A Budapesti Hirlap Vasárnapja, 1929. január-június (2. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-20 / 1. szám
1929 Január 20, vasárnap Budapesti Hírlap 8. oldal Teleki Blanka grófnő és Lővey Klára pere 1853-ban Harmadik közlemény. A vádiratban a hadbíróság ügyésze egyre több és több levelét idézi Teleki Blankának, hogy rábizonyítsa, milyen súlyosan vétett a fennálló rend és uralom ellen. " Legjellemzőbb Teleki Blanka grófnőnek a forradalom alatti és utáni gondolkozására — mondja a vádirat — az a levél amelyet 1851 január 20-án intézett Döbrentei Gáborhoz Pestre. Maga szigorúan ítél az utolsó év felett, — írja a grófnő — de ne feledje, hogy Krisztus is istállóban született. Talán az 1851-es év jobb lesz, mint az 1850-es, amelyik az évszázadot felezi meg és mégis a történelemben egy egész üres lapot jelent. Lővey Klárát a grófnő egy 1851 március 5-én kelt levelében elvbarátjának nevezi, tudatja vele, hogy Teleki Emma a párizsi menekültekkel állandó összeköttetést tart fenn s hogy Teleki László a németeknek Magyarországon való berendezkedése ellen beadványokat intézett a francia és angol kormányokhoz. Irányi híreket vár Brüsszelből, Pulszky és Vukovich gyakran meglátogatják Kossuthot és Teleki László küzd a honért. Lővey Klára pedig a grófnőnek válaszolva ezt írja 1850 november 5-én: A méltóságos grófnő velem éreztetett nagy kegyét nem tudom mással meghálálni, mint azzal, hogy a grófnő nagy elveit magamévá teszem és igyekezni fogok követni azt a nagy hazafias törekvést, amely a grófnőt eltölti s bármilyedő pont vagyok is, annál szorgalmasabb követője leszek. Az ügybe belekeveredett Brunswick Terézia grófnő, Teleki Blanka és Emma nagynénje, unokahugait és Lővey Klárát exaltált fejűnek nevezi, — állapítja meg diadalmasan a vádirat— akik folyton arról ábrándoznak, hogy a haza dicsőségét emeljék s a férfiak dolgába elegyednek. Világos tehát, hogy Teleki Blanka és Emma, a mozgalom vezérei, Lővey Klára és Erdélyi Erzsi és a vizsgálati fogságban levő egész csoport a félrevezetett emberek, de mégis bűnrészesek, akik szakadatlanul azon dolgoztak, hogy a magyar lázadást leküzdő erőket megdöntsék. Hazaárulásért — halál! Az előadottakból és részben a beismerésből is bizonyítottnak látszik, hogy a vádlottak a hazaárulás bűntettében bűnösök, márpedig a harmadik hadsereg parancsnokságának 1849 július 1-éig kelt proklamációja Értelmében a hazaárulás büntetése a kötél általi halál. Azonban a Mária Terézia rendeletével bevezetett hadtörvényszéki rendtartás 34. szakasza szerint oly bűntetteknél, amelyekre a törvény halált szab meg, soha sem szabad tisztán gyanúra, vagy következtetésre felépíteni a vádat és a bíróság okos mérlegelésére kell bízni, hogy az esetleges enyhítő, vagy súlyosbító körülmények figyelembevételével hozza meg ítéletét. Jelen esetben a törvénytelen Kossuth-bankók rejtegetése súlyosbító körülménynek tekintendő. Viszont mindhárom vádlottnál enyhítő körülménynek kell minősíteni, hogy bűnös cselekedeteik idejében felfedeztetvén, kárt nem okoztak, továbbá Teleki Blanka grófnő, Lővey Klára, Erdélyi Erzsi 1851 június 10-ig voltak vizsgálati fogságban, de a május 30-án kelt 1165/2059. I. számú magas rendelet értelmében, szabadlábra helyeztetett. Végül Lővey Kláránál és Erdélyi Erzsinél azt is figyelembe kell venni, hogy ők Teleki Blankának csak félrevezetett eszközei voltak: az előbbi, mivel fanatikusan csüngött a grófnőn, az utóbbi pedig csak engedelmességből cselekedett. Erdélyi Erzsire vonatkozóan még külön kiemelendő, hogy ő tizenharmadik életéve óta mindig a grófnő és a grófnő hasonló érzelmű romlott környezetének befolyása alatt állott, akik az ő rossz irányúi politikai meggyőződésüket belenevelték a gyermekbe, márpedig Erdélyi Erzsi, aki a tizenhatéves korában bekövetkezett elfogatásáig történteket helyesen felfogni sem tudta, csupán a grófnő belátására bízta magát, akinek utasításait és parancsait könnyelműen követte. Enyhítő körülmények után — tízévi várfogság Különösen súlyosbító körülménynek veendő Teleki Blanka grófnőnél az, hogy a két másik vádlottat és más személyiségeket rossz útra térített, Lővey Kláránál külön az, hogy Sztojka Júliát és Bélát rossz irányban nevelte és Erdélyi Erzsire rossz befolyást gyakorolt. Teleki Blankánál és Lővey Kláránál közösen súlyosbító körülménynek veendő, hogy bűnös szándékuk mellett éveken át makacsul kitartottak, alapos megfontolás után cselekedtek és tervszerűen jártak el, beszámíthatatlan bűnös, veszélyes cselekedeteikben. A felsorolt körülmények éles megfontolása után azon törvényes véleményen vagyok, — zárja lea fejtegetéseit az ügyész — hogy Teleki Blanka, Lővey Klára és Erdélyi Erzsi bűnösök a hazaárulás bűntettében, amelyhez Teleki grófnőnél és Erdélyi Erzsinél még a tiltott pénzjegyek eltitkolásának a vétsége is járul és ezért Teleki Blanka grófnő tízévi, Lővey Klára ötévi várfogságra ítéltessék, míg Erdélyi, Bekte Bernwaller Erzsinél a tizenháromhónapi vizsgálati fogság tekintessék büntetésnek. Pest, 1853 máj. 25. Billiny, őrnagy-hadbíró. A hadbírósági jegyzőkönyvek Teleki Blanka és Lővey Klára tragikus perének drámai mozzanatait megdöbbentően tárják fel a haditörvényszék tárgyalásairól szóló jegyzőkönyvek. Az első jegyzőkönyv tanúsága szerint, miután a haditörvényszék tagjai összegyülekeztek és mindhárom vádlottat elővezették, egyenként kijelentették, hogy nincs kifogásuk a haditörvényszék tagjai ellen. Ezután a bíróság tagjai letették az esküt, majd a tárgyalás megnyitása után megkérdezték Teleki Blankát, nincs-e valami előadni valója. A grófnő, miután elkobzott levelei közül néhányba beletekintett és egyéb iratokat átnézett, a következőket mondotta: A grófnő védekezése ( re Megerősítem felolvasott vallomásomat, de sokat kellene még hozzátennem, amit kihallgatásom alkalmával elfelejtettem. Naplóimból, fűzeteimből csupán olyanokat talál ki, amelyek egymagukban súlyosbítják helyzetemet, viszont azok, amik mellettem szólnának, nincsenek seho. Kétévi hosszas szenvedés után, vizsgálati fogságom befejeztével, ártatlanságom tudatában ki kell jelentenem, hogy a nagyváradi haditörvényszék által emelt vád tel