Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-10-20 / 476. szám
U&J:LCUS?Li5£ Kedden 476. October 20. 1846. Fikön, pénz. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbelüs hasábloráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Előfizethetni helyben kiadóhivatalban, hatvani utczai Horváth-házban 483 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Orvosi Jelentések nádor ő fensége egészségi állapotáról. Megyék. Tisztválasztó közgyűlés Tornában. Közgyűlésrőli tudósítás folytatása Biharból. Budapesti hirharang. Erdélyi országgyűlés. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavizállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Der Lud vvg can al (In Baiern) v. Heinrich Freiherrn v.Pechmann. München 1846. MAGIAHOR§ZÍ€ és «»DÉLI. 12dik ORVOSI JELENTÉS nádori cs. k. fő herczegsége egészségi állapotáról. Folyó hó 16ik és 17dike közötti éjen bekövetkezett nyugalmasb egészségi állapota ö cs. kir. fű herczegségének, az egész tegnapi napon át — legtöbb kórjelenségek enyhültével — folyvást tartott, ’s a magas beteg késő estig körülményekhez képest jól és vidorul érze magát, ámbár a test erejének állapota még sok kívánni valót hagyott. Holikról Iadikra forduló éjen a különben nyugalmas álom, gyógyszerek működése által többször félbeszakitatott, 18.m reggel öcs. kir. fensége egészségi állapota a tegnap reggel tapasztalttal majdnem egyenlő. — Budán mindszentit 18án 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m k. Dr. Steinmassier m. k. Dr. Würtier m. k. 131. ORVOSI JELENTÉS. Folyó hő löáról Izre járó éj folyton beállott nyugalmasb állapota e cs. k. föherczegsége egészségének az egész tegnapi napon át szakadatlanul folyvást tartott; ’s minthogy a magas beteg majdnem minden bajtól mentve maradt, állandóul vidor volt, ’s az erők bár kis mértékbeni, de mégis leg örvendezietőbb gyarapodást nyertek. 18. és 191ke közötti éjen át ő cs. kir. fensége néhány félbeszakasztással jól aludt; ma reggel valamivel jobban érzi magát ’s erőben észrevehetőig gyarapodottnak találtatik. — Budán mindszenthó 19-én 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m. k. Dr. Steinmassier m. k■ Dr. Warter m. k. TORNÁBÓL. Megyénk odob.bán tartó az annyi remény és félelem között várt tisztújitási közgyűlését; az e megyében még mindeddig nem látott zászlók, fehér és vörös tollak valának az alakult két hatalmas , ’s a kimenetelre nézve utolsó perczig bizonytalanságban volt pártoknak különböztető jelei; az egyiknek Komjáty Sámuel eddigi másod alispán, a másiknak pedig Soltész János főjegyző, mindketten volt országgyűlési követek valának jelöltei, — eddigi első alispán cs. kir. tanácsnok Koós Károly tovább hivatalát viselni nem szándékozván. — A K -párt indítványát m. h. 22 ik napján tartatott előkészületi közgyűlésen 215 szavazattal 208 ellenében ’s igy 7 szavazattöbbséggel kivítta, mellynek következtében a tisztújító közgyűlésre a szomszéd megyék szavazattal felruházva meghivattak ; a két párt mindent, mi czélja kivitelére hasznos volt, nemcsak Tolnában, de a szomszéd megyékben is elkövetett; mindenki párt embere len, egyedül a nagy bizodalmat nyert főispáni helyettes állott részrehajlatlanul a pártok fölött; ő minden személy tekinteten felül emelkedve mint pacificátor lépett fel a felindult kedélyek és pártok közepette, utolsó pillanatig semmit kisértetlenül nem hagyva , mi a megszakadt kölcsönös bizodalom helyreállítására, a pártok megegyeztetésére vezethetett; de fájdalom! e nagy tekintélyű közbenjárónak legtisztább törekvései a pártok közti egyezkedésre nézve sikeretlenek maradtak; távoztak egymástól, kiknek egymáshoz közelíteniük kellett volna, pedig a politikai elv e pártoknál igen alárendelt szerepet játszott; itt személy volt az első, és pedig csak a két személy; itt csak az első alispánról volt szó, a többi hivatalokra nézve mindkét párt csekély különbséggel egy akaraton volt, mert a kis Tornából két tisztviselő kar ki nem telik. A kitűzött határnap a szó valódi értelmében vett korteskedési munkálatok között elérkezett, megérkeztek szomszéd Borsod, Abauj és Gömör megyék küldöttségei is, de koránsem olly számmal és színnel, mint azt K.pártja a 219 kinevezett küldöttek számához képest méltán várta. Minden lehető rész következés elhárításául S.pártja embereit még a tisztújítás előestvéjén Torna városába behelyhezte, a másikét pedig a közellévő vidék korcsmáiba töltötték az éjt, sőt másnap is egymástól el voltak különözve. Ezen elővigyázatnak köszönhető, hogy ámbár katonaság nem használtatott, a kortesek között semmi rendetlenség nem történt, hacsak az úgynevezett kardosstatus közöl egynémelyeknek utczai rakonczátlankodásit ide nem értjük. — A tisztújító gyűlés reggelén isteni szolgálat után először is főispáni helyettes ő méltóságának a gyülésbei meghívására küldöttség neveztetett ki, mellynek tisztébeni eljárása után a tisztelve szeretett főispáni helyettes ur a terembe jővén alig csilapulható éljenzések után tiszta hazafiságot és pártatlanságot nyilvánító beszédét befejezvén, eddig volt első f alispán Sípós Károly érzékeny beszéddel hivatalától végbúcsút vett, kinek 31 évek során, az általa folytonosan viselt megyei több hivatalokban, minden alkalommal tanúsított ’s a közvélemény által is egyhangúlag elismert fáradhatlan szorgalmát, ritka ügyességét, részrehajlatlanságát, ezen szép polgári erényeit a kk és rik elismerve ’s a tisztelt férfiút a tisztviselők példányaul tekintve, elbúcsuzását érzékenyen ’s mély sajnálkozással fogadva, bokros érdemei méltánylásául eleli érzelmeiket jegyzőkönyvileg is kijelenteni határozták, annál inkább, mivel jól tudták , mikép a pártok egyeztetésére célzó törekvések között a közbenjárók sürgető kérésekre oda szíveskedett nyilatkozni, hogy hivatalát azon esetre, ha a két pártok közti egyesség csak hivatalábani maradása, mint egyedüli feltétellal eszközölhető, és ha ezen egyesség a megye békéjének feltéte, — még egy ideig kész folytatni. — Ezek után gróf Andrássy György elnöklete alatt szavazatszedő biztosság neveztetvén ki, melly kötelességében igazságos szigorral eljárván jelenté, mikép Komjáty Sámuel 350, Soltész János pedig 327 szavazatot nyert, ’s igy az első 23 szótöbbséggel kikiáltatott. A többi tisztviselők felkiáltás által választattak meg*, kik is mindnyájan a másnap folytatva tartatott közgyűlésben a szokott hitet letevék. — Ez alkalommal egyszersmind két, eddig legjobb barátok közti szomoritó kitörésnek valánk tanúi, melly hogy komolyabb szint nem öltött, egyedül helyettes ő maga, ’s a kk és rrk békítő közbenjárásuknak köszönhető. — Rendes lev. BIHARBÓL. (Közgyülésrőli tudósítás folytatása.) Másnap azon biztató öntudattal közelitünk a tanácsházhoz, hogy az ellenzék megelégelvén talán a múlt egész napnak a közügyektől általa történt elrablása bűnét, azokat óhajtott eredményhez juttatni nem akadályozandja. Azonban: #) Az új tisztikar névsorát már már számunkban közlöttük. — Sze rk. a bihari ellenzék e napot az előbbinél még ingerültebb rakonczátlankodások színhelyévé változtatta. Most N. J. tb. jön indítványozóvá. Még jóformán föl sem emelkedett helyéből, máris roppant élénkség ragadá meg a hallgató sokaság ujságvágyát. "S midőn elmondá indítványát, a magát teljes szabadságban érző hallgatóság csak erőszak által lett volna lecsendesithető. Az indítvány pedig következőleg hangzott: „Tekerik! köztudomásra jött, mikop ő marga az első aljegyző protocollumában némelly módosításokat ten, ’s bár ezt nem rész szándékból téve ő mllga, hanem azon hivatali buzgóságból, mellyel a hivatalában járatlanságról ismeretes első aljegyző N. A. urat eddigelé is gyámolttá, mégis kötelessége akiknek, jogaik ékinti csonkitlatását illő figyelemre méltatni.“ Főisp. helytartó úr tapasztalván ez indítvány czéljának egyenesen az ő elnöklése alatti köztanácskozás lehetlenítésére és a nagyszámú hallgatóságnak e végből folytonos ingerültségben tartására előre kiszámított mesterséges összeállítását, minthogy személyét érdeklőleg folyt a vitatkozás : e tárgy befejeztéig általadá az elnökszéket első alispán urnak ’s kiment a teremből. Eltávozta előtt azonban az indítvány következtében előadá, mikint a fogalmak hozzá, mint elnökhöz vitetvén, miután azok értelmét teljesen kivenni nem tudta, összevetés tekintetéből a jegyzőkönyv megtekintését látta szükségesnek, ’s minthogy a jegyzőkönyvben némelly a dologhoz épen nem tartozó kifejezések a nyelv szabályai szerint helytelenül voltak alkalmazva ezeket a dolog lényegének épségben tartása ’s legkisebb változtatása nélkül kijavítá. Ezen kijelentésében főisp. helytartó urnak maguk az ellenzék jobbjai is megnyughattak volna, annyival inkább, mert maga az indítványozó sem talált a kérdéses tényben egyebet, mint a dolog érdemére nem tartozó , sem azt nem veszélyeztető styláris módosítást és hivatali buzgóságot. Hihetné valaki, hogy talán az administrátor kimenetele után szeretett első alispánunk elnöklete alatt, kinek becsületességében ellenségei sem kétkednek , higgadtabb meggondolással folyt a tancskozás? Aki ezt hinné, keserűen csalódnék. Hiszen első alispán ur elnöklete alatt mondá L. Gy. ügyvéd azon aljas gunybeszédet, mellyben sem Józan ész, sem Hiedelem nem foglaltattak. Minden rendkivüliség, mi a hallgatóság vétkes izgatására alkalmatos volt, kizsákmányoltatott az ellenzék által. Ha nem vala elég a legfeketébb piszkolódás, az augsburgi czikket hazudtolgatták, pedig ennek tartalma egyszersmind tartalma a commissiónak *). Tapasztalván a conservativek, hogy a tanácskozási terem az ilie*) Úgy látszik, beteljesedett a magyar ős közmondás a lisztlopóról, mert ellenzékünk sokat bíbelődött az Augsb. Allgemeinéval, a minek ez rövid története. Ellenzékünk K. W. M-t rá vette, hogy álarczása alatt a conservativ párt és administrator ellen egy czikket bocsásson ki az Allgemeineban , melly ellenzéki törekvésnek bizonyosan czélja egyéb nem lehetett, mint illyen tekintély nevével a körülményeket nem ismerő német közönséget egyoldalulag informálni ’s arról meggyőzni, hogy Biharban az ellenzéki vértanú, ’s a főisp. helyettes meg a conservativ párt, oka a megye boldogtalan viszonyainak. És e taktika valóban helyes volt, mert báró W. M. nevét egész Németország ismeri, ’s kevés ember tudja azon szomorú állapotát, mellynek fájdalmaiban mi is osztozunk — hogy világtalan és igy a politikai közélet mezején nem forog többé. Azonban az administrator eszükön keresztül járva ’s nyilt sisakkal bátran kilépve, a ni báró tolla alá informált ferde tényeket egy czáfolatában kideritette, ’s azon ma Irodalom és Tudomány. DER LUD W1G-CÄNAL tin Baiern). ( A Lajos-csatorna Bajorországban). Eine kurze Beschreibung dieses Canals und die Ausführung desselben von Heinrich Freiherrn von Pechmann, kön. baierischen geheimen Oberbauralh, Ritter des Mililärverdienst-Max-Joseph-Ordens, des Civilverdienst-Ordens zum h- Michael und des Ludwig-Ordens. München 1846, Jos. Lindauer’sehe Buchhandlung. A jelen századnak, melly annyi nagyszerű vállalattal és annyi óriási munkával büszkélkedik, nagyobb dicséretére aligha válhatik valami, mint ezen Lajos-csatorna Bajorországban, mert akár a terv nehézségeit, akár közgazdászati fontosságát, akár a létesítés történetét tekintjük , mindig meg kell vallani, hogy nem közönséges tudomány, nem mindennapi észtehetség, és csak ritkán fellelhető jellemi erélyesség közremunkálásának sikerülhetett olly eszmét életbe léptetni, melly két ezer éven keresztül jámbor óhajtás vala. Ezen több rendbeli kedvező körülmények szerencsés találkozására itt különösen kell figyelmezni, mert akármellyik hiányzik közölök, az eszmének mindig buknia kell vala, vagy pedig a kivitel egy hosszú évek során keresztül halasztgattatik , mint nálunk látjuk halasztgatva a dunatiszai csatorna életbe léptetését. Mit ért volna Pechmann nagyszerű terve, ha a bírálók serege, kik egész a bajor trónhoz tolakodtak, és ezen Lajoscsatorna felett minden tekintetben palctát törtek, czélját eléri és törekvésének sikerül, az eszmét az első státusférfiak előtt mint agyrémet bemutatni és mint illyent megölni ! Ez a szakértők külön értekezéseivel, a nemszakértők ujságczikkeivel, röpirataival és declamatiáival minden kitelhető öröködéssel megkisértetett, de mindezen ármánykodás hajótörést szenvedett azon nem mindennapi észtehetségek felsőbbségén , melly ott mások ítéletén felülemelkedve saját észszel is ítélt és a szakértők és nemszakértők által kárhoztatott eszme életét, szeme előtt tartván egyedül a vízi közlekedés szakadatlanságában rejlő és semmi egyéb által nem pótolható közgazdászati nagyszerű elvet , hatalma segítségével megmenté. De mit ért volna meg ezen, a terv nagyszerűségét teljesen méltányló és felfogó észtehetség is, ha azon erélyesség hiányzott volna , melly a börze szűk láthatárát túlszárnyalván a tőkepénzesek fukar csüggedése által zavarba nem ejtethetett, mikor a kivitel az előleges költségvetést 70°/6 percenttel meghaladta? Ezen erélyességnek tulajdonítandó az óriási munka végső sikere, mert ezen erélyesség hiánya azon örvény, mellyben örökre eltűnnek mind azon vállalatok, mellyek nemcsak pénzt, de észt is feltételeznek. Ez lévén az első tanulság, mit az előttünk fekvő iratból merítettünk , felette el nem sikamolhattunk a nélkül hogy azon balhiedelemnek elejét vegyük, mintha másutt a vállalatok tervei olly alakban tűnnének elő, hogy azokhoz kifogások sem férnének ; vagy mintha ott a nagyszerű vállalatok létesülnének a nélkül, hogy azokat tűzzel vassal ellenezték volna. Most a könyvecske megismertetéséhez fogunk. Szerző ezen iratával igen helyesen előzteti meg azon nagyobb munkáját, mellyben a csatorna műtani részletes leirását és az építés egész történetét körülményesen tárgyalja , minthogy ez csak szakértőkre nézve érdekes tartalmánál, és a szükséges rajzok hozzá mellékeltetése tekintetébeli nagyobb áránál fogva aligha nagy közönségre számolhatna , de a nagy közönség a csatorna közgazdászati eredménye által igenis érdekelve lévén annyira, hogy a csatornán alig megnyittatott hajózás majd egész Európa figyelmét naponkint nagyobb mértékben vonja magára , ezen olcsón megszerezhető értekezéssel áll elő , mellyben velős rövidséggel előadatnak : I. a csatorna iránya és a vonal választása. II. a csatorna mértékei. III. a csatorna tápláló vizei. IV. az Altmühl hajózhatóvá tétele. V. A csatorna kiásatása. VI. a csatorna kiagyagozása. VII. a zsilipek. VIII. a hídcsatornák (Brückcanale) és a csatornáni átkelések (Canalbrücken und Durchfahrten). IX. ereszek. X. támfalazatok és kőműves munkák. XI. kikötők és állomások. XII. a csatorna partjai és vonóutjai. XIII. a zsilipör- és a csatornacsőszök lakásai. XIV. a csatornás malmok. XV. a faültetvények és a halászat a csatornán. XVI. az előleges költségvetés túlhaladása. Ezen fejezetekben a leghasznosb és kétségkivülibb ismeretek olly megbecsülhetlen öszvegére, a legcáfolhatlanabb tények olly meglepő halmazára találunk , miszerint különös szerencsénknek kell tartani, hogy ezen könyv épen most került kezünkhöz, midőn azt egy rokon hazai vállalat végső eldöntése előtt tez. olvasóinknak nyájas figyelmébe ajánlhatjuk , hogy alaptalan nehézségek és fenyegetések ijesztő befolyásának nem engedvén, hasonló diadalnak örvendhessünk , miilyent most élveznek a Lajos-csatorna semmi által meg nem rendíttethetett alapítói. A bevezetés a Lajos-csatorna fontosságát taglalja, melly szembeszökő, ha tekintetbe vétetik, miképpen Németország ezen részében , Europa két legtekintélyesb folyói, mellyek utóbb két ellenkező irányban fekvő világtengerekbe ömlenek, meglehetősen közelítenek egymáshoz, úgy hogy már a rómaiak Krisztus szül.előtt kétszáz esztendővel a felett tanakodjanak , mikép lehetne ezen két folyót összekötni. Csak ezer esztendő után sikerült azonban nagy Károlynak a „Fossa Carolina“ nevezet alatt maradványiban még ma is kimutatható merénylettel azon eszmét a tudományok és műtan akkori állapotához képest némileg életbe léptetni; de a tökéletes végrehajtás csak jelenlődik századunknak lön fentartva, mellyben a gőzhajózás a vizi közlekedésekre egy újabb és fényesb korszakot idézett elő , és mellyben a kereskedés, a tudományok és a civilisatio szándékai újabban keletfelé irányulnak. Egyébiránt nem követjük szerzőt annak kimutatásában , milly nagyszerű szerepet fog játszani a csatorna a világkereskedésben: érdekesebb előttünk hatályosságának azon kisebb köre, melly Bajorország a csatorna által egybekötött részeire szorítkozik , t. i. hogy a déli rész most nemcsak az északi részeket, hanem még a külföldet is elláthatja maga által termesztett 800,000 schäffelnyi, és több bevitt gabonájával, melly egészen Hollandiába vitetik, és hogy a fa kereskedésére és árára egy előre nem gyaníthatott fordulatot idézett elő. Az északi részekben a fa ára annyira felszökkent, hogy a faszükség már az iparra is zsibbasztólag hatott, mit főleg Nürn«