Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-01-14 / 524. szám

Ezen lapok minden héten négyszer, u. m­. kedden, csütör­tökön,­pént. és valam.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetüs hasáb­­soraért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Csütörtök Előfizethetni helyben« kiadóhivatalban, hatvanv­it­­ézal Horváth-házban 483 ik szán alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az a­u­s­z­t­r­i­a­i birodalomba­n külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­hivatalnál rendeltethetnek meg. • r ' ' - . ' . ./'» • I , ,, I » • • . • ' " M f H l ». V . f J ■ , a H Pest,januar 13án reggeli 10 órakor. E perezben veszszük cs. k. féherczeg JOZSEF nádo­rvispán halálának gyászos Ilinét. Sulyos betegsége, mellyel m. évi octoberben enyhíteni ’s aggasztó haladásában megakasztani sikerült, f. hó 7 kén újra meg­nehezedvén, napról napra veszedelmesebb jelenetek közt sietett, a sokat szenvedett test életerejének eloltásához, borongva sejté és rettegő már huzamosabb idő óta a haza a bús hirt, ’s most, midőn megérkezett, mégis váratlanul fogja az minden honfi szivét sújtani.­­ El voltunk a fájdalmas megválásra készülve, ’s midőn megtörtént, kételkedünk, hogy valóban megtörtént. Mert vajmi nehéz egy immár szükséggé lett félszá­zados kedves megszokástól elválni, s annak örökre­ megszű­ntét gondolni. A történetírás tiszte leszen, , ha a nagyszerű veszteség fájdalma eny­hülni fogott, gonddal kipuhatolni e honboldogitó élet minden mozgalmait, és kimutatni a jelen és jövő nemzedéknek, mit tett a zaj és csillogtatás nélkül a fejdelemnél a haza mellett, mint értette viszont a hazában a bi­rodalomnak ollykor el elalvó tüzét éleszteni, és soha nem­ hülő hazafisá­­gával táplálni; milly hűséggel őrködött a hon java és igazai mellett; milly elhatározott barátja’s előmozditója volt a valódi javításoknak, őszinte tisztelője minden józan szabadságnak, bölcs vezetője a törvényhozási munkálkodásoknak ’s a polgári igazgatásnak; milly szívesen csatlakozott a nem­zetiség nagy ügyéhez, és annak diadalmához milly hathatósan járult! És ki fogja mind­ezt nyomozni a történetírás, mert egy nemzet hálás vissza­emlékezése, és ötven éves fáradalmak szembeötlő sikerei, körnnyűtendik munkáját. Nem annyira egyes testek, létezésének minden nyilatkozásai tevék­öt a haza jóltevőjévé; nap volt ö, melly mindenre, mié hazában hasznos, jó és szép született vagy keletkezni készült, melegítve sütött mindenkor. Az ő félszázada nemzetünk történetében lehunyt, de tetteinek nyomai, hivataloskodásának érdemei, enyészhetlenek. Legyen áldott neve és emlékezete, a mint áldott is leszen, valamig e hazát honfiak lakni fogják: magas erényt és valódi érdemet hálásan becsülni tudott! TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Előléptetések. Halálozás. A Tiszau­gy további fejlődésében. (III. czikk.­ Megyék: Közgyűlés Turóczban és Csanádban. — Némelly észrevé­telek a B. P. Híradóban megjelent „Lobbanó gyapot" czimü c­zikk iránt. A pest-váczi vasútvonalon jan. 2kától 9keig utazott személyek száma. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Portugália. Hivatalos és ma­gánhirdetések. fIKAGYARORSZ­ IQ én fIRDELY. A nagy magyar kir. udv. Kamara a legfelsőbb helyen ujanrend­­szeresitett kamraü­gyvédi állomásokra, és névszerint Csatádra Zaka­­riás Gergelyt eddig lugosi ügyvéd-segédet; — Hontára Ottrubay Károlyt eddig lippai kamrabiztost és ügyvédet; — Békásra Boros Józsefet eddig temesi ügyvéd-segédet; — Bogsánba Moys Antalt krass­ómegyei főügyészt; — Szőreghre Horváth Antalt eddig ugyanilly tisztminőségben helyettesitve volt ügyvédet; — Pécskai prae­­dialis kamraü­gyvéddé pedig az eddig hasonló lisztminőségben helyet­­tesítve volt Per­laky Flóriánt; végre a lippai kamrabiztosi és ügy­védi megs­resült állomásra T­o­k­o­d­y Bertalant eddig nagyváradi he­lyettes ügyvédet, és ezen utolsónak helyére Hra­b­o­vs­zk­y János bi­­harmesvei első alii*vészi neve/ip ki .... A nagy magyar­ kir. udv. kamara a szigeti k. sószárlló—hiva­talnál megü­resült mázsálói állomásra Kosztatzky Lajos ottani díjá­nokot; a Hradeken megüresült k. szemnézői állomásra pedig K­o­m­á­r Károly maluszinai szerkovácsot alkalmazta. A nagy magyar kir. udv. kamara a hradeki első elemi-iskola-­ tanitónak megüresült állomására Popischill Ferencz ottani máso­dik tanítót, ennek helyére pedig Piin­finger Ferenczet eddigi lu­­bochnai tanítót érdemesité. — Azok, kik az imigy ürességbe jött lu­i­bochnai iskolatanitói állomást — mellyel 200 ft évi készpénzfizetés, 18 pozs. mérő rozs pénzértékben, 8 öl Tűzifa, 20 mázsa széna, 4 szekér szalma, 4 pft iskolai szerekre, természeti szállás, és 800 fl öl rét­föld van öszvekötve — elnyerni szándékoznak, nyújtsák be eziránt 1847 évi febr. lökéig a hradeki k. konf­. praefectoratushoz bizonyít­­­ványleveleikkel szabályszerüleg ellátott folyamodásikat. Ő felsége, Hakker Lőrincz izraelita vezetéknevének ,V­á­go­ra változtatását kegy. megengedni méltóztatott. A TISZAÜGY TOVÁBBI KIFEJLŐDÉSÉBEN. (III. czikk.) Miután a központi választmány a társulat pénzügyi és bel­­igazgatási tárgyait rendezte, hátra volt még a Tiszavölgy­­szabályozás technikai rendszerére nézve állapodásra jutni és elhatározni azon mű­tani,elveket, mellyek szerint a Tiszavölgy rendezendő leszen. — És a központi választmány megbíza­tásinak ez volt legnehezebbike. Mert a sok jó szándék e té­ren is olly tervbőséget juttatott az érdekelt közönség ebbe ; annyi vérmes reményt és aggodalmakat kelesztő különböző vidékeken, hogy a nagy várakozások mindenesetre lehan­golva fogják magukat érezni, látván, hogy a központi választ­mány tapasztalt férfiú­­s elismert tekintély útmulatását kö­vetve a legegyszerűbb és legbiztosabb rendszert fogadá el, miután több vízmérnöki kapacitás kijelenté, hogy mindazon nagy tervek olly ábrándos javaslatok, mellyek a jó tudomány elveivel ’s a ta­pasz­talat tanácsi­val egyenesen ellenkeznek.“ Néhány nap múlva a közönség kezében leend lombard­­velenczei cs. kir. építési főigazgató ’s a vas korona rend vi­téze Paleocapa Pétertől: „Vélemény a Tisza­­völgy rendezéséről.“ E munka tételeinek egyszeri és ellenállhatlanul meggyőző okszerűségével meglepte a köz­ponti választmányt; látta ez világosan, hogy föladata nagy, de egyesült akaratnak létesítésben nem nehéz; látta, mikép a Tiszavölgy rendezése körül helyes sorozatban fekszik a siker titka; tállá, hogy sokat markolva egyszerre, keveset fogna elérhetni s hogy sajátkép azt kell munkába venni elő­ször, a mi már érezett bajt orvosol ’s hagyni a jövendőnek, mit az intézhet el csak biztosan. Életben látta maga elött Co­­lomb biztos tojását, mert midőn a művész felmutatá a kér­dés utolsó elemeit, a megoldás egyszerűsége bámulattal ha­totta meg a központi választmányt.­­ Valóban meg is győződött a központi választmány, hogy az ügy philosophiai helyes felfogása óhat meg balfogásoktól inkább, mint technikai jártasság. Mert azonnal világos jön,­ hogy az elérendő czélok helyes sorozata határozza el a mun­kálatok rendszerét és sorát is. Balgaság lenne például rét­öntözési munkálatokról gondolkozni, mig réteink folyvást víz alatt hevernek; hajózásról, mig a Tisza árvizei egész fensereket képeznek a Tiszavölgy rónáin; csatornákról, mig az anyafolyó szabadon kalandozik szerteszét. A kérdés te­hát az volt: mi sajátkép a Tiszavölgy birtokosainak föérdeke? mi az első szükség? — Természetesen nem egyéb, mint azon roppant, 125 nszög mérföldnyi tér megmentése az ár­vizek rongálásaitól. Melly után érhető el ez? volt az egy­szerű kérdés. Tán csupa átvágások által? nem, felel a tudo­mány. Vagy csupa csatornázás által? nem — letelte ismét a technika. — Töltések által ? bizonyosan, mert ez világ­kezdet óta máig a legbiztosabb védeszköz. — Tehát ne le­gyenek átvágásaink és csatornáink? Sőt inkább, csak helyes sorozatban. Első eznél a roppant ártér kiszárítása, ez pedig csak töltések­­által történik legegyszerűbben, leghamarább és legolcsóbban. Töltéseknek az átvágások és csatornák mel­lett is készülni kell ,s azért a töltésezés a szabályozás al­­phája. — De ne véljék az er­ekeitek, hogy ezen elv egész makacs szigorral állíttatott volna föl bámnellyik tervező által; sőt a f­olyónak kijavilása , j­ól kívántatik, töltések és átvágá- | sok egyesült használatával ajánlatik. — És ez az, miben némi különbség létezik a Paleocapa Péter és néhai Vá­sárhelyi Pál tervei közt, kik mindketten átvágásokon és töl­­tésezéseken javasolják kezdeni a szabályozás munkáját azon eltéréssel, hogy ez utolsó az átvágások sikerére helyezi a fősúlyt ’s ezért 101 átmetszést; az első pedig a töltésekre ’s ezért csak 15 átvágást ajánl; átengedve a többieknek meg­tételét akkorra, midőn a töltések közé korlátolt folyó erőtel­jesebb munkálkodásaiban biztosabb útmutatást adand az át­vágások pontjaira nézve.­­ Most a Tisza folyó minden kor­lát nélkül szerte kalandozván, a völgy rónáin szétterülésében erejét vezsi, mihelyest szabályos távolságú töltések közt fog folyni, az egybeszom­lott folyónak munkálkodása azonnal erőteljesb és szabályosabb leend. A töltéseken fut­enyészni fognak a nagy kiterjedésű lápságok, ’s a mi mocsárok még maradnak, azoknak fekvési viszonyai a már szabályosabb folyóhoz önként kitűnnek és megkezdetnek a lecsapolási és szükséghez képest csatornázási munkálatok a dolgok termé­szetes fejlődésében. Míg a töltések közé, szorított folyónak munkálkodása eredményeiről tapasztalati adatok nem vezér­lik a vízmérnöki számításokat, minden elhamarkodott lecsa­­polási és csatornázási calculusok bizonytalanok és sok költ­ség­pazarlásba sodorhatnák az érdekelt birtokosokat ’s ne­héz felelet terhével sújthatnák a központi választmányt. És ezért, ha ki kezébe veszi a fönérintett munkácskát 's hozzá gondolja még azt is, mennyire kell a központi választmány­nak arra is figyelmezni, hogy a költségben részesülő tisza­­völgyi birtokosok rögtön érezzék a lelt munkálatok áldásait ,s a társulat maga nyújtja kezeikbe az alapot, miből megsé­­rülést követel, azonnal eligazodik a szabályozási rendszer megállapításának indokai felől. Ezek szerint a társulati ügy elméleti ágával­ tisztába jő­vén a központi választmány, azon ponthoz jutott el, hol azt tel­leg mozgásba kell hozni; előbb azonban gondosan kell ki­választani a pontot, mellyen a nagy­gyűlés határozata szerint a legnagyobb baj lenne orvoslandó, hogy épen ott tétessék az első kísérlet is, hol a legnagyobb teherviselés iránt leg­nagyobb érdekeltség nyilatkozataik a központi választmány által fölállított elvek és feltételek elfogadásáról. Ezen fő­­pontok kijelölése körül a technikai osztálytól vett útmutatást. — E szerint a Tisza folyó főbaja azon egyszerű kitérésnél van, melly Vásáros-Namériytól kezdve Csapnál éri el a leg­távolabb csúcsát, hol a folyó rendszeres vonulatától egészen éjszaknak veszi folyását ’s egész mentiben leglassabb. Ezen pont vonta legelsőbben­ is a központi választmány figyelmét magára, de a műértők egyező nézete szerint e helyen a partviszonyok alig legyőzhető akadályai miatt gyökeres or­voslásról még most szó sem lehet, azért kénytelen volt a központi választmány más pontot kijelöltetni, hol nagyobb­­szerű munkálat­tétel ajánltatik. Illyennek nyilvániják a mű­értők a tiszadobi pontot, hol a folyó igen sűrű kanyargásai miatt szinte annyira meglomhul, hogy a fölül fekvő vidéket mindkét parton mocsárokká változtatta. Itt három nagyszerű vonal kisérteleti meg: a lök-, dada- és dobszederkényi folyó­­rövidítés és töltések. A két első, midőn a helyszínen a vizs­gálatokból kitűnt, hogy részint a part rendkívüli magassága, részint az a melletti térség több ezer élet tartó mélysége és posványossága majd fejlhetlenné teszi a czélba vett nagyobb­­szerű igazítást, végre kénytelen volt a központi választmány a Dob-Szederkény közti töltés és átvágás tervét elfogadni ,s ott megkísérteni az illetőkkel a felállított elvek alkalmazását. E czélból a központi választmány fölhívására Andrássy Gyula gróf a tiszadobi osztály elnöke augustus 24-dikére egybehívja azon társulat tagjait, kik is nagy számban teljha­talmú megbízatásukkal ellátva megjelennek. — A központi választmány és a tiszadobi osztály közös ülésében emlök gróf ő­amlsága előterjeszti az egész rendezési munkálatot minden csatolványaival ,s ezek közt fölolvastatja a garantiális szer­­ződvény javaslatát is,­s fölhívja a liszadobi osztály érdekelt birtokosait azok iránt lehető észrevételeiket akár ezen közös, akár kü­lön tartandó ülésekből a központi választmánynak előadni, hogy mivel még tettleges gyakorlatba-vétel által az egész fölállított rendszer ligáivá nincs, és­ a munkálkodott köz­ponti választmány teljes számban még együtt van, a netalán szükséges és kívánt módosításokat megtegye. Azonban a li­­szadobi osztály részletesen kihallgatván az egész eljárási rend­szer tervét egyhangúlag nyilvánutá,­ miszerint azok telje­sen kielégítők ,s azok elfogadására s alkalmazására öröm­mel kész, sőt a fölolvasott szerződvényben is teljesen meg­nyugszik , csak a garantirozó öszveg iránya iránt kívánt sa­­ját körében tanakodni. Hol is miután a főtiszt, egri káptalan lelkes képviselője L­év­a­y Sándor apát ’s a társulati osztály buzgó és erélyes elnöke Andrássy Gyula gróf az első 50, a másik 30 ezer pénz a forint biztosítás elvállalásával megkezdők az Aláírást, csakhamar vetélkedve aláíratott a kívánt öszveg; 39.000 ft sz. k. Debreczen városnak . Sem­­sey és Dessewffy gróf családoknak hagyatván biztosi­­­tandó öszvegü­l, miután kijelentették, hogy ebben része­sülni óhajtanak. Azóta Debreczen város 25, Semsey csa­lád 16, D­e­ss­e­w­ffy Emil gróf 5 ezeret irt alá’s így több biz­tosíttatott már, mint a megkívántaté öszveg. . Példában látta tehát ezáltal a központi választmány, mi­kép fölállitott elvei viszhangra találnak, ’s az illetők meg­nyugvását ’s kész elfogadását megnyerik. Ezért miután min­den, szükséges intézkedést a tiszadobi társulat választmányá­val együtt meglett, hogy a munka Tiszadobon minél előbb megindítassék,­ ’s érezvén az idő sebes haladását, hogy a minden oldalról lóduló várakozásoknak annál biztosabban megfelelhessen, két részre osztá magát. Egyike Polgárról Tiszafolyón lefelé , másika Tisza fölvidékére utazván, hogy az ottani társulatoknál idén még óhajtott munkálatokat a megállapított rendszer szerint rendezze ,’s elintézze. (Folyt. köv.) Ková­c­s Lajos, központi igazgató. letegyék TURÓCZRÓL. (Közgyűlésről t Tudósitás vége.)­­) Inség­­szülte aggodalmunk közepett egy félszázad katonaságnak szomszéd Bars megyéből hozzánk leendő áthelyezése tud­tunkra adatvan, miután ennek ellátására adózónk teljesen képtelen, megkérjük a helyi­ tanácsot, hogy vagy ezen be­szállásolással megyénket kímélje meg, vagy a katonaság hadi pénztár költségein megszerzendő termesztményekkel lát­tassák el, mit annál biztosabban reménylünk, mert szegény adózóink sorsán némi könnyebbülést kívánván eszközleni, a megyei csödöröket is eladtuk. 8) Gróf Széchenyi István fel­szólítása következtében, levéltárunkban találtató’s megyénk fekvését és nagyságát ábrázoló térképek közt az, melly leg­­pontosabbnak ítéltetnék, lemásoltatni ’s a tudós társaságnak átkű­ldetni rendeltetett. 9) Tolnának „Bába kalauzát“ szíve­sen fogadtuk, ’s azt, mivel magyar nyelven iratod, ’s igy a megyebeli bábák tartalmát nem értik , mennyire a helykörül­ményekhez alkalmazható lehetne­ ennek meghatározása te­kintetéből főorvosunkhoz utasítottak. 10) Beszterczebányai tartományi föbiztos hivatos leveléhez német csatolványok lé­vén mellékelve miután azok magyar ezreitek­ által szerkeszt-

Next