Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-01-16 / 736. szám
Ezen lapok hétfőt kivéve naponkint jelennek meg. Előfizetési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Vasárnap 736. Januar 16. 1848. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, ventur-utcza Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvani - utczai Horváth-házban 583. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári királyi főpostahivatalnál rendeltethetnek meg. Budapesti Hiradónk 1848dik évi január-juniusi folyamára az előfizetés még nyitva áll, folyvást szolgálhatván teljes számú példányokkal is. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Ő felségének b. Jósikához kibocsátott kézirata. Országgyűlés. Rövid közlések. A jan. 14kei adó tárgyábani viták folytatása a m. töröknél. Megyék. Közgyülésrőli tudósítás Trencsinből. Pozsonyi hirfüzér. Külföld. Francziaország. Afrika. Hivatalos és magánhirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. O cs. ap. kir. felsége b. Jósika Sámuel erdélyi udv. kanczellárhoz következő legfensőbb kézirást méltóztatott kibocsátani : Kedves báró Jósika ! Ön a lefolyt erdélyi országgyűlés vezetése által nekem és a hazának olly lényeges szolgálatokat tett , hogy azon alkalommal, midőn ön ajánlatára más, az említett üdvös állapot előmozdítására főkép hatással volt férfiaknak elismerésem tanujeleit nyújtanám, önnek sikerrel koszorúzott fáradozásai feletti teljes megelégedésemet örömmel nyilvánítom. — Bécs, január 10. 1848. Ferdinand m. k. Országgyűlés. Előleges közlés a jan. töké XXXVI. kerületi ’s ugyane nap tartott orsz. ülésről. A ker. ülésben több okiratok hitelesítése után a külföldiekről félbenszakadt tanácskozás folytattatott. Azon külföldiekre nézve, kik eddig földbirtokot vásároltak Magyarországban, elfogadtatott a szabolcsi indítvány, miszerint progressiv adóval terheltessenek, de azon módosítással, miszerint az 1715. 23ki törvény épségben tartatván , az illy földbirtokosok az adónak minden egyéb nemeivel terheltetni ’s a szerzési tőkétől évenkint növekedő századékot fizetni fognának. — Délben kezdődő országos ülésben a magos főrendi viszonüdvözlő küldöttség eltávozta után a m. nyelv és nemzetiség iránti törvény — ’s felirási javaslat ment keresztül. — A m. fervnél pedig a közös teherviselés körüli viták folytattattak, ’s még be nem végeztettek. A jan. 14-ei főrendi ülésben a közös teherviselés tárgyábani vitatkozások folytatása. B. Ambrózy Lajos temesi administrator: Tagadhatlan dolog — úgymond — hogy a közös teherviselés elve érettségre jutott, ahol hajlam mutatkozott az egész hazában ; a jelen országgyűlésnek feladata: letenni örök időkre annak alapját. A trák megfeleltek hivatásuknak, és ajánlatukat visszataszítani nem lehet. Szóló hiszi, hogy a méltó urak között senki sincs, ki egyebet akart volna előleges biztosítékoknál. Azt kívánják a terik, hogy a közös teherviselés elvét fogadjuk el a házi adóra nézve is, küldjünk ki választmányt, mellyel tárgyban részletes munkálatot dolgozzék, és akkorra tartsuk fen az utolsó szót, midőn e munkálat tanácskozás alá fog kerülni. Ki a házi adót megbuktatja, az megbuktatja az országos pénztárt is, e kettő csak együtt jöhet létre; ha kívánjuk, hogy az adózó nép a közpénztárba fizessen, mi fizessünk a háziadóba. Válaszoljuk a t.rr., hogy a közös teherviselés elvét elfogadjuk a háziadóra nézve is, kívánjuk, hogy mindkettőre nézve egy országos választmány kidolgozott indítványt tegyen, ’s akkor majd, ha a mélt. forr. jónak látják, ki fogják véleményüket mondani. Gr. Haller S.: A liptói főispán megmutató, mikép hazánk addig fel nem virágozhatik, mig a nemesség a nép tértteiben nem osztozik; nagy czélokat csak egy érdekbel olvadás által lehet elérni. Most van ideje, hogy ez elvet életbeléptessük, ha Mephistofeleskint működünk,’s az ügyet halogatjuk, az anszocratia fogja a rövidebbet hozni. Szóló azt várta ő méltatósága beszéde elején tett nyilatkozatából, hogy vagy a rendeket pártolja, vagy egy uj javaslattal fog előállani, ’s csodálkozott, midőn beszéde végén gr. Széchen indítványához járult, ki a háziadót egészen mellőzte. Ő mélt. felemlité a megyei omnipotentia palástját, melly alá sok bűn szokott rejtezni, ezt tagadni nem lehet; de van egy másik palást is, ’s az a kormányt. Üdvözli szóló a trencsini főispánt is , ki mint a nép apostola szólalt fel, de meg nem foghatja beszéde ergóját, hogy midőn szinte communisticus elveket fejtegetett, mégis gr. Széchennel szavaz. A bácsi főispán, mint katholikus sok olly dolgot is hisz mit meg nem foghat, szóló is katholikus keresztény ’s tanult egy hitágazatot, melly imigy hangzik: „szeresd felebarátadat, mint tenmagadat.“ Gr. Széchen indítványában óhajtását fel nem találja, ’s azért ha a többség által a t. rr. izenetétől elüttetnék, b. Ambrózyval szavaz. B. Réd I.: Gr. Sz. Á. indítványára szavaz. Gr. Széchen A.: Nem szokása ugyan egyéni megtámadások miatt a tanácskozásokat félbeszakasztani és hosszabbitani, de minthogy egy m. ur. tett indítványában mystificatiót látott, szándéka eljárását igazolni. A m. ur azt állítja, hogy én — úgymond — tegnapelőtti indítványomat ismételvén is magyarázván, abban egyebet nem mondtam volna, mint amit múltkor előadtam. Ezen állítás már magában is eléggé megcáfolja a mystificatio vádját. Ha egyébiránt a m. ur egyezkedési törekvést mystifikcatiónak nevez, ezt részemről csak*sajnálhatom. Lehet a törvényhozásban akarat elleni mystificatio, é s ez nézetem szerint fenáll azon m. urakra nézve is, kik a háziadó elvét elfogadván, remélik, hogy a biztosítékok terén sikerülene nekik az eredményt tulajdonnézetükhöz idomítani. De ha juustificatio-akarás hozatik fel, ha a szándék gyanúsíttatik, ez a parlamentáris szokással és szabályokkal egyátalában össze nem egyezhető, és minekutána bátran hivatkozom eddigi föllépésemre, bízván a m. forr. igénytelen személyem iránti méltányosságukban, nyugodtan állíthatom, hogy e vád hozzám nem fér, ’s illy nem parlamentáris kifejezésekre többé nem is felelek, hanem azokat határozottan és egyszerűen visszautasítom. — Gr. Zichy J.: A közös teherviselés elvét hosszú okoskodással támogatni felesleges, annyival inkább, mert az előtte szólt mélt urak örömüket fejezték ki ezen elv mellett ott, hol ő nem annyira örül, mint csodálkozik, hogy miután e tábla, melly olly ritkán van egyességben , most egyetért ’s mégis két nap óta tanácskozik; de még inkább csodálkozik, hogy azok, kik a háziadó apostolaikint léptek fel, elvégre mégis gróf Széchen azon indítványát pártolták, mellyben legkevesebb sympathia sincs a háziadó iránt. A tárgyra nézve szóló egyetért báró Wenkheim Bélával, ’s legkevésbbé communisticus vagy philantropicus nézetből, hanem inkább aristocratiai szempontból indul ki a közteherviselés elfogadására , és szavaz az adómentességi kiváltság eltörlésére; mert ha a történet lapjait felüti, azt látja, hogy amelly országban az adómentesség privilégiuma divatozott , ott silány szerep jutott az aristocratiának, ellenkezőleg, mint Angliában, hol a nép minden terheiben osztozik. A t. rr. üzenetét sem pártolja egészen, mert a választmány kezeit nem akarná megkötni, de még kevésbé gr. Széchen indítványát, mellyben a házi adó nem emlittetik, hanem egyetért K. Ambrózyval. Gr. Vay Dániel : Alkotmányos életünk hibái közt ismer szóló egyet, mellyel a restauratio embereinek igen sok bajuk van,’s ez az úgynevezett plenipotentia. Hogy hosszú ne legyen, roszalja gr. Waldstein azon kifejezését, mellyben herczeg Eszterházy Pál helyett szerette volna kimondani a szavazatot ; szóló ezt a parlamentáris törvényekkel incompatibilisnek, zavart hozónak, illegálisnak, szóval nem ide tartozónak látja. Az ügyre nézve megvallja, miszerint nem volt azon vérmes reményekben , hogy e táblánál a közteherviselés elve általános sympathiára számolhatna. Gr. Széchen újólag is motivált indítványán, csak azon hosszú kikerülést látja elemelni, hogy ő a háziadót teljességgel megérinteni nem akarja. Sokkal élesebben feltűnő szóló előtt a liptói főispán szavazata, ki a háziadó mellett erősen szónokolván, őt dispensálta annak hosszasabb védelmétől, de őt szavazatában követni nem fogja. Nem csodálja, hogy az immunitás mellett még most is emelkednek szózatok, mert a nemzetnek nincs népszerűbb stádiuma, mint midőn az átalakulás terére lép; hasonlít ez a selyembogárnak azon állapotához, mellyben a befonási perezhez közelit. Nemzet nagygyá csak úgy lehet, ha egy érdekben olvad össze, ’s ennek legelső talpköve a közös teherviselés. A középkorú nemesség a mienktől csak ott különbözik, ’s ezt sokan nem akarják hinni — hogy egyedül viselte a status minden terheit, ’s arra volt büszke, hogy a háta mellett csoportozó parasztságra dölyfösen nézett le, ’s azóta leraktuk a kötelesség vasingét ’s a praerogativák meleg szobájában fütözünk, ’s osztozunk a néppel, de úgy, hogy minden teher az övé, annyira, hogy ha Magyarország minden nemessége egy nap csudálatos fátum által meg lenne szüntetve, a státus, teherviselés tekintetében egy zökkenést sem szenvedne. Tizenegy évvel ezelőtt, midőn a reform kitüzetett, a conservativ pártnál az annyit tett, mint forradalmi symptomokkal bírni ; most egy vélemény van a magyar felső házban, csak azon különbséggel, hogy ez elvitázhatlan dicsőség nem a mi pártunknak tulajdoníttatik. A tárgyat megérve látván szóló, azokhoz csatlakozik, kik a házi adót az országos pénztárral együtt pártolják. Nádor: Ha a méltószónokot jól értettem, azt akarta mondani, hogy az itt jelen nem lévő herczeg Eszterházy véleményét G. Waldstein kijelentette, ha ezt hallottam volna, a fenálló törvények szerint meg nem engedtem volna, de meg kell vallanom, hogy azt nem úgy értettem. B. Vay A.: Ollyakat fog megpendíteni, miket még itt nem hallott. Elismeri a nemesség teherviselésének szükségét, de arról szeretne meggyőződni, hogy a nemesség által 1836 ban letett adó alapja képes-e a házi adó terheit elviselni. Szóló olly terv kidolgozására szeretné utasítani az országos választmányt, melly a házi adó körüli visszaéléseket korlátozza, mert ő teszi terhessé a jobbágyra nézve a teherviselést, nem pedig az adó mennyisége; ha a visszaélések megszüntetése mellett sem tudná a nép terheit viselni, vegyük azok egy részét át az országos pénztárra, innen fizessük az állandó törvényszékeket, készíttessünk utakat, mellyeken úgy is mi nyargalunk tárosainkkal. ’stb. Szóló kész terheket viselni, de feltétlenül, garantiák nélkül, csak amúgy vaktában adózni nem akar. Senki nincs közöttünk, ki birtokaránylag a haza oltárára áldozatokat tenni vonakodnék, de más felől senki sincs, ki a szükségek meghatározásába és a kezelésbe befolyni ne kívánna; igy erősödnék a magyar aristocratia, mi nélkül annak eltemetésére czélre haladás történnék. Szóló azonban tudván, hogy egy fecske nyarat nem csinál, G. Széchen Antal indítványát pártolja. Gr. Teleki Dom.: B. Ambrózy indítványát magáévá teszi. Gr. Nádasdy Leopold komáromi főispán: Azok közé tartozik, kik átlátják , mikép itt az ideje, hogy az aristocratia is vegyen részt a közterhek viselésében. Ki is lehetne, úgymond, olly áldozatoktól idegen, amellyek végeredményben mindnyájunk jólétére czéloznak ? Nem tartózkodik azonban kimondani azt, hogy állandó örökös adót csak akkor kész elvállalni, ha azt alkotmányunk szellemében magunk határozhatjuk el, és nem titkolhatja, miszerint elég baj és akadály az, hogy hazánkban cadastrum nem lévén, a kivetési kulcs praecarius és hiányos leend. Miknek előrebocsátása után kimondja meggyőződését, miszerint ha szeretné is az adózó nép terheit könnyíteni , azt lehetségesnek nem tartja, tekintetbe kellvén venni azon sommákat, mellyeket honunkban investitioképen befektetni szükséges. De nem is tartja szónok mellőzhetlenül szükségesnek, hogy az ezélyt kitüzessék, miután az adózó népre az mindenesetre nyereséges könnyítés lesz, mert a nemesség által beruházandó sommák közvetve bizonyosan számukra is fognak gyümölcsözni. Így látja, hogy nem is annyira a kivetett terheknek mennyisége, mint a kivetés czélszerűtlensége nyomja az adózó népet, és ez az , min segíteni feladásunk. E szerint szóló nem idegen attól, hogy a katonai veszteségek rovatának kivételével, a háziadó egyéb terheinek, mint különben a nemességnek is fő érdekében fekvő közigazgatást és igazság kiszolgáltatását illetőknek aránylagos viselése a kiválts. osztály által elvállaltassék, de határozottan kimondja, hogy ezen terhek elfogadásának ezen tábla részéről ünnepélyes kijelentése előtt, a kezelés, hovaforditás ’s kivetés rendezésének ’s biztositásának garantiái iránt megnyugtatva lenni, azokat kifejezve ’s meghatározva látni kívánja. Határozottan kimondja továbbá, hogy a háziadónak úgy, mint minden más adónak megajánlását az összes egész népre, országgyűlésen kint kívánja tétetni, nem azért, mintha távolrul is gondolná, hogy ezen egyszer felállítandó terheknek későbbi megszüntetése kívánatos ’s lehetséges legyen, mert hisz a közigazgatás ’s igazság kiszolgáltatása igényei örökösek, ’s ki ne érezné, hogy a közös terhektől az aristocratiának egyoldalú visszalépése a lehetlenségek közé tartozik ? hanem ezt azért kívánja, mert mindennemű közadónak ideiglenes megajánlása, minden szabad nemzetek példája szerint, legfőbb garantiája az alkotmányos életnek , és mert meg van győződve, hogy a mint tökéletes kezelési rendszert kidolgozni nem lehet, úgy hihetőleg ezen kezelési és kivetési garantiák legjobb szándék mellett is hiányosak leendőek. Ezen hiányok megorvosoltatására csak egy biztos garantiát ismer, t. i. hogy az adó egész complexusáról a törvényhozás rendelkezhessék, mi meglehet, ha az adó időről időre megajánltatik. Elfogadja az orsz. választmány kiküldetését a kép , hogy az a háziadó iránt is kiterjeszthesse javaslatát; fentartja azonban magának, annak idejében kijelenthetni azt, hogy mostani nyilatkozata után hozzá áll-e a majdan előterjesztendő javaslathoz. Mert legyünk, úgymond , igazságosak, ’s mintegy bekötött szemmel illy fontos tárgyban ismeretlen végpont felé magunkat ne vezessük, ’s ha fizetni akarunk, előbb tudjuk meg, kinek , mire, milly kulcs szerint és mi garantiák mellett ? Illy értelemben pártolja gr. Sz. A. indítványát. Ocskay Antal kassai püspök : Az ország jobbléte és virágzása előmozdításához , a hon közszükségeinek fedezéséhez — igy szól — vagyonommal örömest járulok , és e czélból is kívánom , hogy a királyi előadások 8ik pontja tárgyalás alá vétetvén a múlt országgyűlésen az országos közszükségek miképi fedezése tárgyában megkezdett tanácskozások fonala felfogatván olly törvényjavaslatok készíttessenek, mellyek egyúttal az 1802 : 30. t. sz. által szükségesnek elismert országos pénztár mikénti alapítására kiterjedjenek. Ezen országos pénztár alapitására szükséges költségeket örömest viselendem azon megjegyzéssel , hogy a nemesi rendnek a fenálló sarkalatos törvényeinken, jelesen a hármas törvénykönyv le r. 9. czimének öik szakasza, 1723 : 6, 1741 : 8. t. czikkeken alapult jogai fentartása iránt a múlt országgyűlésen nyilvánított meggyőződésen meg nem változott. Melly meggyőződésemtől legkevésbé mozdit el az, a mit Verőczem. főispánja a törvénykönyvből idézett, mert az 1723 : 90. t. czikkben az állandó adó és mindennemű közteherviselésnek eszméjében nem foglaltatik, miután az érintett törvényezikknek nemcsak ama szavai: suo modo figyelembe veendők , de ugyanazon országgyűlésnek sik törvényezikke is a nemesi rendnek adómentességét világosan kimondja ezen szavakban: si quidem juxta fundamentalem patriae nobilitatis praerogativam sensu tit. 9. p. lae operis decreti tripartite aliasque diplomaticas leges per ismam caes. et regiam majestatem elementer confirmitas status et ordines regni, partiumque eidem adnexarum ab omni tributaria Servitute exempti habeantur, §. 1. Sima quoque caes. et regia majestas status et ordines tam dominos terrestres, quam et alios nobilitari praerogativa gaudentes ab omni contributione in perpetuum immunes conservandos clementissime decernit. A mi pedig az érintett 1.czikknek 4.