Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-10-20 / 476. szám

U&J:LCUS?Li5£ Kedden 476. October 20. 1846. Fikön, pénz. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6­ ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbelüs hasáb­­loráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Előfizethetni helyben­­ kiadóhivatalban, hatvani ut­­czai Horváth-házban 483 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és E­r­dé­l­y. Orvosi Jelentések nádor ő fensége egészségi állapotáról. M­e­g­y­é­k. Tisztválasztó köz­gyűlés Tornában. Közgyűlésrőli tudósítás folytatása Biharból. Buda­pesti hirharang. Erdélyi országgyűlés. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavizállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Der Lu­d vv­­­g c­a­n a­l (In Baiern) v. Heinrich Freiherrn v.Pechmann. München 1846. MAGIAHOR§ZÍ€­ és «»DÉLI. 12dik ORVOSI JELENTÉS nádor­i c­s. k. fő he­r­czegsége egészségi állapotáról. Folyó hó 16ik és 1­7dike közötti éjen bekövetkezett nyugalmasb egészségi állapota ö cs. kir. fű her­czegs­égének, az egész tegnapi na­pon át — legtöbb kórjelenségek enyhültével — folyvást tartott, ’s a magas beteg késő estig körülményekhez ké­pest jól és vidorul érze magát, ámbár a test erejének álla­pota még sok kívánni valót hagyott. Holikról Iadikra forduló éjen a különben nyugalmas álom, gyógyszerek működése által többször félbeszakitatott, 18.m reggel öcs. kir. fensége egészségi állapota a teg­nap reggel tapasztalttal majdnem egyenlő. — Budán mind­szentit 18án 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m k. Dr. Steinmassier m. k. Dr. Wür­ti­er m. k. 131. ORVOSI JELENTÉS. Folyó hő löáról Izre járó éj folyton beállott nyugalmasb állapota e cs. k. föherczeg­­sége egészségének az egész tegnapi napon át szakadatla­nul folyvást tartott; ’s minthogy a magas beteg majdnem minden bajtól mentve maradt, állandóul vidor volt, ’s az erők bár kis mértékbeni, de mégis leg örvendezi­etőbb gya­rapodást nyertek. 18. és 191ke közötti éjen át ő cs. kir. fensége néhány félbeszakasztással jól aludt; ma reggel valamivel jobban érzi magát ’s erőben észrevehetőig gyarapodottnak talál­­tatik. — Budán mindszenthó 19-én 1846. Reggeli 9 óra­kor. Stáhly m. k. Dr. Stein­massier m. k■ Dr. W­art­­­er m. k. TORNÁBÓL. Megyénk od­ob.­bán tartó az annyi remény és félelem között várt tisztújitási közgyűlését; az e megyé­ben még mindeddig nem látott zászlók, fehér és vörös tol­lak valának az alakult két hatalmas , ’s a kimenetelre nézve utolsó perczig bizonytalanságban volt pártoknak különböztető jelei; az egyiknek Komjáty Sámuel eddigi másod­ alispán, a másiknak pedig Soltész János főjegyző, mindketten volt országgyűlési követek valának jelöltei, — eddigi első alis­pán cs. kir. tanácsnok Koós Károly tovább hivatalát viselni nem szándékozván. — A K -párt indítványát m. h. 22 ik nap­ján tartatott előkészületi közgyűlésen 215 szavazattal 208 ellenében ’s igy 7 szavazattöbbséggel kivítta, mellynek kö­vetkeztében a tisztújító közgyűlésre a szomszéd megyék sza­vazattal f­e­lr­uh­ázva meghivattak ; a két párt mindent, mi czélja kivitelére hasznos volt, nemcsak Tolnában, de a szomszéd megyékben is elkövetett; mindenki párt embere len, egyedül a nagy bizodalmat nyert főispáni helyettes ál­lott részrehajlatlanul a pártok fölött; ő minden személy te­kinteten felül emelkedve mint pacificátor lépett fel a felindult kedélyek és pártok közepette, utolsó pillanatig semmit ki­sértetlenül nem hagyva , mi a megszakadt kölcsönös bizo­­dalom helyreállítására, a pártok megegyeztetésére vezethe­tett; de fájdalom! e nagy tekintélyű közbenjárónak legtisz­tább törekvései a pártok közti egyezkedésre nézve sikeretle­­nek maradtak; távoztak egymástól, kiknek egymáshoz kö­zelíteniük kellett volna, pedig a politikai elv e pártoknál igen alárendelt szerepet játszott; itt személy volt az első, és pedig csak a két személy; itt csak az első alispánról volt szó, a többi hivatalokra nézve mindkét párt csekély különb­séggel egy akaraton volt, mert a kis Tornából két tisztviselő kar ki nem telik.­­ A kitűzött határnap a szó valódi értelmé­ben vett korteskedési munkálatok között elérkezett, meg­érkeztek szomszéd Borsod, Abauj és Gömör megyék kül­döttségei is, de koránsem olly számmal és színnel, mint azt K.­pártja a 219 kinevezett küldöttek számához képest mél­tán várta.­­ Minden lehető rész következés elhárításául S.­­pártja embereit még a tisztújítás előestvéjén Torna városába behelyhezte, a másikét pedig a közellévő vidék korcsmáiba töltötték az éjt, sőt másnap is egymástól el voltak különözve. Ezen elővigyázatnak köszönhető, hogy ámbár katonaság nem használtatott, a kortesek között semmi rendetlenség nem történt, hacsak az úgynevezett kardosstatus közöl egyné­melyeknek utczai rakonczátlankodásit ide nem értjük. — A tisztújító gyűlés reggelén isteni szolgálat után először is főispáni helyettes ő méltóságának a gyülésbei meghívá­sára küldöttség neveztetett ki, mellynek tisztébeni eljárása után a tisztelve szeretett főispáni helyettes ur a terembe jő­vén alig csilapulható éljenzések után tiszta hazafiságot és pár­tatlanságot nyilvánító beszédét befejezvén, eddig volt első f alispán Sípós Károly érzékeny beszéddel hivatalától végbúcsút vett, kinek 31 évek során, az általa folytonosan viselt me­gyei több hivatalokban, minden alkalommal tanúsított ’s a közvélemény által is egyhangúlag elismert fáradhatlan szor­galmát, ritka ügyességét, részrehajlatlanságát, ezen szép pol­gári erényeit a kk és rik elismerve ’s a tisztelt férfiút a tiszt­viselők példányaul tekintve, elbúcsuzását érzékenyen ’s mély sajnálkozással fogadva, bokros érdemei méltánylásául eleli érzelmeiket jegyzőkönyvileg is kijelenteni határozták, annál inkább, mivel jól tudták , mikép a pártok egyezteté­sére c­élzó törekvések között a közbenjárók sürgető kéré­sekre oda szíveskedett nyilatkozni, hogy hivatalát azon esetre, ha a két pártok közti egyesség csak hivatalábani maradása, mint egyedüli feltét­ellal eszközölhető, és ha ezen egyesség a megye békéjének feltéte, — még egy ideig kész folytatni. — Ezek után gróf Andrássy György elnöklete alatt szavazat­szedő biztosság neveztetvén ki, melly kötelességében igazsá­gos szigorral eljárván jelenté, mikép Komjáty Sámuel 350, Soltész János pedig 327 szavazatot nyert, ’s igy az első 23 szótöbbséggel kikiáltatott. A többi tisztviselők felkiáltás ál­tal választattak meg*­, kik is mindnyájan a másnap folytatva tartatott közgyűlésben a szokott hitet letevék. — Ez alkalom­mal egyszersmind két, eddig legjobb barátok közti szomo­­ritó kitörésnek valánk tanúi, melly hogy komolyabb szint nem öltött, egyedül helyettes ő maga, ’s a kk és rrk békítő közbenjárásuknak köszönhető. — Rendes lev. BIHARBÓL. (Közgyülésrőli tudósítás folyta­tása.) Másnap azon biztató öntudattal közelitünk a tanács­­­házhoz, hogy az ellenzék megelégelvén talán a múlt egész napnak a közügyektől általa történt elrablása bűnét, azokat óhajtott eredményhez juttatni nem akadályozandja. Azonban: #) Az új tisztikar névsorát már már számunkban közlöt­­tük. — S­z­e r­k. a bihari ellenzék e napot az előbbinél még ingerültebb rakonczátlankodások színhelyévé változtatta. Most N. J. tb. jön indítványozóvá. Még jóformán föl sem emelkedett he­lyéből, már­is roppant élénkség ragadá meg a hallgató so­kaság ujságvágyát. "S midőn elmondá indítványát, a magát teljes szabadságban érző hallgatóság csak erőszak által lett volna lecsendesithető. Az indítvány pedig következőleg hangzott: „Teke­rik! köztudomásra jött, mikop ő marga az első aljegyző protocollumában némelly módosításokat ten, ’s bár ezt nem rész szándékból téve ő mllga, hanem azon hi­vatali buzgóságból, mellyel a hivatalában járatlanságról is­meretes első aljegyző N. A. urat eddigelé is gyámolttá, mégis kötelessége a­kiknek, jogaik ékinti csonkitlatását illő figye­lemre méltatni.“ Főisp. helytartó úr tapasztalván ez indítvány czéljának egyenesen az ő elnöklése alatti köztanácskozás le­­­hetlenítésére és a nagyszámú hallgatóságnak e végből foly­tonos ingerültségben tartására előre kiszámított mesterséges összeállítását, minthogy személyét érdeklőleg folyt a vitat­kozás : e tárgy befejeztéig általadá az elnökszéket első al­ispán urnak ’s kiment a teremből. Eltávozta előtt azonban az indítvány következtében előadá, mikint a fogalmak hozzá, mint elnökhöz vitetvén, miután azok értelmét teljesen kivenni nem tudta, összevetés tekintetéből a jegyzőkönyv megtekin­tését látta szükségesnek, ’s minthogy a jegyzőkönyvben né­melly a dologhoz épen nem tartozó kifejezések a nyelv sza­bályai szerint helytelenül voltak alkalmazva ezeket a dolog lényegének épségben tartása ’s legkisebb változtatása nélkül kijavítá. Ezen kijelentésében főisp. helytartó urnak maguk az ellenzék jobbjai is megnyughattak volna, annyival inkább, mert maga az indítványozó sem talált a kérdéses tényben egyebet, mint a dolog érdemére nem tartozó , sem azt nem veszélyeztető styláris módosítást és hivatali buzgóságot. Hi­­hetné valaki, hogy talán az administrátor kimenetele után szeretett első alispánunk elnöklete alatt, kinek becsületes­ségében ellenségei sem kétkednek , higgadtabb meggondo­lással folyt a tancskozás? A­ki ezt hinné, keserűen csalód­nék. Hiszen első alispán ur elnöklete alatt mondá L. Gy. ügyvéd azon aljas gunybeszédet, mellyben sem Józan ész, sem Hiedelem nem foglaltattak. Minden rendkivüliség, mi a hallgatóság vétkes izgatására alkalmatos volt, kizsákmányol­­tatott az ellenzék által. Ha nem vala elég a legfeketébb pisz­­kolódás, az augsburgi czikket hazudtolgatták, pedig ennek tartalma egyszersmind tartalma a commissiónak *). Tapasz­talván a conservativek, hogy a tanácskozási terem az ilie­*) Úgy látszik, beteljesedett a magyar ős közmondás a liszt­­lopóról, mert ellenzékünk sokat bíbelődött az Augsb. Allgemei­­néval, a minek ez rövid története. Ellenzékünk K. W. M-t rá­­ vette, hogy álarczása alatt a conservativ párt és administrator el­len egy czikket bocsásson ki az Allgemeineban , melly ellenzéki törekvésnek bizonyosan czélja egyéb nem lehetett, mint illyen tekintély nevével a körülményeket nem ismerő német közönséget egyoldalulag informálni ’s arról meggyőzni, hogy Biharban az ellenzék­i vértanú, ’s a főisp. helyettes meg a conservativ párt, oka a megye boldogtalan viszonyainak. És e taktika valóban he­lyes volt, mert báró W. M. nevét egész Németország ismeri, ’s kevés ember tudja azon szomorú állapotát, mellynek fájdalmai­ban mi is osztozunk — hogy világtalan és igy a politikai közélet mezején nem forog többé. Azonban az administrator eszükön ke­resztül járva ’s nyilt sisakkal bátran kilépve, a ni báró tolla alá informált ferde tényeket egy czáfolatában kideritette, ’s azon ma­ Irodalom és Tudomány. DER LUD W1G-CÄNAL tin Baiern). ( A Lajos-csatorna Bajoror­szágban). Eine kurze Beschreibung dieses Canals und die Ausführung desselben von Heinrich Freiherrn von Pechmann, kön. baierischen ge­heimen Oberbauralh, Ritter des Mililärverdienst-Max-Joseph-Ordens, des Civilverdienst-Ordens zum h- Michael und des Ludwig-Ordens. München 1846, Jos. Lindauer’sehe Buchhandlung. A jelen századnak, melly annyi nagyszerű vállalattal és an­nyi óriási munkával büszkélkedik, nagyobb dicséretére aligha válhatik valami, mint ezen Lajos-csatorna Bajoror­szágban, mert akár a terv nehézségeit, akár közgazdászati fontosságát, akár a létesítés történetét tekintjük , mindig meg kell vallani, hogy nem közönséges tudomány, nem mindennapi észtehetség, és csak ritkán fellelhető jellemi erélyesség közre­­munkálásának sikerülhetett olly eszmét életbe léptetni, melly két ezer éven keresztül jámbor óhajtás vala. Ezen több rendbeli kedvező körülmények szerencsés találko­zására itt különösen kell figyelmezni, mert akármellyik hiány­zik közölök, az eszmének mindig buknia kell vala, vagy pedig a kivitel egy hosszú évek során keresztül halasztgattatik , mint nálunk látjuk halasztgatva a dunatiszai csatorna életbe léptetését. Mit ért volna Pechmann nagyszerű terve, ha a bírálók serege, kik egész a bajor trónhoz tolakodtak, és ezen Lajos­­csatorna felett minden tekintetben palctát törtek, czélját eléri és törekvésének sikerül, az eszmét az első státusférfiak előtt mint agyrémet bemutatni és mint illyent megölni ! Ez a szakértők külön értekezéseivel, a nemszakértők ujságczikkeivel, röpirataival és declamatiáival minden kitelhető öröködéssel meg­­kisértetett, de mind­ezen ármánykodás hajótörést szenvedett azon nem mindennapi észtehetségek felsőbbségén , melly ott má­sok ítéletén felülemelkedve saját észszel is ítélt és a szakértők és nemszakértők által kárhoztatott eszme életét, szeme előtt tartván egyedül a vízi közlekedés szakadatlanságában rejlő és semmi egyéb által nem pótolható közgazdászati nagyszerű elvet , hatalma se­gítségével megmenté. De mit ért volna meg ezen, a terv nagyszerűségét teljesen méltányló és felfogó észtehetség is, ha azon erélyesség hiány­zott volna , melly a börze szűk láthatárát túlszárnyalván a tőke­pénzesek fukar csüggedése által zavarba nem ejtethetett, mikor a kivitel az előleges költségvetést 70°/6 percenttel meghaladta? Ezen erélyességnek tulajdonítandó az óriási munka végső sikere, mert ezen erélyesség hiánya azon örvény, mellyben örökre el­tűnnek mind azon vállalatok, mellyek nemcsak pénzt, de észt is feltételeznek. Ez lévén az első tanulság, mit az előttünk fekvő iratból me­rítettünk , felette el nem sikamolhattunk a nélkül hogy azon balhiedelemnek elejét vegyük, mintha másutt a vállalatok tervei olly alakban tűnnének elő, hogy azokhoz kifogások sem férné­nek ; vagy mintha ott a nagyszerű vállalatok létesülnének a nél­kül, hogy azokat tűzzel vassal ellenezték volna. Most a könyvecske megismertetéséhez fogunk. Szerző ezen iratával igen helyesen előzteti meg azon nagyobb munkáját, mellyben a csatorna műtani részletes leirását és az épí­tés egész történetét körülményesen tárgyalja , minthogy ez csak szakértőkre nézve érdekes tartalmánál, és a szükséges rajzok hozzá mellékeltetése tekintetébeli nagyobb áránál fogva aligha nagy közönségre számolhatna , de a nagy közönség a csatorna közgazdászati eredménye által igen­is érdekelve lévén annyira, hogy a csatornán alig megnyittatott hajózás majd egész Európa figyelmét naponkint nagyobb mértékben vonja magára , ezen ol­csón megszerezhető értekezéssel áll elő , mellyben velős rövid­séggel előadatnak : I. a csatorna iránya és a vonal választása. II. a csatorna mértékei. III. a csatorna tápláló vizei. IV. az Altmühl hajózhatóvá tétele. V. A csatorna kiásatása. VI. a csatorna ki­­agyagozása. VII. a zsilipek. VIII. a hídcsatornák (Brückcanale) és a csatornáni átkelések (Canalbrücken und Durchfahrten). IX. ereszek. X. támfalazatok és kőműves munkák. XI. kikötők és ál­lomások. XII. a csatorna partjai és vonóutjai. XIII. a zsilipör- és a csatornacsőszök lakásai­. XIV. a csatornás malmok. XV. a faül­tetvények és a halászat a csatornán. XVI. az előleges költségve­tés túlhaladása. Ezen fejezetekben a leghasznosb és kétségkivülibb ismeretek olly megbecsülhetlen öszvegére, a legc­áfolhatlanabb tények olly meglepő halmazára találunk , miszerint különös szerencsénk­nek kell tartani, hogy ezen könyv épen most került kezünkhöz, midőn azt egy rokon hazai vállalat végső eldöntése előtt t­­ez. olvasóinknak nyájas figyelmébe ajánlhatjuk , hogy alaptalan ne­hézségek és fenyegetések ijesztő befolyásának nem engedvén, hasonló diadalnak örvendhessünk , miilyent most élveznek a La­jos-csatorna semmi által meg nem rendíttethetett alapítói. A bevezetés a Lajos-csatorna fontosságát taglalja, melly szembeszökő, ha tekintetbe vétetik, mikép­­pen Németország ezen részében , Europa két legtekintélyesb folyói, mellyek utóbb két ellenkező irányban fekvő világtengerekbe ömlenek, megle­hetősen közelítenek egymáshoz, úgy hogy már a rómaiak Krisz­tus szül.­előtt kétszáz esztendővel a felett tanakodjanak , mikép lehetne ezen két folyót összekötni. Csak ezer esztendő után si­került azonban nagy Károlynak a „Fossa Carolina“ nevezet alatt maradványiban még ma is kimutatható merénylettel azon eszmét a tudományok és műtan akkori állapotához képest némi­leg életbe léptetni; de a tökéletes végrehajtás csak jelen­­lődik századunknak lön fentartva, mellyben a gőzhajózás a vizi közle­kedésekre egy újabb és fényesb korszakot idézett elő , és melly­ben a kereskedés, a tudományok és a civilisatio szándékai újab­ban keletfelé irányulnak. Egyébiránt nem követjük szerzőt annak kimutatásában , milly nagyszerű szerepet fog játszani a csatorna a világkereskedésben: érdekesebb előttünk hatályosságának azon kisebb köre, melly Bajorország a csatorna által egybekötött ré­szeire szorítkozik , t. i. hogy a déli rész most nemcsak az északi részeket, hanem még a külföldet is elláthatja maga által ter­mesztett 800,000 schäffelnyi, és több bevitt gabonájával, melly egészen Hollandiába vitetik, és hogy a fa kereskedésére és árára egy előre nem gyaníthatott fordulatot idézett elő. Az északi részekben a fa ára annyira felszökkent, hogy a faszükség már az iparra is zsibbasztólag hatott, mit főleg Nürn­«

Next