Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-04-02 / 569. szám

222 E szerint aktív kereskedést űztünk Déli-Németországgal, Lengyel-, Orosz-, Török­országgal , a Schweiczczel és a velenczeit kivéve minden kikötőkben , főképen Triestben; passiv kereskedést pedig Szász-, Porosz- és idegen Olaszországgal, Krakóval és a ve­­lenczei kikötőben. Ezen kereskedésben a monarchia különböző országai és alkotó részei eképen része­­sültek: Alsó-Ausztria - - - -Felső-Ausztria - - - -Stájer és I­­rország - - -Tengerpart - - - - -Tyrol -----­Csehország - - - - -Morva és Szilézia - - - Galiczia -----­Lombardia - - - - -Velencze -----­Magyarország - - - -Erdély - - - - - -________ összesen 1,191,445 mitől vámul fizettetett 56,952 1 8 4 5 d­i bevitel. frt. 224,700 24,191 19,588 136,494 19,323 202,184 23,996 153,474 218,921 116,055 51,889 630 ki kivitel. frt. 588,093 277,078 87,073 1,403,474 200,214 92,202 11,305 111,318 102,002 83,367 244,628 94,034 3,294,788 14,408 1­8 4 4 d i k i bevitel. frt. 334,683 27,924 19,148 172,948 25,366 305,989 11,078 115,983 255,586 175,625 11,110 400 1,455,840 59,450 kivitel. frt. 320,181 475,725 90,547 1,355,374 203,899 80,720 14,571 118,736 103,075 42,697 211,921 79109 3,097,155 13,225 Ezen kereskedelmi adatok természetesen nem igen pontosan tüntethetik elő a külön­féle tartományok bányaiparát, mert itt épen a Tengerpartot látjuk dicsekedni a legpom­pásabb számmal, holott ennek épen ebeli ipara nincs is, ellenben Csehország rovatában elég csekély számok, és pedig még szenvedőleges iparra mutatók szerénykednek; holott ennek bányagazdagsága Magyarországé után legbővebb, mint ezt a következő hivatalos statistikai adatok és az érczek négy főrovatai kimutatják, mellyek 1842ről szólnak: A kincstári és ma­különösen csak Tartományok: gánbányai termékek öszves értéke: ft Kéneső Rézm­alom­á­z s a Vas Alsó-Ausztria --247,636— — — 16,711 Felső-Ausztria --251,818— 302— 51,107 Stájerország-2,756,8752 807— 721,722 Karinthia és lírain-3,185,275 17,985 2,943— 61,131 479,798 Tengerpart­— — — — Tyrol --523,924— 2,859 2,295 70,056 Csehország-3,712,478— 32 1,165 390,585 Morva és Szilézia-1,356,818— — —— 243,140 Galiczia --470,695— 2,379 353 69,199 Dalmatia• 12,971— — — — Lombardia-436,765— — — 112,897 Velencze— 268,438— 4,348 292— Magyarország --6,485,964— 36,796 3,589 403,355 *) Erdély --1,764,227 28 1,634— 53,665 Őrvidék --223,799— — 3,203 37,397 öszvesen miből a kincstárt illeti a magán­ipart 21,715,668 5,998,454 15,717,214 2,973 2,914 59 49,157 11,455 37,702 72,028 20,314 51,714 2,649,632 590,640 2,058,992 Ezen általános adatok előbocsátása után nézzük a Magyar- és Erdélyország és az örökös tartományok közt űzött ezen tárgyakkali kereskedést, melly 1844ről 1845re a bevitelre nézve 224,897 fttal növekedett, a kivitelre nézve pedig 178,995 fttal csökkent, mi ez évet bányáinkra nézve, mellyek bőségek tekintetében az első helyet foglalják el a biro­dalomban , nem tünteti elő mint igen szerencséset; azonban ez nagy aggodalmat épen nem okozhat, mert a nyers érczek növekedő bevitele még most emelkedő iparra is mutathatna, daczára annak, hogy a kész vas, vörös és sárga réz és ólom­áruk bevitele is egyáltalában növekedett, nevezetesen a vas- és aczéláruk 535,638 ftnyi értékkel. Illy szükség növe­­kedtének annál is inkább örülni lehetne, mert ezen czikkek többnyire olly eszközöknek te­kintendők, mellyekkel mindenféle termesztések és keresetek hatalmasan előmozdu­latnak; tőkék ezek, mellyek roppant kamatokat hoznak, nem pedig ollyanok, mellyek nyom nélkül elenyésznek, csak hogy új fogyasztás következhessék. Mindazáltal óhaj­tandó , hogy ezen czikkek is itthon készítessenek, készítessenek azonban a nélkül, hogy azért nyers érczünk kivitelén csorbát ejtsünk , melly az activ mérleg daczára elég gyen­gén áll, minthogy a réz-kivitel nevezetes; ezen ipar és kereskedés csak akkor fog tökéle­tesen kifejlődni, ha tökéletes vámmentesség fog behozatni, mi a nyers vas és réz termesz­tésére már olly jótékonyan hatott. A kereskedelmi forgalom 1845 és 1844ben köztünk és az ez vola Értéke az 1845diki az 1844diki kivitelnek bevitelnek kivitelnek bevitelnek ft ft ft ft Fehér -------- 104 102,284 — 100,828 Aczél és vasdrót - - - - - 120 134,000 140 114,380 R­é­z, nyers és ócska - - - - 1,156,850 5,950 1,367,400 2,650 Hengerezett pléh ----- 1,800 78,960 480 40,200 Rézsodrony - -- -- - — 375 — 300 Sárga réz, tompák - - - - — 2,000 —­­ ...... Ilyen pléh és sodrony - - - — 129,690 — \ o*,04-u Zongora ’sat. húr - - - - — 1,760 — 2,480 Ócska - -- -- -- - 6,210 180 5,550 150 Ólom - -- -- -- - 27,079 14,878 35,910 19,456 Ón (Zinn) ------- 1,050 2,950 1,300 1,350 Horgany (Zink) ----- 3,972 540 6,480 744 Illyen pléh ------ 260 2,240 — 4,280 Kéneső - -- -- -- 1­5,148 80,730 3,978 Nickel ------- 150 — — — Piskocz...........................- 18,048 672 32,256 1,032 Egérkő, kobalt - - - - 5,004 1,956 1,980 828 Mindenféle hulladék - - - - - 559 622 791 1,066 összesen 2 077,424 1,337,199 2,256,419 1,112,302 V­ám--------- 23,983 25,775 24,542 22,039 Ezen ki- és bevitelünkben részesült illy arányban : Alsó-Ausztria ------ 1,259,947 1,007,865 1,510,167 746,078 Felső-Ausztria - -- -- - — — — — Stájer és I­­rország ----- 17,121 301,224 37,835 344,113 Tengerpart ------- 250 2,808 150 3,389 Tyrol - _ — — — Csehország ------- 2,052 500 — 20 Morva és Szilézia ----- 362,517 14,184 331,836 8,856 Galiczia - -- -- -- - 372,431 10,618 362,689 9,828 Lombardia ------- 43,456 — 10,080 — Velencze ------- 19,650 — 3,662 összesen 2,077,424 1,337,199 2,256,419 1,112,302 Feltűnő , hogy ezen egész kereskedés, és pedig a ki- és bevitelre nézve , nagyobb részt Ausztriával űzetik,a­hova 21,750 mázsa nyers vasat 87,000 ft értékben, ócska vasat 2230 mázsát 8920 ft értékben, rúd vasat 20,261 mázsát 202,610 ft értékben, rezet 18,092 mázsát 904,600 ft értékben, ólmot 2513 mázsát 26,491 ft értékben vittünk ki, el­lenben be­ rudvasat 45,367 mázsát 453,670 ft értékben (tehát kétszer annyit mint kivite­tett), aczélt 1550 mázsát 18,600 ft értékben, fekete vaspléhet 5831 mázsát 93,296 ft ér­tékben, fejér pléhet­ 3741 mázsát 59,856 ft értékben, sodronyt 5665 mázsát 113,300 ft értékben, rézpléhet 1134 mázsát 68,040 ft értékben, sárgarezet és illyen pléhet (Mes­singrollen) és sodronyt 1934 mázsát 126 938 ft értékben. Stájerországot illetőleg kivitelünk csekély és majd egyedül csak a rézre szo­rítkozik, mellyből 288 mázsát vittünk ki 14,400 ft értékben; ellenben a bevitel onnét ne­­vezetesb, mert rudvas 20,023 mázsa 200,230 ft értékben, 2428 mázsa nyers vas 8912 ft értékben, aczél 2437 mázsa (majd kétszer annyi mint Ausztriából) 29,144 ft értékben, fekete vaspléh 1411 mázsa 22,576 ft értékben , fehér pléh 152 mázsa 3952 ft értékben, sodrony 953 mázsa 19,060 ft értékben, ólom 758 mázsát 7959 ft értékben ’sat. Morva és Sziléziába többnyire csak nyers vas vitetik ki, t. i. 46,350 mázsa 185,220 ft értékben (mi ezen czikken a legtekintélyesb kivitelünk), rudvas 1478 mázsa 14,780 ft értékben, réz 3153 mázsa 157,650 ft értékben ’sat. Galicziába kivittünk nyers vasat 23,818 mázsát 95,272 ft értékben, rudvasat 25,250 mázsát 252,500 ft értékben, és fekete vaspréhet 215 mázsát 3456 ft értékben, melly illy nagy összeggel legelőször jelenik meg kivitelünkben, rezet 370 mázsát 18,500 ft értékben ’sat. Ezek szerint Ausztriára nézve csökkent k­i­vi­telünk 1844 ről 1545re 250,220 fttal (mi leginkább a rézkivitel csökkenésének tulajdonítandó, melly 23,159 mázsáról 18,092 mázsára visszament); ellenben bevitelünk Ausztriára nézve 261,787 fttal felszökkent (mi nagyobb részt a tetemesen megszaporodott rudvas bevitelétől származott, mert 1844- ben onnét 23,561 mázsa szállíttatott be 235,610 ft értékben; 1845ben pedig 45,367 má­zsa 453,670 ft értékben , mi majd kétszer annyi.) A többi tartományokra nézve a változások jelentéktelenebbek. Általában pedig ezen adatok azt bizonyítják, hogy a nyers vas vámmentesítése és a felgyártott vasczikkekre sza­bott vám lejebb szállítása jó sikerrel hatott vasiparunkra , mint azt az utolsó iparkiállítás is tanúsította. A nyers vas kivitele évről évre nőtten nő, mert Ausztriába 1844ben 11,641 mázsa ment, 1845ben pedig 21,750 mázsa. Galicziába 1844ben 9715 mázsa, 1845ben pedig 23,818 mázsa, általában pedig 1844ben 69,519 mázsa 278,076 ft érték­ben , 1845ben pedig 91,873 mázsa 367,492 ft értékben , de azért a rudvas kivitele nem szállott alább, mint némellyik gyaníthatná, mert 1844ben Ausztriába csak 14,032 mázsa rudvas szállíttatott, 1845ben pedig 20,261 mázsa, és általában a kivitel 42,546 mázsá­ról 45,627 mázsára emelkedett; ámbár még a leszállított vám is ezen czikkre nézve majd 20 egő krral minden mázsa után ellenünk áll, mert a kivitt mázsa rudvas 27' i lvajczárnyi vámot fizet, a bevitt pedig csak 83/1 krajczárnyit! És illy helyzetben ne indítványozzuk a vám teljes megszüntetését ? ? — De bizony indítványozzuk!­­ és minden státusgazdász pártolni is fogja e hasznos, sőt szükséges indítványunkat. Értéke az 1845ki örökös tartományok közt az 1844ki kivitelnek bevitelnek kivitelnek bevitelnek frt. frt. frt. frt. •au­Tren •a fiscn 1 1 1 1 1 1 l 367,492 9,808 278,076 11,736 Ócska és töredék -----10,716 2,928 10,656 4,640 Hulladék -------— 396 172 492 Rudvas 471,050 666,200 429,950 473,680 Nyers és öntött aczél - - - -3,504 55,870 4,548 56,688 F­ekete vaspléh - - - - -3,456 117,792— 136,704 #) Hozzávetőleg. islenjék. BIHARBÓL (közgyűlésrőli tudósítás vége.) A felső pa­rancsok és intézmények után rákerült nálunk is az országos érdekű dolgokra a vitatás pillanata, mellyek közöl, minthogy a három hétig folyvást tartó közgyűlésünk jegyzőkönyvét nagysága miatt minden tárgyra nézve még rövid kivonatban sem közölhetnők, csak a legnevezetesbeket érintjük meg. Felvétetett tehát Szabolcsnak az administrátorok törv­szé­­­­keni elnökösködése ellen közrebocsátott körlevele , ’s rá azon végzés hozatott, miszerint a megye rendei magokévá teszik a körlevélben kifejtett okokat ’s aggodalmakat; mindazáltal a felírás szükségét nem látván, az ügyet, ama határozatuk­hoz képest, mellyel még múlt évben a zalai körlevélnek e tárgyra is kiterjeszkedő részére alkottak , a sérelmi választ­mányhoz teszik át. Másnap az ezen végzés meghitelesitése alkalmával k. u. Sz. S. a kérdés fontossága iránt felhíni iparkodván a rendek figyelmét és meggyőzni az ellenzéket, melly felötlő politikai lengeséggel, a nélkül, hogy csak egy férfias szóra is méltatta volna e hazánk alkotmányos jóllétét olly hathatósan feltételező korkérdést—„anathemát kiálta — mikép a szabolcsi körlevélben felhozott okok annyira gyengék, hogy azokat a megye rendei, késő megbánás nél­kül , magokévá alig tehetik.“ Azonban szóló alapos és törvé­nyes észrevétele az ellenzéki megátalkodottsággal szemközt siker nélkül elhangzott. Főisp. h. úr részéről kijelente , hogy e jogot törvényen alapulónak tartja, és meggyőződésből szükségesnek hiszi: mikép az administrátorok törv.székeken is elnökösködhessenek, ámbár míg a kérdés törvényhozás utján megszentesn­e fejedelmi szóval el nem intéztetik, elle­­mü elnökösködési jogával a rendeket háborgatni nem kíván­ja , ha ugyan a világos törvény teljesítését is háborgató szán­­déknak mondhatni? — Zágrábmegye levele,mellyben a sáro­­polyai grófnak hivatalától a felfüggesztetését panaszolja, szinte e választmányhoz utasittatik. Verőczének a vukovár-fiumei vasút tárgyában irt körlevelét pártolják , de a latin előadást, mint már törvény-ellenes szokást —kedvetlen érzéssel ve­szik a megye rendei. A helytartó­ tanácsnak egy intézménye folytán a rendek is újra elmélkedtek a szükség elhárítása üdvös módjár­ól, sőt talán nagyobb buzgósággal is veszik az ügyet, mint miilyen a valóban létező ínség aggasztó ál­lapota. No de semmi, a valódi jónak kedvelése soha sem lehet egyéb nemes erénynél, mellyből minden emberi szere­tet és maga a halhatatlanság is csörgedezik. A deáksz. kápta­lan — szíves készséggel járult a 40.000 pengő forintból rá­eső illetmény kifizetéséhez. Melly gondolat után intra pa­­renthesim, kénytelenek vagyunk kijelenteni: mikép áron szavai a Pester Zeitung n.­váradi tudósitójának, hogy her­­czeg Hohenlohe Sándor czimz. püspök és nagyprépost a drágaság tekintetéből mostanság két tál étellel szűkebb kosztra szorította magát: olly magas erényekkel tündöklő egyház­i férfiú iránt — mint a nemes herczeg —nem helyes mértékű szavak. Herczeg Hohenlohe Sándor nemcsak most és Nagy­váradon , hanem mindig és mindenütt a közelismerésre méltó emberi szeretet és jótékonyság példányképe. Még említésre méltó továbbá a békés polgárok közötti jóhiszem és becsü­letesség tekintetéből azon aljas vádakon épült folyamodás is, melly Várad-olaszi város érdemes főbírája , L.M., G. F. és K. M. tanácsnokok ellen a jelen közgyűlés­ek­be nyujtanak. Becsületökre válik ezen tisztes polgároknak , hogy illy em­berek által vádoltatnak. És ám kecsegtessék bár magokat ama rágalmazók soha meg nem érdemlett nemes leveleik­kel , jóravalósággal nem mérkőzhetnek távolról is ezen pol­gárokkal. ’S most a becsületes közvéleményhez, hogy hosszasak ne legyünk, vonjunk ki egy kis tanulságot három hétig tartó közgyűlésünk szelleméből. Itt a mi érzékeny viszonyainkat ismerő és gyűlésünk folyamát éber figyelemmel kísérő elfo­gulatlan ember előtt akaratlanul is azon kérdés üti fel magát ismét: Lehet-e Tisza Lajos administrátor elnöklete alatt ered­­ménydúsan tanácskozni? Mi e kérdésre, a­nélkül, hogy a lehetőségeket legkevésbbé is számba vennék, egy három hétig legszövevényesebb tárgyak felett tartatott közgyűlésnek majd 2.000 számig emelkedő jegyzőkönyve leggazdagabb eredményével válaszolunk, melly mind főisp. helytartó urnak még az ellenségeit is bámulásra ragadó dolgokat, tárgyakat

Next