Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-09-18 / 458. szám
iiten lapok minden htot négyszer, n. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten ház.hoz-hordással 5 ft., borítékban ti ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetüs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Péntek 459. September 18. 1846. BUDAPESTI INIRADO. E1A f! i • tfc • tu! MyftM • kiadóMiatalban, hatvani atv ozal Horváth-karban 48 alk •zam alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az a ■ s f tr iai birodalomba a külföldre menendő példányokat csak a bácsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. 4 u P Híradó « évi october-decemberi évnegyede» folyamára előfizethetni, helyben 2 ft 48 krral, p»»tan . ■«. Mr. M.a « ur.lílve 3 ft 30 krjával nensébbi. Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezés. Előléptetések. Töredékeszmék a vámügyi eligazodás tárgyában II. — Az ipartanodák czélja és szerkezete. Adjatok olcsó dohányt! olcsó szivarokat ! Megyék. Kőisp. helyettes beiktatása Szatmárban. Közgyűlésrőli tudósítás folytatása ’s vége Zemplénből. Nemzeti színház. Felelet a mértékletességi ügyben. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Németország és Dánia. Oroszország. Görögország. Mexikó. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavizállás. és ERDÉLY. 6 cs. kir. ap. Fölsége f. évi sept. 6káról kelt legfelsőbb határozata szerint Ghrestels Pál Brassó városa alkapitányát szalagon függő kisebb arany polgári érdempénzzel diszesiteni legkegy. méltóztatott. Grsik Ferencz, budai k. kamrai számvevő tiszt számvevőszéki tanácsossá lön kinevezve. A ningu magy. kir. udv. kamara a keblebeli kiadóhivatalban Wilhalm Ágostonnak kiadói segéddé előléptetése által megüresült irnokságra Mayer Ferencz eddigi járulnokot, az imígy megüresült járulnokságra pedig Fröhlich Ágoston gyakornokot érdemesítő. A nagy magy. kir. udv. kamara a gácsi k. sóhivatalnál megüresült sótárnokságra beywinkier József ottani ellenőrködő sómázsamestert; továbbá Buday Károly nyáradi k. sómázsamestert ugyanezen sóhivatalnál ellenőrködő mázsamesterré ; végre a nagykanizsai k. sóhivatalnál ellenőrködő-mázsamesteri állomásra Mireczky Sebestyén szegedi sóhivatali írnokot alkalmazta. D CTöredékeszmék a vámügyi eligazodás tárgyában. II.) Kereskedési politika alatt azon elvek és intézkedések összege értetik, mellyek szerint valamelly ország kereskedési dolgai, ’s közötték vámügyei kormányoztatható. Azon viszonyok és körülmények, mellyekre és mellyek között ezen politika gyakorlatilag alkalmazandó, végtelenül különbözvén, természetes, miszerint nem létezhetnek vámügyben absolut jóságú és haszonvehetőségű szabályok, olylyanok t. i., mellyek bárhol, bármire és bármikor alkalmazva, jó sikerüeknek mutatkoznának. Azon kérdést tehát, hogy ez vagy amaz országnak miféle kereskedési politikát legczélszerűbb követni, az általános elméletből nem lehet megfejteni, hanem az csupán az illyen ország művelődési és összes gazdasági állapotának, úgy politikai helyzetének ’s összeköttetéseinek, szóval: viszonyainak és körülményeinek helyes ismeretéből oldathatik meg. Itt tehát nagyon igaz, mit Goethe mond: „Grau ist, Freund, alle Theorie, und grün ist nur des Lebens Baum.“ Azon elvek, mellyek szerint valamelly ország vámügyei kormányoztatak, magokat a vámszabályzatban, máskép vámtariffában szokták kifejezni. Ezen tariffa magában szokta foglalni azon portékák jegyzékét, mellyeket valamelly ország kebeléből kivitetni vagy abba behozatni nem enged, továbbá azon vámoknak sorát, mellyek lefizetése mellett öntermesztményeit és készítményeit kebléből ki-, ’s a külföld termesztményeit vagy készítményeit magához bebocsátja, vagy birtokán átvitetni engedi. Innen származnak a kiviteli, beviteli és átviteli vámok (Einfuhr-, Ausfuhr und Durchfuhrzölle). A ki- és beviteli vámoknak kettős czéljok lehet: t. i. vagy azért szedetnek csupán, hogy a statusnak jövedelmet adjanak, ’s ekkor jövedelmi vámoknak (Einkommenzelle; angolul: income duty) neveztetnek ’s indirect adóval érnek fel, mellyel közvetlen a behozó vagy kivivő, közvetve pedig az igy megrótt czikk termesztője vagy fogyasztója fizet; vagy pedig azért szedetnek, hogy a belipar bizonyos ágait a külföldi ipar ellen megotalmazzák, megvédjék, melly esetben védvámoknak (Schutzzelle, angolul: protectiv duty) neveztetnek. Ezen védelmi czélt a statusok következő módokkal igyekeztek régibb időkben elérni: megtiltották vagy tetemes vámmal terhelték az olly czikkek kivitelét, mellyekre a beltermesztés vagy gyártásnak nagy szüksége van; megtiltottak vagy behozatalt lehetlenítő tetemes vámmal terheltek számos külföldi czikket a végből, hogy a belföld termesztői és gyárosainak biztosítsák a belvásárt, és a fogyasztók, szükségeiket csupán ezektől vásárolhatni lévén kényszerítve, ez egyszersmind inger és ösztön legyen termesztésre és gyártásra. A vámügyi intézkedéseknek ezen utóbbi nemét, mennyiben valamelly vámtarifta ezen általános irányt követi, prohibitív, magyarul : tiltórendszernek szokták nevezni. Ennek legnagyobb ellensége és orvosszere a csempészet (der Schmuggel, la contrebande), mellyel a fogyasztóknak a kereskedőkével szövetkezett érdeke mindenütt létrehozott, hol a prohitiv rendszernek hódoltak, ’s melly abban áll, tilalom ellenére a vámok elkerülésével és meg nem fizetése mellett, titkos utakon vinni be valamelly országba a külföldi portékákat, miáltal ezen rendszer érdemlett sorsában részesült ’s nagyszerű öncsalásnak bizonyult be. Igen különfélék és számosak azon balfogások és tévedések, egy szóval, azon phasisok, amellyeken az európai polgárosodott nemzetek vámügyi politikája csak egy század óta is keresztül ment. Számos, egészen czéltalan, sőt képtelen intézkedés a legvilágosultabb nemzetek taristáiból is még csak néhány év előtt töröltetett ki, mialatt sok illyés még ma is régi helyén van. Azon ponton azonban, mellyen mai napság a leginkább előrehaladt nemzeteknek nem annyira tudománya— mert kérdés: vájjon ezen czímet megérdemli-e még ma is az e tárgyban követett elvek zagyvaléka? — hanem gyakorlata, hosszas tapasztalások után megállapodott, azt lehet állítani, hogy a prohibitív rendszer vagy egészen félre van vetve, vagy pedig a tarifák világszerte annyira átalakulóban vannak, miszerint mindinkább közelednek ahoz, mit a szó tulajdonképi értelmében védrendszernek (Schutzsystem) neveznek. Ezen rendszernek czélja nem az : külföldi czikkek behozatalát tilalmak vagy ezekkel egyforma hatású magas vámok által lehetlenné tenni, hanem az azon külczikkekre, mellyeket a belföld előállít, vagy a körülmények kedvező volta mellett nyereséggel előállíthat, de mellyek még nincsenek olly minőségig tökéletesítve és jutányosítva, miszerint a külfölddeli vámmentes versenyt kiállni képesek lennének, olly magasságú vámokat venni, mellyek a behozatalt merőben lehellenné nem tevén, egyfelől elégségesek legyenek a belföldi előállító iparát és szorgalmát a külföldi versenyzés kénytelensége által folytonosan ébreszteni és sarkantyúzni, más felől meg úgy legyenek kiszámítva, hogy azon előnyök, mellyekkel a külföldi előállítót az olcsóbb vagy bőségesebb nyersanyag, munkabér, kamatláb, szállítás, élelem, kisebb adó, régibb ipar és több efélék felruházzák, az illyen váza által a belföldi előállítónak javára kiegyenlittetvén, ez a külföld versenye miatt ne legyen kénytelen olly áron adni czikkeit, melly mellett sem beruházott tőkéjének illendő kamatja, sem a befordított munkának méltányos jutalma vissza nem kerülne. Világos ezekből, hogy védrendszer körül, az ide vágó viszonyok bonyolultsága miatt felette nehéz feladás és mesterség abban áll: a vámok helyes mértékét eltalálni, melly ha el nem találtatik, természetesen vagy a védvámnak kell, a csempészet következésében öncsalássá sülyedni, miáltal a titkos és törvénytelen kereskedés a törvényesnek és nyilvánosnak rovására boldogulandó vagy pedig a belföldi előállítók fognak a fogyasztók megrövidítésével mértéken túli nyereségben részesülni, a biztosított belvásár és elzárt külverseny következtében szorgalomban egy helyen maradni, ügyességben nem haladni é s végre minden védvám daczára, a jobb és olcsóbb előállításban őket túlszárnyalt külföld csempészkedő versenyének martalékául esni. Ha a polgárosodott világ eseményeire vetünk egy pillantást , el kell ismernünk , miszerint az átalakítás szelleme a vámtarifták irányában világszerte hatályosan működik. Például szolgálhatnak e tekintetben Angol-, Franczia-, majdnem egész Németország, Nápoly, Pápa- és Orosz Birodalom, Ausztria, Holland, Északamerika, hol az utolsó időkben a vámtariffák nevezetes változtatásokon mentek keresztül. Már mi ezen átalakítások általános jelleme ? Nem más, mint azon itt nagyobb amott kisebb erővel, de mindenütt észrevehetőig nyilatkozó törekedés: a nemzetek minél sűrűbb kereskedési érintkezéseit gátló akadályokat, csak parancsoló szükség esetében tartani fen egy részről, más részről pedig ezen érintkezéseket az illető közállományra és kincstárára nézve minél hasznosabbakká és jövedelmezőbbekké tenni. Ezen törekvésekben, úgy az absolut, mint az alkotmánynyal biró országoknak, irányzói az uralkodó eszmék és az önhaszon legjelentékenyebb szövetségese a félelem, egy részt a csempészettől, (melly magas vámok mellett soha sem marad el) másrészt a status kincstárak megrövidítésétől (melly magas vámok mellett bizonyosan bekövetkezik) , legnagyobb akadálya a létező és az eddig követett rendszer mellett és egy részben általa történetileg kifejlett körülmények öszvege. ’S innen van, hogy ezen hármas tényező combinált hatása gyakran nem engedi a feladásnak megfelelhető eszközök tiszta ismeretét, ’s a vámügyi intézkedések eredménye, olly gyakran mindöszze is czéltévesztés. Ugyanis egy hosszabb ideig követett vámügyi rendszer uralma alatt, érdekek keletkeznek, jelentékeny tőkék és munka fordulnak a termesztés vagy gyártás bizonyos ágai felé , egész néposztályok keresetmódjai pontosulnak egy bizonyos iparág körül, és maguk a status adórendszere, financziája is annyira függőkké tétetnek bizonyos érdekek kíméletétől, miszerint kormányok és törvényhozások a jobbnak elismert újat, a már nem czélszerű réginek helyére, vagy csak lassan és fokonkint léptethetik, vagy pedig meggyőződések ellenére fenhagyni kénytelenek. Mindezen zsibbasztó körülmények öszmesége képezi azon akadályokat, melylyekkel úgy absolut kormány, mint alkotmánnyal biró országok , (mert keveseknek érdekei, a többség irányában itt is tudnak maguknak jelentőséget és nyomatékot szerezni) megküzdeni kénytelenek, midőn vámtariffájikat átalakítani, és a jelenlévő körülmények szükségeihez idomítani törekesznek. Minden átalakítás küzdelemmel jár, a küzdelem pedig , akár a használt eszközöket, akár a nyert eredményeket tekintsük, nem foly anélkül, hogy rajta az akkor uralkodó eszmék természetszerű befolyása ne volna észrevehető. ’S ezt, midőn vámügyünket átalakítani akarjuk, felejtenünk és olly kevéssé szabad, mint azt, hogy eredmény reményével csak úgy kecsegtethetjük magunkat, ha ismerve az akadályokat, nem fitymálva sőt használva az eszmék általános irányát ’s azok természetes szövetségeseit, szem elől nem tévesztve azt, mi egy nagy birodalommal, politikai kapcsolatunk természetes következése, anyagi és közvetve szellemi jólétünk felvirágoztatása végett egy olly kereskedési politika mellett határozzuk el végkép magunkat, mellynek a velünk egy uralkodó alatt élő nemzetek is barátjai lehetvén, ez által annak állandósága mi az irányt, tökéletesülési képessége mi az alkalmazást illeti, nem egyedül írott törvényekkel, hanem minél több és hatalmasabb érdekek solidaritásával legyen biztosítva. Az tehát a kérdés, hogy az akadályokra, az uralkodó eszmékre, azok szövetségeseire, és politikai helyzetünk sajátszerűségére tekintve, miilyen kereskedési politika mellett kell, hogy elhatározzuk magunkat? Erről azonban, hogy túl a rendén hosszasak ne legyünk, máskor szólandunk. A nesti kir.ipartanod» még ez évben meg fog nyittatni! Ez minden esetre örvendetes újdonság a népművelődés ügyében, és tetemes lépés a józan haladás pályáján. Közöljük a nagymlsgu magy. kir. helytartótanács határozatánál fogva az itt következőket : A PESTI KIRÁLYI IPARTANODA CZÉLJA ÉS SZERKEZETE. A pesti kir. ipartanodának rendeltetése , hogy a realisticus tudományoknak alapos és lehetőleg terjedelmes tanítása által a honi iparértelmiség kifejtessék, az ifjúságnak alkalom szolgáltassák olly ismeretek szerezhetésére, mikép az iparnak bármellyik ágát választaná pályául, azon eredményteljesen működhessék. A pesti kir. ipartanoda a honi iparnak ágaihoz képest három szakra osztályoztalik, úgymint: mezei gazdaság, műipar és kereskedelmi szakra, mellyeknek mindegyike kétkét évi tanfolyamot foglal magában. Minthogy pedig ezen intézet leginkább azon néposztály kiképezését czélozza, melly a felsőbb elemi oktatás bevégeztével hajlama, vagy létezhetési érdeke szerint olly életmódot választ, mellyen ideje és alkalma elég leend, az ipartanoda fontos és terjedelmes tárgyainak kellő felfogására szükséges realisticus ismereteket tulajdonává tehetni; az ipartanoda felérintett osztályait egy évi folyamú, mind a három osztálylyal közös előkészítő tanfolyam fogja megelőzni, mellyel az illető szakosztályoknak jövendő tanítványai kielégítő előmenetellel elvégezni kötelesek lesznek. Az előkészítő tanfolyamba csak olly egyének fognak felvétetni , kik tanodai bizonyítványt mutatandnak elő arról, hogy a felsőbb elemi tanodák két éve negyedik osztályát kívánt sikerrel elvégezték ’s legalább is a 13ik életévet meghaladták. Olly ifjak, kik az elemi tanodák három évi folyamának bevégezte után a középtanodáknak már netalán több osztályait hallgatták; továbbá mesteremberek, művészek és kereskedők az ipartanodát előkészítő osztályba csak úgy fognak felvétetni, ha az elemi tanodáknak kétéve negyedik osztályát pótlólag elvégezendik, vagy amennyire korosabbak volnának, a most érintett osztálynak tanulmányaiból magukat vizsgálat alá vetvén, kielégítő ismereteket tanusítandanak. A tanulmányok felosztása. A) Az előkészítő év tanulmányai: iször általános számolástan hetenkint 3 óráig; 2or betűszámtan és elméleti mértan olly terjedelemben, melly a gyakorlati mértan, természettan, eröműtan és polgári építészet alapos felfogására megkivántatik, hetenkint 5 óra; 3or a természetismeretnek, ásvány-, növény-és állatországa hetenkint 5 óra; 4or az iparüzleti írásmód előkészítéséül: a) a magyar nyelv, mint tanítási nyelv főbb szabályainak ismétlése, b) Az iparüzleti írásmódban előforduló műszavaknak értelmezése, c) Levelezési és egyéb fogalmazási gyakorlatok hetenkint 4 óra; 5ször német nyelv hetenkint 3 óra; 6or a rajzolásnak azon szakai, mellyek a tanítványok egyéni czéljainak megfelelendnek,hetenkint 5 óra. BJA gazdászati osztály tanulmányai. Első évben: sör elméleti és gyakorlati mértan hetenkint 5 óra; 2or Ábrázoló mértan és a polgári építészetnek elemei hetenkint 4 óra; 3or természettan hetenkint 4 óra; 4or számolás hetenkint 3 óra ; 5or rajzolás hetenkint 6 óra. — Második évben: 1ör Általános és mai vegytan hetenkint 5 óra; 2or erőműtan, különös tekintettel a mezei gazdaságnál előforduló eszközök, szerszámok ’s gépekre hetenkint 3 óra; 3or polgári építészet és vízműtan hetenkint 4 óra; 4er mezei gazdaságoa hetenkint 5 óra; 5) a tanévnek első felében az úrbéri és mezei rendőrségről szóló törvények magyarázata, ’s erdészeti szabályok, hetenkint 3 óra. C) A mutani osztály tárgyai. A műtani osztály első évének növendékei ugyanazon tárgyakat fogják hallgatni, mellyek a gazdászati osztály első évében lavittatnak, kivévén a számadolástant, melly helyett a kereskedelmi számolástant lesznek kötelesek a kereskedelmi osztály tanítványaival hallgatni.— Második évben: 1ör általános és mai vegytan hetenkint 5 óra; 2or eröműtan hetenkint 3 óra; 3or polgári építészet, amennyire tudniillik a növendékek czélja ezt igénybedi, hetenkint 4 óra; 4or műtan hetenkint 5 óra; 5ör a rajzolásnak azon neme, melly a tanulók egyéni czéljának megfelelend, detenkint 6 óra. A tárgyaknak előadási felosztásában kellő figyelem leend arra, hogy a műfannak azon fejezeteit, mellyek a mezei gazdaságnak egyik vagy másik ágára vonatkoznak a gazdászati osztály növendékei a műosztályi előadásokban hallgathassák. D) Kereskedelmi osztály tanulmányai. Első év: sör kereskedéstan hetenkint 4 óra ; 2or kereskedési számolástan hetenkint 4 óra; 3or termesztményi áruk ismerete hetenkint 3 óra; 4or kereskedelmi földleírás hetenkint 3 óra. — Második év: sör kereskedelmi írásmód hetenkint 3 óra; kereskedelmi könyvvitel hetenkint 4 óra; sor váltójog hetenkint 3 óra. A kereskedelmi osztály tanulmányai a többiekénél kevesebb előadási órákra vannak szorítva a végett, hogy ezen osztály tanulmányait olly egyének is magokévá tehessék, kik az ipartanodai előadások meglátogatására több időt nem fog“.