Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-05-26 / 393. szám

356 kon­véleményű lapban mindeddig képviselve nem­ találhatom a honti többség politikai életét; koránsem valami irói visz­ket hanem ügyünk iránti meleg részvét birt arra, hogy a legújabb eseményeket rövid, de élethű vázlatát e lapokban közöljem. — April 27 én mitgos főispáni helyettes úr elnök­lete alatt tartott gyűlésünket — mindenesetre e megye poli­tikai működésének nemesebb irányt adandó körülmény szen­tesíti mindnyájunk által óhajtva várt ünneppé, mellyen szív­ből leh­ete örvendenünk, hogy a tanácskozás és határozat mérlegébe vásárlott adatok nem dobattak súlyegyenlítőül, — és valóban, ha bizonyos berzenkedő urnák — tapintatban sokkal szegényebbnek mint pénzben — szeszélye nem telik egy kis tartalék-kortescsapatot, e szűk idők daczára is, né­hány napig a városban élelmezni, ápril 27két Hont üdvhozó , napjává jegyzi fel a chronograph. Gyűlésünk első napján rö­vid, de élénken jellemző rajzát adó első alispánunk a me­gye állapotának, leplezés és tárgy válogatás nélkül tüntet­vén ki mind azon hiányt és kórbajakat, mellyeket a rrciknek kiegyenliteniök ’s illetőleg orvosolniok kell; midőn e hiva­­talos jelentésébe —a politika előtt talán némileg prózai, de a közjólétet,— e fő tényezőjét a társadalmi életnek—ezél­­szerű intézkedések mellett eredménydúsan eszközlő körül­ményekre áttért, felkelt ír. S. talán — a modorról ítélve — a pesti hírlapi „többen“ek egyike, és kedvencz szokása sze­rint kiszemelte a jelentés némelly részleteit, u.m. az egész­ségi állapotot, vagyon-bátorságot és börtönöket, hogy azok felett vizenyős elménetségét edzhesse. A volt sz.biró urat megáldá Isten leleményes, nyugtalanul pezsgő észszel, és én, — bár egész lényével ellenkezik a józanul komolyabb hig­gadt gondolkozás — igen kérem ön is az egész megye érde­kében, tűzzön ki, ha megerőtetésébe kerül is, némi jellem­­szerű elvet, melly mellett az eddig tévulakra pazarolt lény­­erővel valahára jót eszközölhessen ; jelen káros modorában, higye el, senki megnyugvást nem lel, én legalább lelkem­ben hiszem, és hiszi velem e megye nagy többsége, pártjá­ból sokat ide értve, hogy volt szolgabiró úr valódi politikai vészmadár, mert a­melly ügy mellett felszólal, az vesztett becséből, annak buknia kellett, úgy látszik, mérkőzési ellen­feléül az első alispánt tűzte ki; nemesen választott, ellene becsületére válik, és becsületére azon egész pártnak, melly olly példás és lelkes rokonszenvvel választá e kitűnő tehet­ségű hivatalnokát, kinek elleneit lovagiasan leküzdeni min­denkor sikerült.­­ Tárgyaltatott továbbá a nádori ünnepély érdemébeni tanácskozmányra követeket küldetni kívánó pesti körlevél; élénken lépett fel az ellenzék; meg volt mondva, hogy ő fensége jelenleg illynómű tisztelgést élvezni nem kí­ván, hogy ez czélszerűtlen költséges vállalat­osat­, mégis azok, kik önvallomásuk szerint tisztelgni nem szeretnek, je­lenleg minden áron kívánván — különcz politikai számtanjok tréfás eredményéül — ezért értek, K.A. és B.L. tbirák bízat­ván meg ez érdembeni kiküldetéssel. — Felvétetvén Sza­bolcsnak rendkívüli országgyűlést tárgyazó levele; a honti ellenzék a rendkívüli országgyűlés-tartást azon oknál fogva kívánta, hogy, úgymond, úrbéri viszonyaink rendeztesse­­nek, összekapcsolván a galicziai zendülés okozatát a magyar elnyomott (!) adózó­ nép ügyével; — és voltak szívemelő szélharczok és épületes vita épen a felett, mi nem is létezik, t. i. az adózó elnyomott sorsa felett. — Nekem, valahányszor némelly ellenzéki urakat illy modorban hallok beszélni, mo­solyognom kell szabadelvüségök felett; mert egy némellyek személyében olly tiszteletre méltó aristocrata­ példányokat van szerencsénk tisztelni, hogy a museumba is beillenek.—­­Részünkről többek által viszonyaink tágismeretével előada­­tott, hogy e honnak több érdekes teendőre inkább, mint úr­béri viszonyok rendezésére van szüksége; a vitatkozás ered­ménye fonalán Szabolcs levele tudomásul vétetett. — Sző­nyegre került Zalamegye ismeretes körlevele, melly is az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasít— Ialván, megyeházunk financzialis állapota és az építés foly­tatása és illetőleg befejezése felett tanácskozánk; ők, hogy czimöknek híven megfeleljenek, a ház építését minden áron ellenzették; vezérszónokuk Zs. I. kifejtette, hogy pénzünk nincs­ ,várakozzunk, úgymond,addig megyei építéssel, míg a megye némelly bonyolult per alatti követelései behajtat­nak.­ — A vezér­szónoknak, altiszteinek és az egész ellen­zéki corpsnak elég pénze volt a pesti tisztelgő műutazásra, és volt akkor mindenre, midőn ők gyakorlolták a tisztviselői uralmat, jelenleg csak azért sem szabad pénzeknek lenni,­­ hogy a majd kész megyeház vépképem­ befejezését a jelen tisztviselőség önmagának ne tulajdoníthassa. Az ellenzék illy minden jónak gátat vető tendentiáján lehetlen, hogy az em­ber el ne szomorodjék; körülbelül 25 éve, hogy e megye ház nélkül szűkölködvén mindent elkövetett, hogy gyűlései­nek biztos menedékhelyet alapíthasson ; új és új akadályok gördü­lettek a legjobb szándék elibe, házunk nem volt és a teke­riknek megyeszerte kelle vándorolniok helyről helyre, mint a hajdankor üldözött vezeklőinek, hogy ügyeiket ke­zelhessék ; és ennyi baj szemtanúi ellenzették e megyeház végképem befejezését, és midőn a szónok tbiró ur azon okot­­ na...a."Jaraksznanka Perfék befejezéséig,akaratlanul eszem­­be ötlött az ismeretes római költő ismeretes parasztja, ki felől mondva van: „rusticus expectat dum delluat amnis, at ille labilui et labetus in prono volubilis aevum 11.Megye­házunk végképeni befejezését tárgyazó határozat hozatalát a jövő gyűlés első nepes­ napjára halasztottuk. —A bozóki járás főbirósága — Vladár László tartomány biztossá lett kineveztetésével, — megürülvén, magos főisp. helyettes ur a rendek által első helyre kijelölt Paczolay Elek urat nevezte ki a hivatal betöltésére. Adja isten, hogy közösen táplált reményeink valósuljanak. —A következő szükségesnek vélt csetekben, ha szívesen fogadja a szerkesztőség, kimerítőbb közleményt ígér a bekül­dő *). KRASSÓBÓL. Máj. elején. Április 22-én mlrgos főisp. helyettes úr erélyes elnöklete alatt megnyitott közgyűlésünk első tárgyai a legújabb körlevelek valának. Pest és Zágráb levelei olvastattak mindenek előtt, és nyomban utánuk Hont és Varasdé, mély csend uralkodott a teremben, mindenki azt látszott várni, hogy az ellenzék részéről nyittassék meg a tanácskozás; de az ellenzék férfiai jónak látták visszavo­nulni , nagyrészben meg sem jelentek, a jelenvoltak pedig hallgattak; a conservativek tehát fölszólaltak, ’s végül fölsp. helyettes ö­nllga nyilatkozott; hosszú beszédben fejtegette Turopolya ügyét, alapos tárgyismeret és avatottság tűnt ki minden szavából,’s nem maradt az ellenzéki két megye kör­leveleinek egy részecskéje sem, mellyet érintetlenül hagyott, ’s ügyesen meg nem czáfolt volna; megemlítette különösen, miszerint Zágráb megye, melly most a tartománygyűlésen egyéni szavazatjogot követel a turopolyai nemesség részére, 183 ük évben ugyanennek megyei szavazatjogát is megta­gadta. Iily előzmények után illy értelmű végzés hozatott. Miután az, hogy a turopolyai nemesség a horvátorsz. tarto­mányi gyűléseken egyéni szavazatjog gyakorlatában lett volna; a­mennyiben eset sem hozathatnék föl arra nézve, hogy ugyanott fejenkint valaha, bár csak egyszer is voksolt — bebizonyítva semmikép sem lenne, a fölpanaszolt kor­mányi rendeletekben sem aggodalomra ok, sem sérelem nincs; egyébiránt a megyei kk. és rik azon bizodalomnál fogva , mellyel a kormány iránt méltán viseltetnek, meggyő­­ződvék a felől, hogy azon esetben, ha az ország egységét veszélyeztető, és Pest megye által fölsorolt elszakadási vétkes törekvések a kapcsolt országokban csakugyan léteznének, azokat erélyes föllépés által a magyar király, Magyarország, sőt az ausztriai egyetemes monarchia érdekében Jüstint el­fojtaná és megszüntetné; mind ezeknél fogva a mondott kör­levelek nem pártoltatván, tudomásul vétetnek. — Olvastat­tak ezután Pest és Pozsony levelei, mellyekben ismét a hor­vátországi ügyeket taglalva fősérelemként említik meg azt, hogy a Bécsbe járt küldöttségek el nem fogadtattak, ezekre következő végzés hozatott. Bizonyos lévén az, hogy az 1770ik évben kiadott, és az értekező két megye által most sérelmesnek mondott rendszabály eddig mindig megtartatott, több törvényhatóság küldöttsége irányában gyakorlatba is vétetett, ellene mégis mind ez ideig sem törvényhatóság, sem országgyűlés részéről legkisebb felszólítás nem történt; különben pedig a felirási jog, mellynek utján őfelségéhez is mindig szabadon járulhatni, sérthetien­ns fenállván, ’s így aggodalomra legkisebb ok sem lévén, a két levél — a hor­­váthoni viszonyok iránt keletkezed körlevelek érdemében már hozott (fentebbi) határozatra hivatkozás mellett tudomá­sul vétetvén nem pártoltatik. — Kitűnő figyelemmel kísértük a zalai körlevél sorait, ’s tudván hogy azok egy kitűnő egyéni­ség nézeteit foglalják magukban, tartalmuk fölött elszomo­­rodánk; más részről azonban örvendetes vola tapasztalnunk, hogy a zalai férfiú sem talál követőkre nálunk akkor, midőn tévútra hajlik. Végzésünk a következő „Miután az úgyne­vezett új rendszer a hontmegyei ügyek és horvátországi vi­szonyok iránt a megyei kir. és rrk Zalamegyéétől eltérő né­zeteiket már ezelőtt kinyilatkoztatták, Biharmegyében a ki­küldött kir. biztos működését köztudomásra már megkezdette; az 1836. 21. t.cz. végrehajtása iránt m. évi aug. 6án fölirták; a megyei küldöttségek el nem fogadása iránti felszólalások tekintetében is ezen gyűlés folyamata alatt már határoztak, a fölhívó nemes megye levele tudomásul vétetik.“ — Zalame­­gyének másik levelét és Szabolcsét sem pártoltuk. — Pest­megye fölhívására szives készséggel küldöttünk volna köve­teket május 1ső napján a félszázados nádori ünnepély elő­­rajza fölött tanácskozandókat, ha nádor ő fenségének isme­retes levele közben nem jó; ’sigy magas akaratának hódolni, kötelességünknek ismerjük ; egyébiránt megm­ondjuk, mi­szerint magas személye iránti határtalan tiszteletünknél és a haza irányábani fényes érdemeinél fogva annak idejében mindenesetre tisztelkedő választmányt küldendünk föl, melly vagy az ország többi törvényhatóságaival egyesülten , vagy a körülményekhez képest külön járuland el; és megm­ondjuk Pestmegyének is, hogy hódoló tiszteletünknél fogva ő fen­sége kivonatának engedve, követeket nem küldünk. — Gyűlésünk többi napjait m­agán és házi ügyek tárgyalása fog­lalta el, főispáni helytartónk indítványai nyomán üdvös javí­tásokat tettünk a közadó behajtását, és az e körüli eljárást tárgyazókat; ezentúl határoztunk a közmunka föloszlása, és kezelése iránt; a kiküldve volt választmány egy terjedelmes, sok fáradságba került és kitűnő számtani ügyességet tanúsító munkát terjesztett elő. Czélszerüleg intézkedtünk a selyem­tenyésztés emelésére nézve is, és hogy sikert arassunk, va­lamint a nml­gy helyt, tanácsot, úgy a nm. udv. kamarát is megkérjük intézkedéseink gyámolitására. — Megemlítendő­­­nek tartom még , miszerint a jobbágyok egymás elleni kere­seteik tekintetében az igazságszolgáltatás gyorsítására nézve szabályokat alkottunk; ezeket, ha megerősítést nyerende­­nek, közlem­ el nem mulasztandom; szigorúak az igaz, de hogy igazságosak is, tanúsítja azon körülmény, miszerint ellenük senki sem opponált. — Jövő közgyűlésünk aug. 5ik napjára határoztatott, törvényszékünk f. hó 25-én veendi kezdetét. ZEMPLÉNBŐL, (közgyülésrőli tudósítás vége). Köz­gyűlésünk harmadik napján azaz május 13 án a jegyzőkönyv meghitelesitése után is Szabolcsmegyének ismeretes körle­vele olvastatott fel, mellyben mint érinti, némi külviszonyok miatt és a reformkérdések, mellyek a múlt országgyűlésen megszakadtak, további tárgyalása végett minélelöbb ország­gyűlést kér hirdettetni. — Erre főisp. helyt, ur helyesen jegyzé meg, hogy magunknak is elég bajunk van, nem hogy külvi­szonyok miatt tetemes költségekkel járó országgyűléseket tartatni sürgessünk, holott a diéta határnapja még igen messze van, mind­ezen fontos tekintetek ellenére L. G., B. A., B. K. és mások az ellenzék részéről azt vitatván, hogy az csak puszta kérelem gyanánt tétetvén, a conservatív párt sem fogja ellenzeni, hogy felírás tétethessék (felkiál­tás a conservatív részről, hiszen senki sem kívánja hátráltatni kívánságokat, ha csakugyan látunk benne valami üdvöst rejteni) — mindezeknél fogva a külviszonyok — mint indok — megemlítésének mellőzésével csupán reformi tár­gyak érdekéből az országgyűlés tartása iránt ő felségéhez felírás terjesztetni rendeltetett. — 2) Tanácskozás alá véte­tett a kir. helyt.tanácsnak azon intézvénye, mellyben a csőd -­hirdetésekre nézve hivatalos közlönyül a ,Budapesti Híradó* és ,Pester Zeitung* helytartótanácsilag lett kijelölése tudtul adatik a megye rendeinek. — Ezen intézvényben némellyek sérelmet véltek feltalálhatni, a mennyiben a nemzeti nyelv diplomatikai tekintélye némileg veszélyeztetik az által, ha Magyarországon egy német újság hivatalos lap gyanánt mu­­tattatik elő —, mindezek ellenében azonban az lső és kik alispánok K. L. J., Z. elnök, főjegyző Sz. K., K. A. jegyző és mások a conservatív részről semmi olly lényeges fontos­ságot nem tulajdoníthatván annak, ha annyi különajkú nép­ségek közepette a hirdetések német újságokban is közzé té­tetnek, melly által a nemzeti nyelv diplomatikai tekintélye csak távolról is megsértethetnék, ezen intézvényt köztudo­másul vétetni véleményezik —melly vélemény általánosan el is fogadtatván, az elnöklő főisp. helyt, az által határozatiig ki is jelentetett. — 3) Egy másik intézvénye a m. kir. helyt. tanácsnak, mellyben a felállítandó vasárnapi iskolák mikép történt elrendezése tudatik a megyével — egyszersmind sza­bályai közöltetvén és a foganatosítás és felügyelet a megye rendeinek kötelességül tétetvén, ezen kegyes intézvényt a a megye rendei kellő méltánylattal fogadván a 6. főszolga­bírónak segédkezek nyújtása és foganatosítás végett máso­latban kiadatni rendeltetett. — 4) Hivatalában buzgón eljáró első alispán ur beadván a számvevőszékek több rendbeli szorgos vizsgálatot és működést tárgyazó jegyzőkönyveiket — azok felolvastatván az első alispánnak a rrk kellő mél­­tánylatukat éljen kiáltásaik által nyilvániták. Még e héten köz­gyűléseink, különösen a magánügyek körül forgandók — folytattatni fognak, ha közfigyelmet igénylő tárgyak fognak előfordulni, nem késem azokat közleni. BUDAPESTI HÍRHARANG. A gőzhajótársaság „Liszt“iI nevű gőzöst szándékozik építtetni; ha vonzereje olly nagy­ lesz, mint az, mellyet Liszt újai gyakorlanak, úgy bizonyára ez lesz a legerősebb gőzös nemcsak Dunánkon, hanem a világ minden sós és sótalan vizén. — Mayer bécsi nagyke­reskedő, ki a jankováczi uradalmat megvevé, ezen keresz­tül Baja és Szeged közt vasutat készül építtetni, melly bi­zonyosan az egész vidékre nagy hasznot árasztana, és igy mégis jó, ha gazdag külföldiek települnek meg köztünk. — A kávéházaknak ismételve megparancsoltatott, hogy sátorai­kat ne merészeljék a járdákon felállítani. — Nemzeti színhá­zunknál az operai játékrendben új örvendetes változatosság fog uralkodni, ezentúl ugyanis „Borgia Lucrezia“ dalmű „Lucrezia Borgia“ czim alatt fog énekeltetni. Egyéb válto­zatosságot csak szerénytelenek követelhetnek, kik nem tud­ják, milly nehéz télen a rövid napok, ’s nyáron a nagy me­leg miatt tanulni. — Czakó „Judit“ nevű uj drámát irt, melly igen dicsértetik azok által, kik olvasták; megjegyzésre méltó, hogy csak négy személy játszik benne, és igen félünk, hogy négy ember nem bizond egy egész hosszú drámát betanulni, miután gyakran tapasztalhatjuk, hogy olly színművekben is egymást éri az akadozás , miknek tartalma harmincz színész közt van fölosztva. —A központi vasút ügyében terjedelmes czikk küldetett be hozzánk, mellynek azonban hasznát nem vehetjük itt, miután kizárólag személyes érdekeket tárgyaz, miket a hivatalos vizsgálat részint bevégzett már, részint pe­dig igazságosan el fog intézni, mikép azt különben nem is várhatni olly igazgatóságtól, melly annyi köztiszteletű nevet foglal magában, mint a mostani. Visszaélések csakugyan léteztek e vaspálya építése körül, mikép az a hivatalos je­lentésből is­s világosan kitűnik,és azokat mi is megróttuk, de valamint eddig e tekintetben személyes pártvitába nem bo­­­csátkoztunk, úgy ezentúl sem fogjuk tollunkat illy c­élra bárkinek is kölcsönzeni. Igen kívánatos azonban minden­esetre, hogy az igazgatóság kissé részletes, hivatalos nyi­latkozatot bocsásson ki, mellyből világosan tűnjék ki a vádló és vádlott ügyének tulajdonképi állása, mert különben a gya­núsításoknak vége hossza nem leend , mellyek leginkább a vállalatnak fognak ártalmára lenni. Egyébiránt pedig csak­ugyan igazságos, hogy az ártatlan fél a nagy közönség előtt is tisztába állíttassák, a vétkes vagy hibás pedig, legyen az bárki, illendően bűnhődjék a nyilvánosság előtt is, miután ez ügy már mindkét részről ez­ek­be állíttatott. Illy viszonyok közt a kímélet mindig ártalmas, egyszersmind igazságtalan, miután a nem vétkes fél méltán követelheti, hogy a gyanú foltja róla elhárittassék. — Sáry Fáni ismét talált gazdag pártfogókra, kik őt külföldre küldendik, lábművészete ma­­gasb kiképeztetése végett, minek csak örvendhetnek mind­azok, kik abban gyönyörködnek, ha színpadunkon a tán­­czoló lábak a tökély legmagasb fokáig emelkednek. És ezen örömben mi is megnyughatunk. — Bizonyos társaságban azon kérdés fordult elő : miért szoktak jeles és classikai színművek előadása után rendesen néhány igen gyönge darabot lemor­zsolni ? Sokféle ok hordulván ennek igazolására eső, végre egy jelenvolt színész azt mondá, hogy ez azért történik, mi­vel classikai művek előadása igen kifárasztja a művészeket; ezt mindenki bátran elhiheti, mert az illy classikai művek nem classikai előadása rendesen a közönséget is rendkívül megviseli.­­ A szép váczi ulczában a „vörös rak“ czimű rut házai le akarják rontatni, hogy többé ne indokílhassa el az egész gyönyörű házsort; a rák azonban nem akar haladni. *) Olvasható ezen hivatalos jelentés „A magyar közép­ponti vasut­ rész­vé­nyeseinek rendkívüli köz­gyűlése“ czim alatt mai számunk hirdetményei közt. A szer­k. 1­) Melly ígéretet szives köszönettel fogadva, teljesülését bizo­dalm­asan elvárja a k s­z­e­r­k.

Next