Budapesti Hírlap, 1853. február (27-51. szám)

1853-02-25 / 48. szám

Pest,Péntek. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken,félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 30 kr. Helyben, félévre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik emeletben , vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesitendők. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. m 3 HIVATALOS RÉSZ. Távirati sürgönyök. A belügyminister Albert Főherczeg ő csász. Fenségéhez Budán. A Tizenötödik orvosi jelentés D cs. kir. Apostoli Felsége hogylétéről így hangzik : A délelőtt folytában ő cs. kir. Apostoli Felségénél csekély láz állott be, de az a ma reggel tapasztalt jelenségek növekedését nem idézte elő. Bécs, febr 23. d. u. 4 órakor. Tizenhatodik orvosi jelentés. Ő cs. k. Apostoli Felsége betegségének kórjelei a délután folytában némi ingadozásokat mutattak. Az éjjeli 10 óra tájban beállott lázmozgalom hátrány nélkül múlt el. Egy könnyű álom , rövid félbeszakításokkal, mostanig tart. Bécs febr. 24. 1853. reggeli 1 ór. A hadsereg fősegéde a katonai parancsnokok és helytartókhoz . Tizenhetedik orvosi jelentés. A ma reggel beállott könnyebbségi cs. k. Apostoli Felsége egésségi állapotában folyvást tart Bécs, febr. 24. 1853. d. u. 4 ór. Udv. tan. Seeburger, cs. k. háziorvos. Korai, tan. Wattmann lovag, cs. k. házi seborvos. Minthogy többfelőli biztos adatok és tudósítások a hasznos háziállatok egésségi állapotáról Oláhországban hosszabb időn keresztül szakadatlanul kielégitőleg hangzanak, annálfogva a cs. k. orsz. katonai parancsnokság Erdélyben, egy f. hó 14. k. 767. sz. alatt kelt közlés következtében, a cs. k. törzshadorvosi igazgatóság tanácsára, az erdélyi cs. k. katonai és polgári kormánynyal egyértelmileg jónak látta, a kereskedelmi forgalmi viszonyok még további lehető tekintetbevétele végett, a m. é. dec. 21-kir. 7326. sz. alatt kelt körlevél által a nevezett nagyfejedelemségben a szarvasmarha behajtására nézve öt napra határozott figyeletidőt, most negyvennyolc (48) órai vizsgálatra, a nyers marhabőrök és hulladékok behozatalára nézve fenálló tisztítási rendszabályok megtartása mellett leszállítani. Ezen vizsgálati időszak alatt a szarvasmarhák különösen etetés alatt és közvetlenül utána pontos ügyelet alá veendők, s különösen arra kell tekintettel lenni, várjon a kérődzés redesen történik-e, és egyéb beteges kórjel nem mutatkozik-e az állatokon, valamint a veszteglésbe léptükkor, úgy abból kimenetelükkor is a marhák orvosilag pontosan megvizsgálandók, és csak az egésségesnek talált egész falka máshova hajtását szabad megengedni, ellenben pedig a gyanúsok az egésségesektől elválasztandók lennének, tüstént az egész falka tíznapi vesztegzáridő alá vettetnék, és azzal az erre nézve fenálló szabályok szerint kellene eljárni. Mi azonban az idézett körlevélben az Oláhországon áthajtott moldvai szarvasmarhákra nézve parancsolt rendszabályokat illeti, azok, minthogy a marhavész a legújabb tudósítások szerint még folyvást Moldvaország több helységeiben uralkodik, egyelőre még megtartandók. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, febr. 23. / Varsóból érkezett tudósítások szerint húsvét tájára váratik oda az orosz császár ő felsége, sőt hite van, hogy a mi Császárunk a porosz királylyal egyetemben oda rándulandnak. Mily politikai fontossággal, vagy egyáltalán politikai színezettel bírna e találkozás, bajos volna meghatározni, a tény magában annyiból valószínűnek látszik , mert a porosz király ő felségének ittléte szintén húsvét tájára váratik, mikor azután nem volna lehetetlen, hogy a két magas fejedelem együtt ránduland Varsóba. — A porosz király , ha emlékem nem csal, még úgy is adósa, mind a mi Császárunk mind az orosz császár ő felségeinek egy látogatással. — A Handelsvertrag az újjá alakulandó porosz-német vámszövetség és Austria között csakugyan 12 évre köttetett meg s a kormányok által helybenhagyatott, a mennyiben ez idő alatt közmegegyezés utján visít.Kutatások nem történendnek, mely záradék oda látszik mutatni, hogy, mint egy ízben írtam is, ezreje alatt fog vámegységbe átmenni a kereskedelmi szerződés. Egyébiránt e sokat hanyogatott úgy sikerek befejezése, mint kereskedelmi körökben hallani, élénk benyomást és örömet szült a nagy közönségre Németországban, s az iparüzletnek rendkívüli lendületet adand, amint az eddigi bizonytalanság nagy hátrányára volt az Austriávali közlekedésben ; senki sem mert nagyobb vállalatba kapni — míg a jövő biztosítva nem volt. A politikai hatás oly nagy, hogy a két nagy német hatalom barátságának tartósságán ki sem kételkedik, daczára azon ingerültségnek, melyet Prokesch- Osten úr elnöki beszéde porosz közlönyökben előidézett. Kósza hírek ugyanis a nevezett elnöki követ, s Bismark-Schönhausen urak közt fenforgó feszültségről szólanak, sőt hogy ez utóbbi lemondását küldé be kormányának, a lemondás más okból is történhetnék ugyan, de ez sem valószínű, sőt avatottak egyenesen tagadják mind ezt, minid említett feszültséget. — A montenegrói úrügy azon csendes stádiumán van, mely nagy dolgokat szokott érlelni; de mit? az titok; tényHagy Omer pasha főhadiszállása s a mi sereg- Vezényletünk közt élénk közlekedés létezik. - - Az orgyilkos Libényi elleni vizsgálatok , ki szerint, csakugyan tényét egyéni, s minden más befolyástól mentnek tüntetnék elő; a londoni váltó története sem bizonyult be; egyébiránt mai értesülésem szerint, ma ítéltetett volna el. - A Westmoreland lordnak tett szemrehányás ténye eddig sem bebizonyulva sem meghazudtolva'' nincs . — utólagos hallomásom szerint az összes követi kar egyhangúlag részt vett benne , mi az esemény lázasztó hatását bizonyítja ugyan , de más részről a szokásos diplomatiai megfontoltság elleni hiba leendett, mi ugyan az ismertkörülmények közt nagyon is menthető. 2 Ő Felsége egéssége ugyan már minden veszély fölött áll, de a nép nem lankadó szívélyes részvétében még minden reggel elkapkodja a külön lapon megjelenő orvosi tudósítást, melyet következő eredeti módon árulgatnak a kihordó gyermekek és asszonyok : „Das neue Extrablatt von unserm Kaiser!“ — minek egyszerűségében tökéletesen jellemezve van a bécsi népnek patriarchális egybeforradása a Felséges Uralkodóházzal. Berlin, febr. 21. bf „A vámegylet átalános tarifáját nem emelték föl! — s következőleg Poroszország s a vele közös vámtörvények által egybekötött államok kereskedelmi politikája még mindig szabadkereskedelmi marad s áthágyatlan sorompót képez az éjszakiak s déli Németország tisztán védvám-rendszeres államai közt. „Szép vigasz s mindenek felett pompás logika ! Ha önmagunkat szándékosan csalni nem akarjuk, valóban nem sok kell hozzá, hogy ez állítás teljes alaptalanságát bebizonyítsuk, hogy a legrövidebb látása előtt is világos legyen, mikép az átalános eddig érvényes tarifának fölemelése nem is szükséges arra, hogy vaskarokkal csatoltassunk a védvám - rendszerhez , hogy évről évre abba mindig jobban belemerüljünk, sőt a tarifának le nem szállítása épen e czél elérésére teljesen elégséges. A mi vámtörvényhozásunk ugyan csak finanszvám akart lenni s csak a lehető legnagyobb bevételt kivánta biztosítani a kincstár számára, de egyes gyámokok és iparosok előngzését legkevésbbé sem célozá. Ez elég világosan kitűnik Humbold és Massen, akkori ministerek bevezető emlékiratából. Azonban ép annyira ismeretes, hogy először azon szándék már eleitől fogva sem vitethetett ki egész tisztaságban, és másodszor évek folytán, csak hogy e vagy amaz állam a vámegylethezi csatlakozásra bivassék, többnemű változtatások tétettek annak tarifáján védvámi értelemben. De a fő, a tulajdonképi gyökbaj az, hogy harmadszor, mint azt minden kezdő a nemzetgazdászatból tudja , a financzvámoknak idő folytán maguktól véd , sőt teljes tiltó vámokká kell lenniök, ha csak folytonosan gondunk, azok revideálására s az akkénti leszállítására nincs, hogy a különböző ipar és gyári ágak gyors haladásával, az illető áruk ez által föltételezett, csekélyebb árai helyes arányban maradjanak. De ez a vámegyletben merő lehetetlenség volt, már azért is, mert minden szerződősésnek föltétlen vétő joga volt minden tarifa-változtatás ellen. Már most hagyjuk a mi századunkban, midőn a terményzés olcsósága gyakran bámulatosan halad, a tinancz-vámokra alapított vámrendszert revideálatlan — akkor lássuk, hogy mily kevés idő kell hozzá, míg az tökéletes védvámi rendszerré alakul át. Csak egy példát hozok fel ez átalánosan elismert igazság támogatására ! A mi financzvámaink 1820-ban, mielőtt még vaspályákat, mozdonyokat és gőzösöket építettek volna , nem tetszhettek nagyon magasaknak — nem lehete ellenük panaszt hallani! De ma , midőn a vas tulajdonképi emeltyűje lett minden iparágaknak, midőn még magában az építészetben is az eddigi anyagot, a fát és követ mindinkább ki kezdi szorítani : ma ugyanazon vámok oly zsibbasztólag hatnak, hogy a stettini kereskedőség elhatározó, két vas gőzhajót , melyekre szüksége van , nem Poroszországban , hanem mecklenburgi földön,Rostockban építtetni, s azokat rostocki zászló alatt bocsátani a világba, hogy a vámegylet felette magas, védvámait kikerülje. A keresk. minister, hogy ez urakat szándékjoktól eltérítse, kényszerítve látta magát, nekik a vaspréh szabad bevitelét e czélra és ez egyszer különös kedvezményül megengedni! S mennyi más árukra nézve lehetnie a finanezvámoknak lassankénti átváltozását védvámokká , a tariffa legkisebb változtatása nélkül, nagy könnyen kimutatni! ,, Austria úgy mint Poroszország a kereskedelmi szerződés 12 éve alatt teljes szabadságot tartottak fen maguknak vámműködéseikben!“ A szabadság a megifjodott központosított császári államra nézve mindenesetre igazság, de mi reánk nézve ? Mi szabadok akarunk lenni, az a bizonyossággal, hogy ,,a föl nem emelt“, de nem is leszállított tarifa bennünket mindinkább a védvámias államokkal csatol össze, és azon öntudatban, hogy abban de csak egy tételt sem szabad leszállítanunk, míg a darmstadtiak abba beleegyezésüket nem adták, hogy Nassaunak Vétója elégséges kezeinket teljesen megkötni ? Ez egy éjszaknémet előtt bizonyosan roppant naivságnak fog feltűnni. S ha majd ,,a föl nem emelt tarifa“ 12 évi hatását gyakorlandozta „a kereskedelmi politikai szabadsággal együtt,amelyet a darmstadtiak vétója megengedend : akkoron majd csakugyan oly nehéz rendszabály lesz-e a vámegyesülés Austriával,habár az iránt a mostani kereskedelmi szerződésben semmi megállapítva nincs is ? akkor is helytelen-e még azon állítás, hogy,,a vámegylet megújítása és bővítése“—ahelyett hogy védgát lenne a vámegyesülés ellen - - inkább az első lépés feléje, mert a sept. szerződés által utolsó maradványa az éjszaknak, mely a szabadkereskedelmet követte, az adóegylet is, a védvám-rendszer hálóiba bonyolíttatott. Pest, febr. 23. A budapesti conservatorium lassan azzá fejlődik, mivé lennie kell: Polyhymnia növeldéjévé. Névvel együtt alakot változtatva, a csaknem husz év előtt alapított hangászegyletből , mint egy mustármagból alakult idő folytán a zenede, mely a nemzeti conservatorium terebélyfájának első csemetéje. Már ugyan a bányászegylet alapítóinál s azok korában élénkül nyilatkozott az óhajtás egy nemzeti conservatoriumi életbeléptetése iránt, hanem azon keskeny nűkór , melyet az alapítók maguknak szabtak, s melynél tovább , minden megfeszülésük daczára, okáig nem mozdulhattak, eléggé tanusitá, hogy az eszme kissé korán volt a zene- s dalművészet iánti csekély közérzelem miatt. De e közérzelmet , hangászegylet által rendezett zeneversenyek láthatósan kifejteni segítették, s a magyar szinház fényes operai időszakai, miknek élve bár nem nagyok iskolának való tulajdonítható, még inkább erjesztették, szilárditván azon meggyőződést , hogy mindjobban előhaladó zene-s dalművezetünk szükségleteit állandóan csupán egy hazai zenedéből pótolhatjuk. Ezen eszmék befolyása alatt fejlődött a mostani zenede, melyet mi, mint önebb is neveztük , a nemzeti conservatorium cső csemetéjének szeretünk tekinteni, s melyig a hangászegylet feladatát elbukni nem engedé, sőt a régi zajos hangversenyek helyett nem kevesbbé hatályos s műérzet-fejtő zenélyelet rendez: egyszersmind lehetőleg gyors s biztos léptekkel halad a végezet felé, hova azt édeseményünk szerint fensőbb pártfogolás, jelen elnökségének hazafiai tetterelye s közös nemzeti segélybuzgalom okvetlen elvezetendik. — Nem szükség bővebben indokolnunk, hogy miért örvendetes tünemény a hangászegyleti zenede virágzásnak indult állapota , mert elhallgatva azon anyagi előnyt, miszerint számos tagja a társaságnak életfentartási képességet szerez iskoláiban, csak a zene- s dalművészetnek az élet kellemesítésére s az erkölcsök nemesítése s finomitására kiható varázserejét említjük. Shakespeare mondása szerint, hogy akit a zene hangjai meg nem inditnak, „annak szive romlott, fajtalan.“ A zenebe haladását, terjeszkedését mutatják annak választmányi gyűlései, melyek különösen egy idő óta, tárgyaik sokféleséges vonzatossága miatt, nem csekély érdekkel bírnak. Ilyen volt a legutóbbi választmányi gyűlés folyó hó 11-kén, melyben egypár tárgy iránt eltérő nézetek meleg vitatkozást keltöttek ugyan, hanem e vitatkozás csak az intézet állása s hitelének szilárdítására volt irányozva, s annál hamarabb vezetett egyetértésre, mivel a véleményben különbözők mind buzgó barátjai a zenedének. Ez ülésben többi közt jelentetett, mikép a zenedei tanítók oktatásmódjának folytonos evidentiában tartása végett az elnök két szakértő választmányi tag kíséretében minden másod hónapban fogja az iskolákat meglátogatni, mi nemcsak azért kívánatos, hogy a tanárok buzgósága folyton élesztessék, hanem azért is, hogy ez utóbbiak ellenei megfosztassanak az alkalomtól : a zenedei tanrendszert és tanbuzgalmat megtámadhatni. Örvendetes tudomásul szolgáltak azonkívül a választmánynak azon jelentések, miszerint a zeneszerzői tehetségéről ismeretes natal művészetbarát Kern Leo .100 pftnyi alapítványt tett a zenede számára, s ennek kamatait félévenkint előre lefizetni, holta után pedig az egész összeget az intézetnek kiadatni, magát lekötelezi. Továbbá Lieder Frigyes , cs. kir. Ap. Fes.égének térdképét tábornagyi öltönyben, a zenedei ülésterem ékitésére, Emmerling Károly két aranyozott kargyertyatartót, s Rózsavölgyi Márk műárus 5 darab válogatott zeneművet küldöttek ajándékul a zenedének, mely ez iránti hálaköszönetét levelek által fogja az illetőknek nyilvánítani, valamint Péter Vendelin zongoraárusnak is, ki a szellemi zenélyekre dij nélkül szíveskedett legjobb zongoráit kölcsönözni. (A szellemi zenélyek cyclusát, mi a pesti közönségnek, nem kis műélvet szerzett, most a salontársasköri zenélyek sora követi.) Szállás ügyében, miután a jelenlegi a zenede szükségeinek többé meg nem felel, egy bizottmány neveztetett, mely a városhatósággal értekezzék a redoutépületben bérlendő nagyobb helyiség iránt. A mostani nagy terem falát két sorban diszesitik többi közt, aranyozott rámákban, a legnagyobb zeneművészek azon arczképei, melyeket az ügybuzgó elnök b. Prónay Gábor ur a zenedének legújabban ajándékozott. 48. Február 25-én 1853 Esztergom, febr. 21. *) A gyalázatos merény hire, mely a cs. kir. Apostoli Felsége szentséges személye ellen intéztetett, ide 19-én reggel távirati utón érkezett, és a néhány percz alatt egész városban elterjedt szomorú hir , Esztergom lakossága minden osztályainál különbség nélkül a legmélyebb részvétet és átalános megindulást idézte elő. A boszankodás, fájdalom és undor minden részről legélénkebb nyilatkozatokban tört ki. A közlevertséget az Isten gondviselése iránti hála váltotta fel a megrendített keblekben, a hivatalos sürgönyök tudtul adván a közönségnek, hogy a seb nem veszélyes. Azonnal még az napon főegyházi érseki helyettnek úr intézkedett , hogy vasárnap minden plébániatemplomban hálaadó istentiszteletek tartassanak. Ez ünnepélyt Esztergom városának lakosai legmélyebb ájtatossággal ülték meg. Már reggel 8 órakor a nép sokasága minden templomot megtöltött, dő imáikat az Urnák bemutatandók. Az érseki ideiglenes főegyházban jelen voltak a cs. kir. megyei és városi főnök úr, minden megyei és városi tisztviselőkkel és elöljárókkal, a cs. k. tiszti kar az itt tanyázó katonasággal, a tanuló ifjúság a tanár urakkal, a külvárosok elöljárói, mindnyájan díszruhában. 9 órakor megkondultak a harangok, és az ájtatos nép oly nagy sokaságban jelent meg, hogy egy része kénytelen volt künn maradni. Ezután mélt. fölszentelt püspök és helynök Krautmann József ur, az Ur oltárához lépvén, eléneklé a Te Deum laudamus-t, mire az ájtatos nagy miseáldozat kezdődött. A mise alatt az ős várormon *) A tegnapi tudósítás kiegészítéséül közöljük. Szerk.