Budapesti Hírlap, 1853. április (78-103. szám)
1853-04-20 / 94. szám
valaki mint ügyvéd vagy magánember jószágeladási ügynökséget állít fel, méltányos, hogy az ez iránti hirdetmény csak a váltótörvényszék „imprimatur“-jának legyenalája vetve.• A kamra elfogadja az illető bizottmány véleményét a keresk. pénzalap-kimutatásnak mely után történendő eszközlése iránt, e szerint ugyanis a pénzalap -kimutatás iránti rendeletek s végzések, a pestvárosi hatóság mellőztével, (mely régi szokásos jogát vitatja), egyenesen az iparkamra által intéztetnek az illetőkhöz, részint az eljárás rövidsége miatt, részint mert az iparhatóság engedélyén s a pénzalapkimutatáson kívül más föltétel nem kívántatik az üzlet viteléhez, melynek engedélyezésekor a jognyerő magát egyúttal az illető adókönyvbe beiratni köteles. A kamra javalja a budai szatócsok szándékát egy szatócstársulat alakítása iránt, hanem a temetkezési egyletet illetőleg tanácsolja, hogy erre nézve a pesti szatócsokkal egyesüljenek. A házalási törvény azon pontjának, mely szerint a házalóknak szekeret vagy teherhordó állatot használni tiltatik módosítása iránt tett javaslat a kamra által visszautasíttatott azon okból, mivel ez által a nyersterményekkeli kereskedés , nemcsak hogy csonkulást nem szenvedend, sőt inkább a termesztőkre nézve sokkal előnyösb irányt veend, s a kézműkereskedéstől ez után netán elvonandó forgalom a kereskedő osztály javára fog esni. Most már az izraeliták előtt nyitva áll a szorgalom s ipar minden tere, s nem létezik többé ok egy nomádszerű kereskedés további pártolására. — Ugyanez ülésben tárgyaltatott a választott bíróságok ügye, melyről már előbb külön szó lettünk. — A Lucr et comp. jószágeladási ügynöksége iránt véleményadásra kiküldött bizottmány jelentése nyomán a kamra az illető társulati szerződés előterjesztetését, s azon kellékek meghatároztatását kéri a ministériumnál, melyek jövőre hasonló vállalatok engedélyezésére s erre vonatkozó körlevelek kibocsátására szükségesek. — Ha egy kereskedő, ki ügyviteli képességet s pénzalapot köteles kimutatni, társát megnevezni kénytelen, akkor ez még inkább áll magánemberre nézve , ily fontos vállalatnál , hol egy név nem képes ismeretlen társak minden számát és személyiségét fedezni. — Ugyane bizottmány jelentése következtében a kamra, az átviteli nyerstermények raktározására nézve, mely ügy a mostani ellenzarlási mód miatt , s ha az áruk hivatalos raktárakba tétetnek, még nagyobb nehézségeknek van kitéve, fölterjesztést intézend a ministériumhoz; engedtessék meg a vámilletékek kellő biztosítása mellett minden kereskedőnek nyersterményeit saját raktárában addig őrizni, míg azok vagy külföldre vizetnek, vagy itt fogyasztásra kerültek. A hivatalos pecsét elegendő biztosíték lesz e vámilletékre nézve, s csak a rakodási változtatás s az áruk oly kezelése átalában, melynél a pecsét leveendő, történjék egy cs. k. vámhivatalnok jelenlétében. — Előfordulván a kérdés, vájjon a kamrák magánosoknak állitsanak-e ki bizonyítványokat ? bizottmányi jelentés nyomán abban állapodott meg a kamra, mikép személyes tulajdonokat illető bizonyítványok kiállítása egészen a kamra hatáskörén kívül fekszik, kereskedelmi s iparügyekre vonatkozólag pedig a kamra a hatóságokra bízza kijelölni azon eseteket, midőn a kamrák véleménye általuk , közérdeket illető vagy magánosok közti kétséges kérdésekben, vagy végre bizonyítványok kiállítására nézve igénybe vehetők. Miután a pestvárosi hatóság legújabban három kérvényzőnek régi formaszerinti jogot adott a terménykereskedésre, a kamra nevezett hatóságot e tekintetben az iparos rendszabály határozmányainak megtartására kéri utasíttatni, mik szerint a szabadon engedett kereskedést űzni kivánónak semmi különös jogengedélyezésre nincs szüksége, s csupán az előszabott föltételek szerint kell eljárnia. Egy előfordult eset nyomán azon nézetét fejezi ki a kamra, mikép a czimzet bejegyzése a cs. kir. váltótörvényszéknél csak mesterjogot nyert s illetőleg bekeblezett iparosoknak engedendő meg, s ezen kedvezmény a szabad kézre dolgozókat épen nem illeti; e részben utasítást kér a kamra a kereskedelmi miniszteriumtól. — A hajóhidak alatt átmenő hajókra nézve azon véleményét nyilvánítja a kamra, mikép azok csak horgonyőrpénzt tartoznak üzetni, s két horgonyőrnél többet egy hajó mellé sem szabad adni, s ezt is csak szükség esetében. — Perger Ignácz alelnök indítványára, a kamra egy előterjesztést intéz a cs. kir. helytartósághoz az iránt, hogy miután a városi rajztanodák helyiségei a jelentkező iparos rajztanulók befogadására távol sem elegendők , szólíttassék föl a pestvárosi községtanács , hogy e hiányon mielőbb segítsen, annál inkább, mivel a nevezett helyiségek korlátoltsága az iparűzők egyéni képzésére s ez által az ipar előhaladására érzékeny hátrányt gyakorol, mely itt különösen az építészi ipar növendékeit éri, kik a rajzoktatást legkevésbbé nélkülözhetik; e mellett az iparos rendszabály több iparágak növendékeinek egyenes kötelességükké teszi a rajzképesség kimutatását. Pénzügyei javulása következtében a város ezen áldozattól nem vonakodhatik. Végre a kamra a pestvárosi elemi iskolák igazgatójának azon szokásba vett eljárását minélfogva az a kereskedő s iparos inasoktól a vasárnapi iskolák járása iránt kiadott bizonyítványok mellék-aláírásáért 30 pernyi dijt vesz föl, megszüntetni szorgalmazza a cs. k. helytartóságnál, annál is inkább, mivel a vasárnapi iskolák növendékei többnyire szegényebb sorsú szülők gyermekei. Ez alkalommal a kamra következő kereskedők pénzalap-kimutatásait fogadta el s 460 illetőleg jóváhagyta: Neufeld Móritz bőrkereskedőét Majorszky Mihály sz. nagykereskedő, Csongrády Marczel terménykereskedő, Deuth József és Gabriel nagykereskedők, Freibauer Eduard s Kadelburger Mór termény, Koller Imre bőr-, Rosenfeld Antal nagy-, Rupprecht J. fűszerkereskedő, Kern József lakatosmester és gyámokét, és azonkivül 7 egyént szabályszerű vizsgálat által árualkuszságra képeseknek találván, a kamra politikai s erkölcsi viseletüket illetőleg a cs. k. rendőrigazgatóságnál s városi hatóságnál tudomást szerzene magának. A kivételes törvények áthágása miatt az itteni cs. k. haditörvényszék által utóbbi f. hó 1 -jén kelt hirdetménye óta, tizenegy kevesbbé vétkes vádoltakon kivül elitéltettek : 1. Másodfokú felségsértésért: Gazágó János földbirtokos az újkúti pusztán 8 havi, Tóth Mátyás Borsodm. mezőkövesdi földművelő hét havi, Vassadi Lajos pesti kocsis öt havi, Kammerer Ignácz, budai szitásmester, három havi, Bujts Alajos, győri ácsinas, két havi fogságra vasban, Zörgő Zsuzsánna, dajka Pesten, öt havi börtönre, Kukora József, szabadsággal elbocsátott közlegény a 37-ik gyalogezredből 8 napi börtönre vasban, kétszeri böjttel kenyéren és vizen súlyosbítva. 2. Nyugtalanító és izgató hírek terjesztése miatt: Haragos Pál, pesti napszámos három havi fogságra vasban. 3. Gyülekezetek alakítása végett engedélykérés nélkül: Frideczky József fehérm. vári gazdatiszt, két havi börtönre vasban. 4. A cs. hadrendőrség és más biztossági hatóságok irányábani ellenszegülés és sértő viselet miatt: Pisztola János, szabólegény az óbudai hajógyárban, tiz botütésre, Vida Sándor, győrmegyei szabadi földművelő hat heti, Hirsch Borbála, pesti napszámosnő, három heti, Somlai József, budai újlaki háziszolga, Kulhanek János, 2. sz. Sándor gyalogezredbeli szabads. közvitéz, és Pleschko Anna, pesti vizhordónő, mindenik 8 napi börtönre vasban. 5. A cs. k. katonaság boszantása és illetőleg gyalázása miatt: Erpst Mihály, háziszolga Pesten, busz botütésre, Demmer Antal, könyvvivő Pesten, hatheti, és Piszártsik Katalin, pesti napszámosnő, 8 napi börtönre. 6. Forradalmi dalok leirása és illetőleg eléneklése miatt: Gáspár József, 32. sz. Estei gyalogezredbeli káplár, 14 napi, Sztassino György, ugyanezen ezredbeli közlegény, és Hafner György, pesti asztaloslegény, mindegyik 8 napi börtönre. 7. Törvénytelen pénzjegyek birtoklása miatt: Hutter Pál, borsodmegyei miskolczi rézműves, 8 napi börtönre. Pesten april 16-kán 1853. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) April 20.I . Tegnap hivatalosan küldetett meg a „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségének az „Austriai átalános polgári törvénykönyv“, kihirdettetett az 1852 nov. 29-ki nyilt parancscsal Magyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaságban és a temesi bánságban, az ezen törvénykönyvre vonatkozó, a függelékben foglalt utólagos rendeletekkel együtt.“ A tömör 67 ívre menő kötet az első és második részt foglalja magában, 1 —1341-ik czikkelyig, magyar és német nyelven. E törvénykönyv megjelenése bizonyára minden honpolgárra nézve becses és nagyérdekű, egyrészt azon fontosságnál fogva, mely szerint a zilált jogviszonyok után az újra megállapított állami és polgári rend alapköveit tartalmazza, másrészt pedig ezen intézmények bölcs s a közjó előmozdítására irányzott szerkezeténél és czéljánál fogva, mely szerint ezen az álladalom minden alattvalóit illető közös jog, a koronaországok sajátságos viszonyainak figyelembevételével állapíttatott meg és terjesztetett ki, s ekkép a Fejedelemnek minden alattvalóit egyforma szeretettel ölelő kegyelmét tanúsítja. E törvénykönyvet kimerítő s az állami jogviszonyok minden ágára kiható organikus czikkelyeivel, mint a birodalmi közjólét felvirágoztatásának, a rendezett jogállapot malattjainak, s az álladalmi egység öszpontositott erejének uj aeráját tekinthetjük ! — Külső szerkesztése is teljesen megfelelő a czélnak, az egyes czikkelyekhez mindjárt azok rubruma és a függelékben foglalt utólagos rendeletek számai is csatolvák. A világos, szép nyomtatást a cs. k. udvari és álladalmi nyomda eszközölte. * Yella k. a. a bécsi udv. operaház hallétjének egyik legkitűnőbb magántánczosnéja nemz. színpadunkon e hét folytában valószinűleg csütörtökön fog először föllépni a festő álomképében, azután Yelvát adandja, a szerepében előforduló magyar szavakat már is jól ejti ki. * A legközelebbi drámai újdonság, mely színpadunkon adatni fog, Moliére ,,D a n d in György“ czímű vígjátéka, melyet Kazinczy Gábor úr fordított magyarra. * Operánknál nem sokára Tip ka k. a. fog vendégszerepelni, énekművészetéről néhány birodalmi lap igen kedvezően nyilatkozik. Stéger jövetelét is hírlik , még erről azonban bizonyost nem lehet tudni. — Jókainé az ottani színház választmányának meghívása következtében, néhány hétre Kolozsvárra távozik, s kitűnőbb szerepein kívül néhány új darabban is föl fog lépni. Férje, a jeles regényíró, mint Labikuj regénya- anyag gyűjtése végett műutazásában szintén kisé- I rendi öt. * Az asztaljártatás kísérletéről Máray József úrtól a következő közlést vesszük: „A divatba jött asztal-tánczolást csak akkor mondom elhihetőnek, hogy ha azt magam látom és tapasztalom. A dolog valóságáról f. hó 16-án szállásomon meggyőződtem, minthogy azt nem csak láttam, de magam is tapasztaltam. Hét növendék leánykából álló személyzet elővett 11/* □ láb nagyságú diófa asztalkát — kezeikkel lánczolatot képezve — azt 12—13 perez alatt oly forgásba hozták,— hogy alig győztek körülötte szaladgálni. Innét hamarjába 2 láb széles és 4 láb hosszú cseresnyefaasztalhoz mentek, — és azt is mintegy 10 perez alatt szintén nagy mozgásba hozták, — ezen asztalra forgása közben egy 10 és 11 éves leánykát tettünk fel, — a lánczolatot képző személyzet nem szűnvén meg kezeit a forgó asztalról levenni,— de az ezen terhével együtt folyvást forgott, — hogy ha pedig lába valahol megtüződött, akkor forgásának ellenkező részére tette át irányát. — Ezen asztalnak végét én forgásában megfogtam, — azt magam felé erősen visszatartottam, — de a forgató erőt erősebbnek éreztem, — azután a felém jövő asztal végének eléje állva neki támaszkodtam, ekkor az asztal ellenkező irányba kezdett megindulni. Most a leánykákat 5 láb magas és 21/* láb széles cseresnyefa almákomhoz szólítottam, mely fehér és egyéb ruha-félékkel telve volt, — a leánykák annak felső párkányzatára helyezvén kezeiket — mintegy 8—10 percz múlva az jobbra s balra mozogni kezdvén, helyéből l/a lépésnyire a szoba közepére húzódott. Innét őket ismét — ugyanazon szobában álló cseresnyefa zongorához hívtam, — kik mindnyájan oda ugrálván, — kezeikkel a szokott lánczolatot, de csak egy sorban t. i. egyik oldalán képezvén, — a nagy zongorát 5 percz alatt mozgás- ba hozták, és a szoba közepére varázsolák, — én itt is ellenkező irányban neki feszítvén erőmet, azt mozgásában visszatartani akartam, — erre a zongora más ellenkező irányban tette fordulatát, — sőt annak tetejére egy mázsánál nehezebb egyén kapaszkodván, — a mozduló-zongora ezen nehezéket is könnyen elbirván, — mozgásában meg nem állott. A kis bűvészek újra az előbbeni kisebb asztalhoz ugrottak s azt ismét minden irányban megtánczoltatták, minden feltartóztató vagy ellenálló erő daczára. Ezen rövid tapasztalásomnak tehát az az eredménye, — hogy kezek lánczolatos érintkezése által csakugyan mozgásba lehet hozni a fanemüeket, — továbbá — hogy ezen indító erő nem minden lényben egyforma mértékben rejtezik, — a vérmes (sanguinicus) természetűek nagyobb mértékben bírnak ily erővel, — főleg pedig a veres vagy aranyhajú leánykák, — kik közöl egy ilyen mintegy 13 éves — hová kezét alkalmazó, 8—10 percz alatt mozgásba hozta az asztalt, ahol ő nem volt jelen, a többiek csak hosszabb idő alatt voltak képesek ugyanazt mozgásba hozni, végre azt is tapasztalom , hogy mihelyest a kezek levétetnek, a mozgásba hozott asztal vagy egyéb fanemű mozogni csakhamar megszűnik.“ * Az asztaltánczoltatás múlt vasárnap, f. hó 17 - kén a nemzeti casinoban is megpróbáltatott, egy kis asztallal, mely körül 6 egyén, köztük egy hölgy és egy fiúcska képezték a személylánczolatot; a kísérlet nemsokára az asztal egyik végének emelkedésével s odább mozdulásával teljesen sikerült, később oly új tagok is léptek a mozgató lánczolatba, kik e phaenomenonnak egyátalában nem voltak hajlandók hitelt adni, és ime ezeknek is nemsokára alkalmuk volt az eredményről tökéletesen meggyőződni. Az itt tartott kísérletnek e lapok szerkesztője is szemtanúja volt. Megjegyzésre méltó, hogy a fönemlített fiúcskának részvéte a lánczolatban mindig siettető a mozgás előidézését. — Hétfőn f. hó 18-kán a Kunewalder házban, hol e lapok szerkesztőségi irodája van, Nyitray-Gschröff Fanny assz. nő-nevelő intézetében a növendékleánykák négy asztallal tettek egyszerre kísérletet, s kisebb nagyobb időköz után mind a négy asztal mozgott; az egyik asztalra egy leányka is felültettetett s az asztalmozgás ennek daczára sem szűnt meg. A közelebbi ,Allg Zig Heidelbergából egy köztiszteletben álló férfiútól, Mohi Róbert titkos tanácsos és tanár úrtól közöl egy czikket, ki a table moving tüneményéről olvasva, azt eleinte szintén csalódásnak és mystificatiónak hitte, míg arról személyes részvétel által meg nem győződött. A társaság a tanár úrral együtt 6 tagból állt korra nézve 12 és 53 év közt; két hölgy, két férfi és két fígyermek. A kísérlet egy nagy kerek teaasztallal történt diófából, mely egy nagy, de pongyolán fekvő szőnyegen állt. 5 perc múlva a résztvevők jobb karjukban nehézséget éreztek, a hölgyek pedig később reszketngségről panaszkodtak, a fiatalabb fígyermek pedig roszul kezde magát érezni. 15 percz múlva az asztal recsegni kezdett, s majd jobbra majd balra fordult, végre azonban tengelye körül határozott irányban forgott éjszak felé, mindig sebesebben, úgy hogy a személylánczolat alig követhető. A szőnyeg egy fonalába tekergődzve az asztal megállapodott, de mihelyest ettől fölszabadittaték, mozgását azonnal tovább folytatá. * Esztergomban , f. hó 17-kén volt herczeg-primás, esztergomi érsek és pápai bibornok Scitovszky János ur ő eminentiájának beiktatási ünnepélye. A pompás szertartással és meleg hódolattal végbement ünnepély egyéb részleteinek bővebb leirását levelezőnkre hagyva, most csak a következőkre szorítkozunk. A magas vendégek koszorújában, kik ő eminentiájának tisztelgő üdvözletüket bemutatták, Bécsből a cs. udvar részéről jelen volt az udvari diszmester, — katonai és polgári kormányzó Főherczeg Albert ő cs. Fensége részéről a főherczegi udvarmester gr., Braida; a közoktatási ministerium részéről elnöki titkár Altmann ur és Simor győri kanonok közokt. előadó. Dandini és társa a pápai testőrségből, továbbá három római pap; Buda és Pest városok leginkább községtanácsi tagokból álló küldöttsége ; a jó és olcsó könyvkiadó társulat részéről 42 tag, a pesti theologiai facultás testületileg volt képviselve, végre több egyetemi, kegyesrendi és képezdei tanárok. Az ünnepély napján reggel, nagy mise tartalék, melyen a nap jelentőségéhez képest roppant közönség volt jelen. Ezután az egyes küldöttségek tisztelegtek hg prímás és bibornok ő eminentiájánál. A jó és alsó könykiadó-társulat küldöttségének élén, ennek elnöke gr. Károlyi István úr üdvözölte a herczeg-prímást magyar nyelven, ki ez alkalommal is megható szavakkal ígérte kegyes pártfogását és gyámolitását. A herczegi fényes ebéden 180-an, a papnöveldében 50-en vettek részt. Ebéd alatt egy pesti katonai zenekar mulattatta a főrangú vendégeket. A bibornoki méltóságra emelt herczeg-primás egésségére Németh esztergomi cz. püspök ur ő maga mondott első toastot igen szép deák nyelven, őt követte Ja g asch magyar pohárköszöntője, ő herczegsége, a pápa, ő cs. kir. Felsége, a császári ház és Albert főherczeg kormányzó Urunk jólétére emelt poharat. Napközben a szertartási programm szerint 120 ágyúlövés változott. Este Esztergom városa fényesen ki volt világítva, a középületek közt leginkább a városháza tűnt ki, az ünnepelt főpap este 9 órakor tett körutat, a tiszteletére rendezett világítást megszemlélendő. Kocsiját számos örvendező vette körül. Váczról írják, hogy ott. april 1-je napján reggel 6—7 óra közt egy hivatalnok neje egyszerre három szép kis leánykát szült. (Külföldi napló ) Paks, april 13. Montalembertnek a törvényhozó-testület tánczvigalmára vonatkozó levele a követek közt nagy sensatiót gerjesztett. Egy követ, ki nem osztozik a híres szónok véleményében, —mint mondják, egy elmés levélben válaszolt neki, melyben egymás után megtámadja a besançoni maire- hez intézett levél minden pontjait. A legutóbbi pontra így válaszol : „A szószéken , gróf úr , soha sincs öszhangzás , még akkor sem, midőn ott ön szép tehetsége uralkodik ; míg ellenben a zenekar mindig öszhangzásban van.“ — Hirszerint a császár bretagnei utazása elhalasztatott. — A császár legközelebb Fontainebleauba menend, s csak később költözend át St.-Cloudba. — Egy tánczvigalomról beszélnek , mit a császárné legközelebb azon három testületeknek, t. i. a senatus, a törvényhozó-testület s a párisi község-tanácsnak — adna, melyek a múlt télen az ő tiszteletére külön ünnepélyeket rendeztek. — A koronázásról többé nem beszélnek, de azt naponkint bizonyosabban állítják, hogy a pápa nem jövend Francziaországba. — A diplomatiai testület, nem akarván magát azon szemrehányásnak tenni ki, mintha a jelen kormány nyílt ellenségeinek nyitná meg salonjait, elhatározá, mikép ezentúl csupán oly francziákat hivand meg, kik a császárnak már bemulattattak. — Hir szerint 80,000 főnyi összeg fog megajánltatni, I. Napoleon császár lovag-szobrának felállítására,mely, földgolyóval kezében,az elyséemezei kristály-palotába fogna helyeztetni. — Ma éjjel, mint mondják, ismét több befogatások történtek, — a részletek azonban nem tudatnak. Berlin , ápril 15. A kormány annak idején előterjesztést tett, melynek czélja azon összeütközéseket kikerülni, melyek az átalános perrendtartás és a rajnai perrendtartás határozmányai közti különbségnél fogva fölmerülnek; a bizottmány most annak elfogadását kevés módosításokkal ajánlja. — April 16. Hesseni választó fejedelem I. Fridrik Vilmos tegnap estre ide érkezett, és a kir. palotába szállott. — Némely tartományokban eddig, a protestáns iskolákban a református és lutheránus növendékek közös vallásos okatásban részesültek. Egy közelebbi rendelet által ennek meg kell szűnni, s ezután a református, mint szintén lutheránus növendékek külön és mindenik maga saját hite szerinti vallásos oktatást nyerene. — A befogott Schwarz kereskedőnek egyik ládájában valamely szolgájának feladása folytán minden készülék megtaláltatott egy pokolgépnek készítésére. A befogottak elleni vád állítólag „felségsértési kísérletre“ szól. Manheim, ápril 16. Egy távirati jelentés szerint a főudvari törvényszéki ítélet a Gervinus ügyben oda szól, hogy miután a felségsértés törvény szerint az esküdtszékek elé tartozik, az udvari törvényszék ítélete megsemmisítendő, és hogy az államhatóság viselje a költségeket. KÜLFÖLD. Anglia, London, ápril 13. A „Times“ ma a keleti ügyekről többek közt így nyilatkozik: „Mintegy három hét telt el azon nap óta, midőn a Konstantinápolyból érkezett tudósítások páni félelmet okoztak a párisi börzén, s a londoni közönség kandiságát fölgerjeszték. A franczia kormány La Sasse admirál hajóhadát sietve az Archipe............ ’s szárazföldi lapok nagy keleti ügyeket, mintha ütésének rettentő kasis, egész világon a legaglagusba külde; az ango része úgy tünteté fel a Mencsikoff herczeg kükre kellene jelt adnia. A