Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-04-20 / 578. szám
Kedden 57. Április 20.1847. BUDAPESTI HÍRADÓ. eidfisat hatni helyben a iatóhivatalban, hatvani útvozal Horváth-házban 4831. Szám alatt földszint ét minden királyi postahivalnál . Az mntilii birodalomba külföldre menendő példányokat csak a bécsi etallarl p.i lakosainál rendeztethetünk meg. Ezen lapok minden héten négyszer, n. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft. borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbclus hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik SK MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. ő cs. k. ap. Fölsége Gáger Mihályt magy. kir. udvari kanczellarial fogalmazó gyakornokot tisztib. fogalmazóvá kinevezni legkegy. méltóztatott. Ö cs.k. ap. Fölsége dr. Schedel Ferencz magyar tudós társasági titoknok vezetéknevének ,Toldy-ra átváltoztatását megengedni méltóztatott. A pesti elsőbirósági váltótörvényszéknél megüresült kiadói helyre Nedeczky Flórián kiadói segéd alkalmaztatott. Az erdélyországi kir. tartományi bányaszéknél megüresült kamrai ülynökségre Angyal György, ottani első titoknak jön érdemesítve. Örömmel jelentjük, hogy lapunk 572dik számában említett é s Bécsben a magyarországi inségeskedők számára meginditott magán-segélyhezi adakozások még folyvást tartanak. Legközelebbia Batthányi Fülöp ő fömllga, ki már előbb a B. P. Híradó szerkesztőségének utján kegyes vola az árvás inségeskedőknek 200 ftot pgőben juttatni, most ismét 2800 ft pgőt adakozott a fentebb érintett magánsegély sommájának öregbítésére. A TISZA VÖLGYI TÁRSULAT Illdik NAGYGYŰLÉSÉNEK KÜLÖNÖS TÁRGYALÁSAI. Mart. 21 én : I) Torontál képviselői jelenték küldőiknek azon utasítását, miszerint tudakozzák meg eleve a társulat nagygyűlésétől: vájjon az a társulati eszme értelmezését oda is kiterjeszti-e, miszerint tekintetbe nem vétetvén Torontál megyének a társulat keletkezte előtt tett töltés-munkálatai, miben a többi társulat természetesen részt nem vett, Torontál fogna-e kényszeríttetni a többi társulat költségeiben részt venni, mert küldőiktől egyenesen oda utasíttattak, hogy kijelentsék, miszerint ama társulat, kész ugyan a társulati kormányzás közköltsége, a többivel aránylag hordozni, de saját körében leendő szabályozási munkák költségit sem a többiekkel megosztani, sem a másokéban részt venni nem akar. Mire határoztatott: mivel jelenleg minden társulat é s így Torontál is saját körében munkálván, költségeit önmaga fizeti, a felvetett kérdés végképeni eldöntetése pedig a törvényes biró elitélése alá tartozván , a nagygyűlés valamint ebben semmi aggodalmát nem látja a torontáli társulatnak, úgy ezen kérdést határozólag nem döntheti el. ( 2) A szatmári társulat képviselője előterjesztő küldőinek azon utasítását, miszerint azon társulat vizirendezésének sikerét nagyobbszeri átvágásokban keresvén, töltésrendszer alkalmazásától annyira nem vár semmi jótékonyságot, hogy a keblében már fenálló töltéseket is közelebbről lerontatni határozó. Ennélfogva a társulat által a terv bírálására meghívott külföldi tekintély műtani nézeteiben egyáltalában megnyugodni nem tud, mire nézve kívánja, hogy a szabályozási tervek, legalább egy évig, közmegvitatásnak nyitva tartassanak, mielőtt azok iránt határozó állapodás történik, é s igy terjesztessenek föl ő felségének k. k. helybenhagyása alá. Továbbá megemlíti azon kivonatát, miszerint Lamm Jakab mérnök tervezete a Szamos, Kraszna és Tisza egy részének az Ér völgyén való levezetése iránt vétessék vizsgálat alá, mert az általa képviselt társulatot egyedül ezen terv létesítése mentheti meg maradandókig az árvizek rongálásától. Végre tiltakozólag szólal fel a Szabolcs alvidékén Tiszadobon történt töktésmunkák ellen, mellyek a felsővidékre, következőleg a szatmári társulatra,nézve azért hatnak kártékonyan, mivel ott a vizek megszorulván, fentartatnak. Kijelenti végre, hogy, ha ezen kivonati nem teljesittetnek, a társulattól visszavonulni kénytelen. Ezekre egyhangúlag határoztatott: „A társulat ügyeinek kifejtését egyes vidék félszeg nézete meg nem akaszthatván, valamint a tiszavölgyi társulat saját akaratán kívül egyik vidéki társulatot sem akarja munkálatra kényszeríteni, azon esetet kivéve, ha általa más társulat károsodást szenvedne, melly esetben a fenálló törvények igen világos rendeleteiben lel elegendő támaszt a vonakodókat kellő közremunkálásra törvényes uton kényszeríteni.“ ( 3) Olvastatok a nm. helytartó tanácsnak gr. Széchenyi István , amaga mint közlekedési elnökhöz irt levele a tiszaszabályozási terveknek Paleocapa Péter által kifejtett ’s munkájában előadott elvek szerinti kegy. helybenhagyatása ’s megerösittetése iránt: „mire a tervek felsőbb helybenhagyatása hálával fogadtatván, az abban foglalt szabályozási elvek részletes alkalmazása ’s annak megfelelő részletes tervek elkészíttetése a központi választmánynak meghagyatott.“ Mart. 22kiadik ülésben. 4) Olvastatok a központi igazgató tudósítása a debreczeni nagygyűlés óta történtekről, mint az már ezen ’s minden hírlapban is közhírré tétetett. — Ez tudomásul vétetvén 5 Széchenyi István gr. ő amlga terjedelmesbben előadván a társulat magasb hivatását ’s a szabályozási tervek iránti nézetek hiányosságit, uj buzgalomra, együttartásra ’s közremunkálásra figyelmezteté a társulatot, egyszersmind tudósitá, hogy ő felségénél az ezen ’s következő évre megkívántaté kölcsön iránt megtevő kérelmét, biztosíthatja a társulatot, miszerint számára egy millió pengő forint kölcsön megadatott. Ajánlja azonban a társulatnak, hogy olly módokról intézkedjék, minél fogva jövendőre saját erején képes legyen a kölcsön megszerzésre nézve sikeres lépéseket tenni bármelly időben. Figyelmeztető egyszersmind azon körülményekre, hogy noha ezen kölcsönről ő felsége nevében biztosíthatja a társulatot, annak feltételei t. i. biztosítékai s a kifizetés ideje iránt azonban a társulat részéről kell az egyezvénynek megköttetni ’s ez még további intézkedésre vár. ,() amlg a buzdításai, mint mindig, élénk viszhangra találván, a megszerzett kölcsön tekintetében tett hathatós és sikeres közbenjárásáért őnmagának hálás köszönet szavaztatott.1963 Szóba hozatván a főmérnöki állomás betöltése iránti állandó intézkedés , miután a debreczeni nagygyűlés határozata szerint a tiszavölgy-rendezés műtani vezetőjét a központi választmány nevezi ki, a nagygyűlés ennek elhatározásába nem bocsátkozik, hanem meghagyatik a központi választmánynak , hogy ezen tárgyat közelebb ülésében tanácskozás alá vévén, az iránti végzéséről adjon a nagygyűlésnek tudósítást. ( 7) Olvastatott a társulati pénzügyekről szóló tudósítás, valamint az egyes társulatok körében kifejtett számadási eredmények egybehasonlítása. Minek folytában a beregi társulat képviselője előadó küldőjének abeli kivonatát, miszerint a vidéki társulatok körében hivataloskodó tisztviselők fizetései máskép rendeztessenek ,s a munka eredményétől tétessenek függővé, nehogy a szabályozási és kezelési költségek közt ittott tapasztalt aránytalanság is lehető legyen. „Mivel azonban a központi igazgató felvilágosításai szerint a beadott vidéki számadások nem annyira részletesek, hogy azokból biztosi összehasonlítást lehetett volna készíteni, de továbbá a munka első kezdeténél ittott természetes okokból több nehézség támadván, az eddig történtekből biztos következtetést a fenálló fizetési rendszer hiányosságára nem vonhatni , ez okból az eddigi munkaszak és annak eredményei puszta tudomásul vétetvén, a központi választmány figyelmeztetik, hogy a költség külön rovatainak arányára nézve szigorúan ügyeljen fel ,s a kifejlendő körülményekhez képest ollyformán intézkedjék, hogy ezentulra az aránytalanság szüntessék meg, ’s minél kedvezőbb eredmények éressenek el. (J.) IMeryék, KOMÁROMBÓL , aprilhó I5én. Folyó évi másodikfévnegyedes közgyűlésünket főispán ő nmga közbirodalomszülte éljenek közt nyilván meg, beszédében kérdést ten, váljon a múlt negyedes közgyűlésből a közelgő tisztújítás következtében a nemesek öszveírására kinevezett küldöttségek ebeli tisztjükben eljártak-e ? És ha igen, nyújtsák be arról a jelentéseiket , hogy ő is, azoknak gyűlésileg leendő meghitelesitésök után, törvényes kötelességének eleget teendő, főispáni jogához ragaszkodva a tisztujitásra határnapot tűzhessen. — Melly előadása után ő amagának, a négy járásbeli küldöttségek a nemesek öszveirását beadván, ’s ellenök semmi kifogás nem tétetvén azok gyülésileg meghitelesítettek, excilja pedig a tisztujitási határnapot f. hó 27ére tűzte ki. — Rend. lev. -------------BUDAPESTI HIRHARANG. Szép meleg esők járnak, ’s e szerint nagy termékenységet várhatunk, és gazdag növényzetet, mellynek több örvendetes jele már is mutatkozik; igy például a divatos urak haja és szakálla olly mesés hoszszuságig növekszik, hogy legfölebb csak adósságaik jegyzéke által haladtatik meg; az ismeretlen drámaírók termékenysége még a tengeri nyulakét is túlhaladja; uj eszme annyi és olly gyorsan terem , hogy épen nem csodálhatni, ha aztán többnyire nyersen vagy sületlenül tálaltatnak a nyilvánosság asztalára; szóval, mindenütt csak termékenységet látunk, az angol királynétól egészen az üstökös csillagokig, mellyek száma legújabban szinte növekedett, ’s ha a gabona-uzsorások szomorú ábrázata nem tettetésen alapszik, úgy bizonyára megérjük ez évben, hogy minden élelmiszerek ára lesz álland, és a pékek vagy nagyobb zsemlyéket sütendnek, vagy legalább nagyobb házakat fognak építeni. — Többször mondatott már és pedig több lapban, hogy a fővárosi polgárság közt idegen szellem uralkodik, ’s különösen a választópolgárság szelleme igen magyartalan ; ezen vád legújabban ismét fényesen czáfoltatott meg, mert bizonyos tárgyban, melly jelenleg vitatási szőnyegen forog ’s egyszersmind általános beszédanyagul szolgál, ’s mellyet annálfogva megneveznünk nem is szükséges, olly példás egyenetlenséget mutatott, mintha csupa tiszta tősgyökeres magyarokból állana. A magyar szellem ezen örvendetes terjedését az is tanúsítja, hogy nem rég hirdetést olvastunk, mellyben egy kitűnő német család két kisasszonyt nevelésbe venni ajánlkozik, azon megjegyzéssel, miszerint az egész család kizárólag csak francziául szokott beszélni. Íme tehát, német polgártársak ugyancsak magyarosodnak, miután eddig csak a magyar szerette leginkább idegennel fölcserélni anyanyelvét. — E napokban a budapesti mészárosezék figyelmeztetők az illető ügyviselő segéde által, hogy bizonyos helységben, nem messze Pesttől, ökrök árverése van hirdetve, hova tehát megbízottat kellene küldeni; ámde azon örvendetes rá-TARTALOM. Magyarország T ést Erdély.Kinevezés. Előléptetések. Névváltoztatás. Segélyezések folytatása a magyarországi inségeskedők részére. — A tiszavölgyi társulat nagygyűlése. Megyék: Közgyűlés Komáromban. Budapesti hirharang. Magyar nemzeti museum tárgyában (Vége.) Felszólítás a kir. magyar természettudományi társulat részéről. A magyar középponti vasút pest-váczi vonalon múlt héten utazottak száma. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Portugália. Olaszország. Poroszország Oláhország. Legújabb. Hivatalos és magánhirdetések Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Duna-vizállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. A magyar nyelv rendszere. Közrebocsátá a magyar tudós társaság. Budán a magy. kir. egyetem betűivel 1846. (Folytatás.) Irodalom és Tudomány. A MAGYAR NYELV RENDSZERE. Közrebocsitáa m. tudós társaság. — Budán a m. kir. egyetem betűiveL MDCCCXLVI. (Folytatása.) A 151k §ban a szóalkotás átalános elveiről tétetvén szó, miután a képzőkre nézve a szók eredetének nyomozása szükségesnek állittatik, a közös szókra nézve felállított elvek közt b) alatt (38. I.) az mondatik, hogy „minden szó, mellynek a magyar nyelvben gyöke és családja, azaz: ugyanazon gyökből származott rokonai vannak, eredeti magyar szónak tekintendő.“ Ámde a vers, és vándornak vannak nyelvünkben ugyanazon gyökből származott rokonai, amannak a verseny, versengés, altercatio, contentio, melly alak (vrs) az egyszerűbb v-r, f-r, p-r, b-r (1. verto, áttévem. örvény 1. vortex, vorago a vertendo, rotando dicta, orv collare caninum, forog, pörög , boróka, bors, borsó, lat. piper, ném. pfeffer, a volvendo, rotando, vagy forma rotunda dictum ’sat.) gyökerek messze terjedő családjához tartozik , benne, mint a borsban az s kifejlett jelentéstelen hang lévén, jelentése pedig altercatio , ab alternative (egyikről másikra visszafordulva) certando , qualis concertation erat inter actorem et reum , quando non perpetua oratione , sed intercisis iurgiis se seruvtuo impetebant“ mondja Calepinus, Diet. Tom. 1. f. 90; imennek a vám, vectigal , a vedendo (vámpénz, pedagium, Reisegeld von reisen, ab eundo, redeundo) , az m felcseréltetvén n-nel (mint régi iratokban me vet áll nevet helyett) vén ab eundo, procedendo indiebus, in aetate , lat. venio, ad vena, m. vendég (jövevény) ném. wandern, wanderer, m. vándor. Mégis úgy tartom én, a vándor idegen származású, a vers (lat. versus a vertendo dictus mondja Calepin) az academia által is annak tartatik (38. 1. a) alatt. Az érintett szabály megfordítva imigy hangzanék: minden szó , mellynek a magyar nyelvben gyöke és családja , azaz: ugyanazon gyökből származott rokonai nincsenek, idegen származású szónak tekintendő. Alkalmazzuk e szabályt is némelly szókra. A fagyú, vagy faggyú néma fagy (sziget) igétől ered, hanem, mint fenebb mondók, a Gesenius által fejtegetett fad (fadju) ném. tett gyökérhez csatlakozik. A malé nem máló, málló, a mi elmállik (I. 41. 1.) hanem rokon a lat. mollis, heber malat, m. maláta vagy moláta , gör. fzttáu, ném. mild ’sat. szókkal, miszerint jelentése : puha, lágy. A kagyló (csiga) és kagyuja Schraubenmutter a cochlea, ném. Kachel Kalk 1. calculus calx XuAxas, héber halak ’stb. szókhoz sorolandók , mellyekben akgy 1, kehi, kik, kix betűk alatt. Gesenius szerint eredetileg a simaság (glaber, laevis) fogalma van, de nyelvünkben a k ágyula vagy k ágyiló am. csiga (gép). A pej-nek is aligha van nyelvünkben rokona,’s a lat. bajus, fr. bai,baie, bayard, pl. baio, sp. vago szókkal látszik egy eredetünek, ’s mint a m. pej szin, úgy a lat. bajus, sive badius color in equis (mint Calepinus mondja) inprimis laudatur, szinte mint a fr. bais. Mégis azt hiszem én, hogy a faggyú, málé, maláta, kagyló, kagyula és pej eredeti magyar szóknak tekintendők. „Úgy lett— mondatik 41.1. —a személy ragozott fő melléknévből fejes fej főnév, mint a karé, taré gané,karé, taré, gané személyragozva karaja, taraja, ganaja szókból rövidítve a karaj, taraj ganaj. Hogy a csáté, csádé, máté 'stb . meg a karé, taré, gané szókban a) az é a részesülő képzője volna b) ’s hogy a fej, és karaj, taraj, ganaj rövidítve lettek volna a feje, karaja, taraja , ganaj a személyragozott szókból, ezt a szók képződéséről szerzett bármi felületes ismeret mellett hinni, teljes lehetetlen. Mondok , hogy szóelemzésnél a hangzók átalán véve tekintetbe sem jönek , mert például , hogy a fő szóban, mint legitt meglátandjuk, a magasság eredeti fogalma (notio altitudinis) fejeztetik ki, arra az e vagy ö-nek épen úgy nincs semmi befolyása, mint az n-nak a fa , arbor lignum, szóban , melly a fő-vel egy eredetű "s jelentésű, az említett fogalom egyedül az /mássalhangzóhoz lévén kötve, mire nézve akár fe (mint a bécsi és müncheni Codexekben iratik ,s ma is hallható a hetfe (hétfő) szóban Dunántúl) akár a nyelvszokás által divatos fő, akár végre kifejlett j-vel fel mondassék, az a szó értelmén nem változtat semmit. A j betű gyakran kifejlik nyelvünkben a szó elején, közepén és végén. így lett a férj a vir-ból,a száj az eredetibb sza-ból (a bécsi és müncheni Codexekben igy iratik) jég, az eredetibb ég vagy eg-böl; nyáj anö-i, nevel, nő (nevelő szaporító p. o. femina, fenus feo, vagy Erzieherin) nyá-ni, herausziehen , nya, megfordítva any (anya, sajátlag nevelő, szaporitó) a ny (h*ány wieviel?) ny i (mennyi, minyi, wie viel?) gyökerekből; végre sajtó, a satuból. "S épen illy kifejlett jelentéstelen (nem képző) betű, (mint 42d. 1. mondatik) a j, a fej, karaj, taréj vagy taraj, ganéj vagy ganaj, szomj (nem szórni) g érj, borju'stb. szókban is. Hogyan fejlődtek a legegyszerűbb gyökérből a több betűs szók, annak némi ismertetésére az érintett fe vagy fej elemzését választjuk. A fe vagy fe összesorolandó a fa (a Nyelvtudományi pályamunkák 2d. köt. Nagy szerint takele nyelven Afrikában is) arbor, lignum, 's ném. auf (af) előszócskával, melly régi német iratokban up alakban (up dem Schalken auf dem Haupte) fordul elő, 's rokon az oben, über szócskákkal. Az up alak elül lehelettel toldatván, lett gör. »*■•n, m. kupolyag, ném. Haupt, a lehelet megkeményedvén ném. Kopf, magy. koponya, 1. caput, gör. és m. kúp megfordítva, 's p átmenvén f-re , fok (promontorium) héber-geba collis, ném. Giebel, Gipfel, vagy a lehelet átmenvén sziszegőre (mint ebben hörpöl, szörböl, gör. **■*, lat. serpo) lat. super, superbus, m. csap, csap, n. Ziepfel, Zapfe 'sat.'sat., mellyekben a magasság (altitudo, summitas , vertex) fogalma van , miszerint fa arbor , eredetileg a magasságról nevezteték , szinte, mint a ném. Baum (Born, Boom) lat. pomus (l. Gesenius Lex. man. 133, I. Bum alatt) 's ezért mondatik a Baum-tól sich bäumen, ágaskodni (mint ez is az ág ramus, hogy felemelkedik, nem. Hügel, Hag luens, ecclesia, templum in monte