Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-10-19 / 681. szám

270 adat van, ennek ellenmondóit, és magát végkép visszahúzni kívánta. Úgy D. A. is a követté-választásra minden igényeiről nagy szerénységgel lemondott. De egyiknek pártja sem fo­gadta ezt el. Lön tehát nagy készület mindkét párt részéről, mert hiszen ki ne tudná, hogy az illy követválasztás elő­­csatája a csakhamar kifejlő tisztválasztásnak. — D. E. végre az ellenzéki pártot is felszólította segélyre , sőt Lozson ta­­nácskozmányában is megjelent az ellenzéknek, ez pedig a megkért leányként huzakodva, és D. E.-től a mennyasszonyi ajándékot követőive mohón kapott az alkalmon , hogy párt­jának olly sok fel- és elhasznált erő után diadalt szerezhes­sen. Megtette tehát mindkét párt ügyében, mit csak tehetett, mig végre tegnapelőtt Sopronyban hire terjed, hogy gróf Szé­chenyi István a vasúton megérkezett, és követte elválaszta­­tását óhajtja. Az első hir tüszint Rábaközbe küldetett D. E. pártjához, de ezek erről mit sem akartak hallani, sőt cselt gyanítottak.­­A másik párt nemessége az uj tervet vezetői­től, kik azt hazafiuilag felkarolták, csak tegnap útközben Sopronytól két óra járatra tudta meg, hol Paál János sze­mélyesen leköszönvén a derék grófnak elválasztatását aján­lotta. És voltak sokan, kik ebben megegyeztek volna; de végre győzött a több napon át használt inditóok, „olly kö­vet kell nekünk, ki közölünk való, és tudja, mi baja és szük­sége a nemességnek“ és olly zavar támadott, hogy ha a ve­zetők ismét Paált ki nem tűzik, a pártnak nagyobb része részint vissza, részint a másik párthoz megyen át.­­ Beér­kezvén tegnap délután mindkét párt a székvárosba, nagy­­tekintetű férfiak közbenjárására sikerült D. E. pártjának ve­zéreit rábírni, hogy D. A. főbíró ma reggel P. J.-al együtt mondjanak ellen a főméltóságu örökös főispán előtt elválasz­­tatásuknak, és igy bizton lehetett reményleni, hogy a ne­messég többeknek, de legfőkép az országoshirü N. P. J.biró urnák közbenjárására a hazafi grófot választandja; mert hi­­­szen első gondja volt az egész megyei nemességnek az általa bálványozott N. P., kit számos levelei által kínált meg a kö­vetséggel , és kit bár elválasztásának mindig határozottan ellenmondott, szeretetének és ragaszkodásának jeléül leg­alább egyértelemmel kikiáltani vágyott. — Paál János sza­vát megtartotta; mind tegnap estve, mind ma a tanyákon le­­lépését maga jelentette ki, és pártjának ez által sokat ártott, és sok népet vesztett. — D. E. pártjánál a lelépés, a mint hallatszik, magának a pártnak ellenszegülése miatt elma­radt, és ez által a másik párt is, hogy végkép el ne oszol­jék, előbbi jelöltjének akarata ellen erőszakos felkarolására kényszerittetett. Fájdalommal kell megvallani, hogy voltak olly egyének, kik a derék gróf ellen az adóval izgattak, midőn „Többen“ ur *) mindenütt azt hirdette, hogy gróf Széchenyi 400 millió német adósságot akar a nemesség nyakába csapni. És ez szülte azon nagy ellenszenvet, hogy a nemesség az általa bálványozott N. P.ról meg­tudván azt, hogy ő a lelkes grófot fogja a rendeknek nyilván ajánlani, inkább első szándékával N.P. kikiáltatásával is felhagyott. — Tényeket adtunk elő, véleményünkkel sen­kit sújtani nem bátorkodtunk, vessen kiki számot önmagá­val, és ítéljen az egész haza! de hogy fáj az igazi hazafinak, ha már egy gróf Széchenyi Istvánnak roppant érdemei sem találnak kellő méltánylást, hogy kipótolhatlan veszteség nél­külözni a jelest azon táblánál, mellynek­­ dísze és éke lett volna, hol a száz meg száz nehézségeken mindeddig és min­denkor hazafi kitüréssel diadalmaskodó leginkább biztosit­­hatá a sikert, melly igénytelen szó alatt hazánk boldogsága rejlik, ezt elhallgatnunk lehetetlen. Senki se okozza Soprony­­megye derék nemességét, sőt tisztelje aberratiója mellett azon erős jellemet, hogy a­mit egyszer szívében ápol, a mellett állhatatosan megmarad, mert erős szívben és lélekben, és 24 óra alatt változtatni szándékát vajmi nehéz. Egyébiránt a választás legszebb renddel történt a megyeház előtt deszkákkal kerített téren. A két párt tömege zeneszó és zászlók hordása mellett tisztelte meg a herczeg örökös főis­pánt, azután pedig a főispáni helytartót, mindegyikét a maga lakásán, és azokat lelkes éljenekkel üdvözölte. A követvá­lasztó közgyűlés 9 órakor kezdődött; gróf Széchenyi István eleinte mindjárt a herczeg főispánnal tett jelentése szerint visszalépett. 9 órakor mindennek vége volt, csak a sajnos érzésnek nem! T­á­­­r­a­y. TOLNÁBÓL, Szegszárd, oct. 12. Folyó October hó 12ke vala azon nap, melly alkotmányos intézeteinknél fogva egyike volt politikai életünk legfontosabb és leginkább mesz­­szire ható pillanatainak, mert a győzelem, melly Tolna me­gyében e napon egyenesen a conservativ ügy érdekében ki­­vívatott, a múltra nézve hosszabb fáradozások gyümölcse, a jövőt tekintve kedves remények valósulásának — hinni aka­rom — biztos záloga volt. — A követválasztás előzményeire tekintve, hogy ezek semmi pártdühöngés színét magokra nem ölték, arról Tolna rendeinek lojalítása, ’s rendszeretete biz­tosan kezeskedett; a választást megelőzött utolsó napokban P. M. múlt országgyűlési volt követ, mint hírlik, a pesti kö­zépponti ellenzéki választmány megbízásából Tolnamegyében tetemes pénzöszveggel megjelenvén, gr. B. L. pedig mint ugyanezen választmány elnöke több tolnamegyeieket levél által megkeresvén, ellenzéki elvek és érdekek melletti felke­lést létrehozni törekedtek, azonban jobb ügyre szánhatott törekvéseik a megyebeli választóknak a conservativ elvek­­hezi szilárd ’s elhatározott ragaszkodások által meghiúsulván, maga P. M. is innen Baranyába eltávozott. A választási nap előtti estvén a megyei köznemesség mintegy 1000. számban nemzeti zászlókkal székhelyükre beérkezvén sem ez sem más nap bármi nemű kicsapongásokkal ez alkotmányos ünnepet le nem alacsonyitá. A választás alkalmával a Bezerédy ne­vet néha hangoztató egynéhány egyén , hallgatni nem akarásuk által, egy ideig a többség kimondhatását hát­ráltatni iparkodott, azonban ezeknek is hallgatásra bi­rása végre siker­ülvén, Tolna megye­ intelligentiá­­jának roppant többsége, valamint a mint­egy 1000. számmal megjelent köznemesség csaknem vélemény egységgel Forster Károly tiszti főügyészt és Gaál Eduárd táblabiró conservativ jelöl­teket országgyűlési követekül elválasztá.­­ Ez után az utasítás-készítéssel megbízott választmány egészen conserva­tiv szellemben készült munkálata vétetvén fel, az szinte egy pár ellenszót kivéve, közértelemmel elfogadtatott, annak kü­lönösen azon pontjainál, mellyekben István cs. kir. főherczeg ő fenségének a legdicsőségesebb módon nádorrá választása, a minden remények szerint egyenesen a nemzet köz­hajtásai­­val találkozandó királyi előadásoknak mindenek előtt tárgya­lás alá vétele, és a jelen kormánynak bizodalom-szavazás kí­vántatik , a közlelkesedés sokszorosan kitörő „helyes — ’s éljenek“ben tetőpontra emelkedvén. ’S midőn a conservativ érdeknek illy nevezetes diadaláról egyéb elvbarátinkat e la­pok által értesítni kívántam , nem hagyhatom említetlenül, mikép B. J. t.biránk a roppant csaknem egyértelmű több­ségnek magát ellenszegezvén, még akkor is , midőn az utasítási munkálat elfogadása iránti végzés már kimondatott, egyes javaslatait némi erőtetési modorban a roppant több­ségre valóban nem követendő illegalitással rákényszeritni törekedett, azonban ezen megkisérlett erőtetési téren még saját elvbaráti által is elhagyatván, magát egyes egyedül maradva látni volt kénytelen. — Meghiúsulván ekkér az el­nök főispánnak a különböző vélemény nyilatkozata szabad­ságának még az ellenzéki szónokok által is méltányolva el­ismert példás fentartása, és a tanácskozóknak bár végkép kimeritni megkisérlett de magát bármi botrány előidézésére kimerítetni nem engedő mérsékeltsége és türelme által min­den ellentörekvés , midőn a mélt. elnök által czáfoló beszé­dében megemlitetett, mikép úgy hiszi , hogy Tolna megyét egyenesen conservativ megyének mondhatni, a rop­pant helyeslő lelkesedés újólag is kitört. — Be­végezvén ekkép választási és utasítási teendőinket , miután még azt megjegyezni kívántam , hogy az elnök főispánnak azon jelentése , mikép a megyének Pécsett tisztelkedő kül­döttsége a’ fenséges királyi helytartó által kitűnő kegyes­séggel fogadtatni volt szerencsés, kitörő örömmel fogadtat­ván , a mélt. főispánnak mint a küldöttség elnökének azon alkalommal mondott igen jeles beszéde több száz példányban kinyomatni rendeltetett. — Pestmegyének pedig ő cs. kir. fenségének October 16án főispáni székfoglalására meghivó,’s örömmel vett levele következtében, a mélt. elnök által a me­gyei rendek közmegnyugvására egy az ünnepély méltóságá­hoz, és Tolnamegye e feletti öröméhez mért fényes küldött­­­ség neveztetett a megye legforróbb hódolatát ’s házafiai kü­lönös ragaszkodását ő fenségének megviendő, ennek vezér­letére elnök főispán ura rendek által megkérdvén.­­ Jónak láttam egyébkint az utasítási némelly pontokat itt kivonat­ban kiemelni. — Főelvül a haladás tűzetik ki, — melly ha­ladási téren a kormánynyal találkozván , ennek bizodalom szavaztassák ; — a minden remény szerint a nemzet köz­kívánataival találkozandó királyi előadások mindenek előtt tárgyaltassanak; — a verificatio a törvényes szokás szerint történjék; — István cs.kir. főherczeg ő fensége a legdicsőbb módon nádorrá választassák; — a részek visszakapcsolása sikeresittessék; — országház az országgyűléseknek ott tart­­hatása végett Pesten építtessék; — a nemzetiség mindenkép pártoltassék; — egy országgyűlési hírlap létrejötte eszközöl­tessék ; — büntetőtörvény állandó törvényszékek behozata­lával alkottassák; — a népnevelés, a hatóságok befolyásával, minél szélesebb alapra kiterjesztessék; — katonai élelmezési és szállásolási rendszer hoztassék be; — a vélemény nyil­­vánításának szabadsága országgyűlésén szintúgy mint a me­gyékben biztosittassék; — a királyi városok rendeztessenek ’s szavazattal elláttassanak; — politikai jogok azokra , kikben vagyon és ezzel egyesült értelmességi biztosíték létezik, ki­terjesztessenek ; — az úrbéri viszonyokból békés kibontako­zás elősegíttessék; — hitelintézetek állíttassanak; — az ősi­­ség nyomasztó viszonyai megszüntessenek ; — az ország közszükségei tekintetéből, alkotmányos biztosítékok mellett, az ebbeli teher közös voltának elve szerint országos pénztár alakittassék; — a vámok megszüntetéséhez , felsége által kötendő feltételek a megyének azonnal megküldessenek, egyébként is a kereskedési bank, fiumei kikötő, vasutak, Louise-ot megváltása ’stb. által emeltessék; — a káptalanok szavazata méltányosan elintéztessék; — a kir. kincstár köve­telése megtérütlessék; — az országgyűlési költségeket a nemes­ség viselje; — Ludovicea, ipartanoda, ’s több nemű országos intézetekre a költségek megajánltassanak ; — a táblai perek országgyűlés alatt is folyjanak; — szolgabirói és alispáni bíróságok megszüntettetvén ezek az állandó törvényszékre át­­ruháztassanak; — a széhek rendeztessenek; — becstelení­­tést büntető törvény alkottassék ; — a papi dezmák haszon­bérbe vétele az azt adót előlegesen illesse; — az előző könyv­­vizsgálat szabályai törvény által rendeztessenek; — országos éhség elhárításáról gondoskodtassék; — utasítás nem lété­ben a követek a megye szellemében szavazzanak, ha szüksé­ges lenne, utasítást kérni kötelesek lévén. — Rendes le­velező. BARANYÁBÓL, Pécs oct. 13. Követválasztásunk teg­nap ment véghez. Somsich Pált és Scitovszky Mártont vá­lasztottuk 760 szavazattal országgyűlési képviselőinkül, ki­ket e szerint az öszves baranyai nemességnek legalább 9/fa része ajándékozott meg bizalmával. Ez eredmény azonban csak hosszas küzdelmek és éles pártmérközések után kelet­kezett , mellyet néhány vonással ecsetelni igyekezendem an­nál is inkább, minthogy azok utóhangjai alig fognak mara­dandó hatás nélkül elrezgeni. — Múlt közgyűlés alkalmával keletkezett a megyében elszórt ellenzéki elemekből egy párt, melly S.P. követte leendő megválasztatását minden áron gátolni s eltökélt, azonban központot és tetemes­ pénzerőt nélkülöz­ve idegen segélyért volt kénytelen folyamodni, hogy izgatásá­nak hatályos sikert szerezhessen. E segélyt Dr. B. K.személyé­ben és dús vagyonában elég szerencsés volt megnyerni, és eljövete óta az addig fél­évvel űzetett korteskedés olly élénk­ké vált, mint ezen egyébként békés megyében még soha. El­lenzéki rokonszenv, tartományi szellemből eredeti álszé­gyen, magán ellenszenv, nemzetiségi gyűlölség, szóval: minden emberi szenvedély használtatott a szellemi izgatás fegyvereként, anyagilag pedig ígéret és ajándék pazaroltattak bőkezüleg; ellenzéki követekül B. B. J. egy közkedvességü férfi, és B. M. G. az itteni ellenzék látható feje tűzettek ki; szomszéd megyéből az ellenzék disponibilis commis-vo­­yageurjei idéztettek be, szóval: el len követve minden, mit olly dús vagyonú főnöktől, és az ellenzék szokott erélyétől várni lehetett. Mindazáltal e törekvések a conservativ párt erélyes felléptén és compact állásán hajótörést szenvedtek. Van e megyében egy helység, mellynek nemes lakosai a vá­lasztások alkalmával eldöntő súlyúak , ezek körül pontosult mindkét pártnak igyekezete, ezek voltak egy hét leforgása alatt naponkint kitéve a pártok korteskedési csábjai és cselei­nek , azonban bár néhányszor megingatva, végül is hívek maradtak a conservativekhez, kiknek szavakat elsőben adák. — Ekkor az ellenzék látván kisebbségben maradását, szo­kott tactikájához fogott, macskazenékhez t. i. és az intimi­­dátio egyéb eszközeihez, különösen pedig a választást előző hétfői gyűlést tűzte ki bosszúja csatateréül. Első emelt szót a vezér gróf, és egy ügyesen szerkezett, de akadozva el­szavalt beszédben panaszolta fáradozásai sikertelenségét, és ezt nem annyira abban kereste, miben tulajdonkép feküdt, elkészében t.i. és a köznemesség nagyobb részének, főleg a pécsinek tántorithatlan becsületességében, hanem a kortes­kedés alkalmával állítólag elkövetett erőszaknak egyrészt, másrészt a tisztviselőségnek és magának a főisp. helyettesnek is korteskedési részvétében, és ez utóbbira vonatkozólag be­iktatási szónoklatából azon szavakat emelte ki, mellyek sze­rint az elnöknek pártok felett, és nem közöttök kellene ál­lam". Ez oknál fogva tehát, de azért is, mert a nemesi lajstrom kiigazítása egyedül a tisztviselőségnek volt meghagyva elnö­­kileg, nem pedig közgyűlésből küldöttségre ruházva, mert végül a k. meghívó levél közgyűlésem hirdetése utáni 14 nap alatt lehetett volna csak törvényszerűleg a követválasztást szerinte kitűzni, a választásnak e naptól számítandó 14 nap­ra leendő elhalasztását indítványozá. Erre főispán helyettes úr emelt szót, és az előtte szónoklott vádjaiból kiemelve azokat, mik egyedül híreken és mondákon alapultak, minthogy azoknak a nemes gróf sem tulajdonított hitelt, egyszerűen koholmányoknak nyilvánította. A közgyűlés határnapja kitű­zését, és a nemesi összeírás teljesítését illetőleg hivatkozott az e megyébeni folytonos gyakorlatra, mellyhez képest még utóbb is 1843dik évben hasonló eljárás követtetett és soha kérdésbe sem vétetett, a tisztviselőség részrehajlatlanságát pedig eléggé bizonyultnak véli az által, miszerint az mindkét táborban osztva találtatik. Jelesül pedig a jegyzői hivatal az ellen­mozgalom élére állott, arra pedig szavát adá, mikint bár a követválasztás iránt többekkel értekezett, hivatalvesztéssel még­sem fenyegetett senkit. Végezetül megjegyzé, mikint arra, hogy valaki egy megyében, mellyben első alkalommal lép fel, elhatározó szerepet vihessen, még azon fáradozás­ és működésnél több szükséges, mellyet a mű gróf jelenleg ten, szükséges jelesül, hogy oszsza velünk a nap fáradalmait, éreztesse a megye értelmi többségével véleménysurlódás út­ján értelmi felsőbbségének súlyát, vitja ki elveinek az esz­mecsere, a gondolat-súrlódás alapján diadalát, és önkénytelen le fogjuk rakni fegyvereinket, önkénytelen hódolni az érte­lem ellenállhatlan erejének; de addig, bármilly ügyesen járt légyen el ez alkalommal is, egy rohanásra hódítani nem fog. A­mi pedig azt illeti, hogy ő, főispán helyettesi beiktatása alkalmával mondott azon szavakhoz „mikint pártok felett, de nem közöttök fog állani“ hitelen jön, erre rövid válasza az, miszerint politikai véleményét, és meggyőződését ő is úgy, mint bárki más, kit erre az alkotmány feljogosít, kijelenteni kötelességének ismerte, ’s midőn a megyei erők természetes, szabályszerű küzdelme mesterkélt izgatássá fajult, ennek gátat vetni nemcsak jogának, de tisztjének is tartotta; hogy pedig ellenkező esetben e programmhoz hű tud maradni; azt a múlt tisztválasztás alkalmával bőven tanúsította.­­ Ezután felkelt A. P. aljegyző és egy bizalmas beszélgetésből, mellyet főispán helyettes úrral a választás iránt tartott, és ennek állí­tólag azon kijelentéséből, mikint az ellenkező pártot meg fogja semmisíteni, azt kívánta kiokoskodni, miszerint a főis­pán helyett«,s őt hivatal­vesztéssel fenyegette volna. Ezt az elnök röviden, de határozottan tagadta, és e részben előbb adott szavára hivatkozott.­­ Ekkor P. M. tolnamegyei volt országgyűlési követ emelt szót szokott rhapsodicus modorá­ban, és ismeretes hevességével kifakadván a kormány, és azt gyámolító conservativ párt ellen, beszélt státus­ adósságról, programairól, alkotmány­ellenes kormányról, diffidentiáról, szentírásról, és isten tudja miről még, mire S. P. K. t. és a conservativ pártnak egyik jelöltje felelt azon elmeéllel, és szabatos szónoklattal, mellyek előadását jellemzik. Azután még P. M. , B. E., B. M. J. őrnagy és D. Zs. kanonok emeltek szót, minden szólót sokszoros beleszólás, és zaj sza­­kasztván félbe; végre főispán helyettes arra kívánta öszpon­­tosítani a tanácskozást, vájjon van-e alapos ok a kitűzött vá­lasztásnak c.halasztására, és gr. B. K. indítványa elfogadá­sára, és erre nézve kívánta, miként minden, szavazatra jogo­sított röviden nyilatkozzék; erre az ellenzék nem hajolva, és szónokainak, bár később írattak fel, szólhatási jogukat rakonczátlan modorban követelve, végül hosszas zaj után si­került ismét az elnöknek kijelenteni, mikint azok, kik a meg­tartást kívánják, emeljék fel kezeiket, mi meg is jön, és mi­után a jelenlevőknek két­harmadánál több emelte fel kezét, kimondatott a többség olly értelemben, miszerint a választás az eleve kitűzött napon fog véghez menni. Lárma, fenyege­­ t 'zmi *) Ez, gondoljuk, a P.Hirlap levelezője. Pfuj! — S­z­erk.

Next