Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-09-18 / 458. szám

iiten lapok minden htot négyszer, n. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten h­áz.hoz-hordással 5 ft., borítékban ti ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetüs hasáb­­soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Péntek 459. September 18. 1846.­­ BUDAPESTI INIRADO. E1A f! i • tfc • tu! MyftM • kiadóMiatalban, hatvani atv ozal Horváth-karban 48 alk •zam alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az a ■ s f t­r i­a­i birodalomba a külföldre menendő példányokat csak a bácsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. 4 u P Híradó « évi october-decemberi évnegyede» folyamára előfizethetni, helyben 2 ft 48 krral, p»»tan . ■«. Mr. M.a « ur.lílve 3 ft 30 krjával nenséb­b­i. Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezés. Előléptetések. Töredékeszmék a vámügyi eligazodás tárgyában II. — Az ipartanodák czélja és szerkezete. Adjatok olcsó dohányt! olcsó szivarokat ! Megyék. Kőisp. helyettes beiktatása Szatmárban. Köz­­gyű­lésrőli tudósítás folytatása ’s vége Zemplénből. Nemzeti színház. Felelet a mértékletességi ügyben. Külföld. Nagybritannia. Fran­­cziaország. Spanyolország. Németország és Dánia. Oroszország. Gö­rögország. Mexikó. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavizállás. és ERDÉLY. 6 cs. kir. ap. Fölsége f. évi sept. 6káról kelt legfelsőbb határozata szerint Ghrestels Pál Brassó városa alkapitányát szalagon függő kisebb arany polgári érdempénzzel diszesiteni legkegy. méltóztatott. G­­­r­s­i­k Ferencz, budai k. kamrai számvevő tiszt számvevőszéki tanácsossá lön kinevezve. A ningu magy. kir. udv. kamara a keblebeli kiadóhivatalban W­il­­halm Ágostonnak kiadói segéddé előléptetése által megü­resült ir­­nokságra Mayer Ferencz eddigi járulnokot, az imígy megüresült járulnokságra pedig Fröhlich Ágoston gyakornokot érdemesítő. A nagy magy. kir. udv. kamara a gácsi k. sóhivatalnál megü­resült sótárnokságra beyw­inkier József ottani ellenőrködő sómázsa­­mestert; továbbá B­u­d­a­y Károly nyáradi k. sómázsamestert ugyan­ezen sóhivatalnál ellenőrködő mázsamesterré ; végre a nagykanizsai k. sóhivatalnál ellenőrködő-mázsamesteri állomásra M­i­r­e­c­z­k­y Sebestyén szegedi sóhivatali írnokot alkalmazta. D CT­öred­ékeszm­ék a vámügyi eligazodás tárgyában. II.) Kereskedési politika alatt azon elvek és in­tézkedések összege értetik, mellyek szerint valamelly ország kereskedési dolgai, ’s közötték vámügyei kormányoztatható. Azon viszonyok és körülmények, mellyekre és mellyek kö­zött ezen politika gyakorlatilag alkalmazandó, végtelenül különbözvén, természetes, miszerint nem létezhetnek vám­ügyben absolut jóságú és haszonvehetőségű szabályok, oly­­lyanok t. i., mellyek bárhol, bármire és bármikor alkalmazva, jó sikerüeknek mutatkoznának. Azon kérdést tehát, hogy ez vagy amaz országnak miféle kereskedési politikát legczélsze­­rűbb követni, az általános elméletből nem lehet megfejteni, ha­nem az csupán az illyen ország művelődési és összes gazda­sági állapotának, úgy politikai helyzetének ’s összekötteté­seinek, szóval: viszonyainak és körülményeinek helyes is­meretéből oldathatik meg. Itt tehát nagyon igaz, mit Goethe mond: „Grau ist, Freund, alle Theorie, und grün ist nur des Lebens Baum.“ Azon elvek, mellyek szerint valamelly ország vámügyei kormányoztatak, magokat a vámszabályzatban, máskép vámtariffában szokták kifejezni. Ezen tariffa magában szokta foglalni azon portékák jegyzékét, mellyeket valamelly or­szág kebeléből kivitetni vagy abba behozatni nem enged, to­vábbá azon vámoknak sorát, mellyek lefizetése mellett ön­­termesztményeit és készítményeit kebléből ki-, ’s a külföld termesztményeit vagy készítményeit magához bebocsátja, vagy birtokán átvitetni engedi. Innen származnak a kiviteli, beviteli és átviteli vámok (Einfuhr-, Ausfuhr und Durchfuhr­zölle). A ki- és beviteli vámoknak kettős czéljok lehet: t. i. vagy azért szedetnek csupán, hogy a statusnak jövedelmet adjanak, ’s ekkor jövedelmi vámoknak (Einkommenzelle; angolul: income duty) neveztetnek ’s indirect adóval érnek fel, mellyel közvetlen a behozó vagy kivivő, közvetve pedig az igy megrótt czikk termesztője vagy fogyasztója fizet; vagy pedig azért szedetnek, hogy a belipar bizonyos ágait a kül­földi ipar ellen megotalmazzák, megvédjék, melly esetben védvámoknak (Schutzzelle, angolul: protectiv duty) nevez­tetnek. Ezen védelmi czélt a statusok következő mó­dokkal igyekeztek régibb időkben elérni: megtiltották vagy tetemes vámmal terhelték az olly czikkek kivitelét, mellyekre a beltermesztés vagy gyártásnak nagy szük­sége van; megtiltottak vagy behozatalt lehetlenítő te­temes vámmal terheltek számos külföldi czikket a vég­ből, hogy a belföld termesztői és gyárosainak bizto­sítsák a belvásárt, és a fogyasztók, szükségeiket csupán ezektől vásárolhatni lévén kényszerítve, ez egyszersmind inger és ösztön legyen termesztésre és gyártásra. A vám­ügyi intézkedéseknek ezen utóbbi nemét, mennyiben vala­melly vámtarifta ezen általános irányt követi, prohibitív, ma­gyarul : tiltórendszer­nek szokták nevezni. Ennek leg­nagyobb ellensége és orvosszere a csempészet (der Schmug­gel, la contrebande), mellyel a fogyasztóknak a kereske­dőkével szövetkezett érdeke mindenütt létrehozott, hol a prohitiv rendszernek hódoltak, ’s melly abban áll, tilalom ellenére a vámok elkerülésével és meg nem fizetése mellett, titkos utakon vinni be valamelly országba a külföldi porté­kákat, mi­által ezen rendszer érdemlett sorsában részesült ’s nagyszerű öncsalásnak bizonyult be. Igen különfélék és számosak azon balfogások és tévedé­sek, egy szóval, azon phasisok, amellyeken az európai pol­gárosodott nemzetek vámügyi politikája csak egy század óta is keresztül ment. Számos, egészen czéltalan, sőt képtelen intézkedés a legvilágosultabb nemzetek taristáiból is még csak néhány év előtt töröltetett ki, mialatt sok illyés még ma is régi helyén van. Azon ponton azonban, mellyen mai nap­­ság a leginkább előrehaladt nemzeteknek nem annyira tudo­mánya— mert kérdés: vájjon ezen czímet megérdemli-e még ma is az e tárgyban követett elvek zagyvaléka? — ha­nem gyakorlata, hosszas tapasztalások után megállapodott, azt lehet állítani, hogy a prohibitív rendszer vagy egészen félre van vetve, vagy pedig a tarif­ák világszerte annyira át­alakulóban vannak, miszerint mindinkább közelednek ahoz, mi­t a szó tulajdonképi értelmében védrendszernek (Schutz­system) neveznek. Ezen rendszernek czélja nem az : külföldi czikkek behozatalát tilalmak vagy ezekkel egyforma hatású magas vámok által lehetlenné tenni, hanem az­ azon kül­­czikkekre, mellyeket a belföld előállít, vagy a körülmények kedvező volta mellett nyereséggel előállíthat, de mellyek még nincsenek olly minőségig tökéletesítve és jutányosítva, miszerint a külfölddeli vámmentes versenyt kiállni képesek lennének, olly magasságú vámokat venni, mellyek a beho­zatalt merőben lehellenné nem tevén, egyfelől elégségesek legyenek a belföldi előállító iparát és szorgalmát a külföldi versenyzés kénytelensége által folytonosan ébreszteni és sar­kantyúzni, más felől meg úgy legyenek kiszámítva, hogy azon előnyök, mellyekkel a külföldi előállítót az olcsóbb vagy bőségesebb nyers­anyag, munkabér, kamatláb, szállítás, élelem, kisebb adó, régibb ipar és több efélék felruházzák, az illyen váza által a belföldi előállítónak javára kiegyenlit­­tetvén, ez a külföld versenye miatt ne legyen kénytelen olly áron adni czikkeit, melly mellett sem beruházott tőkéjének illendő kamatja, sem a befordított munkának méltányos ju­talma vissza nem kerülne. Világos ezekből, hogy védrend­­szer körül, az ide vágó viszonyok bonyolultsága miatt felette nehéz feladás és mesterség abban áll: a vámok helyes mér­tékét eltalálni, melly ha el nem találtatik, természetesen vagy a védvámnak kell, a csempészet következésében ön­csalássá sülyedni, mi­által a titkos és törvénytelen kereske­dés a törvényesnek és nyilvánosnak rovására boldogulandó vagy pedig a belföldi előállítók fognak a fogyasztók megrö­vidítésével mértéken túli nyereségben részesülni, a biztosí­tott belvásár és elzárt külverseny következtében szorgalom­ban egy helyen maradni, ügyességben nem haladni é s végre minden védvám daczára, a jobb és olcsóbb előállításban őket túlszárnyalt külföld csempészkedő versenyének martalékául esni. Ha a polgárosodott világ eseményeire vetünk egy pillan­tást , el kell ismernünk , miszerint az átalakítás szelleme a vámtarifták irányában világszerte hatályosan működik. Pél­dául szolgálhatnak e tekintetben Angol-, Franczia-, majdnem egész Németország, Nápoly, Pápa- és Orosz Birodalom, Ausztria, Holland, Északamerika, hol az utolsó időkben a vámtariffák nevezetes változtatásokon mentek keresztül. Már mi ezen átalakítások általános jelleme ? Nem más, mint azon itt nagyobb amott kisebb erővel, de mindenütt észrevehe­tőig nyilatkozó törekedés: a nemzetek minél sűrűbb ke­reskedési érintkezéseit gátló akadályokat, csak parancsoló szükség esetében tartani fen egy részről, más részről pedig ezen érintkezéseket az illető közállományra és kincstárára nézve minél hasznosabbakká és jövedelmezőbbekké tenni. Ezen törekvésekben, úgy az absolut, mint az alkotmánynyal biró országoknak, irányzói az uralkodó eszmék és az önhaszon legjelentékenyebb szövetségese a félelem, egy részt a csempészettől, (melly magas vámok mellett so­ha sem marad el) másrészt a status kincstárak megrövidí­tésétől (melly magas vámok mellett bizonyosan bekövetke­zik) , legnagyobb akadálya a létező és az eddig követett rendszer mellett és egy részben általa történetileg kifejlett körülmények öszvege. ’S innen van, hogy ezen hármas té­nyező combinált hatása gyakran nem engedi a feladásnak megfelelhető eszközök tiszta ismeretét, ’s a vámügyi intéz­kedések eredménye, olly gyakran mindöszze is czéltévesz­­tés. Ugyanis egy hosszabb ideig követett vámügyi rendszer uralma alatt, érdekek keletkeznek, jelentékeny tőkék és munka fordulnak a termesztés vagy gyártás bizonyos ágai felé , egész néposztályok keresetmódjai pontosulnak egy bi­zonyos iparág körül, és maguk a status­ adórendszere, finan­­cziája is annyira függőkké tétetnek bizonyos érdekek kímé­letétől, miszerint kormányok és törvényhozások a jobbnak elismert újat, a már nem czélszerű réginek helyére, vagy csak lassan és fokonkint léptethetik, vagy pedig meggy­őző­­dések ellenére fenhagyni kénytelenek. Mind­ezen zsibbasztó körülmények öszmesége képezi azon akadályo­kat, mely­­lyekkel úgy absolut kormány, mint alkotmánnyal biró or­szágok , (mert keveseknek érdekei, a többség irányában itt is tudnak maguknak jelentőséget és nyomatékot szerezni) megküzdeni kénytelenek, midőn vámtariffájikat átalakítani, és a jelenlévő körülmények szükségeihez idomítani töre­­kesznek. Minden átalakítás küzdelemmel jár, a küzdelem pedig , akár a használt eszközöket, akár a nyert eredményeket te­kintsük, nem foly a­nélkül, hogy rajta az akkor uralkodó eszmék természetszerű befolyása ne volna észrevehető. ’S ezt, midőn vámügyünket átalakítani akarjuk, felejtenünk és olly kevéssé szabad, mint azt, hogy eredmény reményével csak úgy kecsegtethetjük magunkat, ha ismerve az akadá­lyokat, nem fitymálva sőt használva az eszmék általános irá­nyát ’s azok természetes szövetségeseit, szem elől nem té­vesztve azt, mi egy nagy birodalommal, politikai kapcsola­tunk természetes következése, anyagi és közvetve szellemi jólétünk felvirágoztatása végett egy olly kereskedési politika mellett határozzuk el végkép magunkat, mellynek a velünk egy uralkodó alatt élő nemzetek is barátjai lehetvén, ez ál­tal annak állandósága mi az irányt, tökéletesülési képessége mi az alkalmazást illeti, nem egyedül írott törvényekkel, hanem minél több és hatalmasabb érdekek solidaritásával legyen biztosítva. Az tehát a kérdés, hogy az akadályokra, az uralkodó eszmékre, azok szövetségeseire, és politikai helyzetünk sa­játszerűségére tekintve, miilyen kereskedési politika mellett kell, hogy elhatározzuk magunkat? Erről azonban, hogy túl a rendén hosszasak ne legyünk, máskor szólandunk. A n­esti kir.ipartanod» még ez évben m­eg fog nyittatni! Ez minden esetre örvendetes újdonság a nép­­művelődés ügyében, és tetemes lépés a józan haladás pályá­ján. Közöljük a nagymlsgu magy. kir. helytartótanács hatá­rozatánál fogva az itt következőket : A PESTI KIRÁLYI IPARTANODA CZÉLJA ÉS SZER­KEZETE. A pesti kir. ipartanodának rendeltetése , hogy a realisticus tudományoknak alapos és lehetőleg terjedelmes tanítása által a honi iparértelmiség kifejtessék, az ifjúságnak alkalom szolgáltassák olly ismeretek szerezhetésére, mikép az iparnak bármellyik ágát választaná pályául, azon ered­ményteljesen működhessék. A pesti kir. ipartanoda a honi iparnak ágaihoz képest három szakra osztályoztalik, úgymint: mezei gazdaság, műipar és kereske­delmi szakra, mellyeknek mindegyike kétkét évi tanfolya­mot foglal magában.­­ Minthogy pedig ezen intézet legin­kább azon néposztály kiképezését czélozza, melly a felsőbb elemi oktatás bevégeztével hajlama, vagy létezhetési érdeke szerint olly életmódot választ, mellyen ideje és alkalma elég leend, az ipartanoda fontos és terjedelmes tárgyainak kellő felfogására szükséges realisticus ismereteket tulajdonává te­hetni; az ipartanoda felérintett osztályait egy évi folyamú, mind a három osztálylyal közös előkészítő tanfolyam fogja meg­előzni, mellyel az illető szakosztályoknak jövendő tanítvá­nyai kielégítő előmenetellel elvégezni kötelesek lesznek. Az előkészítő tanfolyamba csak olly egyének fognak fel­vétetni , kik tanodai bizonyítványt mutatandnak elő arról, hogy a felsőbb elemi tanodák két éve negyedik osztályát kí­vánt sikerrel elvégezték ’s legalább is a 13ik életévet meg­haladták. Olly ifjak, kik az elemi tanodák három évi folya­mának bevégezte után a középtanodáknak már netalán több osztályait hallgatták; továbbá mesteremberek, művészek és kereskedők az ipartanodát előkészítő osztályba csak úgy fognak felvétetni, ha az elemi tanodáknak kétéve negyedik osztályát pótlólag elvégezendik, vagy a­mennyire korosab­bak volnának, a most érintett osztálynak tanulmányaiból magukat vizsgálat alá vetvén, kielégítő ismereteket tanusí­­tandanak. A tanulmányok felosztása. A) Az előkészítő év tanulmányai: iször általános számolástan hetenkint 3 óráig; 2or betűszámtan és elméleti mértan olly terjedelem­ben, melly a gyakorlati mértan, természettan, eröműtan és polgári építészet alapos felfogására megkivántatik, hetenkint 5 óra; 3or a természetismeretnek, ásvány-, növény-és állatországa hetenkint 5 óra; 4or az iparüzleti írásmód elő­készítéséül: a) a magyar nyelv, mint tanítási nyelv főbb szabályainak ismétlése, b) Az iparüzleti írásmódban előfor­duló műszavaknak értelmezése, c) Levelezési és egyéb fo­galmazási gyakorlatok hetenkint 4 óra; 5ször német nyelv hetenkint 3 óra; 6or a rajzolásnak azon szakai, mellyek a tanítványok egyéni czéljainak megfelelendnek,hetenkint 5 óra. BJA gazdászati osztály tanulmányai. Első évben: sör elméleti és gyakorlati mértan hetenkint 5 óra; 2or Ábrá­zoló mértan és a polgári építészetnek elemei hetenkint 4 óra; 3or természettan hetenkint 4 óra; 4or számolás hetenkint 3 óra ; 5or rajzolás hetenkint 6 óra. — Második évben: 1ör Általános és mai vegytan hetenkint 5 óra; 2or erőmű­­tan, különös tekintettel a mezei gazdaságnál előforduló esz­közök, szerszámok­ ’s gépekre hetenkint 3 óra; 3or polgári építészet és vízműtan hetenkint 4 óra; 4er mezei gazdaságoa hetenkint 5 óra; 5) a tanévnek első felében az úrbéri és mezei rendőrségről szóló törvények magyarázata, ’s erdé­szeti szabályok, hetenkint 3 óra. C) A mutani osztály tárgyai. A műtani osztály első évének növendékei ugyanazon tárgyakat fogják hallgatni, mellyek a gazdászati osztály első évében lavittatnak, kivévén a számadolástant, melly helyett a kereskedelmi szá­molástant lesznek kötelesek a kereskedelmi osztály tanítvá­nyaival hallgatni.— Második évben: 1ör általános és mai vegytan hetenkint 5 óra; 2or eröműtan hetenkint 3 óra; 3or polgári építészet, amennyire tudniillik a növendékek czélja ezt igényb­edi, hetenkint 4 óra; 4or műtan hetenkint 5 óra; 5ör a rajzolásnak azon neme, melly a tanulók egyéni czéljának megfelelend, detenkint 6 óra. A tárgyaknak elő­adási felosztásában kellő figyelem leend arra, hogy a mű­fannak azon fejezeteit, mellyek a mezei gazdaságnak egyik vagy másik ágára vonatkoznak a gazdászati osztály növen­dékei a műosztályi előadásokban hallgathassák. D) Kereskedelmi osztály tanulmányai. Első év: sör kereskedéstan hetenkint 4 óra ; 2or kereskedési szá­molástan hetenkint 4 óra; 3or termesztményi áruk ismerete hetenkint 3 óra; 4or kereskedelmi földleírás hetenkint 3 óra. — Második év: sör kereskedelmi írásmód hetenkint 3 óra; kereskedelmi könyvvitel hetenkint 4 óra; sor váltójog hetenkint 3 óra. A kereskedelmi osztály tanulmányai a többiekénél keve­sebb előadási órákra vannak szorítva a végett, hogy ezen osztály tanulmányait olly egyének is magokévá tehessék, kik az ipartanodai előadások meglátogatására több időt nem fog“.

Next