Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-01-14 / 524. szám

Elmellőzvén mind azokat, miket a tudomány köréből an­nak bebizonyítására felhozni lehetne (utasítom önt a xyloi­­din vegybontására, melly Pelouze szerint Cn Hi O.-f-NOs újabb vizsgálatok szerint pedig C15 Hu Oi.-+-NO) vegyjel szerint van alkotva (I.Löwigs Chem. d.org.Verb. Bd. 1. S. 372), ’s mellyekből mindenki, kinek józan felfogása van a chemiai vegyületekről, azonnal meggyőződhetik, miszerint a xyloi­­din alkotása igen távol áll ollyan test alkotásától, melly lövő erővel bírjon, elmellőzvén saját e tárgy körül tett tapaszta­lásaimat "­ , csak azokra figyelmeztetem önt, mik e tárgy­ról már mások által írva és elmondva vannak * 1 Is ). ’S e tekin­tetben van szerencsém , önt maga Pelouze tulajdon szavaira figyelmeztetni : „La xyloidine et la pyroxyline (úgy nevezik már a francziák a lőgyapotot, mivel a xyloidinnal nem iden­­tificálhatják), ne sont pas identiques. Elles différent non seulement par leur combustibilité, leur cohésion et leur degré de résistance, aux agents de dissolution, mais aussi par leur composition.“ (Compt. rend. 16. novembre) ugyan azt olvashatja a Journal des Débats december 9diki lapjában is. Figyelmeztetem önt az Augsch Alig. Zeitung 346dik szá­mának melléklapjára , mellyben Pettenkoller által eszközlött vegybontása által világosan megmutattatik , miszerint a xy­­loidin és a lőgyapot egészen különböző testek ’sat. ’sat. Ha van kedve az érintett czikk írójának, a xyloidin és annak tulajdonságaival közelebbről megismerkedni, a m. t. társaság legközelebbi január 4dikén tartandó ülésére tiszte­lettel meghivatik,mellyben szerencsém lesz a xyloidin és a lő­­gyapot különbségeit nemcsak theoretice, de practice is kéz­­zelfoghatólag bebizonyítni, megmutatni, miszerint xyloidin a gyapotból csak akkor lesz, ha az lőgyapottá nem válik, azaz, ha a lőgyapot előállítására megkivántató feltételek igénybe nem vétettek ’sat. ’sat.! '*) Kifogást tesz végre az ismeretlen czikkíró IS) azon állí­tásom ellen, melly szerint a lőgyapot elsülése alkalmával csak víz (HO), szénsav CCOI) és légeny (Nitrogenium v. Azoum) képeztetnek 14), azt állítván, hogy ha CHON-ból álló test 4—500 foknyi hőnek tétetik ki, nemcsak HO-4-CO­+N, hanem Fordos és Gelis szerint NO-1-HNCl+NOt is ké­peztetnek.“ Hogy i­lyenkor, ha CNHO-ból álló test 4—500 foknyi hőnek létetik ki, HO és COi-n kívül nemcsak CiN és HC­N (semmi NO2), hanem H3N-1-CO-i-HC-}-kozmás­olaj is tete­mes mennyiségben képeztetnek,azt minden csontégető tudja. De hogy ez mind csak akkor történik, ha ezen állományok annyi élenyt (oxygenium) nem foglalnak magokban, melly azok tökéletes elégetésére kívántatik b­), ’s ha azok hevítése zárt terekben történik, hol a levegő élenye hozzájok nem já­rulhat le), azt mindenki tudja, ki a tudomány elemeit józa­nul felfogta .1). — Ha azonban a CHNO-ból álló test a le­­­­vegő szabad hozzájárulása mellett égettetik, vagy ha az annyi élenyt tart magában, mennyi annak tökéletes elégeté­sére kívántatik, akkor mind­ezen termények nem képeztet­­hetnek, akkor minden C élenynyel vegyülve COi 'Vé, min­den H pedig HO-vá fog elégni, az N pedig nagyobbrészt sza­badon ki fog válni. Illyenkor a CLN, vagy HC képeztetése chemiai lehetetlenség. Ez mind szinte igen világos, azon nem kételkedik senki, ki a tudományhoz csak némileg ért. Én a lőgyapot alkotását az academiai előadásban C15 * 19^^ ^ 0,a vegyjel szerint fejeztem ki,3); ’s illyennek kell is annak tán maga Pelouze, Pettenkoffer ’s mások is megismerték , hogy a lábgyapot 's annak módja szerint kezelt más faáltoványok, nem egy alkatnak a xyloidine-nal, d.társunknak is ép úgy joga van jtelök tartani, mint N. urnak nincs, az ő munkáikkal, mellyek­­ről már minden újságolvasó értesülve van , ollyan erősen per­­derkedni. Azért, nem is a körül forog a dolog sarka, mint na­gyon hibásan állítja N. úr, hogy xyloidine-e vagy nem xyloidi­ne? mert ezt egyikük sem határozhatta el, egyikök sem foglal­­kodván a kérdéses test vegybontásával, hanem a körül: ki ta­lálta fel? 's ez iránt már eléggé tisztában vagyunk.—Szerk. :0) Mellyek azok ? — S­z e r­k. 1 ) 'S mellyeket d.-társunk is már ép olly jól tud, mint N. Ur, ’s mellyektől mint merő felenlegességektől a drága helyet örömest megtagadnak , ha N. ur iránt igazságosak nem akarnánk lenni. — Szerk. II) Igen szép és dicséretes dolgok nem szakemberek előtti kísérleteknek, dechemikusok előtt, miilyen dolgozótársunk, merő feleslegességek , mert ezek előtt, mind ez többé nem újság. — Szerk. :3) Nagy nyomatékot látszik N. ur helyezni ezen „névtelen“­­és „ismeretlen­“ melléknevekre. Ha ezt N. ur nem egy, neki meg­lehetősen roszul álló , öröködésből teszi, biztosítjuk őt, hogy dolgozótársunk épen nem ismeretlen — a chemiában—, csakhogy valamint egyáltaljában szükségtelennek tartjuk a névaláírásokat hírlapokban , sőt gyakran ártalmasoknak , úgy nevetségesnek és bosszantónak az olly elemi ismeretekkel való pedáns tudákosko­­dást, mellyelben ha a közönség nagy része járatlan , az ő kára vagy szégyene, de ha ki jártas, annak nem dicsősége. "S ez az oka , miért dolgozótársunk nevét nem bigyeszti czikkei alá. Egyébiránt ha N. ur ismerni akarja, semmi titok benne; tessék csak szerkesztőségünknél tudakozódni, vagy akár keresse meg szállásán — Dorottya-utcza 301. első emelet, balra. — Sz­erk. M) A mint hogy ezt minden eddigi tapasztalások is megczá­­folják. — Szerk. 1J) Az eddigi tapasztalások szerint szén is szokott hátrama­radni. — Szerk. ,B) Hát a töltött puska nem zárt tér ? —Szerk. ,1­­T) Kire esik vissza már most ezen fleskulus? — Szerk. citil*) Ez és a­mi ezután következik játék a betűkkel, hogy bá­muljanak rajta, a­kik hozzá nem értenek. A lobbanó gyapot nem ideál, ezen ideállal legalább még nem lődöznek, hanem a ké­szítő ügyessége és más körülmények szerint változó tökéletlen compositio. N,­ár az academiának alkalmasint nem ideális, ha­lennie , ha azon igényeknek megfelelni akar, mellyeket a lőszer ideáljától követelhetni. Illy alkotásánál a lőgyapotnak pedig csak HC-f-CCi-+-N, és semmi egyéb sem képeztet­­hetik. Én Fordos és Gélis tapasztalásait tagadni nem akarom, sőt hiszem, hogy a lőgyapot elégetésénél annál inkább fog Ci­N és HC képeztetni, minél közelebb áll az Eraconnot xyloidinjához, de nem képeztethetik akkor, ha a lőgyapot általam feállított vegyjel szerint van alkotva. Hogy vegyje­­lem Pettenkoffer által végbevitt vegybontással meg nem fe­lel, ez a dolog érdemétől mit sem veszen el. Én a lőgyapot előállításának, ’s ellobbantsának ideal vegymagyarázatát akartam adni, ’s hogy e tekintetben az igazat csakugyan el is találtam, azt az Augs. Alig. Zeitg (346. sz.) ezen szavai is megerősítik : „Dr. Pettenkoffer hat durch seine Analyse die gewiss jeden Chemiker fr app­­­r­en­d­e Entdeckung gemacht, dass die Schiesbaumwolle noch lange nicht genug Sauerstoff enthält, um in ihr allen Kohlenstoff zu Kohlensäure, und allen Wasserstoff zu Was­­serzu verbrennen. Das Ideal des Schiessmaterials wäre aber, wie schon Professor Otto (und auch Nendlwich) nich­tig bemerkt hat, eine Substanz welche sich bey der Explo­sion ohne allen fixen Rückstand in Kohlensäuregas und Stickgas, nebst etwas Wasserdampf zersetzen würde“ etc. A­mi pedig az NOB képeztetését illeti, arról Pelouze (Compt. rend. 2. novembre azt mondja : „Si la combustion a eu lieu avec un produit d’une mauvaise prepara­tion, il répand une odeur nitreuse“ et c­­ele. 1 ) Annyit az érintett czikkirójának azon pontokra, melyek­ben egyenesen engem megtámadott2'). A­mi a többi visz­­szásságokat illeti, mellyekkel bővelkedik21) , minthogy en­gem közvetlenül nem érintenek , feleletre hivatva nem is ér­zem magamat. — Nendtwich Károly: MAGYAR NEMZETI MUSEUM TÁRGYÁBAN. (Folytatás.) Ill. Természet művészeti osztály gyűjtemé­nyeibe: 1) Az állatok országából: A) Emlősö­ket: 1) Helm Ervin herczeg Coburg erdőmestere, három hetes medvefű­. 2) Rainer György tátrafüredi haszonbérlő, fiatal kerti­ petét. 3) Sztraka Károly fogas vakonyt. 4) Báró Podmaniczky Zsuzsána kisasszony fehérfogu cziczkányt. 5) Wágner János herczeg Coburg erdőmestere vernyeges szinűi közönséges menyétet. 6) Frivaldszky Imre m. nemz. museumi segédőr , törökországi útjából 10 különféle ritka emlősöket. 7) YVeinbard János pécsi polgár egy ölnyi nagyságú narval-szarvat. — B) M a d a r a k a t. 1) Gasparecz János bányászati gyakornok karmazsin szinűi pirókát. 2) Rokosz István által egy ismeretlen ur, nagy füles baglyot. 3) Georgievics Mihály pesti ügyvéd veres orrú papagályt. 4) T. ez. Sándor Albert sárga orrú hattyút. 5) b. Podmaniczky Susána kisasszony világosinké színű mezei vere­bet. 6) Petényi Salamon m. nemz museumi segédöt, sárga orrú pintyet, fehéres szinü mezei verebet és egy kikkaricsot. 7) Fri­­valdszky Imre 5 különféle fajú törökországi madarat. 8) Braun József pálinkái kir. kincstári főerdész 12 féle madártojást aján­dékoztak. 1­0) K­ü­lö­n­fé­l­e más tárgyakat. 9) Tahy Jó­zsef cs. kir. kamarás két darab fekete koráit sziveskede­tt aján­dékozni. 10) Ezeken kivül Frivaldszky Imre törökországi aljából hozott 13 különféle hüllőket, 9 különféle halakat, több rova­rokat, 15 különféle csigákat, 17 héjánczokat, 7 sugár állatot. I II. A növények országából. 1) Gróf Haller Ferencz florentiniai kalap buzacsomót és Papyrus kákát. 2) Wágner Já­nos herczeg Coburg erdőmestere, a szurkos fenyőnek egy szép kinövését. 3) Viersbiczky Péter oraviczai orvos dr. 111 külön­­­féle bánsági szárított növényt. 4) Frivaldszky Imre szinte utazá­sából 100 különféle fajú törökországi és cretai ritkább növény­fajt ajándékoztak. (Vége köv.) A PEST-VÁCZI VASÚT­VONALON utazott f. évi jan. 4kén 386 személy; 5én 355 sz.; 6án 397 sz.; 7én 353 sz.; 8kán 311 sz.; 9én 304 sz.; 1vén 457 sz . öszvesen tehát jan. 4tól tökeig 2463 személy. Külföld: NAGYBRITANNIA. A hírlapok az év végével azon tu­­sakodtak, kik lesznek a jövő parlamenti gyűlés alatt az el­lenzék vezérei a felső- és alsóházban? A felsőben kétségen kívül Stanley lord fogja a vezérséget átvenni, az alsóban a kérdések különbsége szerint majd sir R. Peel, majd Lincoln, majd Bentinek lordok lesznek az ellenzéki vezérszónokok. Ezalatt sir Robert az ellenzék fejének nyil­vánította magát azáltal, hogy az ellenzéki tagokhoz körleve­let intézett, jelennének meg az alsóházban mindjárt az első ülésben, mert fontos dolgok fognak tárgyaltatni. Hasonló felszólítást Russel lord is intézett a whig-pártiakhoz. Az izlandi tudósítások a korábbiaknál még szomorúbbak voltak. Dublinban tömegesen tolakodtak a kiéhezett alakok, az úton alakított középponti gyámolító választmánynak nya­kig volt teendője. A hírek az ország déli és nyugati részéből borzasztók voltak. Cork grófságban csoportosan hullott el éhen a nép. A temetőkbe vállaikon koporsó nélkül hordozták a szülők gyermekeiket, és a gyermekek szüleiket, mond a Standard, és még azt teszi hozzá, hogy az élelmi­szerek majd mindenütt kifogytak, az ínség pedig koránsem érte el nem a mi ilyent készíteni tudott, ollyan lobbanó gyapotot muto­gatott. — Szerk. 19) Ez dolgozó-társunk mellett bizonyít. — Szerk. ,n) Hogy dolgozó-társunk Pelouze-nak és nem Schönbeinnak tulajdonítja a találmányt, azzal csak nincs N. ur megtámadva , ha csak magát Sch. vagy P-nak nem képzeli. —Szerk. 2 ) Ezek kimutatásától dispensálja magát N.­ur, mi sokkal kényelmesebb mint bizonyítgatni. A tudomány emberétől több tűrését vártuk volna az ellenkező véleménynek. Kár is annyira felindulni mindjárt, kivált miután az a dolog vége , hogy a láb­gyapotot vagy Schönbein találta fel vagy Pelouze, de semmi esetre sem Nendtwich. — Szerk. tetőpontját. Népes gyűlések tartottak mindenütt, de a hely­beli segítség sehol sem lesz elég, miután a szükség olly nagy, hogy a britt tengerészet nagyszerű szállítási eszközei sem voltak képesek a megkívántató élelmeket idején meg­hozni az illető pontokon. A dec. 26kai Globeban egy egész hasábot foglal el azon hajók elősorolása, mellyek az utolsó négy nap alatt London­ban gabonával, liszttel, vágómarhával, hússal, vajjal, tojás­sal, sajttal, szalonnával, gyümölcs és burgonyával a külön­féle európai kikötőkből és Északamerikából érkeztek. Soha még Amerikából illy rövid idő alatt illy tömeg él és nem ho­zatott, és mi a legkülönösebb: a hajók közt, mellyek éle­lemszerekkel megterhelve utolsó hétfőn a Themsében kikö­töttek, tizenhárom volt izlandi termékekkel megrakott hajó! Az angol lapok koránsem nyilatkoznak barátságosan Folk elnöki üzenetéről, ámbár azt jobbnak tekintik a tavak­­­nál. A T­i­m­e­s az egész oklevelet hazugságok bombamentes épületének mondja lenni, mellyel szétdönteni tizenharmadik herkulesi munka lenne. A Globe is Mexikó mellett szól az Unió ellenében ’s tagadja a Polk által ismételve nyilvánított elvet, hogy Europa amerikai ügyekbe avatkozni joggal nem bír. A pénzkeretre azonban az üzenetnek jó hatása volt, mert a kereskedőknek főkép a vámokon van szemök, ’s örvend­nek, hogy Folk az angol iparnak kedvező új tarifát fentartani akarja. A dublini repealtársulat dec. 29-ei gyűlésében O’Connell János e társulat elhatározott szándékát hirdette, az ír köz­munkákra kiadott és kiadandó státuspénz visszafizetését el­lenzeni. Azzal fenyegetnek bennünket, úgymond, hogy a szegények ínségének enyhítésére fordított összegeket az ír földbirtokosokon erőnek erejével, még jószágaik eladásával is megvenni fogják. Hiszem is, hogy az angolok az ír földes­­urak jószágait elkoboztatván, azokat maguk számára megvá­sárolni akarják. Minélfogva felszólítok minden vallási és po­litikai felekezetű izlandiakat, fogjanak kezet a repeallel, mely­nek eltökélt szándéka , hacsak egy penny megtérítésének is ama költségekből, mellyek úgyis csak egy részét teszik Anglia tartozásainak Izland irányában, ellene szegülni. A Times biztos forrásból mondja mentettnek lenni azon állítását, hogy Krisztina királyné és férje franczia cselszövé­­nyek által visszanyerték befolyásukat Isabella királynéra, és hogy az Isturiz-cabinet megmarasztalása szinte e cselszövé­­nyek és e befolyás eredménye volt. FRANCZIAORSZÁG. Két hét múlva Parisban végre nyo­mába jöttek, hogy a krakói kérdésről szólott két czikk, mellyek ellen a lapok annyit hadonáztak, nem az Oest. Beobachterben, hanem a D. Alig. Zgban jelent meg. A fölfedező a Presse volt. Az ellenzéki sajtó a J. d. Débats azon nyilatkozatából, hogy a jövő országgyűlésen a belügyi kérdések közöl csak a vasutak ügye kíván haladék nélküli figyelembevételt, azt következteti, hogy a kormány minden reformkérdést háttérbe akar szorítni. A Commerce e részben így hallatja magát: „Mi a reformokat illeti, mik Guizot úrnák választóihoz inté­zett beszédében és a Presse hasábjain olly nagy szerepet játszottak, azoktól a cabinet száz mérföldnyire távol van. A postareformra, a bélyeg és sóadó reformjára, és a többi méltán sürgetett javításokra nem fog sor kerülni 1847ben, vagy legalább indítványozásuk az ellenzékre fog hagyatni. A kormány lapja alig ejt egypár résztvevő szót a postare­formról, ’s utána ’nyomban a rosz termést, a vízáradásokat ’sat. említvén azt mondja, hogy a kincstár illy nagy igénybe vétele mellett a jövedelem csonkítására gondolni nem lehet. Mások így szólottak volna : A nép szenved, több tartomány vagyonbukottá lett, az ínség küszöbön áll, a drágasága szigorú tél alatt növeli a szegény osztályok szorultságát; te­hát a kormány kötelességének tekinti, azon terheket, mellyek különösen a néptömeget nyomják, könnyitni. De a mi status­­férfiaink jobban szeretik a statusquot. Az octob. 29ei cabi­net odajutott el, hogy szencsétlenségével meg van elégedve, és áldja a külügyi zavarokat, miket eszélytelensége egy­másra halmozott. Orvül szolgálnak ezek, minden adott ígére­teket határtalan időre elhalasztani. Paris, jan. 3. A trónbeszéd terve, mellyel Guizot úr egy hét óta el van foglalva, holnap fog a ministeri tanácsban tárgyaltatni. Hogy abba Krakóra valami bágyadt vonatkozás fog iktattatni, bizonyos, ellenben­ az iránt nem értenek egyet a ministerek, érintessék-e az Angliávali meghasonlás a po­litikai hitvallásban, mellyet a fejedelem a nemzet színe előtt teend. A király olly véleményben van, hogy a trónbeszédnek e tekintetben , ha addig Londonból, hol magát st. Aulaire gróf egészen roszul érzi, jobb hir nem érkezik , hallgatnia kell. Az udvar viszonya a cabinet irányában ernyedt, mert a király legközelebbi környezete, név szerint a katonai méltó­ságok kevéssé hajlandók Guizot úrhoz. Ha az angol viszony rövid időn jóra nem fordul, a külügyek ministere lelépend hivataláról. Paris, dec. 30. Soha sem bírtam átlátni, mi nagy súlyt tulajdoníthatott Aberdeen lord annak, hogy előbb Isabella királynénak kell birodalmát egy trónörökössel megajándé­koznia , mielőtt donna Luisának Montpensier lget kezével boldogulnia szabad lenne. Ha e boldogulás Spanyolországra vagy Angliára nézve Isabella gyermektelensége mellett sze­rencsétlenséggé válhatik, úgy azt tartom, egy bölcsőben fekvő koronaképes csecsemő semmi, vagy igen bizonytalan bizto­síték e szerencsétlenség ellen. Szinte oly kevéssé látom át, hogyan lehet az ifjú királyné reményteljes állapotáról a hírnek olly nagy fontosságot tulajdonítni, és abból azt a reményt merélni, hogy a haragos Palmerston megszelidittetni és a szíves egyetértés helyrehozása könnyebbittetni és elősegít­­tetni fog általa. Minthogy pedig időközben azon lény adta magát elő , hogy a hir Isabella királyné érdekes állapotá­ról minden európai lapot bekószált, és azon lap, melly 31

Next