Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-05-30 / 849. szám
Ezen lapok hétfőt kvéve M* putkint jelennek meg. Elfifizetési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott aprebetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Kedden 849. Május 30.1848. BUDAPESTI HIRADÓ. Nemzetiségek és osztályok költi béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Előfizethetni Pozsonyban kiadó-hivatalban, ventar-ntczai Zierer-házban ill. szám alatt földszint, és Pesten hatvanturczai Horváth - házban 583. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári királyi főpostahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Ministeri rendeletek — Pest május 26. — Folytatása a közvélemény szavainak a botrányos sajtó ügyében. — Veszprém. — Szeged. — Hirfüzér. — Ausztria. — Olaszország. — Francziaország. — Nyílt tér mindenkinek. — Status- és iparpapirok árk. a börzén. Pénzügyministeri rendelet, kamatos kincstár-utalványok kibocsátása ügyében. A belügyminiszernek május 19-én kelt s a „Pesti Hírlap“ május 23ai 63dik számában közrebocsátott értesítése folytán , mellyben hazánk épségének, szabadságának s becsületének megmentése végett a haza polgárai ajánlatokra szólittatnak fel; azokra nézve, kik a tegnapi napon kelt s a hírlapokkal mellékletben közrebocsátott felszólításomban foglalt okoknál fogva a közállodalmat jelen rendkívüli szükségei között kölcsönzésekkel hajlandók segíteni. — főherczeg István nádor kir. helytartó kegyelmes helybenhagyásával s az összes ministeri tanács megegyezésével, rendelem a mint következik. lször. Két millió pengő forint értékig 5% kamatos kincstár-utalványok bocsáttatnak ki. Sor. Ezen kincstár-utalványok három , hat és tizenkét hónapra szóknak. A vevőknek, kik ezen utalványokat készpénzen vásárolják meg, tetszésekre bizatik, akár három, akár hat, akár tizenkét hónapos kincstár-utalványokat kívánni, kik azonban nem készpénzzel, hanem arany és ezüst szereknek az általam mellékletben hivatalosan közrebocsátott beváltási árjegyzék szerint átengedésével kívánnák megvásárolni, csak tizenkét hónapos lejáratú kincstár-utalványokat kaphatnak. Sor. A kiadandó kincsár - utalványoktól, kiadásuk napjától számított 5% évi kamat jár, melly kamatjáruléka készpénzen vásárlandó három és hat hónapos utalványokra a kiadás alkalmával azonnal előre levonatik, az egy egész éves lejáratú kincstár-utalványoknál pedig a kiadás alkalmával félévi kamat fizettetik ki, a második félévi kamatra nézve az utalványok szelvénynyel láttatnak el, mellyeknek előmutatói az illető kamatot az utalvány kiadása után hat hónappal akár az országos kincstár főfizető hivatalánál Budán, akár pedig az illető vidéki sóhivataloknál bármikor felvehetik. Ner. Az utalványok tőkeértéke a lejárat után szintúgy akár a kincstári főpénztárnál Budán, akár pedig az illető vidéki sóhivataloknál az eredeti utalvány visszaadása mellett készpénzben felvehető. Kör. A kiadandó kincstár-utalványok 50 és 100 pgc forintról szólnak, s a nagyobb öszvegű ajánlatokért tetszés szerint akár ötvenes, akár százas utalványok kiszolgáltatása kivántathatik. Az illető kamat, a forgalombani tájékozás végett, napról napra kiszámítva , az utalvány hátlapján olvasható. Gor. Miszerint pedig a hon megmentésébeni részvétben a kisebb tehetségű, de valamint jogban, úgy a honszeretet értelmében egyenlő polgárok is osztozhassanak, bármi csekély öszvegbeni ajánlat is elfogadtatik , s az 50 fton aluli ajánlatokról ideiglenes nyugtatványok adatnak, mellyek kiadásuk napjától számított hat hónap múlva bármikor készpénzzel beváltatnak , vagy pedig az 50 és 100 forintos utalványokat venni akarók által előmutatva , az utalvány árába készpénz helyett elfogadtatnak, s kamatos utalványnyal kicseréltetnek; illy esetben azonban , minthogy a kisebb ajánlatok kamatjának napról naprai kiszámítása valósíthatlan apró töredékekre oszlik, a kamat csak az utalvány kiadása napjától számíttatik. 7er. Ezen kincstárutalványokra fizetésül akár ezüst és arany pénz, akár bécsi bankjegy, akár arany és ezüst szerek, akár töredék sócska ezüst és arany elfogadtatik. 8er. Az ajánlatok beszedésére nézve pedig az idézett belügyminiszeri rendelet folytán következők határoztatnak: a) Minden törvényhatóságokban az ajánlatok átvételére annyi helyen állíttatnak fel küldöttségek, miként ezt a vidéki körülmények javasolandják. b) Ezen küldöttségek a hon polgárait a haza megmentésének dicsőségébeni részvétre alkalmas módokon felszólítván, az ajánlatokat — legyenek azok készpénzben , bankjegyekben avagy arany és ezüst szerekben — nyugtatvány mellett átveendik, s az ajánlatot az átadó bizonyítványával ellennyugtatványoztatják. c) E végett két párban az ajánlatokról rovatos jegyzéket viendnek, mellynek rovataiba az ajánló neves lakása, ajánlatának minősége és mennyisége, az ajánlónak ellennyugtató elismerése, nem különben az is bejegyzendő: három, hat, vagy tizenkét hónapos kincstár-utalványt kiván-e magának kiszolgáltatni ; mire nézve figyelemben tartandó , hogy a nem készpénzbeni ajánlatokért csupán egy éves utalványok adatnak. d) A küldöttségeknél begyűlendő ajánlatoknak átvételére most egyelőre a következő magyar kincstári hivatalok jelöltetnek ki. A készpénz és bankjegyek átvételére: a budai főpénztár és a pesti, pozsonyi, sopronyi, győri, komáromi, veszprémi, körmendi, kanizsai, dunaföldvári, pécsi, bajai, ipolysági, selmeczi, gácsi, szeredi, rózsahegyi, kézsmárki, iglói, egri, kassai, miskolczi, sóvári, tokaji, ungvári, szathmári, nagyváradi, szegedi, aradi, temesvári, nagybecskereki. Az arany és ezüst szerek átvételére a pesti ezüst beváltóhivatal, a selmeczi főkamaragrófi hivatal, s a pozsonyi, győri, komáromi, földvári, pécsi, egri, kassai, miskolczi, szegedi s temesvári sóhivatalok. Az ajánlatokat beszedő küldöttségek, ha helyben van valamellyik a kijelölt kincstári hivatalok közül, annak az összegyűlt ajánlatokat legfölebb harmadnaponként, ha pedig helyben nem volna, mihelyt a beszolgáltatási költségeket megérdemlő összeg gyűl egybe, mindenesetre pedig 14 napról 14 napra a legközelebb eső kincstári hivatalnak , a rovatos jegyzék azon példányának a küldöttség aláirása melletti átadásával, mellyben az ajánlók ellennyugtatványozó elismerése foglaltatik, beszolgáltatandják, s magokat a beszolgáltatásról nyugtatványoztatják, a kincstári említett hivatalok pedig a készpénzbeni kisebb ajánlati öszvegekről a fentebbi 5ik pont értelmében ideiglenes nyugtatványokat, a nagyobbakról az ajánlók kívánsága szerint 50, vagy 100 ft s három, hat, vagy 12 hónapos kincstári utalványokat adandnak , mellyeket az ajánlók az illető küldöttségeknél átveendenek, s az átvételt a rovatjegyzékbe behondják. Ami pedig a nem készpénzben, hanem arany és ezüst szerekben történendő ajánlatokat illeti, ezeknek valóságos belértéke csak műszerű olvasztás, vagy pontos érczképlet útján lévén meghatározható, a küldöttségek minden illyen egyes ajánlat darabját, minőségét, mennyiségét és súlyát a rovatos jegyzékekbe fel fogják jegyezni, mindenkinek ajánlatát külön pamatba kötendik , lepecsételendik, s kivül az ajánló nevének s az ajánlat fentebbi részleteinek feljegyzésével jelölendik, s ekként a fent kijelölt kincstári hivatalokba átszolgáltatják, mellyek azokat viszont a pesti kincstári arany- és ezüst váltóhivatalokhoz által küldik, hol az ajánlatok értéke árjegyzék szerint meghatároztatván, kissebb öszvegekről az ideiglenes nyugtatványok , nagyobbakról pedig az ajánlók kivonata szerint a kincstárutalványok felkészíttetnek, s a belküldő kincstári hivatalok útján az illető törvényhatósági küldöttségekhez kézhezszolgáltatás végett elküldetnek. Ezek végett az illető kincstári hivatalok nyugtatványokkal, utalványokkal s rovatos jegyzékekkel, valamint szintúgy utasításokkal is elláttatnak; a törvényhatóságokhoz pedig a rovatos jegyzékek szintúgy számosabb példányban megküldetnek. Ita a fent kijelölt kincstári hivatalok valamelly vidékre nézve távolságuk miatt alkalmatlanul feküdnének, az átadás bármelly más sóhivatalnál is megtörténhetik, erről azonban a pénzügyi ministérium előre hivatalosan értesítendő , valamint szinte az ajánlatgyűjtés sikeréről két hetenkint úgy nekem, mint a belügyminiszernek minden küldöttségek részéről hivatalos tudósítás teendői Budapesten a kincstárutalványok készpénzzeli megvétele egyenesen a főpénztárban, az arany- és ezüstadás pedig a pesti arany- és ezüstváltóhivatalban (fürdő-utcza, Tüköri-házban) is történhetik, mindkét helyütt kisebb öszvegeknek ideiglenes nyugtatványok melletti átvétele is eszközöltetvén. per. A pénzügyi ministeriumnál ezen ajánlatok számára külön országos hitelkönyv nyittatik, mellybe a hitelezések maradandó emlékül, valamint annak bizonyítványául is, hogy a status ezen hazafias kölcsönöket a kötelezett időben miként fizette ki, név- és nevezet szerint bejegyeztetnek, s az egész munkálat folyama ezen hitelkönyvből időnként a közönség köztudomására hozatik. A törvényhatóságok ezen rendelet buzgó teljesítésére utasíttatnak, a haza minden egyes polgára pedig segédkéznyujtásra felhivatik. — Kelt Budán, május 24én 1848. — Kossuth Lajos s. k., pénzügyminister. A kamatos kincstár-utalványok kibocsátása iránt tegnap kiadott rendeletem folytán, ezennel közhírré tétetik, hogy a mennyiben az országnak kölcsönnek felsegéllésére nemes készséggel siető hazafiak ajánlatai közt olly arany- és ezüst-szerek is lehetnek, mellyeket csinosabb alakok tekintetéből arany- és ezüst-szerekkeli kereskedők belső értéküknél drágábban kívánnának megvenni: ezen megvétel ugyan meg fog engedtetni, de a megveendő szerek ára csak kész ezüstpénzben fogadtatik el, s az árkülönbség a kincstár-utalványok kiadásakor azoknak javára egészen be fog számíttatni, kik azon szereket az országnak kölcsönül felajánlották. Ismételve kijelentetik, hogy pénz- s drága érezszerek ajánlatánál a kölcsön kedvesebben fogadtatik, mint az ajándék. Más nemű ajánlatok azonban — például termények — kölcsönül csak úgy fognak fogadtathatni, ha eladatván, készpénzzé fordittattak. — Kelt Budapesten, máj. 24. 1848. — Kossuth Lajos. -----------A vallás és közoktatási ministeriumból. I. A közalapítványi minden jószágok főfelügyelőjévé Bucsánszki József s ennek tollnokává Tessedik Imre, ugyanazon jószágok pesti kerületében pedig főtisztté Ruttkai József neveztettek ki. II. A felügyelő olly terv készítésével bízatott meg, mellynél fogva a közalapítványi javakra nézve eddig szokásban volt házi kezelés , illetőleg nagyobb összeségbeni haszonbér helyett, ezentúl kisebb részletekbeni és hoszszabb időre terjedő haszonbéri rendszer hozassák be, úgy azonban, hogy e rendszerben az eddig szolgálatban levőkről , hivatalaik javadalmainak aránya szerint, gondoskodva legyen. III. A ministeriumnak czélja, gazdasági iskolákat állítani fel. Ennélfogva a felügyelő megbizatott, hogy az ország különböző részeiben négy helyen az iskolák mellett szükséges példány-gazdaság alapjául szolgálandó ötszáz holdas tért szemeljen ki az alapítványi javakból. IV. Az összes alapítványi értékből eddigien az udvari számvevőség számára fizetett 7133 ft, mint a dolog új rendében helyt nem foglalható kiadás, ápril végétől meg van szüntetve. V. A tanulmányi bizottmánynyal egyesített központi könyvbiráló testület fizetéséhez, 1845. évi 6863 helytartósági szám alatt kelt rendelet szerint, a tanulmányi és egyetemi alapértékek 3243 ft 20 krral járultak évenként. Ezen kiadás, a pénzügyi ministeriummal tartandó értekezésig, ápril végétől az alapítványi pénztárnál felfüggesztetett. Pest május 26. : „Más zászló nem lobogott előttünk, mint a bálványozott hazának poeticus szeretete“, ezt mondja Martina 15ki lap május 20-án , mellyre mi a múltra nézve röviden csak annyit: — Risum teneatis amici! A bálványozott hazának valódi értelemben vett poeticus szeretete a mi felfogásunk szerint azt igényli, mit önnek Martius 15-e, a Budapesti Híradónak folyvást önnek zajos orkánya ellen vitorlázó, de a legbiztosabb kikötőnek irányzott hajója, minden zátonyt ügyesen kikerülte, május 13-án kelt lapjában tanácsolt. Örvendünk, hogy czélt tévesztett eddigi poesisa helyett lapjaiban azon históriai, és tapasztalásokban alapult tant, hogy csak bizalom egymás közt, és bizalom magunkban vezethet czélhoz, egyedül üdvözítőnek lenni elismert, midőn ezek ellentéte a bizalmatlanság, a meghasonlás, és egymás közti súrlódás illy vészes körülmények közt bizonyos romlásunkat idézné elő, s ezek vezérelnék édes hazánk foltozott alakjából kitisztított, s uj idomban kikészített hajóját olly zátonyra, mellyről azt flottá tenni, még a legügyesebb kormányosnak sem sikerülne többé. Azért csak bátran előre, de e modorban, illy irányban bajtárs uram Pálffy! félre minden gúnnyal, s méltatlan aljas rágalommal, előre tettel szív és lélekkel, előre czélszerü tanácscsal, s üdvöt szülő nézetekkel minden tárgyban, támogatva pénzzel, tollal, karddal szabadelvű vezérinket együtt forrva a haza szent ügyére együttműködve, ha ezt tesszük, higgye el én győzni fogunk, nagyok leszünk, migyen amúgy előbbi modorát követve véghetetlen törpeségre alacsonyulnánk. Csak ekint fogjuk a világgal elhitetni, hogy nem más zászló lobog előttünk, mint a bálványozott haza poeticus szeretete, melly képzelődésekben andaloghat ugyan, de bántalmakkal nem bíbelődik azok irányában , kik a haza ernyedetlen buzgalmu fiainak az összes nép által annyira elismervék; e pillanatokban minden szenvedély, melly nem tisztán a haza üdvét szomjúhozza, s annak szentséges neve alatt czélszerü üdvös javaslatok helyett, sárral dobálja azokat, kik noha nagyok, de mégsem mindenhatók , tévesztett politika, kiknek buzgó hazafiuságokról és nemcsak tiszta lelkületekről, de méltó belátásukról is kezeskedik neveikhez kötött tiszta meggyőződése még azoknak is, kik nem az ő zászlójok alatt küzdöttek ugyan, de a czél mellyre nélkülök törekedtek, egy volt. Tévesztett politikája ennek a hazának normális állapotában sem lehetne üdvös, mert a gúny és gyanusitgatás, midőn az, az arra érdemest sújtja, talál csak sympathiára, de ellenben ha ez az azokra érdemetlenre irányoztatik, boszant is, fáj is, ez pedig csüggeszti a jó akaratot, zsibbasztja a hon iránti szeretetet addig, miglen az haladatlanokat keblében megtűrni képes. Folytatása a közvélemény szavainak a botrányos sajtó ügyében. Nyilatkozat Marczius tizenötödikéhez. Május tiki lapját átolvastuk. Hazafiai mély aggodalommal láttuk benne a Budán történt macskazenei rákon-