevesebb költségbe kerül mindamellett, hogy nagyobb bőséggel biránd, mint az állóvizü csatornának tökéletes kiásása ’s földének a partoktól messze takarítása. 3er A folyóvizü csatorna, ha egyszer tökélyre jő, kevés gonddal mondhatni örökös, midőn az állóvizü csatornát sok­féle körülmény veszélyezteti. 4 er a pest-szegedi csatorna vonalát közel eső több ho­mok- buczkasorok környezik, ’s ezek számtalanszor egész porfellegekkel lepik a vidéket; következéskép az állóvizü csatornának még nagy ideig veszedelmes ellenségei lesznek, ellenben a folyóvizünek ártalmára nem lehetnek; mert ez már természeténél, ’s mint alább fogjuk látni, mesterséges szerkezeténél fogva is, fenekét ’s egész ágyát önerejével ké­pes lesz kitisztítani. 5ör Az orgoványi, bugaczi ’s több határban, a csatorna homokos földezeten vitetvén, a ki csak hasonló helyen 3—4 öl mélységű csatornát ásatott, tudja, hogy a csatornának homokos oldalait a szelek ki szokták sodrani és a csatornát nagy részben feltölteni. Ez ismét költséges gyöpölés nélkül csak az állóvizü csatornának lehet halálos ellensége, nem pedig a folyóvizűnek. Gor A pest-szegedi vonalban, állóvizü csatornánál a szelek és hajók járása alkalmával, a vízszint feletti partok, ha nagy költséggel nem otalmaztatnak, a hullámzásnak ki­­téve , iszonyú rongálásokat szenvednek, és a lehullott föld­tömeggel az alló­vizű csatorna nem kis mértékben töltetik el, ellenben a folyóvizinél a munkáltatás ideje alatt a víz megszaggatván a partokat , azokat tömegéhez képest mind­addig szokta mosni, míg annak természetes állandó oldal­­rézsűt nem szerez. De ha hulladoznának is a partokról föld­darabok a csatornába, azt a folyóvíz feloszlatván , lassan­­kint magával elviszi. Hasonló tekintetből veszélyes ellensége a Pest-Szeged közti földalkathoz képest az állóvizü csator­nának az ollyan tél, melly gyakorta fagygyal, és felváltva lágy nedves idővel jár; az illyen idő, ha költséges paribiz­tosítások ellent nem állnak, sok földet beomlaszt a legna­gyobb oldal­rézsa mellett is a csatornába. Az elsorolt 4, 5, és 61k pontra nézve az állóvizü csatornának fentarlása sok­kal költséges!), mint a folyóvizűé. Maga V. ur az oldalak területét 648 holdra számitja, ’s annak fentarlását tetemes költségbe kerülőnek vallja, mit hiányzó tapasztalatinál fogva biztosan meg nem határoz. Én csak megerősítem, és min­denki , ki a kérdéses csatorna vonalának földezetét mélysé­geiben is vizsgálta, biztosíthatja V. urat azon véleményében, mert a partoldalak fentartása valóban roppant költséget fog évenkint elnyelni, ha a csatorna állóvízre fog építtelni; el­lenben a folyóvizű csatornánál keveset, vagy semmit sem árthat. Mez Azon ellenvetése V. urnak , hogy egy lé az állóvizű csatornán 1500 mázsát, a 3 láb sebességgel ellátott folyó­­vizün pedig csak 375 mázsát bírna el, elenyészik, ha figyel­meztetem , hogy Beszédes csatornája nem V. ur tapasztalat­­lan felfogása szerint fog készülni, hanem egészen máskint, és pedig akint, miszerint a csatorna esése Majsáig legalább két helyütt mérsékelve lesz ollyannyira, hogy rendes állása­kor nem több mint­­/0 láb sebességgel biránd, és csak a csatorna czélba vett kiöblítése, és tisztítása alkalmával fog a szekrényes zugok mesterséges készületénél fogva 2—2'/j öllel esete szaporultatni és sebessége növek­d­ni. A különbség tehát a vonóerőben az állóvizű és 1­­ láb sebességgel ellátott csatornán csekély leend, és általán véve kipótoltatik ez is, ha a víz utáni menetel könnyebbségét, azon körülménynyel, miszerint a csatorna, ha folyóvizű leend, majd egyenlő költ­ségek mellett nagyobb szélességet nyerhet, tekintetbe vesz­­szük , mert caeteris paribus a szélesebb csatornán, mint kö­zönségesen tudva van, a hajók könnyebb erővel vonathatnak. Bár Ha a folyóvizű csatorna előásása után, a víz ereje használata mellett foganatba vett mesterséges munkákkal olly bőségre kiképeztetett, hogy jövendő tökéletes állapotá­ban lefolyó víztömegnek legalább felét már elfogadni képes, ezen állapotjától kezdve folytatólag sokkal kevesebb költség­gel, aránylag jóval szélesebbre nagyittathatik, mint az álló­vizü csatorna,mellynek minden földét tisztára szükséges ki­takarítani; következéskép a folyóvizü csatornát, ha az egy­szer már közép állapotát elérte, egyúttal érdemes nagyobb hajók alkalmazhassa czéljául szélesebbre kidolgoztatni. Mer A pest-szegedi csatornába , ha folyóvizű lesz, mint­egy 2—3 százezer hold térségről szárító árkok vágaltathat­­nak be, ellenben az állóvizű csatorna, minthogy a turján fenekeknél magasb állást fog tartani, azon árkokat magába nem fogadhatja, és ha némel­y helyein egyes kisebb lapá­lyok vizeit felvehetné is, ezeknek lecsapolása a csatornába mindenkor vigyázattal és költséggel fog megtörténhetni, mi­vel a szárító árkokból főkép homokos földezeten nagy zápo­rok alkalmával lehúzódó vizek többé kevésbbé iszaposak szoktak lenni. 10er A pest-szegedi csatornának, ha folyóvizű leszen, egész víztömegét a hajózás mellett egyszersmind roppant erőművekre igen gazdaságosan és iszonyú haszonnal lehet mesterségesen alkalmazni, és ez ismét nagy figyelmet ér­demlő körülmény olly vidékben , melly különben a vizet és tüzelő szert nélkülözi. 11 ev Majsa vidékétől ’s hasonlóan Haraszti környékétől mesterségesen elágaztatott csatornák által roppant téreket — mellyeknek a folyóvizü csatorna előbb tökéletes kiszárítását eszközlötte — öntözés alá lehet venni. 12er A pest-szegedi csatorna, ha álló vízre alkalmazta­­tik , legalább 10—12 szekrényzugóval ellátandó leszen, ha pedig folyó vizre, legfölebb 4—5vel. Ezen épületeknek fen­tartása is évenkint nagy költségbe kerül. 13er A pest-szegedi folyóvizű csatorna tökéletes elké­szítése után, könnyű leend Csongrád felé a Tiszáig, és Bölcske felé a Dunáig, a két ágvonalt is létre­hozni, és ezek — miután a csatorna víztömegének már egész ereje meg le­szen nyerve — mondhatni, aránylag csekély költségbe fog­nak kerülni; pedig ezen vonalak, ha nem is rögtön , de a kereskedelem haladásával bizonyosan jótékony hatásúak fog­nak lenni, mivel a Körösök vidékét a Balaton vidékével egye­nesen kapcsolatba hozzák. 14e1 Ha ezen csatorna folyóvízre építtetik, kisebb fel­ügyelő személyzetet kíván, mint ellenben. Mind­ezen előszámlált körülmények, és még számos mel­léktekintetek , olly figyelemre méltók, hogy ha a folyóvizü csatorna kétszer haladná is az állóvizü csatorna költségeit — mi ezen esetben épen ellenkező — mindenkor a folyónak le­het elsőbbséget adni, mert az a természettől magában hordja az örökös állandóságot, midőn az állóvita roppant költséget igényel fentartására. S most térjünk át B. ur tervének rövid vázlatára. — Horváth József. (Folytatjuk.) ........................Megyék. Békésből. Gyula, oct. 11. F. évi October 6kán kedvelt m. főispánunk elnöklete alatt folytatva tartatott köz­gyűlésünk nevezetes­ tárgyairól, jelen tudósításomban igyek­szem a legrövidebb lenni.­­ A jegyzői tisztség részéről be­mutatott polg. pereket vizsgáló törvényszék jegyzőkönyvének azon javaslata, hogy minden sz.bírák minden szóbeli perre nézve egyformaság kedvéért is külön jegyzőkönyvet vigyenek a törvény rendelete szerint — elfogadtatott; a bünrenyitó törvényszék pedig azon nevezetes körülményre híván fel figyel­münket , hogy megyei börtönünkben bűnhődő legerősebb ra­bok is részint a börtönök rothasztásig nedvessége, részint a folytonos szöszfonás miatt, nemcsak átalában elegészségte­­lenü­lnek, de ez évben még eddig nem tapasztalt számmal el is haltak, miután a valóban szükségessé vált egészen új bör­tön készítését most a megye rendei azon okból, mert nem tudhatni előre, várjon a büntetésre nézve minő rendszert fog a jövő országgyűlés megállapítani, eszközlésbe nem vehetik, az ajánlott javaslathoz képest, most ezen baj enyhítése te­kintetéből elrendeltetett, az alsó börtönöknek kipadoltatása, és a raboknak, úgy délelőtt mint délután egyegy óráig a me­gye udvarán leendő járkálása; ezen kívül küldöttség bízatott meg, melly az eddig gyakorlott szöszfonás helyett czél­­irányosb ’s egészségesének javaslati gyapjúfonás mikinti al­kalmazása iránt adandó tervét a jövő közgyűlés ekibe terjesz­­sze. — Ezek után a nmgu m. udv. cancellaria rendeletet ol­vastatván fel, ezek között a gyermekek iskoláztatását tárgyazó rendelet örömmel fogadtatott ugyan; a­mennyiben azonban az ország mindig fentartotta magának az illy oktatás rende­zésébe lehető befolyását, ez iránti óvásunkat jegyzőkönyvbe iktattuk. — A következett megyei levelezések folytán Zala­­megye levele a részek vissza kapcsoltatása iránt pártoltatott; Szabolcsé azonban az admistratorok uj munkálkodása ellen, mint a múlt közgyűlésen Nógrádé ugyan e tárgy iránt, azon okból, mivel e megye rendei a bizonytalan hirek és gyanako­­dások valóságáról még diplomatica után nem értesültek, sőt némelly részben a terjesztett hirek valótlanságáról győződ­tek meg, mint még időelőtti, nem pártoltatott. Következett az olly nevezetessé lett honti levél; ennek elolvasása után darabig szünet és mély csend jön teremünkben , mintha a rendek e kényes tárgy mikénti tárgyalásáról még egyszer ön­magokkal számot vetettek volna; végre N. F. ib. megtörte a hallgatást, röviden oda nyilatkozván, hogy ő a kellő formasá­gok barátja lévén, e levelet, mint mellyen a fökellék, t. i. a megye szokott pecsétje nincs, a közönségének el nem fogad­hatván, azt tárgyalandónak nem véli. Többen keltek fel e nyilatkozatra, melly okozta, hogy tanácskozásunk délutáni 3­/1 óráig terjedt. Ezek között tb. b. E. J. fogván szót, e le­velet mint a megye nevében írottat elismeri és tárgyalandó­nak vélte; mert, úgymond , ha a levél egész tartalma, nem főkép annak elősorolása volna, mi okból nem használtatott a megye szokott pecsétje, ő talán egyetértene az előtte szóló­­bíróval; de hiszen egyik épen azon sérelmét kéri itt orvo­­soltatni, hogy miután a sérelmet okozott főispán­ helyettes pártján lévő alispán, e napi gyűlésen meg nem jelent, ennek végzését, bár az a többsége volt, nem akarván elismerni, a pecsétet ki nem adta, hogy pedig ezt érvényesnek kellett volna venni, bizonyítja az, mert e napra volt megyeileg ki­tűzve a közgyűlés ideje, mit egyeseknek önkéntesen megvál­toztatni nem lehet; törvény pedig, hogy ha sem főispán, sem a két alispán, sem a két fizetéses tá birák jelen nem volnának, ugy nevezni fognak a szolgabirák közöl a rendek magoknak elnököt; ha ez sem volt, mit tehettek mást az egybegyült rendek, mint egy t.birót nevezni ki illy czélból idősb­­álabi­­ráik koszorújából; — az igy többség által hozott végzést azért­­ érvénytelennek nem tekintheti, ’s annak megerősíté­sére köteles lett volna az alispán a megye pecsétjét kiadni, mert a megyét nem a tisztviselők teszik, mint annak határo­zata is nem a tisztviselők határozataiból áll, de teszik azt a megyének öszves karai és rendei, azért ezek többségének végzését a tisztviselők is érvényesnek elismerni kötelesek; azért is ő e levélben felemlített környülállásokat tekintve e levelet elfogadván, az abban foglalt végzést mint a megye öszves egyeteme végzését elismervén, pártolja. Mikre Sz. A. főjegyző fogván szót, elismerte ugyan, hogy a megye többsé­gét nem a tisztviselők teszik, de ellenben azt állította, hogy ezen többség akarata nyilvánításának megszabta a törvény szokott formáját, melly nélkül ő az igazgatás rendét felza­varva híven, azt mindenkor megtartatni kívánja; annál fogva nem helyeselheti ugyan soha a sérelmes eljáráso­kat , de azért sem a gyűlést érvényesnek el nem ismer­

Next