Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-03-28 / 797. szám

Ezen lapok hétfőt kivéve na­ponkint jelennek meg. Előfize­tési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Kedden 797. Martius 28 1848. BUDAPESTI HÍRADÓ. Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Klöntethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, v­ént az­ utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvani­­utczai Horváth - házban 583­. szám alatt földszint és min­den kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és kül­földre menendő példányok csak a bécsi császári királyi fő­­postahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Viszhang a Híradó új programmjához. Országgyűlés. Telegraphi sürgöny: a mart. 25., 26. és 27. ülések mindkét táblánál. Pozsonyi hirfüzér. Budapesti hirharang. Bécsi levél. Ausztria. Külföld. Po­rosz- és Bajorország. Legújabb. Hivatalos és magánhirdetések. MAGSYARORSZÁG és ERDÉLY. Viszhang a Hiradó új programmjához! Az átalakulás, mások azt mondják: a forradalom megtör­tént, a világesemények nagyszerű fejleménye ellentáll­­hatlanul túlárad a geographiai határokon; a gyümölcs megérett, azért önkényt hull le a fáról, élvezzük ildomo­san , minden honfinak , akármilly oldalon volt előbb he­lye, lesz most munkája, ne zárassuk ki magunkat azok által , kik bámulatosan egyéniségüknek tulajdonítják mindazokat, miket csak egyesült nemzetek, a vélemények kölcsönös engesztelésével a központosított erők által a kor kivonati előtt nem süket kormányukkal, közremunkálásá­­val kivihettek! Ki van viva a reform! Üdvözöljük egész magyar őszinteséggel lelkünk mélyéből mi is, kik ezen epochális országgyűlésen nem lehettünk jelen! Mi ellene soha nem küzdöttünk, mi óvakodtunk, és pedig a reform érdeké­ben , ne­hogy veszélyes rázkódással hazánk egy része általa és végre önmaga is végképen eltemettessék! Mikor meggyőződtünk a pillanat alkalmatosságáról, nem­csak engedtünk, de egyesültünk, áldoztunk ; a kár kivá­nati a mi kívánatunk is, ha elérésük hasztalan, kétséges, desperatus áldozatokba nem kerül, ingó, vészteljes össze­ütközésekre nem vezet, a bizonytalanság tátongó örvé­nyébe nem sodor! Van sajtószabadság! Üdvözöljük örömteljes lel­kesedéssel ! Hazánk olly viszonyokba lépett, hogy nél­küle üdvözülni teljes lehetetlen! Egyébiránt is nekünk kedvünk sohasem telt abban , ha a censura kitörülte ké­­nye-kedve szerint, a­mit irtunk ! Erős szándékunk is ezen szabadsággal férfiasan élni! tudjuk, látjuk előre, sokszor lesz alkalmunk arra, csak azután tudjuk is tűrni egész részrehajlatlanságában! A bizalom csökkentésére soha vele vissza nem élendünk , akár ki fogja hazafiúsága által magát arra érdemesíteni. Nem a személy, hazánk érde­kei, szemünk világa! Ha lejárt is a tekintélyek ideje, az erény és törvény tekintélye fentartására közremunkálni mindig kedves és szilárd kötelességünk leend. Egyesek véleménye még nem a közvélemény — ennek nyilvánul­­hatására minden csatornák tágasan kinyitandók, erre fo­gunk ereink minden megfeszítésével, lelkületünk minden erélyességével törekedni, és innen elég c­áfolhatlanul ki­derül, mennyire őszinte, mennyire igaz lelkesülésünk a sajtószabadság felett, melly vérontás nélküli ostrom, rom­boló zendülés és a saját bilincseit is levető kormányszé­keink és hatóságaink minden ellenszegülésök nélkül áta­lakulási ügyeink üdvös elintézésére hatalmas kezét ki­nyújtja! Van felelős ministerium! Üdvözöljük ezen alkotmányos fejlődést, melly szerint ezentúl a kormány csak a többség értelmében haladand. Azonban nem a formában, hanem a valóban fekszik az uj rend­szer súlypontja. Palermóban a­t abs­olutisticus, Parisban a felelős ministerium is bukott.— Political egyértelműség, rendithetlen jogelvek nélkül, mellyekhez minden párt hazafisága járulhat, a forma maga még nem tesz boldoggá népeket, mellyek vágyai változé­konyak , határtalanok; mellyek jogos igényei a társada­­lom feltételei irányában a létező rendszerek és tanok for­mulái által még nincsenek kimerítve. Roppant feladás. Nemes elszánás! mellynek teljesítésére a gyarló emberek legnemesebb szándéka még koránsem elegendő, legke­vésbbé akkor, mikor az események át nem tekinthető rögtönséggel fejünk fölött összetornyosulnak! Van nemzeti őrség! Ennek örülni kell. Lajos Fülöp szomorúan tapasztalta a szuronyok tompaságát. Nem a hatalom, csak a jog előtt hajol meg az értelmiség. A rend és csend fentartásánál pedig mindnyájan va­gyunk érdekelve. A bátorlétet tehát mindenki fogja vé­deni. Erre nem annyira a lelkesedés, mint inkább a dolog természete vezetett. Mindezek fölött tehát egy a vélemény a dicső hazá­ban már is, minden többi fölött, nem kételkedünk, szinte lehetene egyesíteni a véleményeket, mert hiszen nem a rendszer, hanem annak czélja azon sark, melly körül forognak minden vágyaink , mellyek formuláit szabad emberekben egy kaptára huzni nem szabad, húzni nem lehet! Annyi a teendő, hogy az egész haza értelmesebbjei a munkából egyhamar ki nem fogyhatnak. Sokaké ugyan valószinüleg nem igen fog igénybe vétetni, de ez fel nem menthet senkit kötelességétől. Parányi dolgok, szerény okok és eszmék a világ legroppantabb eseményei csí­ráját foglalják magukban, vagy a máshol rejlőket életre fejlesztik. — A szándék az emberé, az eredmény istené; a hullám fel és alá hányatása üdvös mozgalom a természet­ben , ki ennek magát ki nem teszi , partra ki nem száll. Él magyar áll Buda még, és most fényesebben, mint valaha, mert a leperdült századok fénye a mostani szá­zad fényével semmiben sem hasonlítható össze. A huma­­nismus ezen szelíd korszakában a reform értelmét nem szabad, nem lehet többé arra eltorzitani, miszerint a ha­talmat önérdekünkből magunkhoz ragadjuk; reform ezen­túl csak az, mi által a földi boldogság elemei, mint az égi nap sugárai mindenki fölött szétözönlenek ’s mi által a nyomor minden áldozatai fájdalmaiktól megszabadittat­­nak. — Boldogok, kik arra hivatvák! Isten áldása lebeg­jen fejek fölött, sikeritse szivök sugallatát ha, mint kétel­kednünk nem szabad, igy lelkesitvék ! A többiek pedig — hadd vigasztalhassák magokat az által, hogy nemes lelkületüek előtt — et voluisse ’stb. ’stb. —I. Országgyűlés. Telegraph­­ sürgöny. Mart. 27 én. A k­e­r. ülés végén Kossuth L. kötelességének tartó köztudomásra hozni, mikint a telegraph d. u. 4 órakor azon hirt hozá Bécsből, hogy a dolgok jól állanak, gr. Batthyány Lajos minister­­elnök — ha Isten úgy akarja — holnap reggel jő vissza a gőzösön, nádor ő fensége pedig este fog megérkezni. Ezen hír igen örvendetes tudomásul szolgált. XLVIII. országos ülés a m. forrnél mart. 25. d. e. 11 ór. országbíró ő exclja elnöklete alatt. Felolvastatott válasza a m. forrnék a nemzeti őrseregről szóló 1.javaslat tárgyában. Ki fog nyomatni. A Jászkun, valamint a Haj­du-kerületekrőli t.ja­­vaslatok észrevétel nélkül elfogadtattak. A községi választásokról a t.javaslat csekély mó­dosítással szintén elfogadtatott. ’S fel fognak szólitatni a t. rv., hogy e t. ez. folytán, mind azon ügyekről, mellyek eddig a földesúri hatóság által intéztettek el, t. i. az árvák ügyéről, községek számadásainak megvizsgálásáról ,stb. külön törvény által rendelkezni szíveskedjenek. Fiume és Buccari szabad tengerkereskedési kerüle­tekről! törv.javaslat hosszab vitatás nélkül némelly módosí­tásokkal keresztül ment. Kiss Pál tengermelléki kormányzó javaslatára elfogadtatott, hogy ezen kerületekben törvényha­tósági főtisztviselő az alkapitány a közgyűléseken és kapitány­sági törvényszékeken kizárólag ne elnökösködjék; rendes elnök legyen, de rendkívüli és szükségesnek vélt esetekben a kormányzó is elnökösködhessék. Illy értelemben a többi, el­nökségről szóló §ok is kijavíttattak, ’s felszólitatnak a t. rv. továbbá, hogy az alkapitány hátráltatása esetében más elnök­ségről is gondoskodni szíveskedjenek. — A 21. §hoz, melly szerint csak a kerületi bírák, illetőleg képviselők választatnak, három évről három évre megújittatnak, és a többi tisztviselők eddig viselt hivatalaikat megtartják, — am.­forr. hozzátétetni kívánják, hogy hivatalaikat megtartó tisztviselők, ha székük megüresül, szintén választathassanak. — Az utolsó (29) §nál, melly rendeli, hogy a katonaállitástól ezen kerület, kikötői minőségénél fogva ’stb. felmentetik. — Horvátország követe ez ellen — mint rendesen — ezúttal is óvást tett. A turopolyai kerület­ről szóló törv.javaslatban a m. forv. megnyugodtak. Csupán Horvátország köv. Busán Herman emelt szót. Ha az illető kerület Zágráb megye ható­sága alól minden tekintetben ki is vétetik, küldői ezután sírni bizony nem fognak; de minthogy a megyéveli szorosabb vi­szony e törvény által rögtön megszüntettetik, — ez ellen óvá­sát ismét megtenni el nem mulasztja. — A törvényt különben hiányosnak találja, mert nem rendelkezik arról, meddig ter­jed Turopolya határa, Zágráb megye portáiból mennyi véte­tik el ’stb. E tekintetben az illető megyének. 1741 : 18 az t. biz­tosította jogait épségben fentartatni kiváltja. — Ország­bíró ő exclja az előtte szólónak aggodalmát egy részben helyesli, ’s kívánná, hogy az appellatákról is történnék rendelkezés. — Erre nézve a tek. rr. fel is fognak szó­litatni. A magyar egyetemről szóló törvényjavaslatban az oktatás és tanulás szabadságának elvét a jelen iskolai év­szakra kiterjeszteni nem akarák. A §. csak annyiban módosít­tatott, hogy a rendes tanárokon kívül más jeles egyének is a ministérium által ideiglenesen meghatározandó és később tör­vényileg megrendelendő feltételek mellett oktathassanak. A színházakról a­­.javaslat azon rendeletét, hogy a színpadon bárminemű nyilvános színi előadások csak az illető helybeli hatóság tudtával és engedelmével történhetvén, a színházak annak rendőri felügyelése és hatósága alá esnek,­­­gr. Ráday Gedeon eléggé világosnak nem találja, mert ak­kor a szokott szini előadásokról is minden alkalommal jelen­tést tenni és engedelmet kérni kellene. Kivánja, hogy legalább a pesti nemzeti színház, mellynek országos igazgatósága van, ezen rendelet alól kivétessék. — Elfogadtatott. Tárgyaltatott még a nemzeti színről és ország czimeréről szóló törv.javaslat. — Gr. Erdődy Sándor a hármas nemzeti, veres, fejér és zöld szineket törvé­nyileg megállapitatni akarja, nehogy az olasz nemzeti szin, melly szintén ugyaniilyen szinekből áll , könnyen a tengeri lobogókra tűzessék ki. — B. P­e­r­é­n­y­i Zs. kedélyesen fel­hozó azon körülményt, hogy a nemzeti őrsereg számos tagjai, nem tudván tökéletesen a magyar nemzeti szineket, olasz ko­kárdákat ’stb. hordanak. — Ez azonban törvénybe nem iktat­­tatott. — E régi szokásos szineket minden magyar e nélkül is tudhatja. — E tárgyban Busán Herman Horvátország kö­vete ismét felszólalt. Kívánta, hogy a kapcsolt Részeknek ne szabadságukra hagyassák, mint a törvény mondja, hanem jogukban legyen, hogy az ország színei és czimere mellett saját színeiket és czimereket is használhassák. — Elhangzott. Ezzel az ülés d. u. 3 órakor eloszlott. Mártius 26 án, vasárnap reggeli 10 órakor kezdődött kerületi ülésben Szentkirályi M. és Szabó A. Pest és Temes követeinek elnöksége alatt következők tör­téntek. Makay S. Krassó köv.: Félórával ezelőtt Krassó­­megye népétől érkezett petitiót nyújt be, e nép nevében hálát mondva a t.kir. és íreknek a nép iránt tanúsított kegyességé­ért, megjegyezve egyúttal, hogy a brassóiak az ismeretes 12 pontot magokévá tevék ’s azokat törvénybe igtatni óhajtják. (Megéljeneztettek). H­e­r­g­er P. Újvidék köv.: Előterjeszti, miszerint küldői nemcsak a 12 reformpontot elfogadták és azoknak teljesíté­sét egyhangúlag kívánják, de ezenfelül még ez országgyűlésen törvény által megállapitatni kérik, hogy 1) az egyenlőség ér­telmében mindenkinek vallása és nyelve háborútlanul marad­jon (maradjon) és igy a szerbek a magyar alkotmánynak egy­­hangulak hűséget esküdve, ahoz örökre csatlakozzanak. (Éljen­zés.) 2) A görög n. e. vallásbeli ügyek tárgyaltatása azon val­lásit követekből állandó gyülekezetét illesse, melly évenkint Újvidéken tartassék, végzése pedig törvénykönyvbe igtattassék és 3) az egyenlőség értelme a héberekre is kiterjedjen. Rónay J. Csanád köv. : Legújabban vett utasítását iga­zolása végett előterjeszti. Máriássy A. Sáros köv. : Jelenti, hogy küldői a 12 pontot magokévá tevék. (Éljenzés). Y­­­d­o­s s J. Vas köv. : Vasmegye Szombathelyen tartott népgyülésének petitióját olvassa fel, melly tetszéssel fogad­tatott. Ezek után a napi­rend következett. S­z­e­n­tk­i­rályi M. elnök és jegyző : Hitelesítés végett olvassa első izenetét a kir. és írnek a méltgos főrendekhez a sz. k. városokról szóló t. ez. tárgyában, — mellyre észrevé­tel nem lévén, olvassa továbbá válaszizenetét a kk. és rrnek a m. fő­rrhez az eddig kötött úrbéri örökváltsági szerződések tárgyában közlött szóbeli izenetükre ; — ez is helyben ha­gyatván, a kk. és rr. válaszizenetét olvassa fel a m. fő­rrhez a legelő- elkülönözés, összesítés és faizás tárgyában közlött szóbeli izenetükre , a t. czikkel együtt. A t. ez. ben némelly módosítások történtek, sőt az Lónyai G. indítványára ezen uj szakasszal toldatott meg : „A ministerium az erdőknek si­keresebb mivelése ’s fentartása iránt a legközelebbi országgyű­lésnek részletes törv.javaslatot fog előterjeszteni.“ Ez után szőnyegre került válaszizenete a kir. és rrnek a m. fe­rvhez a haszonbérlők és tulajdonosok közötti viszonyokra nézve köz­lött szóbeli izenetükre. Elfogadtatott. Kossuth L. A nemzetőrseregről szóló t. ez. iránti vá­­laszizenetet kivánja felvétetni , ez azonban még a fe­ rvtől át nem hozatván, a jelenlevő Hubay J. itélőmester előadja, miszerint e válaszizenet a m. főrendeknél hitelesíttetett, ’s ál­tala az országos ülésben át fog adatni. A t. rr. addig is tár­gyalni kívánták e válaszizenetet, miért azt Vidoss J. jegyző felolvasván, a válaszizenet első­­nak azon javaslatára, miszerint a nemzetőrség tagjaiul ollyanok fel nem vétethetnek, a­kik gazdai hatalom alatt vannak,­­ nem volt észrevétel; a m.­fo­rmnek azonban ama kívánsága, miszerint a qualificatiok fel­jebb csigáztassanak, — viszhangra nem talált, a fé­rjnek azon aggodalmára, hogy a nemzetőrséggel járó kötelességek telje­sítése igen terhessé válik azokra nézve, kik ez által rendes napi foglalkozásaiktól elvonatnak — megjegyeztetvén az, mi­szerint nem az őrségtől ugyan, de az őrségi szolgálat alól azok, kiknek az élelmi keresetökkel összeütköznek, fel fognak mentetni. E helyütt Kossuth L. kijelenté azon véleményét, miszerint a kinek kezében fegyver van, annak politikai jog is adassék ,s igy a nemzetörségi qualificatió választói jogra is képesítsen. Meggyőződése szerint fegyvert jog nélkül adni a jognak felforgatása ,s erősebb stabilitási elvet nem ismer an­nál, mintha a jog és fegyver a többség kezében van. Ezen kér­dés ezúttal eldöntetlenül maradt. A m.­fo­rmnek a 1. javaslat 3. §ra tett észrevétele, misze­rint a­z. oda módositassék, hogy a nemzeti őrseregbe már ka­tonai altiszti szolgálatban volt más olly honpolgárokat is be­sorozhatnak ’s a t., . Kossu­th L. felszólalására el nem fo­gadtatott, mert ennek könnyen az lehetne következése, hogy a kik magokat eddig beíratták és a nemzeti őrsereg közé so­roztattak, azokat tizedelni kellene, miért e tekintetben a t. ha­tóság kezét megkötni jónak nem tartja. A 13. §ra tett javasz

Next