Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-05-13 / 591. szám

322 válogatott vendégek által látogattatik, hogy maga a „Szö­kött katona“ sem fogna többé ráismerni. — A király utczá­­ban sajátszerű­ komédiát mutogatnak gyermekek számára a bibliai történetekből, mit rendesen a német színház leégésé­nek hű utánzása követ. Ezen előadásokat öregek is látogat­ják , kik igen jól érzik magukat a gyermekek közt. Minden­­­esetre nem árt ezen ártatlan mulatságot egyszer megtekin­teni.— Bécsben a majom­színház művészeit és művésznőit még egy műbarát sem tisztelte meg koszorúkkal vagy ver­sekkel ; úgy kell nekik, miért nem sietnek Budapestre, itt ezen megtiszteltetésben már rég részesültek volna, ’s azóta már alkalmasint arczképeiket is árulnák. — Palotán e na­pokban furcsa jelenet tanúi volánk; egy asztalnál a vendég­lőben négy díszes öltözetű úr ült, az egyik arany szelenczé­­ből burnótozott, a másik ujjain gyémánt gyűrűk ragyogtak, a harmadik mellett czifra hölgyecske ült, ki nehéz selyem ruhája daczára is igen könnyű gyanánt ismeretes, és dereka­san szivarozott, a negyedik pedig többször ismétlé, hogy négy lovával versenyt merne futtatni a vasút mellett, ha nem sajnálná a derék állatokat, miket nem rég négyezer forinton vett. Mindnyájan elejétől végéig a rendkívül válogatott drága ebédnek csupa franczia pezsgőt ittak, még pedig olly nagy mennyiségben, minőnek elfogyasztását csak rendkívüli gya­korlottság által lehet megtanulni. Ezen négy ur közöl kettő már háromszor volt csőd alatt, egy kétszer, ’s a negyedik egyszer. Legszomorubb az, hogy ezen kis kaland szóról szóra igaz, ’s hogy ezekhez hasonló becsületes urakat nem ritkaság most látni, kik vigan mulatoznak kincseikből, mint megannyi Zöld Marczijai a tizenkilenczedik század fénymázas szelíd szellemének! — © MAGYAR KÖZÉPPONTI VASÚT. A magyar középponti vasút részvényeseinek máju­sán tartott közgyűlésén kir. biz­tos ö­nsága Ambrus Mihály helytartósági tanácsos mindenek­előtt kiereszkedett ama kedvező körülményekre, mellyek közt e központi társaság vállalata legfensőbb pártoltatásnak folyvást örvendhet; nemkülönben elszomorodott szívvel érinté ama veszteséget, melly József nádor ő fensége halálával e társaságot is olly érzékenyen sujtá, mellynek a megdicsőü­lt mindig egyik leghatalmasb gyámolitója volt; azonban e fáj­dalom enyhítésére nem hagyá emlittetlenül azon magasztos vigasztalást, melly szerint legfelsőbb kir. kegyelem által a dicsőültnek fia István cs. kir. főherczeg adatott az országnak kir. helytartóul, ki öröklője lévén a megdicsőült honboldogitó szellemének, e vállalat is legerősb támaszát üdvözölheti benne. Ezek után Elnöklő ifjabb Zichy Ferencz gróf előterjesztő az igaz­gatóság ügyvitelét, valamint a pest-váczi vonal üzlet­álla­potát, nemkülönben e nyár folytán közlekedésnek átadandó 14 mföld hosszú pest-szolnoki és az ausztriai határtól Pozso­­nyig nyúló vonal építtetése folyamat, melly előterjesztés, valamint udvari építészeti tanácsos, és központi vasuti-igaz­­gatósági tag, és ugyanezen vállalatnál a technikai munkála­tok vezetője Sprenger Pál által szerkesztett és felolvasott — az egész — a nyugati határoktól Szolnokig vivő vonal épí­tési előhaladásáról értesítő jelentés a közgyűlés által teljes megegyezéssel elfogadtatott. A megszüntetettnek jelentett 830 darab ideiglenes részlet­jegy (Interims­partial-Scheinen), mellyekre a lefizetések az alapszabályok szerint kitűzött határidőre nem tétettek meg, az igazgatóság azon jegyekre nézve, mellyek érvényesítését az illetők utólagosan kérték, az utánbefizetés fölvételére a 6°/n mulasztási kamattal együtt utasittatott, sértetlenül ma­radván az alapszabályilag megalapított előjogi elvek.­­ A második 5° a befizetésnél elmaradt 91 darab ideiglenes rész­let­jegy között a 31,875 és 31,965 számuak azonban, mint mellyek érvényesítése ez ideig nem kéretett, az alapszabá­lyok 5 §a értelmében megsemmittetnek , ’s az ezekre esett és már teljesített 12, 30 ft befizetés minden darabra a társa­ság tulajdonának tekintetik. Az igazgatóságnak a közgyűlés leendő jóváhagyása fen­­tartása mellett Kecskemét, Nagy-Kőrös és Czegléd városok­kal kötött engedélyező szerződvénye, melly szerint e váro­sok közönségei Czeglédtől I.-Kőrösön át Kecskemétig szárny­­vonalt építhetnek, helybenhagyatott, felhatalmaztatván egy­szersmind az igazgatóság, miszerint az alapszabályokban ki­fejtett intézkedésekhez alkalmazkodva ezen engedély meg­­erősíttetését is annak a középponti társaságra leendő átru­­háztatását, valamint ezen engedélyzett vonal felépítésére kí­vántató alaptőkét az illető helyeken eszközölje. Ezúttal egy­szersmind a központi vasúttársaság közgyűlése kijelenti: mi­kép ezen szárnyvonal építtetésének csatározása által annak Szeged felé leendő folytatására a társaság közvetlen erejé­vel épen nem czéloz, mert a központi vasút­társaság főfi­gyelme az ausztriai szélektől Debreczenig nyúló vonal létre­hozására van függesztve, még­pedig elannyira, hogy a czeg­­léd-kecskeméti szárnyvonal építtetése által ezen fővonal ve­zetése legcsekélyebb megszakítást sem szenvedene. Az érin­tett szárnyvonalak Kecskeméttől Szeged felé és tovább foly­tatása — ha időközben más vállalkozó erők előbb létre nem hozandják, a központi vasút­társaság részéről csak az általa elvállalt fővonal teljes befejezte után lehet újabb vállalko­zási tárgy.­­ A czegléd-kecskeméti szárnyvonal felépítésére szükséges körülbelül mintegy 800.000 pft tőke az igazgató­ság indítványára nem más vagyonból, hanem egy különös meglevő pénzalapból fog később fedeztetni, melly javaslat­tal öszhangzólag Rotschild S. M. bárónak azon nyilatkozata, miszerint az ezen szárnyvonal felépítésére kivántató pénzt a legközelebb 1848ki rendes közgyűlésig 4”/1 kamat mellett az igazgatóság elfogadványira (Accepte) kölcsönadni kész, a társaság által köszönettel fogadtatott. Továbbá megbizatott az igazgatóság aziránt is, hogy a társasági alaprendeletek adik­­ának megváltoztatását’s abból különösen e szavaknak: „a részlet­jegyek körülírása a tel­j­­es befizetések előtt csupán az igazgatóság jóváhagytával­­ történhetik meg“ kihagyatását a náltságu kormányszéknél eszközölje. Elhunyt Wurmb Kornél kapitány és igazgatósági tag he­lyébe közmegegyezéssel Specker Dávid gépgyár-tulajdonos és gépész választatott meg technikai igazgatónak . Megbi­zatott egyszersmind az igazgatóság aziránt, hogy folyamod­nék a nmsngu helytartó tanácshoz, miszerint a kir. építészeti igazgatóság kebeléből technikailag jártas hazai egyedet mint technikai tanácsadót rendelne a társasághoz , miszerint ez a vállalat technikai ügyeivel megismerkedvén előforduló eset­ben i­lyen igazgatóvá választathassák. Végre a számadások megvizsgálására ’s a közgyűlési jegyzőkönyvek hitelesítése’s aláírására az alapszabályok sze­rint közgyűlésen jelen volt három tag, u. m. Thines-Cset­­neky Károly udvari titoknok, U­ebenberg Manó és szitányi Ullmann Móricz bízatott meg, kik erre ajánlkozónak is. — A nyomtatásban megjelenendő közgyűlési jegyzőkönyv a tár­gyalásokat bővebben adandja elő. Pozsony,april 25én 1847. A magyar középponti vasút igazgatósága. (Jelenkor.) A POZSONY-NAGYSZOMBATI VASÚT RÉSZVÉ­NYESEINEK KÖZGYŰLÉSE. (Vége.) Továbbá mint önök érdekeinek képviselője, a január 22-éről hozzám érke­zett közlést kell jelentenem, melly szerint Bécsben egy tekintélyes férfiak társulata pályánk üzletét olly módon ígéri kibérelni, miszerint az I. kibocsátású részvények­nél V/6 és a II. kibocsátásunknál 5% biztosíttassék. Ezen ajánlat­os következményeinek érett megfontolásánál valamint a vállalat jövője, úgy az érdekeltek kedélyére nézve, elhatá­roztuk , hogy részünkről minden önálló szavazástól megtar­­tóztatandjuk magunkat, és a tárgyat kizárólagosan a mai ta­­­nácskozás alá bocsátjuk. De e közben minden szemrehányást előre el kell mellőznünk, mellyek lehetőleg érdekeik meg­óvása fölött keletkezhetnének, — az ajánlatot, keletkezteig szemügygyel kísérvén, kiviláglott, hogy Epstein L. ur. Prágából legyen a kínálkozó; — minélfogva ezen urat a mai gyűlésre azonnal meghín­ el nem mulasztom, de ezalatt tőle az előttünk fekvő iratot kaptam , mellyet önöknek a titoknak fölolvasand. — Uraim! tehát az igazgatóság, mint illyen, állásánál fogva kötelességének érzi ime haszonról biztosított haszonbéri tervre önöket figyelmeztetni 's egyszersmind önök ebbe terjeszteni, várjon és mennyire akarnak e tárgy fölött tanácskozva abba beavatkozni.­­ A Pozsony és Bazin közti egész pályatéren a sin­ ut átalában igen rosz, és a hosz ’s kereszt gerendák részint töredezettek, részint rohadtak, ’s a mellett igen sok helyen roszul rakattak le, annyira, hogy ez idén nevezetes javításokat mint elkerü­lhessen szükségességet tekinthetni. — Az ez alkalommali hasonlítólag elővett össze­állítás után t. i. A) a javítási költségeket, melly szerint az uj fának az óvali összekapcsolása által még mindig csak pilla­natnyi , azaz: csak egy évi tartósság éretnék el, és mégis esztendő múlva más újat kellene helyébe tenni; B) az újitás költségeit, mi végett a fatakarványnak fele van lerakva, ki­mutatja, hogy az első egyre másra 8000, az utolsó pedig be­zárólag még 16 OODig rúgna föl a famaradék beszerzése. — A jelen igazgatóság a közérdekek jól megértése után az uji­tás mellett nyilatkozott. — Uraim! Egy lényeges szükség van előttünk, t. i. a pálya részére elfoglalt tér hitelesítése. Az 1842iki october 23-ai gyűlésben közlöttem önökkel, hogy a pályatelek Pozsony, Sz. György és Bazin határaiban már hitelesítve van, — ez alkalommal pedig tudatnom kell, hogy előrebocsátott előzményeink következtében, ezen bírói ok­irat most már Grinavától Szeredig terjedő térre nézve is elő­­vétetett, — holnap 12én megkezdettén és körülbelül 19 ikén fog bevégeztetni, mi végett az ujonan választandó igazgató­ság néhány tagjainak kiküldetése eszközöltetik.­­ Egy to­vábbi szükségesség a nagyszombat-szeredi tér számára meg­szerzendő engedelem, mi fölött az illető munkálat megtéte­­tett ’s előre elkészittetett, hogy a nagy méltóságú legfőbb helyre megtekintés és helybenhagyás végett előterjesztethes­sék. — Uraim! tudva van önök előtt, hogy a szered-nyitrai munkálatok megengedéséért folyamodtunk ’s kérésünk meg­adatott. — Ezenfölü­l az engedelem milly hosszú vagy rövid időn lesz ténynyé, természetesen a körülményektől függ, minek folyamát mi ugyan előre meg nem határozhatjuk, mindazáltal meggyőződésünket kimondani el nem mulaszt­juk , hogy ezen pontnak, mellynek rendezésével már olly előre haladtunk, kereskedelmileg ránk nézve igen fontosnak kellene lennie. — Valóban töak kívánatos lehet önök előtt megtudni, a pálya teljes rendbehozására főkép még minő tárgyak hiányoznak ’s eszközlendők ; annál fogva a 150 000 kölcsön pontjára még egyszer azért térek vissza, hogy áta­lában kimutassam — ’s a tárgyakat kijelöljem — hova ezen öszveg fordittassék, és pedig épületekre. Rátzdorfon, Ba­zinban, Schenkwitzen ’s Czi (Téren az istálók tágasitandók, ’s mindkét utolsó állomáson szállítási őrház építendő. Erre az elöleges fölszámitás szerint 4000 ft kívántatik; a pályaerdő­ben, Kereszturon és Szereden egészen új istálók, ezenkí­vül az utolsó állomáson két conducteur lakás és a szállitóhi­­vatal épületének­­ágasbitása szükségesek , mellyek költsége 6800 ftra megyen. Sárfőn, Herncsáróczon, Moderdorfon és Sáron az őrházak körülbelül 2400 fiba; Szereden a mázsá­nál a föl- és lerakóhely javítása 400 forintba; Wajnerban 's Rátzdorfon az állások 90 ftba ; Szentgyörgyön a fabódé­­s korlát 160 fiba; a schenkwitzi Hachel lepusztítása 150 fiba ; a zöldfa szállítási­ hivatal bebútorzása 800 fiba ; a dunasze­­lekeni járdapálya újítása 1900 ftba; a helybeli pályaudvar szükséges kiegészítése 2300 ftba; hasonlók a nagyszombati pályaudvarban 2300 ftba; kocsik : 6 darab pályakocsi, egyet körülbelül 850 ftjával számítva, összesen 5000 ftba; 20 da­rab fedet málhakocsi mintegy 14,300 ftba, az ócskák rugói­nak igazításával együtt; lovak: 12 pár teherhordó ’s 9 von­tató ló szerszámmal ’s tisztitó eszközzel ’s 5200 ftba kerül­nek.­­ A már meglevő építési tőke tartozásaiból Bécsben 30.000 ft letörlendő; az üzletre utolsó martiusig 21.800 ft szükséges; sínek, tiszteletdíjak ’s mesteremberek kifizetésére 9500 ft szükséges; a hitelesítés körülbelül 5000 ftot kíván, előreláthatlan esetekre 4900 ft, az a pályatér megnyitására 16.000 ft; összesen 132.000 ft kell.­­ Továbbá önöket ma még egy tárgyra kell figyelmeztetnem, mi üzleti kiadásaink­­ban mindig a legnagyobb rovatot képezé ’s most a naponkint inkább szaporodó szállításoknál még jelentékenyen nagyobb öszveget nyelend el; ’s ezek gépi mozgalmunk költségei. — E fölött némellyeket számokban fogok fölmutatni, éspedig számokban, mellyek mindenesetre a valóságon alul állandnak; ezekhez tartoznak: a) Az 57 pár ló takarmányának ára, mellyeket tényleg etetnünk kell, mire — a tudva levő ma­gas és reményihetőleg nem egyhamar lejebb szállandó ár mellett — 21,000 forint leend szükséges, b) 57 kocsis tar­tása, mi a január, február és martiusi k. lajstrom szerint 2129 ftba került, ezen arány szerint évenkint 8800 ftba jön. c) Ezek fölszerelése 600 forint, d) Lovak vasalása 1400 forint, e) Az istállók biztosítása ’s föntartása 700 forint, f) A lótőke, szerszámok, épületek, takarmány ’s málha elhasználása’s kamatoztatása — a lovaknál való szerencsétlen esetek és a kocsisok osztályánál az embereknek, kik közöl igen keveset lehet az enyim és tied helyes fogalmára birni — minden elő­vigyázatos szigor daczára el nem érhető tökéletes rend számba vétele nélkül 5500 forint. Összesen 38.000 ft. — Ezek len­nének tehát a tényleg takarmányzásban álló lovakra és ezek­hez kivántató kocsisokra való megközelítő költségek. De az­tán elkerülhetetlen szükséges, hogy a szállítás Pozsonyiól Szeredig is vissza, egy nap alatt megtörténjék, ha mi némi­leg a közönséget meg akarjuk nyugtatni kivánatában, hogy az országutoni fuvar által,mint eddig, meg ne előztessék.De en­nek eléérésére a teherhordó lovak száma mintegy 12 párral szaporítandó; 12 pár ló a mostani lómennyiség egy ötöde, ’s ezen ötöd részre teendő kiadások még 7600 fttal szapori­­tandók, ’s ennélfogva hamarább ruga­d többre mint keve­sebbre 45.600 ftnál; a kiadás, mellynek a szállítás gyara­podásával nevezetesen emelkednie kell, és pedig bizonyos tetőpontig, mint a tapasztalás megmutatja, hol már nem fog kamatozni.­­ Tehát arról lesz szükséges gondolkozni, hogy az olly drága állati erő gőz által pótoltassák; e te­kintetből azon határtalan meggyőződésben vagyunk, hogy most, még minekelőtte a pótlék­alapból teendő új beruhá­zások megkezdetnének, legjobb volna szakértők által kiesz­közöltetni , minő költségek szükségesek az átalakításra, hogy egy, a pálya­épület erejének megfelelő mozdony használ­hatóvá tétethessék. — Egy e fölötti fölületes összeállítás ke­zünkhöz jött, mi természetesen itt csak mint hypothesis ját­szik, ’s ennélfogva : A műhelyek átalakítása ’sat. 20,000 ft, szivattyúk, tartalékgyárak, gémek, vízépületek 8000 ft; a kitérési utak átalakítása 1000 ft; három forgató korong 1500 ft; 5 mozdony és 3 a mozdonyhoz csatolt víz- és fatartó kocsi 60,000 ft; döczvánkos (Stosspuffer) a pályakocsikon 5000; előre nem látható esetek 4500 ft; összesen 100,000 ft. Vagyon­­­a 100,000 ft kamatja 5000 forintjával vízszivattyú, ’s fahordó 1900 ft; gépvezető ’s fűtés 4000 ft; a mozdony el­használása 20°/ni.9000 ft; a vizállomások fentartása 1000 ft; egy 50 tonnás gép teljes működhetésére naponkint 18 mértföldre számítva — megkivántatik fa és szén 25,000 ft; összesen 45,000 ft. Várjon és mennyire létesíttethetnék körül­ményeinkhez képest ezen hypothesis , az új igazgatóság fel­adata volna megvizsgáltatni. Ziradékul közöljük önökkel, hogy Reidner Gottlieb János, tisztelt igazgatósági tag­társunk , közvetlenül az utolsó közgyűlés után állomásáról mint igazgató lemondott, mint T o d e s k o Móricz ur is Gikáról kelt irata szerint szinte hivatalát létévé és — mialatt mi is ezennel tisztünkről lemondunk — az eddig bennünk helyzeti bizodalmát köszönjünk. — (N. A.) VADKERT (Nógrádból) máj. 8. 1847. Mindenki, ki éber figyelemmel kiséri a hírlapok hasábjait, könnyen visszaemlé­kezhetik ama gyászhirekre, mellyek mezővárosunk tűz általi felemésztetését a részvétes közönséggel két évvel ezelőtt saj­nosan tudaták. Igaz ugyan, a sors ebeli mostohaságától ed­­digelé meg valánk kimérve; ámde ma, azaz f. hó­­kén éjjeli 11 órakor ismét a dühöngő lángok pusztitanak városunkban, ’s rövid idő alatt 9 házat hamvasztanak el, tulajdonosaikat pedig a szó teljes értelmében koldusbotra juttatók; több ál­lat is esett a pusztító elemnek áldozatul, ember azonban hála az égnek­­ egy sem. Mennyire iparkodandik majd kegyelmes földesurunk e gyász­eset megtudta után kárvallott jobbágyai­nak felsegéllésére ? eléggé bizonyítja alább megirt bőke­zűsége. Alig futamodék tudniillik hire ama nagy élelem­hiánynak , melly mezővárosunk lakosai közt létezik, orszá­gunk hőn tisztelt föáldozához, Kopácsy József ő hgségéhez , kegyelmes földesurunkhoz, ’s legott a szenvedő emberiség iránti nemes részvétből, ’s annak bölcs tudásából, hogy a véginségben nyújtott segedelem legédesebb, de egyszers­mind leghathatósabb eszköz a jobbágyi hűség és szeretet szilárdítására, példás bőkezűsége adományaival alattvalói­nak ínség- sajtolta könyvit letörölni sietett. Ugyanis számos kenyérnek és magnak való gabonát, kukoriczát és burgo­nyát osztatott ki szűkölködő jobbágyai közt, legújabban pe­dig naponkint a tiszti lakban száz szegénynek éhét enyhítteti főtt élkekkel. Könyük ragyognak ezek szemeiben most is , ámde csak hála­ könyük ! Vajha sok illy nemes emberbarát találtatnék hazánkban, ’s vajha sokan szivökre vennék egyik jeles regényírónk ime mondását: szavakban árad a panasz, tettbe szorul a segítség! —Áldást és hálát mondok azért ne­ked hazánk nagy fia azok nevében, kiknek éltök kínzó ború­jára vidám derűt hozál, ’s meglehetsz győződve , hogy szü­­­kölködöink szivében élni fogsz akkor is, midőn majd sirodon agg kórót lenget a pusztai szellő. — Würth Alajos.

Next