Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-07-13 / 625. szám

félő! a szolgabirónak alapnélküli tudósítása kielégítőnek nem Tétethetvén, vagyoni állapotja felöl megesketett tanuk vallo­mása utáni tudósítást kíván, ’s az e tárgyban korábban je­lentést tett főszolgabíró G. J-nak a kivánatszerü eljárás kö­telességéül tétetett; hitelt érdemlőbb lesz-é az előbbinél — kétlem, mert ő főbirósága öszveirásokat ’s jelentéseket ada­tok kikeresése ’s a helyszínén nyomozás nélkül már nem egyszer kovácsolt csak amúgy kényelmesen öszve szobájá­ban ; ez esetben pedig a nevezett Chászár Károlynak kereszt- komája. Gömörmegyének azon megkeresése következtében , melly szerint az ezen megyei tisztikarnak múlt 1846<lik évi October 8kán tartatott ujau-választásánál szavazatszedéshez alkalmazva volt választmánynak azon cselekedetét, hogy ré­szekről küldöttségig megjelent némelly nemnemes tagokat a szavazhatástól elmozdított, roszaltatni kívánta, végezte- ték: hogy e megye rendei előtt a Gömörmegye levelében felhozott tény senki által fel nem jelentetett, egyébiránt va­lamint a múltra feltették, úgy jövőre is megvárják , hogy ns Gömörmegye alkotmányos jog gyakorlatára küldötteinek csak olly egyéneket nevez, kik e joggal élheíésre törvény által felhatalmazva és nem letiltva vannak. A tornai uradalom egy zsidó árendása , ki a haszonbérből származható minden bo- nyolodás elitélésére az uradalmiszék bíráskodását elismérni magát kötelezte , e tavasz folytán haszonbéri számvetés vé­gett a tisztiszék elibe hivatva , számolni-vonakodás, de fő­kép illetlen feleselés és magaviselet miatt a tisztiszék állal néhány órai, sanyaritás nélküli, fogságba téteték, neje azon­nal az első alispánhoz futott, ki az uradalmi kormányzót le­vél által a zsidónak tüstint szabadon bocsátására inté, ellen­kező esetben annak mit keljen cselekedni, tudásával fenye­getvén , a kormányzó e levélre, melly a bezáratás után mintegy két órával érkezett, ki nem bocsátotta , a zsidó nő tehát ismét az alispánhoz ment, ’s tőle a járásbeli főszolga­bíróhoz — a kormányzónak a zsidó azonnali szabadon bo- csáttatására megintését és a bezáratás érdemébeni nyomo­zást meghagyó rendeletet hozott; a főszolgabíró másnap Tornára bement, de már akkor a zsidó szabadságban lévén, a katonaság élelmezése érdemébeni intézkedés végett tartott futógyülésre panaszlevelét beadta, mellyet némellyek azon­nal szigorú nyomozás tárgyává tenni kívánlak; a többség azonban azt az uradalmi kormányzóval nyilatkozatának kiadása végett közöltetni rendelte; e gyűlésre az alispán a maga je­lentését, a kormányzó pedig nyilatkozatát beadván kitűnt, hogy a panaszlott tény olly csekély, hogy a legroszabb aka­rat sem erötetheté közkereset alá,’s az uradalmi igazgató részéről az alispáni levélre nem válaszolás mulasztásnak mondatván ki, a panaszló zsidó magánkeresetre utasittatott. Ugyanezen gyűlésen Vodjanert 670,000 pgö forint értékéig kövelelőleg illető kötelezvény tábláztatok be a tornai urada­lomra, a betáblázásnak K. S. első alispán ellenmondott, mert egykori ideiglenes gondnoki jutalma az uradalom által nincs kifizetve , ’s az ezen jutalmat megszabott megyei határozás­nak betábláztatását sürgette; ’s miután a megye határozatá­nak és a gondnoki illetőségnek úgy is törvénybe gyökerező elsőbbsége miatti betábláztatás szükségtelenségén megnyu­godni nem tudott, elnök iránti deferentiából betábláztatolt; de még nem lett vége a bajnak, mert a tornai uradalom ugyanazon volt gondnok most első alispán K. S. ellen néhány ezer forintróli kötelezvényt betábláztatás végett bemutatott, mellynek betábláztatását az adós ur mellőztetni kívánta, mi’ nem sikerülvén, az ö voltgondnoki jutalmát megszabó me­gyei határozatnak végrehajtására azonnal egyik szolgabiró­nak kiküldetését inditványozá, és voltak pártolói, de nem okszerük, miglen mások mellőzve annak taglalását: vájjon a csőd alatt levő uradalom és kanczclláriai rendelet követ­keztében hirdetett zár ideiglenes gondnokának jutalmát ille­tékesen határozta-e el a megye, miután volt gondnok ur az uradalmi pénztárt a főmgu kanczellaria által nevezett gond­noknak gondnoksága megszűntével azonnal, és így többszöri megyei sürgetés után a megyére beadott számadásának vizs­gálata és gondnoki jutalmának elhatározása előtt majd két évvel átadta, az uradalmi pénztáron ezen jutalomnak meg­vételére csak amúgy határozatilag szolgabirót kiküldeni nem látták jónak, hanem a mostani gondnoknak ezen jutalom ki­fizettetésére felszólítását, ’s a további intézkedésnek annak felelete megérkezte idejére halasztását javaslották , ’s a má­sodalispán ezen inditványa végzéssé lön ; — de még mindig villámlott a tornai uradalom felelt, mert egyik alszolgabiró jelentvén, hogy nemes Dienes István ellen előtte lefolyt több szóbeli pörben hozott marasztaló Ítélete végrehajtásának már árverési stádiumában a tornai uradalom által ellenállással akadályoztaték, karhatalmat kért, ’s ez megadatott, de a tornai uradalom igazgatója a gyűlés színe előtt nyilatkoztat­ván, hogy a D. I. jószágát tőle és testvéreitől, kikkel azt osz­tatlan állapotban és a tornai uradalom tulajdonosától feltételes zálogban bírták, a foglalás után ugyan , de a felek teljes meg ­nyugvásával visszaváltván ^egyedül azért állott ellent - ne­hogy az idegen kézrejutás által a jószág újabban bonyolifas- sék, ’s a D. I. osztályrészére biróilag ráltélt tehernek lefize­tését ajánlotta , ’s később le is fizetvén a bíróság kezébe, a karhatalom alkalmazásának szüksége megszűnt; ’s többen kedvetlenül néztek a csapás nélkül elvonuló vihar után. — Több országgyűlési tárgyak az e gyűlésen nevezett utasitást- véleményező választmányhoz utasitattak; a leendő ország­gyűlési követeknek napidíjok egyegy aranyban állapitíat'ék meg; a szegények élelmezéséről csak időközi és bizony igen felületes jelentés jött be—erről tehát a vég jelentés után; annyit azonban addig is tudatok a közönséggel, hogy május folytán és junius közepéig, midőn a rozs köblének ára 35 vftól 40ig állott, 120 köböl gabonát afelsöjárási főszolgabíró — a tornai uradalom igazgatója és a másodalispán ad;ak ál­tal az élelmező válaszlmánjmak, köblét 21 v ftval és így köblönkint közel 15 —19 vft. veszteséggel; most pedig jun. 20kán zabvé'eire tartatott árlejtés alkalmával 300 köböl zab­nak köblönkint 8 vfval a magtárba beadását G. J. főszolga­bíró és Farkas József zsidó companislája vállalták el, midőn a zab a piaczokon 5től heted fél forintig kél; éljen az embe­riség szeretete, ’s ez az első alispánnak mint árverést tartó­nak jóváhagyásával. A scontro is felolvastatott, de nem nagy örömre, mert bizony sok jelentés, főkép a választmányoké, hátra van ; az első alispántól most sem hallottunk a megyei állapotról semmit, bizony pedig volna holmi igazitni való, mert az igazgatási körben sok fejetlenség ’s függetlenség van - ibant qua poterant. — A jövő évnegyedes törvénykezések és gyűlések augustus 3án fognak beállani. — Rendes lev. BUDAPESTI HIRIIARANG. Pestre most annyi ke­nyeret szálliínak, ’s a város is annyit süttet, hogy minden­nap néhány ezer darab eladatlan marad. A koldusok szá­ma annyira szaporodott ismét, hogy az illető hatóság leg­újabban többször tanácskozott az iránt: mikép lehetne e veszélyes bajt megorvoslani; de hiába, szabadságink ollya- nok, hogy a koldusok naponkinti szaporodását egyáltalában nem lehet mcggátlani.—A soha meg nem jelenendő munkákra előfizetést gyűjtök is nagy számmal kezűnek ismét házalni, ’s még gorombák , ha annak rende szerint visszaufasittat- nak. — Sokan igen megütköznek azon, hogy gőzöseinken most sokkal több apró baj történik, mint tíz év előtt. Igaz bizony, hátha még azon gondolatra jönek ezen bölcsek, hogy Árpád ésTuhutum dicső korszakában egyetlen gőzhajói sze­rencsétlenségről sem tudósítottak a hírlapok! akkor ugyan lesz majd miértzugolódniok,a gözhajótársaság mostani meg- foghatlan hanyagsága ellen. — A nagyhírű Benkert Mariska vagy Mária Londonban és Parisban jelenleg magyar Írónak hirdeti magát, rákos- palotai Kerlbeny Mária név alatt,’s ezt örömest megbocsátjuk neki, és csak arra kérjük öt, hagy hazánkban ne lépjen föl soha mint magyar iró, mert ezt már valóban nagy csapásnak kellene tekintenünk. — Egy német író bizonyos magyarra fordított drámájáért csak száz arany tiszteletdíjt követel színházunk igazgatóságától, ’s nem is kívánja, hogy az egész öszveg csupa 1847iki aranyakból álljon. Mégis csak szép a valódi költői szerénység! — Pesten most uj egylet van alakulóban, melly szorgalmas karéne- kesnöinket mindig egyenlő fehér keztyükkel fogja ellátni,mi­után csakugyan nem kívánhatni tőlök, hogy csekély díjok felét keztyüre költsék, piszkos vagy színes keztyük pedig nem ille­nek udvari hölgyek kezeire. — Pénteken este Buda vidékén nagy felhőszakadás volt, és tetemes károkat okozott; a krisz­tinavárosi nagy árok színig megtelt, és a vizár mindenféle apróbb házi eszközöket sodrott magával, e mellett olly erős szél dühönge , hogy egy bérkocsis, mint hitelesen állítják, Hidegkút táján kénytelen volt hintáját fához kötni, mert szerfölötti abrakolástól és a drága zabnak nem látásától el­gyöngült lovai nem bírták volna különben a kocsit megtar­tani. — Ugyanakkor Pesten a Kristóf téren egy asszony gá- zoltatott el, alig néhány lépésnyire az ott unatkozó városi hajdútól, ki sajnálkozott ugyan, de a gyorsan hajtó kocsist nem foghatta el. Honnan van az, hogy Bécsben sokkal több a ló mint nálunk, a tolongás pedig sokkal nagyobb, és mégis sokkal ritkábban történik illy szerencsétlenség? — Csütör­tökön délután ismét egy falka ökröt hajtottak a hídnak, de ezen állatok jobban méltánylák a tilalmat, mint az emberek, ’s többen közölök nem akartak a hidra menni, hanem in­kább a Dunába rohantak , a szétrobbantott emberek minden­féle hangú sikoltozási közt; azonban a Dunából csakhamar kiüzettek és a hidra terellettek, ’s ismét csak csodának kö­szönhetni, hogy a nagy tolongásban, semmi komolyabb szerencsétlenség nem történt. — Mivel már a hídon vagyunk, tehát térjünk az ökrökről a hidvámszedökre; múlt szombaton reggel egy tisztviselő, ki évek óta min­dennap kétszer megy át a hajóhídon, neje és cse­léde kíséretében ismét Budára akarván menni, az egyik vámszedő fülébe rivalgá a „fizess“ szót; a megtámadott ur összerezzent ez ordításra, és egész tisztelettel mon­dó, hogy ö nem fizet, mivel tisztviselő, ’s hogy már ismer­hetnék öt, miután számos év óta mindennap rendesen el­megy mellettök. A vámszedő erre megragadó őt, a karfához taszitá, és olly kifejezésekkel halmozá el, miknek egyikét sem ismételhetjük. Igen különös, hogy a tömérdek panaszok daczára sem bírják ezen urakat ránezba szedni. — Színhá­zunkban nagy a melegség. Ez nem újdonság, fogják sokan hihetőleg mondani, és igazuk van; de ugyan mikép is le­hetne akkor újdonságot írni, midőn nemzeti színházunkról szólunk? Újdonság és színház nem igen akarnak már össze­férni, ’s legfurcsább az, hogy akár színész, akár énekes, akár tánezosnö beszél velünk, mindegyik igy sóhajt: „Nem is lehet kedvünk ezen színháznál, hiszen olly kevés az új­donság , hogy ki sem tüntetheti magát az ember.“ Ugyan ki tehát a bajnak oka? Hihetőleg a rendezőség, melly nem akar iparkodni, miután nagy büszkén bocsátá ki azon hiva­talos jelentést, hogy a pénztár igen jó állapotban van. — Parisban most Pyat „Rongyszedő“ czimü drámája legnagyobb szerencsének örvend, már századik előadáshoz közelít, és mégis alig kaphatni helyeket. A párisi rongyszedök egy érde­mes tagja igen csinos versezettel tiszteié meg a szerzőt; nálunk, tekintetbe vevén irodalmunk eléggé mostoha állását, hama­rább mege«hetik, hogy az iró lesz rongyszedővé, mint hogy a rongyszedőböl költő váljék. Azon színész, ki a czimszerepet játszó, pár hétre beállott a rongyszedők közé,hogy szerepét an­nál élethívebben adhassa , miből az látszik következni, hogy azon színésznek, ki valamelly uj színműben királyt akar sze­mélyesíteni, szinte nem ártana néhány hétig valóságos ki­rálynak lennie, ettől legalább alkalmasint egy sem vonakod­nék. Hölgyekre nézve már bajosb lenne ezen rendszer, mert ha például egy színésznőnek csapodár, vagy hűtlen nőt kel­lene személyesitnie , ugyan megjárná, ha ebben előbb gya­korlatilag kellene magának ügyességet szereznie; azonban lehet, hogy a természet önkint is megadja ezen tehetséget az ö választotía'nak. — Egy orvostól hallottuk, hogy közönsé­ges beteg emberekhez szánakozó hangon igy kell szólni: „Beteg ön?“ Művészek vagy müvésznökhez ellenben, ha betegen találjuk őket, nyájas, derült mosolylyal ezen kérdést kell intézni: „Beteg méltóztatik ön lenni?“ Meg nem foghatjuk, miért kell ezen különböző megszólítást használni! — A most múlt váczi vásáron a gyapjú ára emelkedett 's a nyers bőröké rendkívül magosra szökkent; ez utóbbi körül­ménynek oka az, hogy igen kevés az ökör- és lóbőr, ’s ezen oknak ismét két oka van; első az, hogy a nagy drágaság és sok betegseg miatt kevesb marhahúst fogyasztottak el az emberek a másik pedig, hogy az állatkínzás elleni egylet üdvös hatása következtében kevesb ló múlt ki ez árnyékvi­lágból. Mi azt hiszszük, hogy ide még egy harmadik okot is csatolhatunk; a vasútnak elkészült darabkája is olly üdvös hatású t. i., hogy t. Pestmegye híres országutain máris csak hosszabb idő alatt juthatnak tönkre a lovak. — Egy furfan­gos eszü vendégfogadós étlapjain „magyar fogolymadarakat“ hirdetett, salátával, és egy adagnak árát csak tizenkét jó kraj- czárra szabta: a vendégek tehát kapva kaptak rajta, és kap­tak — salátával gombóczot, ámbár ez soha nem volt magyar étel, és azért mindenesetre megérdemlené ez ügy, hogy rendkívüli sérelem gyanánt tárgyaltassék, melly nemzetisé­günket komolyan veszélyezteti. — Megkéreítünk, hogy figyel­meztessük a budai rendőrséget: lenne szíves hatályosan in­tézkedni, hogy az apró fogolymadarak idő előtt ne lődöz- tessenek le; kérjük tehát az illető hatóságot: állítson fel kis- ded-fogolymadár-ovó intézetet, hogy az ártatlan csemeték majd csak érett nagykorúságukban jussanak puskahalálra, mert aztán nekünk is van Ígérve egy pár ingyenpéldány, kel­lemes változtatásul sok versgyűjtemény ingyenpéldányai után. — Füredy Füreden szándékozik szabadságidejét eltölteni, a fürdővendégek tehát uj élvezetre számolhatnak, ’s Hetényi szinésztársasága szerencsét kívánhat magának e jeles ven­déghez. Alig jött nyilvánosságra e hír, ’s már több hölgy komolyan kérdé orvosát: nem gondolja-e szükségesnek, hogy pár hetet Füreden töltsenek el? —A ,Vastuskóhoz‘ czímzett kereskedés tökéletesen valódi tokaji bort hirdet; Magyaror­szág, Pest és „valódi“ tokaji bor, ez olly rendkívüli tüne­mény , hogy még ezen hirdetés után sem merjük egészen el­hinni. — Némellyek felötlőnek találják, hogy az ujvilágutcza kövezete rendkívül rósz és mégsem javíttatni ki, pedig ennek okát igen könnyű megmagyarázni, mert ott van az egyetemi kórház, ki tehát kezét vagy lábát töri azon utczában, tüstint leggondosb orvosi segélyben részesülhet, még pedig ingyen. Előbb tehát szüksegképen azon ufezák kövezetéről kell gon­doskodni, mellyekben nincs kórház. — Buda város hivatalos hirdetése szerint jövő évben közel 200 mázsa olajat fog ut- czavilágitásra fordítani; remélhetni tehát, hogy az embe­rek ennyi olaj fogyasztás mellett legalább majd láthatnak va­lamit. — © -------------­A VAKOK PESTI INTÉZETE pénztárába f. évi april, május és junius hónapokban kővetkező jótékony adakozások fizettettek be pengőben : Néhai tek. moderai Derra Ilona asszony hagyomá­nya 25 ft; Seeler Ferdinand ügyvéd úrtól 2 ft; tiszt. Nagy György ozeglédi plébánus hagyománya 4 ft; ugyan a czeglédí hívek gyűjteménye 2 ft 13 kr; néhai Rácz Alajos pestmegyei orvos hagy. 10 ft; főtiszt. Fodor Mihály tiszteletbeli kanonok hagyo­mánya 20 ft; tiszt. Pottich József plébános hagy. 2 ft; ns Szo- koly Erzsébet kisasszony hagy. 200 ft; néhai Kelepecz Ferencz hagyománya 2 ft; tek. László György ur által 2 ft; összesen 269 ft 13 kr. pengőben. Pesten julius 6kán 1847. — Szent- királyi Móricz elnök. A PESTI SZEGÉNYGYERMEKKÓRHÁZ EGYLETÉNEK VA­GYONI ÁLLAPOTA , melly f. évi junius hó 14kén Ürményi Fe­rencz ur ö excllja elnöklete alatt tartatott közgyűlése alkalmával választmányi elnök Máhr Antal ur által bejelentetett; az 184<j/íik évben bejött: 190 részvényből 950 ft (540 részvényes közöl ezen évben, sajnos, csak ezek fizették le 5 ftos részleteiket), házbérböl 1522 ft 30 kr: ajándékok ’s hagyományokból, mel­lyekben ö felségének 3000 ftnyi kegyelmes ajándéka, és Kohn B. E. 500 ftnyi hagyománya is foglaltatik, 3593 ft 40 kr; színi előadásokból 242 ft 4 kr ; a fizetéses osztályból 318 ft 32 kr, kamatokból 329 ft 5 kr , öszvesen 6954 ft 59 kr p.p. Kiadatott pedig: a kórház rendes tartására 3281 ft 11 kr; kamatokra 401 ft 50 kr; építkezésre 905 ft 39 kr; tisztek fizetésére 510 ft; különfélékre 103 ft 20 kr, öszvesen 5202 ft 20 kr, kö­vetkezőleg maradt 1752 ft 39 kr; minthogy azonban ebből adósság tör! sztetik, voltakép maradt a pénztárban 394 ft 41 kr p. p. Ezek folytában ezen jótékony intézet vagyona következők­ből áll: az öszutezában levő emeletes házból , melly 1846 év­ben teleküönyvileg 39,361 ftra becsültetvén, az ujabbi bele- epitkezéssel megér 41,141 ftot, — továbbá 4000 ftnyi alapít­ványi tőkékből, mellyekben Andrássy-Szapáry Etelka grófnő által legközelebb alapított 1000 ft is foglaltatik , valamint 4929 ft kamatozó tökéből, és a fölebbi 394 ft 41 krnyi maradvány­ból. Öszvesen 50,464 ft 41 kr. — Ellenben tartozik az egye­sület: a pesti takarékpénztárnak 7500 ft, építészeknek 919 ft 21 krral, öszvesen 8419 ft 21 krral. — Teszen tehát az egylet tiszta vagyona 42,045 ft 20 krt p. p., ide nem lévén számítva néhai Mayerfy Ferencz ur által ajándé­kozott pesti két üres telek , több ezüst neműek, 3 db Esterházy sorsjegy, és 1839ki '/s rész statuspapiros. A közgyűlés határo­zatából közli Benedicty György m. k., egyleti litoknok. A PESTI MÜEGYESÜLET által rendezett ez idei műkiállitás f. évi julius 8án nyittatott mega város színházi redoute-épületeben, és szemlélhető naponkint reggeli 9 órától, délután 6 óráig ; ün­nep és vasárnapokon pedig reggeli 10 órától 6 óráig. — Az egyleti részvényesek ingyen belépti-jegyeket kapnak bold. Klausz A. L. a szinház-épületébeni tükörraklárában, nem rész­vényesek belépti jegyeket a műtermeknél felállított pénztárnál

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék