Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-05-13 / 591. szám
Csütörtök 591. Május 13. 1847. BUDAPESTI HÍRADÓ Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. et. p. A hirdetmények minden apróbetüs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. ~ Előfizethetni helybe” kiadóhivatalban, hatvani utczat Horváth-házban 4831. szára alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok a csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kitüntetés. Halálozás. Adakozás a nagy-szalontai túskárosultak részére. Megyék: Közgyűlés Biharban. Budapesti hirharang. Magyar középponti vasút. — Pozsony-nagyszombati vasuttársaság áprilisi közgyűlése (vége.) — Vadkerten tűz. A pest-váczi vasutvonalon f. évi máj. 3kától 9dikeig utazott személyek száma. (Levél Bécsből: Gyászünnepély.) Külföld. Francziaország. Spanyolország. Poroszország (Válaszfelirati viták vége.) Hivatalos és magánhirdetések. HiiteVARORSZÁG és ERDÉLY. ő cs. kir. ap. Felsége, f. évi febr. 18 án kelt legmagasb határozata szerint Toldy Ferencz kir. egyetemi könyvtárigazgatónak és magyar acad. titoknoknak, a jénai egyetemtől 1842 ben nyert bölcsészettanári koszorú elfogadhatását, különös kegyelemből megengedni legkegy, méltóztatott. Orvostudor Sipos Károly, a hasonszenvi gyógymód alkotójának egyik közvetlen tanítványa, kit szabados Kecskemét város közönsége , mint egészségi állapotának egyik buzgóbb védangyalát még sokáig kegyeletes hálával emlegetend, vigasztalhatlan édes anyjának ’s barátinak mély fájdalmára, tüdő vészben kimúlt folyó évi május hétsó napján, élete 38 ik évében. Béke hamvaira! Szerkesztöségünkhez a nagyszalontai tizkárvallottak részére legközelebb beküldött szab. Kecskemét városa 50 pftot. — Az 589d. számunkban kitett 33 forinttal együtt begyült mostanig 83 függőben. Megyék. BIHARBÓL. Április hó.26 án az 1845ki decemberi közgyűlésünkben történt botrányok megvizsgálására kegyelmesen kirendelt és már tényleg befejezett k. biztosság következtében első alispán P. L. elnöklete alatt rendkívüli közgyűlésünk volt. A rendek pártkülönbség nélkül nagy számmal jelentek meg. ’S ez nem csoda , mert a vádlottak közöl többen kerültek a cho alá,némellyek pedig, mint megyei tisztviselők, felső parancsnál fogva hivatalaiktól is felfüggesztetni rendeltettek . Az idéző levelek a közgyűlés elött több nappal iratanak meg, mi pedig gondosan vizsgálódtunk: vájjon minő hatást fog eszközölni feldúlt megyei életünk fájdalmas viszonyaira a nemesis szárnyain megjelent gyászos hit? Örömmel mondanék el tapasztalásunk sikerét, azonban eddig még csak azt tapasztalok, hogy többen a vádlottak közöl, hír szerint a commissionális költségek kikerülése czéljából javaikat apródonként vagy egyszerre is elsajitítgatják. Gyönyörű megjobbulás. Számos és eltagadhatlan bűneink miatt az ország szemei rajtunk függnek. ’S mit fog mondani, ha tapasztalandja, hogy az alkotmány büntető hatalmának súlyát, az elmarasztaltatás szégyenét még méltó megfenyíttetésünk pillanatában sem akarjuk erkölcsi engedelmességgel érezni? Hiszen az nem fog megjavulni soha, az nem fog a végmegromlottság bűnörvényéből visszatartathatni, ki az igazság és hazája törvényes szent parancsára sem rázkódik meg lelkében. — Felolvastatván a nmviligu magyar kir. udv. kanczellaria parancsa, melly a fentnevezett megyei tisztviselőket hivatalaiktól felfüggesztetni rendeli, a megindult tanácskozás alatt a körülés a felett forgott a kérdés alsó-magyarországi szokás szerint: vájjon elfogadják-e azt vagy visszavessék? M. L. mint felfüggesztetett hivatalnok felállván kijelenté: miszerint, ha a legfelsőbb kir. parancs nem rendelte volna is, mihelyest kereset alá vétetett, az ügy kimeneteléig semmi esetre sem fogott volna hivataloskodni, mivel azt hiszi, hogy a közhivatalkodás csak addig bír kellő tisztelettel is érdemel bizodalmat, míg szeny vagy folt hozzá nem fér. Egyébiránt hálás köszönetet mondva a rendeknek vele éreztetett bizalmukért , egyszersmind ígéretetlen, hogy valamint eddig a felsőbbek iránt tartozó engedelmességet nem feledte , úgy ezután sem leend nálánál hűbb fia a hazának ’s jobbágya a fejedelemnek! — F. K. : Csak egyoldalú az eredmény a commissio után , arra nézve pedig még súlyos is, hogy a tisztviselők hivatalaiktól is felfüggesztetni rendeltetnek, holott elég lett volna maga a fiscalis actio is. Ennélfogva sürgetni kell szerinte, hogy a felterjesztett panasz másik része is vizsgáltassék meg. — E. L. abban új elvet lát felállíttatva lenni, hogy a kormány a felfüggesztési jogot magának tulajdonítja, ’s mi ellen a jegyzőkönyvbe óvást tétetni tanácsol. Az intézményt az előtte szóló szerint hiányosnak tartja.—B. M. g.e. kan. a parancsot elfogadja, ’s a felfüggesztési jogot, mit a két előbbi kétségbe vont, törvényesnek ismeri. —B. J. hibáztatja a kormány eljárását, hogy az említetteket, mielőtt vétkeseknek találtattak volna, már előre hivatalaiktól is felfüggesztette. Ő ebben alkotmányos állásánál (ól) fogva jogsérelmet lát, mert, úgymond, ha van is erre gyakorlat, de ő azt nem helyeselheti, mivel itt a hivatalnokok kétszeresen futtatnak , é s ez ellen ő is óvást kér a jegyzőkönyvben. Az intézményt, vagyis jobban szólva, a k.biztosság eredményét egyoldalúnak látja. Egyébiránt ezen ar különbnél különb tárgyakról majd egy álló óráig beszélt, Sz. J. sérelmet lát abban , mi a biztosság folytán megtörtént, sérelmet abban, ami meg nem történt. Sérelmet, hogy a hivatalnokok felfüggesztetni rendeltetnek; sérelmet, hogy a megyének (a B y-pártnak) a főlsp. helytartó ellen felterjesztett panaszára semmi válasz nem érkezett. A felfüggesztési jogra nézve olly meggyőződésben van, mikép, ha a választási jog a megye által gyakoroltatik, a felfüggesztési jog is azt illeti, nem pedig a kormányt. Mondott még ezen ur beszéde végén valami gyanúsítást is. Erre majd megfelelendünk, ha táborunkba lépend.. — Bó L. a k. parancsot elfogadja, és mi a felfüggesztési jogot illeti, olly meggyőződésben van, hogy azt ő felsége legfelsőbb felügyelési jogánál fogva a magistratuális tisztviselők irányában is törvényesen gyakorolhatja. És ennek így is kell állnia; különben szóló véleménye szerint minden megye olly forma municipiummá válhatnék, mint a schweiczi cantonok , mi a magyar alkotmánynyal össze nem fér. Ennélfogva szóló az óvást törvénytelennek tartja. Az administratorra nézve felhozott véleményeket illetőleg úgy hiszi, mikép a commission nagysága ellen kiterjesztve nem lehetett, mivel a paritionale decretumban erről egy szó sincs. Mire nézve a felírást sem pártolja. — B. K. „szólj igazat, betörik a fejed. Mi panaszkodtunk, mégis mi lakósunk.“ Ezután átment szóló legdurvább kifejezésekkel a távol levő administrator sértegetésére; miért is először az elnök által, az után pedig a főügyvéd által rendre utasittatott. ’S több helyen „actiót neki, actiót!“ kiáltozának, melly azonban nagyszépen elmaradt. Csak is Biharban maradhat — jegyezzük meg jól — az illy korlátlan vadság megactióztatás nélkül; egyedül Biharban, hol a legüdvösebb tapasztalást meríthetni arra, hogy mind az actio kérdését, mind a köztanácskozásokat szabályoznia kell a törvényhozásnak, mert különben olly szabadokká fogunk válni, hogy a szabadság édes vigasztalását is megmondjuk féktelen állapotunkban. — R. J. pártolván a parancsot, felelni kívánt B. Ö. azon állítására, hogy hajdan ő is a baloldalon harczolt ama triumvirátusban, mellyel hárman: P. F., B.Ö., R. J. képezének. Szóló erre azt válaszoló B. Ö.-nek, mikép igenis jól emlékszik rá „ámde ez őt legkevésbbé sem búsithatja , mert ő mindekkorig folyvást megmaradt a középidőn , mig B. C. ur nagyon is balra tévedt, P. F. ur pedig nagyon jobbra távozott. (Kaczaj!) — D. J. egyoldalúnak látja az eredményt ’s e végett felírást óhajt ő felségéhez. — Ifj. A. J. a felfüggesztést országjogilag sérelmesnek látja, óvást kérvén a jegyzőkönyvben. Kijelenti aztán szóló, ifj. A. J., hogy az egész commissio alatt csendesen folyt a tanácskozás. Boldog Isten hát elfeledte már a tisztelt ur az 1846ki sept. 23-ai közgyűlést, melly ön becses közremunkálásával oda vitetett, hogy csak a tettleges kitörés hiányzott már, mikép a decemberi gyalázatosság felmerüljön. — N. J. királyi biztos nem azért küldetett, hogy csak a dolgok egy részét vizsgálja meg, hanem arra is, mi a főisp. helyettes ellen felterjesztetett. Felírást kíván ennélfogva szóló. — L. Gy. neki rohant jobbra ’s balra a kormánynak , conservativeknek ’s a főisp. helytartónak, ’s szánakozásra méltó ijedséggel emlegeté, „hogy a kormány katonai lábra akarja állítani az országot. Ő fél, ő retteg, nem tudván, mellyik órában húznak lábára bakancsot. Ne neked statuspolitikai bölcseség ! — R. Fr.: ha normális állapotban volna a megye , ő is helyeselné, hogy a felfüggesztési jog is a megye által gyakoroltassék. De Bihar most a legegyenetlenebb állapotban sínylődvén szükség, hogy e tekintetben a főhatalom őrködjék felette. A felírást nem pártolja.— K. A. első szavában mindjárt a főisp. helytartónak esett ’s olly piszkolódólag viselé magát, hogy minden oldalról hangzott az „actió“ szó; de mint fentebb, itt is csak a szándéknál maradt. — D. L pártolja az óvást. — P. J. az óvás ellen szavaz. — Sz. L. kir.tan.: várjuk el a dolgok végkimenetelét,felírván őfelségének , hogy hátralevő bajainkat is méltóztassék megorvosolni. — Igazán mi is szeretnők már tudni valahára, mi pártszin alatt tisztelhetjük a mizgos urat? — Na, az óvásnak szükségét nem látja, sem a felírásnak, mert az administrator commissio alatt nem áll. — V. J.: Átkozott legyen, ki köztünk konkolyt hintett el. Óvást nem kiván a felfüggesztés ellen, mert a megye a jan. 25-ei közgyűlésen minden körülményeivel elfogadta a judicium delegatumot. Aztán ő egyébiránt is mást tart a szerencsétlenség okozójának nem az administratort. — ’S most S. Gy. másodalispán emelt szót, ’s szokott férfias határozottságával kijelenté: mikép a k. parancsot elfogadja, óvást a jegyzőkönyvbe tétetni nem kiván, mert mindkét rész folyamodott ő felségéhez, és ha valamellyik nem nyugszik is meg a történt intézkedéssel, magában keresse a hibát ’s nem egyéb körülményben. Ő felségének magából az alkotmány természetéből folyólag is joga van illy esetekben a megyei hivatalnokokat is felfüggeszthetni; legfelsőbb felügyelési jogát pedig kétségbe vonni nem lehet é s nem szabad. A felírásnak szinte nem látja szükségét, mert ime a commissio tényleg befejeztetett, de az administrator ellen a legvakmerőbbek közöl sem bátorkodott egy is vádlókép tanúskodni. A rágalom , gyanú és sértegetés nyilai becsületes személyéről mindig egy harmadikra pattannak vissza. Ami azon véleményt illeti, hogy az 1845ki dec. 15én nem való jegyzőkönyv (melly állítással M. L. ártatlanságát akarnák bebizonyítani) nem vonakodik szóló megvallani, hogy azt csak azok követelhetik, kik tagadják , miszerint köznemesek is szavazati joggal bírhassanak. A mondott esetben 800 ’s egynéhány nemesi szavazat állott a conservativ részről a 60—70 ellenzéki háztartások ellenében. ’S ezen való körülmény, úgy hiszem, teljesen képes megcáfolni amaz állítást. Perse nem tetszik az uraknak az előre kicsinált tervek után a kisebbségben maradás emlékezete; ámde míg a nemzet nem kívánja feledni, hogy az apák kiontott vérén alapul alkotmánya, a köznemességet sem szabad felednie. A By-párt e beszéd után, mellynek hatása számos emberek arczain feltűnővé vált, minden politikai múltját el szerette volna tagadni némelly gyermekies kifogással. ’S e pillanatban H. J. ragadá meg a vitatkozás fonalát. (Vége jövő számunkban.) BUDAPESTI HIRHARANG. Ismét uj társulat van alakulóban Pesten , melly magyar könyveket kiadni szándékozik , az irók illő díjazása és azon fölül nyereségben részeltetése mellett. A szándék jól hangzik, csak aztán a kivitel által ne szenvedjen, mert például: a jó magyar könyvet örömest megveszik és kiadják a könyvárusok , a roszakat pedig kár terjeszteni, mert utóbb még a jobbaktól is elidegenítik a könyvvevő közönséget. Ha tehát a tervezett új társulat csupán kitűnő művek kiadására szorítkozik , minden politikai és egyéb melléktekintetet kerülve , és ezáltal a könyvárusokat is nagyobb díjak fizetésére kényszeríti, úgy sok hasznost fog eszközölhetni, főkép ha a kiadással egyszersmind czélszerű eladást tudand rendezni, mert a mostani könyveladási rendszer nálunk igen tökéletlen és nem kis mértékben okozza, hogy a magyar könyvek csak ritka esetekben számolhatnak nagyobb kelendőségre. Könyvkereskedés csak kevés városunkban van, és azok nagy részével is olly nehéz a közlekedés, hogy távolabb részekbe csak ritkán szállíthatni magyar könyveket, mikről a végső számadás Pestre érkezése még több bajjal jár. Ezenkívül azon írók, kik saját költségökön adják ki munkáikat, nem akarnak a könyvárusoknak 15 — 20 százléknál többet adni, míg külföldi munkák után rendesen 33 százlélit kapnak, ámbár a szállítás külföldre biztos és olcsóbb, és a fizetések sokkal pontosabbak. 15 — 20 százlék jutalom mellett tehát nem is kívánhatni könyvárusunktól, hogy még a drága hírlapi jelentéseket is fizessék a drága szállítási kiadásokon kívül, és azonfölül pénzüket koczkáztassák, mert ők igen sok esetben fizetni kényszerültek már az írónak olly elmaradt példányokért, miknek árát vidékről soha sem kapták meg. E miatt több magánosak ’s társulatok aláírási úthoz folyamodtak és jó barátokat“ meg „ügy barátokat“ bíztak meg, kik a pénzt fölszedték, ’s a könyveket kézbesítették, de bezzeg mennyi pénz „tévedt el“ illy után ! Tapasztalák ezt többi közt, még pedig elég sajnosan, több szépirodalmi zsebkönyv kiadói, az Almanachtársaság ’sat. Ezen utat sem ajánlhatni tehát az uj társulatnak , hanem véleményünk szerint legczélszerűbb, egyszersmind biztos jövedelmezésű lenne , ha a társulat először egy becsületes és jó rábeszélő tehetséggel bíró ügyes, igen „csinos fiatal“ embert szerezne, ezt legutolsó divat szerint felöltöztetné, és ezután szerezne még három erős lovat, egy kocsist és egy nagy sátoros szekeret, mellyel a legújabb, legjobb magyar könyvekkel kellene megrakatnia. A csinos fiatal ember ezzel kiindulna Pestről,s a hazának leginkább olly pusztáit és faluit látogatná meg , hol még olvasó egyletek sem léteznek, ott aztán házról házra menne , és fogadni mernénk, hogy olly házakban is eladna egy két könyvet, hol eddig a kalendáriumon kívül egyéb könyvet sem a nagyapa, sem az unoka nem vásárolt. Sokat kockáztatni illy vállalatnál nem lehetne , ellenben az erkölcsi hasznon kívül nyerni valószínűleg igen sokat, és azért ismételve ajánljuk ezen indítványunkat valamint a keletkező új társulat figyelmébe, úgy könyvárusaiknak is, kik illy után rövid idő alatt nagyot könynyíthetnének raktáraikon, erszényüket pedig derekasan megnehezíthetnék ; mert például, hányszor történt bármelylyikünkön is, hogy legkisebb vásárlási szándékunk sem volt, midőn valamelly házaló hozzánk belépett,s utoljára csak azon vettük észre magunkat, hogy jó pénzöszszeget vitt el tőlünk, ’s jobbadán olly tárgyakat is vásárlottunk, mikre tulajdonkép szükségünk sem volt; továbbá : itt Budapesten is házakhoz küldik a könyvárusok megtekintés végett a legújabb könyveket, és bizonyára sok ember vesz egy könyvet, ki azt ezen kényelmes és csábító kínálás nélkül tenni nem fogná. Tehát még egyszer: egy kocsi, egy kocsis, három ló és egy szépszakállu szép fiú, és a magyar irodalom hatályos előmozdítása meg van alapítva. A budai hegyekben egy építési állásról egy kézműves lezuhanván, még két embert sodrott magával, kiknek egyike lábát két helyen, a másik pedig derekát törte el, ő maga tetemes, sérülés nélkül maradt. Mennyiszer újulnak meg illy esetek Budapesten, és mégis milly kevés gond fordittatik az építési állásokra, mi annál szembeötlőbb, mivel többnyire épen azok élete van veszélyeztetve, kik az állásokat készíteni segítik. A takarékpénztár előtt is olly ingatagnak látszik az állás, hogy alig lehet borzadás nélkül ránézni. Múlt vasárnap délután alig lehet embert látni Budapest utczáin , minden a zöldbe sietett, és sokan olly csodálatosan mulattak a zöldben, hogy másnap meg nem foghatók, mikép juthattak ott kék foltokhoz. A vasúton nem bírták mind kiszállítani az oda tolongókat, és igy ezúttal a budai hegyeknek is jutott néhány embercsoport, kik a zöld salátában nagy pusztítást vittek véghez. Egy párisi lap szerint mindazon újságok, mellyek ott orvosok szerkesztése alatt jelentek meg, csak igen rövid életűek valának, mintha csak emberek lettek volna. Nálunk is voltak már illy példák.A Pest város közelgő tisztújításához nagy remények csatlakoznak, mert fővárosunk minden tekintetbeni tágulásához és emelkedéséhez képest annyira szaporodott a munka minden körben, hogy a tanácsban levő több hiány és választópolgárságban létező sok üresség természetesen már igen érezhető vola , megújult erő újabb javításokat fog ismét eszközölhetni. — Pestet ismét szabólázadás fenyegeti, mert a komornák, szobalyányok és másodrangú művésznők olly nagy mértékben adák ruhavarrásra magukat , hogy a szabók ezt tovább nem tűrhetik,s ezen viszszaélés ellen folyamodni készülnek. E hét következtében az őrség mindenütt megkettőztetik , és éjjel minden ajtó zárva lesz. A „Zrínyi“ kávéház egészen ki van csinosítva, és oly