Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-01-14 / 524. szám
Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön,pént. és valam.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetüs hasábsoraért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Csütörtök Előfizethetni helyben« kiadóhivatalban, hatvanvitézal Horváth-házban 483 ik szán alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomban külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. • r ' ' - . ' . ./'» • I , ,, I » • • . • ' " M f H l ». V . f J ■ , a H Pest,januar 13án reggeli 10 órakor. E perezben veszszük cs. k. féherczeg JOZSEF nádorvispán halálának gyászos Ilinét. Sulyos betegsége, mellyel m. évi octoberben enyhíteni ’s aggasztó haladásában megakasztani sikerült, f. hó 7 kén újra megnehezedvén, napról napra veszedelmesebb jelenetek közt sietett, a sokat szenvedett test életerejének eloltásához, borongva sejté és rettegő már huzamosabb idő óta a haza a bús hirt, ’s most, midőn megérkezett, mégis váratlanul fogja az minden honfi szivét sújtani. El voltunk a fájdalmas megválásra készülve, ’s midőn megtörtént, kételkedünk, hogy valóban megtörtént. Mert vajmi nehéz egy immár szükséggé lett félszázados kedves megszokástól elválni, s annak örökre megszűntét gondolni. A történetírás tiszte leszen, , ha a nagyszerű veszteség fájdalma enyhülni fogott, gonddal kipuhatolni e honboldogitó élet minden mozgalmait, és kimutatni a jelen és jövő nemzedéknek, mit tett a zaj és csillogtatás nélkül a fejdelemnél a haza mellett, mint értette viszont a hazában a birodalomnak ollykor el elalvó tüzét éleszteni, és soha nem hülő hazafiságával táplálni; milly hűséggel őrködött a hon java és igazai mellett; milly elhatározott barátja’s előmozditója volt a valódi javításoknak, őszinte tisztelője minden józan szabadságnak, bölcs vezetője a törvényhozási munkálkodásoknak ’s a polgári igazgatásnak; milly szívesen csatlakozott a nemzetiség nagy ügyéhez, és annak diadalmához milly hathatósan járult! És ki fogja mindezt nyomozni a történetírás, mert egy nemzet hálás visszaemlékezése, és ötven éves fáradalmak szembeötlő sikerei, körnnyűtendik munkáját. Nem annyira egyes testek, létezésének minden nyilatkozásai tevéköt a haza jóltevőjévé; nap volt ö, melly mindenre, mié hazában hasznos, jó és szép született vagy keletkezni készült, melegítve sütött mindenkor. Az ő félszázada nemzetünk történetében lehunyt, de tetteinek nyomai, hivataloskodásának érdemei, enyészhetlenek. Legyen áldott neve és emlékezete, a mint áldott is leszen, valamig e hazát honfiak lakni fogják: magas erényt és valódi érdemet hálásan becsülni tudott! TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Előléptetések. Halálozás. A Tiszaugy további fejlődésében. (III. czikk. Megyék: Közgyűlés Turóczban és Csanádban. — Némelly észrevételek a B. P. Híradóban megjelent „Lobbanó gyapot" czimü czikk iránt. A pest-váczi vasútvonalon jan. 2kától 9keig utazott személyek száma. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Portugália. Hivatalos és magánhirdetések. fIKAGYARORSZ IQ én fIRDELY. A nagy magyar kir. udv. Kamara a legfelsőbb helyen ujanrendszeresitett kamraügyvédi állomásokra, és névszerint Csatádra Zakariás Gergelyt eddig lugosi ügyvéd-segédet; — Hontára Ottrubay Károlyt eddig lippai kamrabiztost és ügyvédet; — Békásra Boros Józsefet eddig temesi ügyvéd-segédet; — Bogsánba Moys Antalt krassómegyei főügyészt; — Szőreghre Horváth Antalt eddig ugyanilly tisztminőségben helyettesitve volt ügyvédet; — Pécskai praedialis kamraügyvéddé pedig az eddig hasonló lisztminőségben helyettesítve volt Perlaky Flóriánt; végre a lippai kamrabiztosi és ügyvédi megsresült állomásra Tokody Bertalant eddig nagyváradi helyettes ügyvédet, és ezen utolsónak helyére Hrabovszky János biharmesvei első alii*vészi neve/ip ki .... A nagy magyar kir. udv. kamara a szigeti k. sószárlló—hivatalnál megüresült mázsálói állomásra Kosztatzky Lajos ottani díjánokot; a Hradeken megüresült k. szemnézői állomásra pedig Komár Károly maluszinai szerkovácsot alkalmazta. A nagy magyar kir. udv. kamara a hradeki első elemi-iskola- tanitónak megüresült állomására Popischill Ferencz ottani második tanítót, ennek helyére pedig Piinfinger Ferenczet eddigi lubochnai tanítót érdemesité. — Azok, kik az imigy ürességbe jött luibochnai iskolatanitói állomást — mellyel 200 ft évi készpénzfizetés, 18 pozs. mérő rozs pénzértékben, 8 öl Tűzifa, 20 mázsa széna, 4 szekér szalma, 4 pft iskolai szerekre, természeti szállás, és 800 fl öl rétföld van öszvekötve — elnyerni szándékoznak, nyújtsák be eziránt 1847 évi febr. lökéig a hradeki k. konf. praefectoratushoz bizonyítványleveleikkel szabályszerüleg ellátott folyamodásikat. Ő felsége, Hakker Lőrincz izraelita vezetéknevének ,Vágora változtatását kegy. megengedni méltóztatott. A TISZAÜGY TOVÁBBI KIFEJLŐDÉSÉBEN. (III. czikk.) Miután a központi választmány a társulat pénzügyi és beligazgatási tárgyait rendezte, hátra volt még a Tiszavölgyszabályozás technikai rendszerére nézve állapodásra jutni és elhatározni azon műtani,elveket, mellyek szerint a Tiszavölgy rendezendő leszen. — És a központi választmány megbízatásinak ez volt legnehezebbike. Mert a sok jó szándék e téren is olly tervbőséget juttatott az érdekelt közönség ebbe ; annyi vérmes reményt és aggodalmakat kelesztő különböző vidékeken, hogy a nagy várakozások mindenesetre lehangolva fogják magukat érezni, látván, hogy a központi választmány tapasztalt férfiús elismert tekintély útmulatását követve a legegyszerűbb és legbiztosabb rendszert fogadá el, miután több vízmérnöki kapacitás kijelenté, hogy mindazon nagy tervek olly ábrándos javaslatok, mellyek a jó tudomány elveivel ’s a tapasztalat tanácsival egyenesen ellenkeznek.“ Néhány nap múlva a közönség kezében leend lombardvelenczei cs. kir. építési főigazgató ’s a vas korona rend vitéze Paleocapa Pétertől: „Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről.“ E munka tételeinek egyszeri és ellenállhatlanul meggyőző okszerűségével meglepte a központi választmányt; látta ez világosan, hogy föladata nagy, de egyesült akaratnak létesítésben nem nehéz; látta, mikép a Tiszavölgy rendezése körül helyes sorozatban fekszik a siker titka; tállá, hogy sokat markolva egyszerre, keveset fogna elérhetni s hogy sajátkép azt kell munkába venni először, a mi már érezett bajt orvosol ’s hagyni a jövendőnek, mit az intézhet el csak biztosan. Életben látta maga elött Colomb biztos tojását, mert midőn a művész felmutatá a kérdés utolsó elemeit, a megoldás egyszerűsége bámulattal hatotta meg a központi választmányt. Valóban meg is győződött a központi választmány, hogy az ügy philosophiai helyes felfogása óhat meg balfogásoktól inkább, mint technikai jártasság. Mert azonnal világos jön, hogy az elérendő czélok helyes sorozata határozza el a munkálatok rendszerét és sorát is. Balgaság lenne például rétöntözési munkálatokról gondolkozni, mig réteink folyvást víz alatt hevernek; hajózásról, mig a Tisza árvizei egész fensereket képeznek a Tiszavölgy rónáin; csatornákról, mig az anyafolyó szabadon kalandozik szerteszét. A kérdés tehát az volt: mi sajátkép a Tiszavölgy birtokosainak föérdeke? mi az első szükség? — Természetesen nem egyéb, mint azon roppant, 125 nszög mérföldnyi tér megmentése az árvizek rongálásaitól. Melly után érhető el ez? volt az egyszerű kérdés. Tán csupa átvágások által? nem, felel a tudomány. Vagy csupa csatornázás által? nem — letelte ismét a technika. — Töltések által ? bizonyosan, mert ez világkezdet óta máig a legbiztosabb védeszköz. — Tehát ne legyenek átvágásaink és csatornáink? Sőt inkább, csak helyes sorozatban. Első eznél a roppant ártér kiszárítása, ez pedig csak töltésekáltal történik legegyszerűbben, leghamarább és legolcsóbban. Töltéseknek az átvágások és csatornák mellett is készülni kell ,s azért a töltésezés a szabályozás alphája. — De ne véljék az erekeitek, hogy ezen elv egész makacs szigorral állíttatott volna föl bámnellyik tervező által; sőt a folyónak kijavilása , jól kívántatik, töltések és átvágá- | sok egyesült használatával ajánlatik. — És ez az, miben némi különbség létezik a Paleocapa Péter és néhai Vásárhelyi Pál tervei közt, kik mindketten átvágásokon és töltésezéseken javasolják kezdeni a szabályozás munkáját azon eltéréssel, hogy ez utolsó az átvágások sikerére helyezi a fősúlyt ’s ezért 101 átmetszést; az első pedig a töltésekre ’s ezért csak 15 átvágást ajánl; átengedve a többieknek megtételét akkorra, midőn a töltések közé korlátolt folyó erőteljesebb munkálkodásaiban biztosabb útmutatást adand az átvágások pontjaira nézve. Most a Tisza folyó minden korlát nélkül szerte kalandozván, a völgy rónáin szétterülésében erejét vezsi, mihelyest szabályos távolságú töltések közt fog folyni, az egybeszomlott folyónak munkálkodása azonnal erőteljesb és szabályosabb leend. A töltéseken futenyészni fognak a nagy kiterjedésű lápságok, ’s a mi mocsárok még maradnak, azoknak fekvési viszonyai a már szabályosabb folyóhoz önként kitűnnek és megkezdetnek a lecsapolási és szükséghez képest csatornázási munkálatok a dolgok természetes fejlődésében. Míg a töltések közé, szorított folyónak munkálkodása eredményeiről tapasztalati adatok nem vezérlik a vízmérnöki számításokat, minden elhamarkodott lecsapolási és csatornázási calculusok bizonytalanok és sok költségpazarlásba sodorhatnák az érdekelt birtokosokat ’s nehéz felelet terhével sújthatnák a központi választmányt. És ezért, ha ki kezébe veszi a fönérintett munkácskát 's hozzá gondolja még azt is, mennyire kell a központi választmánynak arra is figyelmezni, hogy a költségben részesülő tiszavölgyi birtokosok rögtön érezzék a lelt munkálatok áldásait ,s a társulat maga nyújtja kezeikbe az alapot, miből megsérülést követel, azonnal eligazodik a szabályozási rendszer megállapításának indokai felől. Ezek szerint a társulati ügy elméleti ágával tisztába jővén a központi választmány, azon ponthoz jutott el, hol azt telleg mozgásba kell hozni; előbb azonban gondosan kell kiválasztani a pontot, mellyen a nagygyűlés határozata szerint a legnagyobb baj lenne orvoslandó, hogy épen ott tétessék az első kísérlet is, hol a legnagyobb teherviselés iránt legnagyobb érdekeltség nyilatkozataik a központi választmány által fölállított elvek és feltételek elfogadásáról. Ezen főpontok kijelölése körül a technikai osztálytól vett útmutatást. — E szerint a Tisza folyó főbaja azon egyszerű kitérésnél van, melly Vásáros-Namériytól kezdve Csapnál éri el a legtávolabb csúcsát, hol a folyó rendszeres vonulatától egészen éjszaknak veszi folyását ’s egész mentiben leglassabb. Ezen pont vonta legelsőbben is a központi választmány figyelmét magára, de a műértők egyező nézete szerint e helyen a partviszonyok alig legyőzhető akadályai miatt gyökeres orvoslásról még most szó sem lehet, azért kénytelen volt a központi választmány más pontot kijelöltetni, hol nagyobbszerű munkálattétel ajánltatik. Illyennek nyilvániják a műértők a tiszadobi pontot, hol a folyó igen sűrű kanyargásai miatt szinte annyira meglomhul, hogy a fölül fekvő vidéket mindkét parton mocsárokká változtatta. Itt három nagyszerű vonal kisérteleti meg: a lök-, dada- és dobszederkényi folyórövidítés és töltések. A két első, midőn a helyszínen a vizsgálatokból kitűnt, hogy részint a part rendkívüli magassága, részint az a melletti térség több ezer élet tartó mélysége és posványossága majd fejlhetlenné teszi a czélba vett nagyobbszerű igazítást, végre kénytelen volt a központi választmány a Dob-Szederkény közti töltés és átvágás tervét elfogadni ,s ott megkísérteni az illetőkkel a felállított elvek alkalmazását. E czélból a központi választmány fölhívására Andrássy Gyula gróf a tiszadobi osztály elnöke augustus 24-dikére egybehívja azon társulat tagjait, kik is nagy számban teljhatalmú megbízatásukkal ellátva megjelennek. — A központi választmány és a tiszadobi osztály közös ülésében emlök gróf őamlsága előterjeszti az egész rendezési munkálatot minden csatolványaival ,s ezek közt fölolvastatja a garantiális szerződvény javaslatát is,s fölhívja a liszadobi osztály érdekelt birtokosait azok iránt lehető észrevételeiket akár ezen közös, akár külön tartandó ülésekből a központi választmánynak előadni, hogy mivel még tettleges gyakorlatba-vétel által az egész fölállított rendszer ligáivá nincs, és a munkálkodott központi választmány teljes számban még együtt van, a netalán szükséges és kívánt módosításokat megtegye. Azonban a liszadobi osztály részletesen kihallgatván az egész eljárási rendszer tervét egyhangúlag nyilvánutá, miszerint azok teljesen kielégítők ,s azok elfogadására s alkalmazására örömmel kész, sőt a fölolvasott szerződvényben is teljesen megnyugszik , csak a garantirozó öszveg iránya iránt kívánt saját körében tanakodni. Hol is miután a főtiszt, egri káptalan lelkes képviselője Lévay Sándor apát ’s a társulati osztály buzgó és erélyes elnöke Andrássy Gyula gróf az első 50, a másik 30 ezer pénz a forint biztosítás elvállalásával megkezdők az Aláírást, csakhamar vetélkedve aláíratott a kívánt öszveg; 39.000 ft sz. k. Debreczen városnak . Semsey és Dessewffy gróf családoknak hagyatván biztositandó öszvegül, miután kijelentették, hogy ebben részesülni óhajtanak. Azóta Debreczen város 25, Semsey család 16, Dessewffy Emil gróf 5 ezeret irt alá’s így több biztosíttatott már, mint a megkívántaté öszveg. . Példában látta tehát ezáltal a központi választmány, mikép fölállitott elvei viszhangra találnak, ’s az illetők megnyugvását ’s kész elfogadását megnyerik. Ezért miután minden, szükséges intézkedést a tiszadobi társulat választmányával együtt meglett, hogy a munka Tiszadobon minél előbb megindítassék, ’s érezvén az idő sebes haladását, hogy a minden oldalról lóduló várakozásoknak annál biztosabban megfelelhessen, két részre osztá magát. Egyike Polgárról Tiszafolyón lefelé , másika Tisza fölvidékére utazván, hogy az ottani társulatoknál idén még óhajtott munkálatokat a megállapított rendszer szerint rendezze ,’s elintézze. (Folyt. köv.) Kovács Lajos, központi igazgató. letegyék TURÓCZRÓL. (Közgyűlésről t Tudósitás vége.)) Inségszülte aggodalmunk közepett egy félszázad katonaságnak szomszéd Bars megyéből hozzánk leendő áthelyezése tudtunkra adatvan, miután ennek ellátására adózónk teljesen képtelen, megkérjük a helyi tanácsot, hogy vagy ezen beszállásolással megyénket kímélje meg, vagy a katonaság hadi pénztár költségein megszerzendő termesztményekkel láttassák el, mit annál biztosabban reménylünk, mert szegény adózóink sorsán némi könnyebbülést kívánván eszközleni, a megyei csödöröket is eladtuk. 8) Gróf Széchenyi István felszólítása következtében, levéltárunkban találtató’s megyénk fekvését és nagyságát ábrázoló térképek közt az, melly legpontosabbnak ítéltetnék, lemásoltatni ’s a tudós társaságnak átkűldetni rendeltetett. 9) Tolnának „Bába kalauzát“ szívesen fogadtuk, ’s azt, mivel magyar nyelven iratod, ’s igy a megyebeli bábák tartalmát nem értik , mennyire a helykörülményekhez alkalmazható lehetne ennek meghatározása tekintetéből főorvosunkhoz utasítottak. 10) Beszterczebányai tartományi föbiztos hivatos leveléhez német csatolványok lévén mellékelve miután azok magyar ezreitek által szerkeszt-