Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-03-28 / 797. szám
Ezen lapok hétfőt kivéve naponkint jelennek meg. Előfizetési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Kedden 797. Martius 28 1848. BUDAPESTI HÍRADÓ. Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Klöntethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, vént az utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvaniutczai Horváth - házban 583. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári királyi főpostahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Viszhang a Híradó új programmjához. Országgyűlés. Telegraphi sürgöny: a mart. 25., 26. és 27. ülések mindkét táblánál. Pozsonyi hirfüzér. Budapesti hirharang. Bécsi levél. Ausztria. Külföld. Porosz- és Bajorország. Legújabb. Hivatalos és magánhirdetések. MAGSYARORSZÁG és ERDÉLY. Viszhang a Hiradó új programmjához! Az átalakulás, mások azt mondják: a forradalom megtörtént, a világesemények nagyszerű fejleménye ellentállhatlanul túlárad a geographiai határokon; a gyümölcs megérett, azért önkényt hull le a fáról, élvezzük ildomosan , minden honfinak , akármilly oldalon volt előbb helye, lesz most munkája, ne zárassuk ki magunkat azok által , kik bámulatosan egyéniségüknek tulajdonítják mindazokat, miket csak egyesült nemzetek, a vélemények kölcsönös engesztelésével a központosított erők által a kor kivonati előtt nem süket kormányukkal, közremunkálásával kivihettek! Ki van viva a reform! Üdvözöljük egész magyar őszinteséggel lelkünk mélyéből mi is, kik ezen epochális országgyűlésen nem lehettünk jelen! Mi ellene soha nem küzdöttünk, mi óvakodtunk, és pedig a reform érdekében , nehogy veszélyes rázkódással hazánk egy része általa és végre önmaga is végképen eltemettessék! Mikor meggyőződtünk a pillanat alkalmatosságáról, nemcsak engedtünk, de egyesültünk, áldoztunk ; a kár kivánati a mi kívánatunk is, ha elérésük hasztalan, kétséges, desperatus áldozatokba nem kerül, ingó, vészteljes összeütközésekre nem vezet, a bizonytalanság tátongó örvényébe nem sodor! Van sajtószabadság! Üdvözöljük örömteljes lelkesedéssel ! Hazánk olly viszonyokba lépett, hogy nélküle üdvözülni teljes lehetetlen! Egyébiránt is nekünk kedvünk sohasem telt abban , ha a censura kitörülte kénye-kedve szerint, amit irtunk ! Erős szándékunk is ezen szabadsággal férfiasan élni! tudjuk, látjuk előre, sokszor lesz alkalmunk arra, csak azután tudjuk is tűrni egész részrehajlatlanságában! A bizalom csökkentésére soha vele vissza nem élendünk , akár ki fogja hazafiúsága által magát arra érdemesíteni. Nem a személy, hazánk érdekei, szemünk világa! Ha lejárt is a tekintélyek ideje, az erény és törvény tekintélye fentartására közremunkálni mindig kedves és szilárd kötelességünk leend. Egyesek véleménye még nem a közvélemény — ennek nyilvánulhatására minden csatornák tágasan kinyitandók, erre fogunk ereink minden megfeszítésével, lelkületünk minden erélyességével törekedni, és innen elég cáfolhatlanul kiderül, mennyire őszinte, mennyire igaz lelkesülésünk a sajtószabadság felett, melly vérontás nélküli ostrom, romboló zendülés és a saját bilincseit is levető kormányszékeink és hatóságaink minden ellenszegülésök nélkül átalakulási ügyeink üdvös elintézésére hatalmas kezét kinyújtja! Van felelős ministerium! Üdvözöljük ezen alkotmányos fejlődést, melly szerint ezentúl a kormány csak a többség értelmében haladand. Azonban nem a formában, hanem a valóban fekszik az uj rendszer súlypontja. Palermóban at absolutisticus, Parisban a felelős ministerium is bukott.— Political egyértelműség, rendithetlen jogelvek nélkül, mellyekhez minden párt hazafisága járulhat, a forma maga még nem tesz boldoggá népeket, mellyek vágyai változékonyak , határtalanok; mellyek jogos igényei a társadalom feltételei irányában a létező rendszerek és tanok formulái által még nincsenek kimerítve. Roppant feladás. Nemes elszánás! mellynek teljesítésére a gyarló emberek legnemesebb szándéka még koránsem elegendő, legkevésbbé akkor, mikor az események át nem tekinthető rögtönséggel fejünk fölött összetornyosulnak! Van nemzeti őrség! Ennek örülni kell. Lajos Fülöp szomorúan tapasztalta a szuronyok tompaságát. Nem a hatalom, csak a jog előtt hajol meg az értelmiség. A rend és csend fentartásánál pedig mindnyájan vagyunk érdekelve. A bátorlétet tehát mindenki fogja védeni. Erre nem annyira a lelkesedés, mint inkább a dolog természete vezetett. Mindezek fölött tehát egy a vélemény a dicső hazában már is, minden többi fölött, nem kételkedünk, szinte lehetene egyesíteni a véleményeket, mert hiszen nem a rendszer, hanem annak czélja azon sark, melly körül forognak minden vágyaink , mellyek formuláit szabad emberekben egy kaptára huzni nem szabad, húzni nem lehet! Annyi a teendő, hogy az egész haza értelmesebbjei a munkából egyhamar ki nem fogyhatnak. Sokaké ugyan valószinüleg nem igen fog igénybe vétetni, de ez fel nem menthet senkit kötelességétől. Parányi dolgok, szerény okok és eszmék a világ legroppantabb eseményei csíráját foglalják magukban, vagy a máshol rejlőket életre fejlesztik. — A szándék az emberé, az eredmény istené; a hullám fel és alá hányatása üdvös mozgalom a természetben , ki ennek magát ki nem teszi , partra ki nem száll. Él magyar áll Buda még, és most fényesebben, mint valaha, mert a leperdült századok fénye a mostani század fényével semmiben sem hasonlítható össze. A humanismus ezen szelíd korszakában a reform értelmét nem szabad, nem lehet többé arra eltorzitani, miszerint a hatalmat önérdekünkből magunkhoz ragadjuk; reform ezentúl csak az, mi által a földi boldogság elemei, mint az égi nap sugárai mindenki fölött szétözönlenek ’s mi által a nyomor minden áldozatai fájdalmaiktól megszabadittatnak. — Boldogok, kik arra hivatvák! Isten áldása lebegjen fejek fölött, sikeritse szivök sugallatát ha, mint kételkednünk nem szabad, igy lelkesitvék ! A többiek pedig — hadd vigasztalhassák magokat az által, hogy nemes lelkületüek előtt — et voluisse ’stb. ’stb. —I. Országgyűlés. Telegraph sürgöny. Mart. 27 én. A ker. ülés végén Kossuth L. kötelességének tartó köztudomásra hozni, mikint a telegraph d. u. 4 órakor azon hirt hozá Bécsből, hogy a dolgok jól állanak, gr. Batthyány Lajos ministerelnök — ha Isten úgy akarja — holnap reggel jő vissza a gőzösön, nádor ő fensége pedig este fog megérkezni. Ezen hír igen örvendetes tudomásul szolgált. XLVIII. országos ülés a m. forrnél mart. 25. d. e. 11 ór. országbíró ő exclja elnöklete alatt. Felolvastatott válasza a m. forrnék a nemzeti őrseregről szóló 1.javaslat tárgyában. Ki fog nyomatni. A Jászkun, valamint a Hajdu-kerületekrőli t.javaslatok észrevétel nélkül elfogadtattak. A községi választásokról a t.javaslat csekély módosítással szintén elfogadtatott. ’S fel fognak szólitatni a t. rv., hogy e t. ez. folytán, mind azon ügyekről, mellyek eddig a földesúri hatóság által intéztettek el, t. i. az árvák ügyéről, községek számadásainak megvizsgálásáról ,stb. külön törvény által rendelkezni szíveskedjenek. Fiume és Buccari szabad tengerkereskedési kerületekről! törv.javaslat hosszab vitatás nélkül némelly módosításokkal keresztül ment. Kiss Pál tengermelléki kormányzó javaslatára elfogadtatott, hogy ezen kerületekben törvényhatósági főtisztviselő az alkapitány a közgyűléseken és kapitánysági törvényszékeken kizárólag ne elnökösködjék; rendes elnök legyen, de rendkívüli és szükségesnek vélt esetekben a kormányzó is elnökösködhessék. Illy értelemben a többi, elnökségről szóló §ok is kijavíttattak, ’s felszólitatnak a t. rv. továbbá, hogy az alkapitány hátráltatása esetében más elnökségről is gondoskodni szíveskedjenek. — A 21. §hoz, melly szerint csak a kerületi bírák, illetőleg képviselők választatnak, három évről három évre megújittatnak, és a többi tisztviselők eddig viselt hivatalaikat megtartják, — am.forr. hozzátétetni kívánják, hogy hivatalaikat megtartó tisztviselők, ha székük megüresül, szintén választathassanak. — Az utolsó (29) §nál, melly rendeli, hogy a katonaállitástól ezen kerület, kikötői minőségénél fogva ’stb. felmentetik. — Horvátország követe ez ellen — mint rendesen — ezúttal is óvást tett. A turopolyai kerületről szóló törv.javaslatban a m. forv. megnyugodtak. Csupán Horvátország köv. Busán Herman emelt szót. Ha az illető kerület Zágráb megye hatósága alól minden tekintetben ki is vétetik, küldői ezután sírni bizony nem fognak; de minthogy a megyéveli szorosabb viszony e törvény által rögtön megszüntettetik, — ez ellen óvását ismét megtenni el nem mulasztja. — A törvényt különben hiányosnak találja, mert nem rendelkezik arról, meddig terjed Turopolya határa, Zágráb megye portáiból mennyi vétetik el ’stb. E tekintetben az illető megyének. 1741 : 18 az t. biztosította jogait épségben fentartatni kiváltja. — Országbíró ő exclja az előtte szólónak aggodalmát egy részben helyesli, ’s kívánná, hogy az appellatákról is történnék rendelkezés. — Erre nézve a tek. rr. fel is fognak szólitatni. A magyar egyetemről szóló törvényjavaslatban az oktatás és tanulás szabadságának elvét a jelen iskolai évszakra kiterjeszteni nem akarák. A §. csak annyiban módosíttatott, hogy a rendes tanárokon kívül más jeles egyének is a ministérium által ideiglenesen meghatározandó és később törvényileg megrendelendő feltételek mellett oktathassanak. A színházakról a.javaslat azon rendeletét, hogy a színpadon bárminemű nyilvános színi előadások csak az illető helybeli hatóság tudtával és engedelmével történhetvén, a színházak annak rendőri felügyelése és hatósága alá esnek,gr. Ráday Gedeon eléggé világosnak nem találja, mert akkor a szokott szini előadásokról is minden alkalommal jelentést tenni és engedelmet kérni kellene. Kivánja, hogy legalább a pesti nemzeti színház, mellynek országos igazgatósága van, ezen rendelet alól kivétessék. — Elfogadtatott. Tárgyaltatott még a nemzeti színről és ország czimeréről szóló törv.javaslat. — Gr. Erdődy Sándor a hármas nemzeti, veres, fejér és zöld szineket törvényileg megállapitatni akarja, nehogy az olasz nemzeti szin, melly szintén ugyaniilyen szinekből áll , könnyen a tengeri lobogókra tűzessék ki. — B. Perényi Zs. kedélyesen felhozó azon körülményt, hogy a nemzeti őrsereg számos tagjai, nem tudván tökéletesen a magyar nemzeti szineket, olasz kokárdákat ’stb. hordanak. — Ez azonban törvénybe nem iktattatott. — E régi szokásos szineket minden magyar e nélkül is tudhatja. — E tárgyban Busán Herman Horvátország követe ismét felszólalt. Kívánta, hogy a kapcsolt Részeknek ne szabadságukra hagyassák, mint a törvény mondja, hanem jogukban legyen, hogy az ország színei és czimere mellett saját színeiket és czimereket is használhassák. — Elhangzott. Ezzel az ülés d. u. 3 órakor eloszlott. Mártius 26 án, vasárnap reggeli 10 órakor kezdődött kerületi ülésben Szentkirályi M. és Szabó A. Pest és Temes követeinek elnöksége alatt következők történtek. Makay S. Krassó köv.: Félórával ezelőtt Krassómegye népétől érkezett petitiót nyújt be, e nép nevében hálát mondva a t.kir. és íreknek a nép iránt tanúsított kegyességéért, megjegyezve egyúttal, hogy a brassóiak az ismeretes 12 pontot magokévá tevék ’s azokat törvénybe igtatni óhajtják. (Megéljeneztettek). Herger P. Újvidék köv.: Előterjeszti, miszerint küldői nemcsak a 12 reformpontot elfogadták és azoknak teljesítését egyhangúlag kívánják, de ezenfelül még ez országgyűlésen törvény által megállapitatni kérik, hogy 1) az egyenlőség értelmében mindenkinek vallása és nyelve háborútlanul maradjon (maradjon) és igy a szerbek a magyar alkotmánynak egyhangulak hűséget esküdve, ahoz örökre csatlakozzanak. (Éljenzés.) 2) A görög n. e. vallásbeli ügyek tárgyaltatása azon vallásit követekből állandó gyülekezetét illesse, melly évenkint Újvidéken tartassék, végzése pedig törvénykönyvbe igtattassék és 3) az egyenlőség értelme a héberekre is kiterjedjen. Rónay J. Csanád köv. : Legújabban vett utasítását igazolása végett előterjeszti. Máriássy A. Sáros köv. : Jelenti, hogy küldői a 12 pontot magokévá tevék. (Éljenzés). Ydos s J. Vas köv. : Vasmegye Szombathelyen tartott népgyülésének petitióját olvassa fel, melly tetszéssel fogadtatott. Ezek után a napirend következett. Szentkirályi M. elnök és jegyző : Hitelesítés végett olvassa első izenetét a kir. és írnek a méltgos főrendekhez a sz. k. városokról szóló t. ez. tárgyában, — mellyre észrevétel nem lévén, olvassa továbbá válaszizenetét a kk. és rrnek a m. főrrhez az eddig kötött úrbéri örökváltsági szerződések tárgyában közlött szóbeli izenetükre ; — ez is helyben hagyatván, a kk. és rr. válaszizenetét olvassa fel a m. főrrhez a legelő- elkülönözés, összesítés és faizás tárgyában közlött szóbeli izenetükre , a t. czikkel együtt. A t. ez. ben némelly módosítások történtek, sőt az Lónyai G. indítványára ezen uj szakasszal toldatott meg : „A ministerium az erdőknek sikeresebb mivelése ’s fentartása iránt a legközelebbi országgyűlésnek részletes törv.javaslatot fog előterjeszteni.“ Ez után szőnyegre került válaszizenete a kir. és rrnek a m. fervhez a haszonbérlők és tulajdonosok közötti viszonyokra nézve közlött szóbeli izenetükre. Elfogadtatott. Kossuth L. A nemzetőrseregről szóló t. ez. iránti válaszizenetet kivánja felvétetni , ez azonban még a fe rvtől át nem hozatván, a jelenlevő Hubay J. itélőmester előadja, miszerint e válaszizenet a m. főrendeknél hitelesíttetett, ’s általa az országos ülésben át fog adatni. A t. rr. addig is tárgyalni kívánták e válaszizenetet, miért azt Vidoss J. jegyző felolvasván, a válaszizenet elsőnak azon javaslatára, miszerint a nemzetőrség tagjaiul ollyanok fel nem vétethetnek, akik gazdai hatalom alatt vannak, nem volt észrevétel; a m.formnek azonban ama kívánsága, miszerint a qualificatiok feljebb csigáztassanak, — viszhangra nem talált, a férjnek azon aggodalmára, hogy a nemzetőrséggel járó kötelességek teljesítése igen terhessé válik azokra nézve, kik ez által rendes napi foglalkozásaiktól elvonatnak — megjegyeztetvén az, miszerint nem az őrségtől ugyan, de az őrségi szolgálat alól azok, kiknek az élelmi keresetökkel összeütköznek, fel fognak mentetni. E helyütt Kossuth L. kijelenté azon véleményét, miszerint a kinek kezében fegyver van, annak politikai jog is adassék ,s igy a nemzetörségi qualificatió választói jogra is képesítsen. Meggyőződése szerint fegyvert jog nélkül adni a jognak felforgatása ,s erősebb stabilitási elvet nem ismer annál, mintha a jog és fegyver a többség kezében van. Ezen kérdés ezúttal eldöntetlenül maradt. A m.formnek a 1. javaslat 3. §ra tett észrevétele, miszerint az. oda módositassék, hogy a nemzeti őrseregbe már katonai altiszti szolgálatban volt más olly honpolgárokat is besorozhatnak ’s a t., . Kossuth L. felszólalására el nem fogadtatott, mert ennek könnyen az lehetne következése, hogy a kik magokat eddig beíratták és a nemzeti őrsereg közé soroztattak, azokat tizedelni kellene, miért e tekintetben a t. hatóság kezét megkötni jónak nem tartja. A 13. §ra tett javasz