Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-06-01 / 851. szám

Ezen lapok hétffit kivéve M-­ponkint jelennek meg. Blöpte­­lési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetű­s soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a keltés sorért pedig­­.0 p. kr. Azettetik. Csütörtök 851. BUDAPESTI Junius 1. 1848. « EUfizetéstal Pozsonyban « kiadó-hivatalban, ventrr­nteni Zierer-házban 114. szin alatt földszint, és Pesten hatvanv­­itczai Horváth - házban 583­. szám alatt földszint és min­den kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és kül­földre menendő példányok csak a bécsi császári királyi fő­­postahivatalnál rendeltethetnek meg. Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! TARTALOM. Ministeri rendeletek. — Programm, csendes és czélszerű választások eszközlésére. — Beregszász. — Győr. — Adakozások a haza szükségeire. — Hirfüzér. — Levél a szerkesz­tőséghez. — Erdély. — Ausztria. — Olaszország. — Franczia­­ország. — Nyílt tér mindenkinek. — Status- és iparpapirok árk. a börzén. Hivatalos értesítések a belügymi­­nistériumból. I. A belügyministernek beadott nyilatkozatban a pesti polgári kereskedő-testület azon nemeslelkű ajánlatot téve, hogy a pénzügyministeri felszólításban körülírt feltétek­­hez képest, az ország szükségeire 20.000 pfttal járul. Fen­­maradván, hogy még mint egyesek is fognak tenni aján­latokat. Személyesen jelen voltak: Aigner Ferencz és Nádassy István. II. A belügyministernél Dömsöd község küldöttei meg­jelenvén, a haza oltárára letettek 1620 pftot és 50 pozs­­merő rozsot, melly 1620 pft a dézma előleges fizetésére krajczáronként több évek hosszú során szereztetett, de a mellyre — hála a törvényhozásnak — többé nincs szük­ségük. — Egyszersmind 420 tagból álló őrseregek fel­­fegyverkeztetéséért esedeznek. — Illy nép érdemes a sza­badságra , mert azt megvédeni is kész. III. Az 1848. évi május 19én kelt ministeri felszólítás következtében h­on­véd­e­le­mre, a pesti e. b. váltótör­vényszék tagjai által máj. 20ik napján következő ajánlat létetett: Egy és fél év óta a pesti e. b. váltótörvényszék letét-tárában begyült s a letét őrzésért a bírákat és ülnö­köket illető jövedelem azonnal általadatik, melly tesz 168 ft 43 krt pp. Ezek után a szék tagjai 1848-ik évi jú­nius l-ső napjától kezdve havonként előlegesen fizetendő aláirást tettek egy évre : Rudics Dániel elnöki fizetéséből 200 ft, Ordódy Flórián 120 ft, Pákozdy Zsigm. 120 ft, Gábriel János 60 ft, Szél Kristóf 60 ft, Majthényi Ala­jos 60 ft, Cserneczky József 60 ft, Szabó I Imre 60 ft, Joannovics Döme 60 ft, Hersich Ignácz jegyzői 48 ft, Oefner János 48 ft, Csorba Sándor 24 ft, Nedeczky Flórián kiadói 48 ft, Szeniczey Gustáv jegyzői 48 ft, Gegus Dániel gyakornoki 16 ft, Jordán József irnoki 16 ft, Szabó Menyhért igtatói 48 ft, Peláthi József gya­kornoki 12 ft, Haragó Máté segédkiadó 12 ft, Pataki Ignácz irnoki 24 ft, Kardos János 12 ft, Kauba Eduárd 12 ft, Zolnay Sándor 12 ft, Horváth Ignácz dijnoki 12 ft, Keszi Dániel 12 f­t, Boldizsár János irnoki 40 ft, Kovács Sándor dijnoki 12 ft, Szánthó József irnoki 12 ft, Bragyán Miklós 6 ft, Bozóki József háziszolgai 4 ft, Sza­bó József hitesszolgai 12 ft, Horváth Ferencz 12 ft, Gu­­thi Károly gyakornoki 12 ft, Illés Antal 12 ft, Fimler István hitesszolgai 12 ft, Illés Ferencz 12 ft, Kovács Pál gyakornoki 12 ft; —az egy év alatt lefizetendő aján­lat összege 1362 ft; — ezen összegből 1848-ik évi junius l-ső napjától kezdve, hónaponként befizetendő egyhavi részlet összesen 113 ft 30 kt. Mindezeken felül Csorba Sándor ajánlott egy pár ezüst sarkantyút és egy ezüst fedelű tajték-pipát. Száz­hatvannyolcz pengő ftot negyvenhárom krajczárt átvet­tem. — S­zmolka. IV A belügyminiszer szükségesnek találván, hogy a népnek az uj törvények valódi értelme könnyű és népszerű modorban megmagyaráztassék, s ekképen az annyiféle félreértéseknek, csábitgatásoknak eleje vétessék, Vas Ge­rebennel népies könyvecskét íratott, és azt 25.000 pél­dányban a törvényhatósági elnökökhöz kiosztás végett, szétküldötte. Több czikkei: közös teherviselés, urbér, egyenlőség, nemesség, nemzetőrség. Ugyanaz oláh, tót, rácz stb. nyelvre is, e nyelvek géniusához alkalmazva, le­­fordittatik, és el fog küldöztetni. A törvényhatóságokhoz V. A katonaságnak hadilábra tett állítása tetemes költ­ségében van az országnak. Szerfelett szaporodnak ezen költségek akkor, midőn valamelly kicsapongásnak meg­­zabolása végett a katonaságnak egy helyről más helyre való átszállítása szükséges. A kormánynak kötelességében áll egy részről meg­óvni az ország békés lakóit az illy rendkívüli terhek vise­lésétől , más részről a büntetésnek egész súlyát éreztetni nemcsak azokkal, kik féktelenségek elkövetésében talál­tatnak , hanem azokkal is, kik a törvény elleni merénye­­ket gátolni elmulasztották. Jelenben a közcsend és bátorság fentartása minden hazafinak szent és magától el nem távolítható kötelessége. Ezeknélfogva rendelem a következőket: 1. A megháborított közcsend helyreállítására fordí­tott katonaság élelmezési és szállítási költségeinek, úgy napidijjainak megtérítése a törvényes ítéletnél fogva vét­keseknek találandó egyénekre háromlik. 2. Ha ezeknek vagyonaiból a fennérdeklett költségek ki nem telnének, és a vizsgálatból kitűnnék, hogy a vét­kes tett elkövetését a város vagy helység lakosainak eré­lyes fellépése megakadályozhatta volna, de ezen fellépés bűnösen elmulasztatott vagy elmellőztetett, azon költsé­geket , mellyek a szoros értelemben vett vétkesek vagyo­naiból nem fedezhetők, a város vagy helység minden la­kosa vagyonaránylag fogja viselni. Előforduló esetekben tehát önök ezen szabályokhoz képest intézendik eljárásukat. Szigorúak azok, de a haza mostani komoly helyzetében elkerülhetetlenek. Hogy pedig magát ezen rendelet nemtudásával senki ne védelmezhesse, annak közzététele a legnagyobb nyil­vánossággal eszközlendő, és e végre a megyében divatozó nyelvekre való figyelemmel, nyomtatásban nemcsak a ta­nácsháznál , hanem minden köz és illő c­élokra használ­tatni szokott helyeken kifüggesztendő. Fel fogják önök a kebelbeli lelkészeket is szólítani, hogy a fennebbi rendeletnek mind szükségét, mind tar­talmát, mind következményeit az egyházi szószékekből előadják és megmagyarázzák. — Kelt Budapesten, május 20-án 1848.­­Sz­emere Bertalan, belügyminiszer. A törvényhatóságok főkormányzóihoz. VI. Fiatal szabadságunkat számos ellen körözi. Tar­tani lehet, tartani kell, hogy a szövetkezés alattomban és álnokul szőtt fonalait nemzetéletünk megfojtására hasz­nálni akarandják. A veszély közel áll, kitörése megin­gathat bennünket; de bizton hisszük, hogy elvonulását mint nemzet fogjuk ünnepelni, tételünk alapjában szilár­dítva , bátorságban és hatalomban erősödve. Hogy azon­ban a veszély elháríttassék , vagy ellenünk lehető erősza­ka megtoroltassék, elmulaszthatlan kötelessége minden hazafinak rétsen állani, és teljesíteni hivatását azon szent ihlettel és buzgósággal, melly a szükség pillanatában né­pünknek tulajdona. Ennélfogva önt is felszólítom, hogy a kormányzására bízott megye határából, külön rendelet nélkül, ne tá­vozzék , mind­addig, míg a készülő fergeteg elvonulan­­dott, vagy ellenünk leküzdetett. Felszólítom, hogy a toborzást lelkesen indítsa meg és folytassa. Hogy a haza megmentésére áldozatképen hozott aján­latok gyűjtésére, lélekismeretes kezelésére és az országos kincstárba leendő átszállítására nézve a legczélszerűbb módot erélyesen kiválasztani iparkodjék. Hogy a nemességet a nemzetiségünket fenyegető cselszövények erőszakáról,­ a népet azon szolgaság álla­potáról hatóságilag és lelkészileg felvilágosittassa, melly ellenünk győzelmének szükséges következménye leen­­dene; Hogy a bujtogatásokat erős kézzel fékezze , és a buj­­togatókat a büntető hatóságnak átadja; Hogy a személy- és vagyonbiztosság sérthetlenségét minden áron megóvja. Azért, ha valamelly község az erő­szakoskodást nem gátolja, vagy az erőszakoskodót biró elébe állítani vonakodnék, az erőszakoskodó vagyonának elégtelensége esetében a kártérítés a község minden tag­jait aránylag terhelendi. Csak kevés vonásokat igtattam ide figyelmeztetésül. Keble fogja sugallani az eszközök azon nemeit, mellyek rendkívüli esetekben a czél elérésére vezetnek. Hazánk és nemzetiségünk szeretete lesz azon támasz, melly intéz­kedéseinek hatályo s erélyének sikert biztosit. Erőt csak egyesülés ad, az egyesülés pedig csak ott létezhetik, hol kötelességét mindenki teljesíti. Ezt öntől és minden fiai­tól elvárja a haza. — Kelt Budapesten, 1848. május 20-ában. — Szemere Bertalan, belügyminister. VII. A belügyminister gr. Pálffy Istvánt fogalmazóvá nevezte ki. — Budapest, május 24kén 1848. A­ külügyminister előterjesztésére, ő felsége, Tihanyi Ferencz hétszemélyes táblabirót, belső titkos tanácsossá­gijelengedés mellett kinevezni kegyeskedett. A hadügyminister. Megszokott 35 éves hadi pályámról, hazám és királyomtól urunktól, a hazai had­ügy élére állíttatván; midőn ennek súlyos terhét gyönge vállaimra venném, s azt mindannyi tisztelt polgári ható­ságoknak egész hódolattal jelenteném, — tekintve azt, hogy a valóban nagyok sem nélkülözhetik a közös segélyt és hozzájárulást — e szerint én is, ki jelen körlevelem­ben magamat bemutatva önöket üdvözlöm, — annál inkább igénylem és kikérem tanácsukat és közremunkálásukat, hogy e bonyolódott és borongós időben, a honnak valódi hasznát e pályámon is előmozdítani mindinkább képes legyek. És egyébiránt, midőn legjobb akaratom mellett szol­gálati készségemet, egyszersmind alkotmányos uton le­endő haladási törekvésemet felajánlom, egyúttal magam­nak igaz honfiúi barátságukat és szivességöket ismételve kikérem*). *) Üdvözöljük s azt kivánjuk: Isten éltesse sokáig a de­rék magyar embert! S­z­e­r­k. Pénzügyministeri rendelet a hitelintézet (Hypothek-Bank) felállítása ügyében. Az 1848. évi XIV. t.cz. rendelete következtében, a földbirtokosok javára haladék nélkül felállítandó hitelin­tézet alapszabályai már nyomtatás alá adatván, legköze­lebb közhírré fognak tétetni, s az intézet egybeszerkesz­­tése immár eszközlésbe vétetett. Ezen intézet működésére megkivántatik, hogy or­szágszerte minden megyében, kerületben s a szükséghez képest egyes városokban is ügynökei legyenek, kiknek hivatásuk leend, a kölcsönért folyamodóktól az irományo­kat átvenni; a kölcsön biztosítékául szolgálandó földbir­tokot szabályszerüleg megbecsültetni; a kötelező levél aláírását, betáblázását s telekkönyvezését eszközölni; a kölcsönül adandó pénzt vagy hitelleveleket kézhez szol­gáltatni s az intézet biztosítására lekötött birtokokat időn­ként megvizsgálni, és állapotukról az intézetet tudósítani. Ezen ügynökök, az illető hatóságok ajánlatára, a­­ pénzügyminiszer által neveztetnek ki. Egy megyében vagy kerületben a szükséghez képest több ügynök is neveztethetik , azonban mindeniknek meghatározott külön kerülete leend. Miszerint tehát az intézet működésének megkezdése, mit a földbirtokosok érdeke siettetni javasol, az ügynökök megválasztása miatt késleltetést ne szenvedjen, ezennel mindazok , kik a hitelintézet ügynökségét elvállalni haj­landók, hivatalosan felszólíttatnak, hogy ajánlkozásai­­kat azon törvényhatósághoz, mellynek kebelében lak­nak, benyújtani annál inkább siessenek, mivel az ország minden törvényhatóságai, e tárgybani rendeletem vételé­től számított tizenöt nap alatt, a kebelekbeni ügynökök számának s működésök kerületének javaslatbatételére, nemkülönben az okadatolt ajánlkozásoknak véleményes felterjesztésére, mai napról általam utasittattak. Mivel pedig a hitelintézeti ügynökség, pénz- és pénz­­értékű vagyon­kezeléssel jár, ez pedig nemcsak fedhet­­len becsületességet s a vidékbeli lakosság bizodalmát, hanem egyszersmind független állást s körülmény szerint fekvő javakban vagy más biztos fedezetű értékben 5—10 ezer po­ntnyi biztosíték-nyújtást is igényel; az ajánlkozá­soknak ezekre vonatkozólag szükséges bizonyítványokkal és kimutatásokkal ellátása kívántatik. Kellő tájékozás végett, a hitelintézeti alapszabályok­nak az ügynökségekre vonatkozó lényeges­ tartalmáról — addig is, mig az alapszabályok, legfölebb egy hét le­­folyta alatt, egész terjedelmökben közhirré tétetnének— a közönség ezennel ./• alatti mellékletben tudósittatván. — Kelt Budapesten, május 27-én 1848. — Kossuth Lajos, pénzügyminister. Programm, csendes és czélszerű vá­lasztások eszközlésére. A haza és annak minden békeszerető lakosa érdekében ezután az országgyűlésekre csupán olly férfiak választan­dók, kik kitűnő észtehetségeik mellett különösen törvény és birtoktulajdon iránti tiszteletet tanúsítottak, az­az, mint becsületes, gyakorlati férfiak ismeretesek. Azokat el kell mozdítni, kik csupán napidíjakat hozni és szere­pelni kívánnak. Olly férfiakat kell választani, kik belát­ják, hogy a legközelebbi törvényhozás előtt nem csupán becsülete és jóléte, hanem talán további fenállása felett is fog elvettethetni hazánk felett a koczka; kik tehát tisz­tán meggyőződésből és kötelességérzetből kívánják ezen a legszigorúbb feleletteherrel egybekötött állást elvállalni; kik önmagukat megtagadni képesek; szóval: olly férfia­kat, kik felfogják, hogy a legközelebbi törvényhozásnak nem csupán a locális, hanem az európai érdekektől is át kell hatva lennie. Választóink egy része miveltségének csekély volta; azon mód, miszerint a megyei választások eddig történtek, a befolyás- és jövedelem­szerzési vágy, valamint több más fenforgó és megfejtendő kérdések után ítélve, nemcsak sejthető, sőt bizonyosan előre látható, hogy némelly emberek úgy a választások előtt, mint magoknál a választásoknál is olly eszközökhöz fognak nyúlni, mely­­lyek által nemcsak lehetetlenné lesz a czélszerü válasz­tás, hanem a föld népe közé ama romlottság magvai is el­­hintetnek, mellyeknek buján elszaporodott gyomát azon megyék nemességénél tapasztaljuk, hol a választásoknál illy visszaélések történtek, s mellyek mindenkor, de ko­runkban főkép legszomorubb következményeket gyü­mölcsöznének. E bajok megakadályozása, s a kívánt siker elérésének legbiztosabb módja: az értelmiség egyetértése minden választó­kerületben; s a legegyszerűbb eszköz: a barát­ságos tanácskozásai összejövetel. A tanácskozás alá veendő tárgyak következők vol­nának : 1) A jelöltekül fellépni kívánók, szándékukat itt elő­legesen tudatnák. 2) Ugyanazok az itt elitek terjesztendő kérdésekre felelnének.

Next