Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-09-17 / 457. szám
Bi«n 1 • po k'minden h«e» Ti n m kedden, csiitör- t ^SUH/I MjiV négyszer, n. m. kedden, csiitörtökön, pént. és vasárn.Jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft, borítékban Cft., postán borítékban Cft. cz.p. A hirdetmények minden apróbelűs hasábsoráért 5 (öl) ez. kr. fizettetik. 457. BUDAPESTI September 17.1846. Előfizethetni bekben a kiadóhivatalban, hatvani ötórai florváth-házban ASSIk szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomban külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta, hivatalnál rendeltethetnek meg. TaRTaLOM. Magyarország és Erdély. Kitüntetés. Előléptetés. Közlemény az erdélyi országgyűlés megnyitásáról. Az erdélyi országgyűlési követek névsora. Megyék. Közgyűlésröli tudósítás folytatása Zemplénből Krassómegye üdvözlő irata gr.Apponyi György ő exolljához. Budapesti hirharang. Hetedik közlemény a József-nádor nemzeti képcsarnokára érkezett újabb adományokról Kisdedovó int. M.orszban téri egyesület (folytatás). Pesti műegyesület. Fogarasi János nyilatkozata. Révkomáromi takarékpénztár részvényeseinek közgyűlése. Erdélyi szemle. Külföld. Nagybritannia . Francziaország. Spanyolország. Afrika. Amerika Ázsia. Hivatalos és magánhirdetések. HACIVARORSZÁGI és EBBÉId . cs. kir. ap. Fölsége kegyelmesen megengedni méltóztatott, hogy Urdai Wirkner Lajos magy. kir. udv. kanczelláriai tanácsnok a belgák királyától ő felségétől neki megküldött belga Leopold-vitézi rend keresztjét elfogadja és viselhesse. A nagy magy. kir. udv. kamara a rahói kir. erdész-számtartóhivallnál megüresült szálirnokságra Janovics László rónaszéki kir. erdészifjút alkalmazta. Erdélyi országgyűlés. 1846dik év September 9bén tartatott Erdély karai és rendeinek első országos ülésük, mellyel országos elnök nagyméltóságu báró Kemény Ferencz ur következő igen szép és alkalomszerű beszéddel nyitott meg: „Tekintetes kk és rr ! Az isteni gondviselés jóvoltából "s törvényt tisztelő felséges fejedelmünk kegyességéből újra szerencsés vagyok Erdélyország egybegyült törvényhozó karait és rendeit üdvözleni ’s a szép pályára , mellyen nemes törekvésünk czéljául őseinktől örökölt polgári alkotmányunk erösbitése , a királyi szék fényének öregbítése és szeretett honfitársaink boldogságának eszközlése van kitűzve, részemről a legderültebb remények közt felvezetni. Ha sok és csaknem megszámlálhatlan azon üdvös intézkedések sora, mellyekkel őseink, mióta nekünk karral hazát szerzettek, azt bölcseséggel erőben, állandóságban, boldogságban virágzóvá tenni munkálkodtak: valóban t. kk. és rrk egyiknél sem csekélyebb fontosságú tárgyakkal lép fel a jelen hongyülés , melly Erdély évkönyveiben , mindenesetre kitűnő, vajha egyszersmind dicsőséges, helyet foglaland el. — Felséges fejedelmünk őszinte kéznyujtásáról a czélra , magas előadásainak már első két pontjai által biztosítva vagyunk, melylyekben alkotmányos jogaink egyik legfontosabbikának gyakorlatára önkint maga szólít fel,’s igy tettlegesen nyugtat meg, hogy a minek őseink századok folytán birtokában voltak , ’s minek gyakorlatát újból viszszanyertük , annak kétségbehozataláról többé szó sem lehet. Feleljünk meg azért e magos királyi őszinteségnek hisséggel, megelőzéssel választásainkban. E haza ismeri már férfiait, ’s én teljes megnyugvással hiszem , meg vagyok győződve, hogy a t. kk és rrk szabad választása felséges fejedelmünk kegyével öszhangzásban, legfontosabb hivatalaink egyikét, ’s több országos választásalé rendelt hivatali helyeinket olly érdemes férfiakkal fogja betölteni, kikben a kormány és nép közötti kölcsönös bizodalom, dolgaink rendes és üdvös folyamatának elmulhatatlan feltétele , az alkotmányosság és közjóllét újabb kezességet nyerendenek. — Sok szép és üdvös mellett, mit őseinktől örökölt polgári alkotmányunkban bízunk, egy terhes adósság is maradott reánk, tek. rik és rik, mellyel kiegyenlíteni százados törekvésök volt hű alattvalói mindenik osztályát egyenlő atyai szeretettel ápoló felséges királyainknak. — A műveltség, vagyonosság és kiváltságai által eldöntő tekintélyű osztály, ’s azon másik közt, mellyet száma teszen nyomatossá, fenálló ingatag jogviszonyt eddig elő szelídítette némi tekintetben , mindkét részről kívánatossá tehette az idők szelleme , gazdasági fejlettségünk alanti állása, ’s a környező példák. De a változó idők és körülmények parancsolólag igénylik a magokét ’s a nagyobb testvérhon példájától, e részben is meszszire elmaradnunk nem szabad , nem lehet. Nagyszerű , sokoldalú és szövevényes ügy valóban, melly a csillogó szónoklatnak szintúgy mint a higgadt megfontolásnak bő tárgygyal kínálkozik. Hogy áldozatról van szó , azt tagadni nem lehet , de melly áldozattól rettentek vissza Erdély lelkes fiai, valahányszor törvényes fejedelmektől a közjó nevében voltának felszólítva. Azonban, kik a jövendőre előtekinteni képesek, kik az egybefüggést, mellyel az emberi és polgári viszonyok különböző ágazatai egymást feltételezik, átlátni tudják, könnyen meggyőződnek a felől is, hogy a tettek, mellyekkel lelkiismeretes előfoglalkozásaink után fellépendők vagyunk, áldozat nevet csak a jelenre vitelileg érdemelnek, ’s nem hosszú évek sora után Erdély legdúsabb nyereségei közé fog számláltatni az, miért most egy utolsó felsőhajtás az aggodalmasabbak részéről mindenesetre megbocsátható. — A közelebbi hongyülésről felséges urunk szentséges szine ekbe felterjesztett törvényjavaslataink ’s több fontos tárgyakat érdeklő alázatos feliratainkra kelt kegyelmes királyi választó leiratokat lesz szerencsém felséges urunk legfelsőbb k. királyi előadásai sorában tett kegyes ígérete következésében a kk és rrk ekibe terjeszteni. Egyike ezeknek , kétségkívül, azon nevezetes tárgyakat illetendő, melly már 15 évek óta sajnos feszültségben tartja az egész hazát, ’s talán már mindkét részről az unalom határáig megelégelve , a közohajtással egybehangzó feloldását e hongyülésen elérendi. A megyei tisztválasztások kérdését értem t. kk és rrk, mellyröl egy higgadtabb megfontolás akárkit meggyőzhet, hogy csak mindkét részröli kölcsönös engedményezés utján kiegyenlíthető. És ha mindenik félnek lemondani tetszenek is egy részéről annak, minek gyakorlatában vala, a tetsző áldozat bizonyos nyereséggé válik, ha oda teszszük a mérlegbe a bizodalomnak gyümölcseit is ; bizodalomnak a kormány és kormányzottak , bizodalomnak minmagunk közt, mellynek, mintegy rágó féreg, gyökerét emésztő e sajnálandó viszály hazánkat néhány évek óta azon testek állapotához hasonlító helyzetben sllyesztett, mellyben az éltető nedvek keringését eszközlő orgánumok akadoznak. T. kk és rrk!ha van becse előttünk a polgári dicsőségnek,e kérdés békés megoldásának cserlevelét ezen országgyűlés koszorújából kimaradni ne engedjük.—Végre t.kk és rik! Fogadjuk hálásan ilyes fejedelmünknek azon atyai kegyelmét is, miszerint magánjogunk régóta parlagban heverő mezején egy barázdavonásra felszólíttatunk. Hány éve már , szinte tizedekkel lehetne számlálni, hogy e terem csaknem kirekesztőleg közjogi vitatkozásoknak való babértalan csatatéré ’s pedig tagadni nem lehet: a közjogi rendszer magában nem czél, hanem csak eszköz; nem maga az élet, hanem csak módja a társasági életnek; ’s személyes jogaink, vagyonunk bátorsága czélirányos törvényekkel körülírva és a végrehajtó hatalomtól erélyesen védve , ezek azok , mellyekért a polgári társaság, legyen az bármelly külszerkezetű , közvetetlenül fenélt. És mégis a közelebbi időkben , jelesen örökösödési eseteknél, szerencsétlenek valánk e részbeni törvényeink határozatlansága miatt olly botrányoknak lenni tanúivá , mellyek polgári társaságunkat az úgynevezett természeti állapotba Utalnak visszasülyeszteni. Feleljünk meg t.kk és rrk e részben is a magas felszólításnak őszinte készséggel és törvényhozói óvatossággal, ’s vajha ez nevezetes előjel ’s jól sikerült kezdet lenne magánjogi rendszerünk több hiányos pontjainak is korszerű kijavításához. — Tekintetes kk és rrk ! Midőn a fenebbiekben nem sokára kinyiló országgyűlésünk főbb tárgyait érintettem, valamint nekem, úgy nem kétlem , a lek. kk és rrnek egyenegyen kebelét kettős érzés járta át. Egyik őszinte és meleg hálaérzet jó fejedelmünk iránt, ki a józan, korszerű haladás zászlóját önmaga buzdítva lobogtatja elöttünk saját jobblétünk czélja felé. Másik azon nagyszerű tárgyak roppant fontosságának érzete, mellyekkel hazánk jövendőjének uj alapja kezünkbe van letéve. Az elsőből önkint fakad azon forró óhajtás, melly mindnyájunkkal közös, hogy a mennyei felség a mi határtalanul tisztelt szeretett jó fejedelmünket soká éltesse, boldogítsa; országlását örömmel és dicsőséggel tetézze és felséges házát hű népei boldogitására örök időkig fentartsa, virágoztassa. A második pedig azon szilárd határozatot kelti lelkünkben, hogy értekezéseinket, tanácskozásunkat, határozatainkat az előttünk fekvő tárgyak nagyszerűségének megfelelő figyelem, komoly megfontolás, higgadt ítélet, és mi mindezeknek múlhatatlan feltétele, vitatkozásainkat szeretet, türelem ’s mindenekelőtt kölcsönös bizodalom szelleme lengje át. Csak ebben találhatja fel a népeit forrón szerető fejedelem boldogításunkra intézett törekvéseinek legszebb jutalmát; a t. kk és rrnek pedig megadja honfitársaik méltánylása ’s az utókor még lángolóbb hálája.—És én, kire szép, de terhes elhivattatásomnál fogva ezenbonboldogitó tanácskozásoknak vezetése bízatott, szerencsésnek fogom tartani magamat, ha a tökk és írtöl bizodalmas reménynyel fogadtatva,bizodalmas egyetértéssel kisértetve, ez által gyenge erőmet annyira magasítva érezhetem , hogy hivatalom parancsainak lelkiismeretesen megfelelve , egyszersmind a tö kk és rrnek szives indulatját és jövendőre is maradandó bizodalmát jutalmul megnyerjem; és ha egykor e hon láthatárára egy uj, egy szebb időszakot feltüntető üdvös törvényezikkek vihetnék át csekély nevem aláírását, az E Ferdinándot ’s 1846 beli országgyűlést áldva dicsőítendő boldogabb nemzedékre , örömmel ’s önérzettel mondani merném: nem hiába éltem.“ Elnök ő nagyméltósága fentebbi lelkes é s közelragadtatással fogadott beszédére a karok és rendek nevében ítélőmester Gálfalvi Imre igen korszerű beszéddel válaszolt, mellyben azon óhajtást fejezte ki, hogy a jelen átalakulási korszak a múltra visszatekintéssel és az alkotmány elvei melletti megmaradással fog megtörténni. Elnök ő nagyméltósága első teendőnek tűzte ki a királyi biztos e nagyméltóságának a rendek egybegyűlése iránti értesítése és az országgyűlés megnyitására leendő felhívása végett egy ünnepélyes küldöttség általi megtalálását, de mivel e küldöttségben a királyi főkormány is részt kiván venni, annak a rendek körébe meghívására következő tagokból álló fényes választmány neveztetett ki, a főtisztek közöl: báró Bánffy Miklós ns Alsófejér megye és Macskási Lajos ns Udvarhelyszék főkirálybirája, a királyi hivatalnokok közöl: Sombori Sándor ezredes és gróf Kálnoki Dénes ; a magyar megyék részéről: idősb gróf Bethlen Gábor ns Felső-Fehérmegye és Kozma Dénes ns Zaránd megyék követei, a székely székek részéről: báró Apor József ns Háromszék és Fosztó Ferencz Aranyosszék követei, a szászszékek részéről : Meister Sámuel Szászsebesszék és Schwarcz János Segesvárszék követei, a taxalis helyek részéről: ifjabb gr. Bethlen Gábor Vajdahunyad és Gross Gusztáv Kolozsvár városok követei. A királyi főkormány egész testületben megjelenvén ’s közöröm kijelentésével fogadott főkormányzók nagyméltósága elnöki helyét elfoglalván, az ország jelen állásában teendők fontosságáról, a törvényhozás terén a közhaza boldogságára szükséges eszközök sikeresítéséről, u. m. a kormány és nemzet közt fentartandó bizodalomról és a testvér Magyarhonnak előhaladást tanúsító példájáról ’sat. szónokolt. A rendek nevében itélőmester Gálfalvi Imre válaszolt, a királyi főkormány atyafi közremunkálatát továbbra is kikérvén. Ekkor királyi biztos ő nagyméltóságának felkérésére, hogy az ő felsége által kegyelmesen kitűzött országgyűlést megnyitni méltóztassék, tartományi komlátnok gróf Lázár László és fökormányi tanácsnok báró Bornemisza János vezetésük alatt fökormányzó önmatga a fentebbi küldöttséget nevezte ki. A küldöttség hivatásában eljárván, annak mizgos elnöke jelentette, hogy királyi biztos ő nagyméltósága holnap sept. 10én reggeli 10 órakor fogja megnyitni az országgyűlést. A királyi főkormány a teremből eltávozván, elnöke nagyméltóságú itélőmester Gálfalvi Imre által azon kegyelmes királyi leiratot olvastatta föl, mellyben a királyi hivatalnokok névsora foglaltatik , mi köziratra adatni kéretett ’s határoztatok. Ezután a követek megyénkint, székekkint, városonkint egymásután felszólítva adták be megbízó leveleiket, melly közben Krasznamegye követe Bagosi K. Sándor küldői nevükben óvást jelentett, hogy miután megyéje az 1832/fidik évi 21 ik törvényczikknél fogva as Magyarhonhoz visszacsatoltatok, jelen megjelenése azon visszacsatlási törvény teljesítésének akadályára ne legyen. Ugyan ez alkalommal Zarándmegye követe Kozma Dénes jelenté, hogy magának is lenne megyéje állapotát érdeklő előterjesztése, de mivel az országgyűlést kinyitása előtt a lakóltnak nem tekintheti, fenhagyja jogát akkorra szólni, midőn a lajstrom kérdése fog elővötetni. Közhelyeslés követte nyilatkozatát. Az ülés eloszlásával a rendek országos elnök ő nagyméltósága vezérlete alak királyi biztos és fökormányzó ő nagyméltóságuknál, ’s végre országos elnök ő nagyméltóságánál is tisztelegtek. September 10én reggeli 9 órakor a rendek egybegyülvén a tegnapi ülésről készített jegyzőkönyv olvastatok föl ’s hitelesittetett meg. Ezután a királyi fökormány az ülésben megjelenvén, főkormányzó ő nagyméltósága a múlt ülésből kinevezet küldöttséget bizta meg, királyi biztos ő nagyméltóságának a rendek együttlétét hírül adni. Királyi biztos ő nagyméltósága a kitűzött időben megjelenvén , az ebbe menő főkormány által a terembe vezettetett és hangos éljenezések közt, miután a kineveztetéséről szóló k.k. leiratot erdélyi udvari kanczelláriai titkár és k. hivatalnok Radnotfay Sámuel felolvasása számára készített trónon helyet foglalt,’s az országgyűlést igen ékes latin beszéddel nyitotta meg. Ezután udvari tanácsnok ’s k. hivatalnok Grák Károly a kegyes királyi előterjesztvényeket ő nagyméltóságától átvevén ’s főkormányzó ő nagyméltóságának kézbesítvén, azt itélőmester Gálfalvi Imre fölolvasta. Főkormányzó ő nagyméltósága ékes latin beszéddel üdvözlé királyi biztos ő nagyméltóságát, mint felséges fejedelmünk személyesét; hű szavakkal tolmácsolta Erdély hű nemzeteinek a felséges fejedelem és uralkodó ház iránti tántorithatlan hűségét, mellynek urunk ő felségéhez juttatására királyi biztos ő nagyméltóságát kérte meg ; végre hogy urunk ő felsége magas személyét illy fényes érdemű férfiúra ruházta, ki a mellett, mint a testvér alkotmányos nemzet tagja , ’s annak szokásaiban és nyelvében jártas, azon támadt örömet is kifejezte. Királyi biztos ő nagyméltósága az ülésből eltávozván, a fentebbi kegyes királyi leiratok kéziratra adatai határoztattak ’s az ülés eloszlott. Ebéden a k. biztos ő exclta ans rendek egy részét gazdagon megvendégelte, melly alkalommal felséges urunk és egész felséges családja egészségéért, sürü és lelkes éljenzések közt vidám poharak ürittettek, estve pedig az egész város fényesen kivilágittatott. Az erdélyi országgyűlésre elválasztott követek névjegyzéke: Alsó-Fehérmegye részéről: b. Kemény Diénes és b. Kemény István. — Belső-Szolnok megye r.: Veér Farkas és Torma József. — Dobokamegye r.: Lészai Lörincz és Rácz István. — Felső-Fehérmegye r.: gróf Bethlen Gábor és Horváth János. — Hunyadmegye r.: Szabó József és Jordán Domokos. — Kolozs megye r.: Zeyk Károly és Nagy Elek. — Középszolnok megye r.: Bálint Elek és Viski György. — Kraszna megye r.: Bagossy Sándor és b. Bánffy Albert. — Küküllő megye r.: gr. Bethlen Farkas és Elekes Antal. — Tordamegye r.: b. Kemény Farkas és Gál Sámuel. — Zarándmegye r.: Kozma Diénes és Bihari Márton. Aranyosszék részéről: Fosztó Ferencz és Bíró Sámuel.— Csikszék r.: Mikó Mihály és ifj. Balázsy József. — Háromszék r.: K. Apor József és Bartha Károly. — Kőhalomszék r.: Jacobi János és Matthiae Mátyás. — Marosszék r.: Berzenczey László és Antal Imre. — Medgyesszék r.: Biedersfeld Frigyes és Hammer József. — Nagysinkszék r.: Schmidt Mihály és Melczer Márton. — Nagyszebenszék r.: Schreiber Simon és Schmid Konrád. — Segesvárszék r. Weisskirchner Károly és Schwarcz János. — Szászsebesszék r.: Meister Sámuel és Hirsch Mihály. — Szászvárosszék r.: Molnár Károly és Wolf Sámuel. — Szerda helyszék r.: Zimmermann József és Löw Vilmos. — Udvarhelyszék r.: ifj. gr. Bethlen János és Szombatfalvi József. — Újegyházszék r.: Konrád Frigyes és Hann Frigyes. — Szék r.: b. Bánffy Dániel és Csorba György. Beszterczevidék részéről: Regius Emanuel János és Connerth Károly. — Brassóvidék r.: Abrichsfeld György Ján. és Bömches Frigyes. Fogarasvidék r. : Zeyk József és Boer György. Kövárvidék r.: gr. Teleki Sándor és Hosszú László. Abrudbánya városa részéről: Szabó István és Fűzi Sámuel. Bereczk közönsége r. : Lázár Mih és Finta György. — Csikszereda r.: Erős Elek és Dávid Elek. — Erzsébet városa r.: Karácsonyi Ján. és Csíki Istv. — Hátszeg városa r.: Török Antal és Wotsch Mihály. — Ilyefalva közönség r.: Szász Istv. és Lukács Ferencz.— Károly -Fehérvár v. r.: Székely László és Bánffy Károly. — Kézdi-Vásárhely r.: Kovács Dániel és Bertalan József. — Kolozsvár városa r. : Gross Gusztáv és Méhes Sámuel. — Kolos mezőv. r. : Topler Simon és Méhesi János. — Marosvásárhely r.: Gyöngyösi