Budapesti Hírlap, 1853. április (78-103. szám)
1853-04-20 / 94. szám
Pest, Szerda, HIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. magyarországi pénzügyigazgatóság malaczkai cs. kir. 2-ed osztályú ideiglenes adószedőt Zorn Vilmost saját kérése folytán hasonló állomásban a sopronyi cs. kir. adóhivatalhoz tette át. A cs. kir. magyarországi pénzügyigazgatóság a vaskohi cs. kir. adóhivatalnál II. oszt. adószedőnek Jenny Antal szeghalomi adóhivatali ellenőrt, II. oszt. ellenőrnek Bozsenik György cs. kir. nagyváradi kerületi főispánsági dijnokot, II. oszt. adótisztnek Rakovszki Bódog cs. kir. pénzügyőrségi utánnézőt, mindnyáját ideiglenesen nevezte ki. A cs. kir. pénzügyi ministerium cilliei cs. kir. főaknatisztet, Göttmann Károlyt, a marmarosi cs. kir. igazgatóságnál bányaügyi ülnöknek nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ: BÉCS, april 18. A A birtokviszonyokat rendező m. é. mart. 2-diki császári nyiltparancsok. IV. A szóban levő császári nyiltparancsok rendelései tehát két tisztán különváló ágakra oszlanak : az egyikre a szorosan úrbéri birtokviszonyok rendezését, s a megszűnt úrbériségekérti országos kárpótlást, másikra a jobbágyoknak örök időkre mivelésül átadott nem úrbéri földbirtok végleges rendezését, s a magánosok által viselendő megváltás módját lehet rávenni. Az úrbéri viszonyok rendezése az 1848-as törvény alapján, s az úrbéri törvények szellemében oldatott meg, — eltérések csak ott történtek, hol a megváltozott viszonyok igénylők, hol a régi törvények okai megszűnvén, következésükhöz sem kelle ragaszkodni. Így például a puszta telkek az úrbér szerint benépesítendők voltak, mert a törvény czélja lett az egyedül adófizető jobbágyság birtokállományát legalább megőrizni, ha nem is terjeszteni, mire szintén példák vannak; — ma, midőn minden osztály egyaránt adózik, ezen ok megszűnt, s a földesur birtokában levő pusztatelek tulajdona marad; a leggyakoribb esetben úgyis munkás kéz híján maradt puszta a telek, így a telkek állományán felül levő maradék földekből nem alkottatnak uj telkek , hanem ezek szorosan úrbéri természetűek lévén, s a birtoklás is a jobbágyok mellett lévén—az említett földek ezek* birtokában maradnak, — de e birtok-szaporodásért a kárpótlást az illető birtokos maga teljesiti s nem az ország, mely megkülönböztetés a telki állománytól az által eléggé indokolva van, hogy az ily maradék földek nem egyéni birtok, hanem belőle új telkek lévén alkotandók, a jobbágyságot mint országos osztály illeti. Azon országos fontosságú tekintetek ellenben, mika nem urbéri,hanem mégis örökidőkre átadott birtoknak a jobbágyok kezeiben biztosítása mellett elutasíthatlanul szólanak, kiterjednek, s ki is terjesztettek például oly irtásokra, miken kívül a jobbágynak egyebe nincs, tehát elvesztésük által a nálunk eddig csak kevéssé ismert mezei proletariátus magvát vetnék el. . . • Azon könnyen felmerülő téveszmének, mintha az előbbi czikkünkben kifejtett, az osztályok békéjét s az egyeseken fölül álló országnak közérdekét méltányló bölcs gondoskodás a gyengeség vegyületétől nem egészen ment lenne — ezen téveszmének helyreigazítására elég oda utalnunk, miszerint a magánváltság tárgyainál teljes kárpótlás tűzetett ki elvül, és az olyannyira kényes tartozási hátralékok kérdése a legszorosabb igazság szerint döntetett el, sőt behajtásuk sommás per útjára utasíhatott; végre a nem úrbériségeken alapuló szerződések (például a szőlők tartozásai iránt) teljes erejükben föntartatnak, a tartozások mindaddig, mig a megváltás megtörténik, teljesitendőknek rendeltetnek. Mi tiszteljük a császári rendeleteknek századokra előrelátó bölcseségét nem kevésbbé — mint azoknak erélyét, hol világos igazságtételre, és a törvény tiszteletének, a nép jogfogalmainak szeplőtelen megőrzésére volt szükség. Azt tartjuk azonban mindamellett is, hogy a volt jobbágyok és földesurak közti lehető legbarátibb hangulat emezeknek legközelebb érdekükben áll, a kikkel folytonos érintkezésben állanak, kiknek munkájára szorulnak, kiknek kunyhói között emelkednek úri lakóik. E körülményre kellő tekintet nem lehetett befolyás nélkül egy vagy más rendszabályra. Például, miután a legelő- és erdőelkülönzés hivatalból rendeltetett el, mi sem volt kivánatos a tagosítás foganatosításánál. Ennek üdvös befolyása az észszerű és jövedelmes gazdasági módszer kifejtésére az ország értelmes osztályainál minden kétségen fölül áll, — de nem úgy földnépünk nagyobb részénél, mely mindenben — hol haszna kézzel nem fogható — azonnal maga rövidségét gyanítja, ki megszokott földecskéjétől megválni felettébb vonakodik, — kit tehát e műtéteire törvényes uton kényszeríteni magában kényes dolog, — annak költségei viselésére szorítani pedig még kényesebb leendőtt, így lakóiunk a múlt korszak tévedéséért, mely a nép tudatlan sötétségében a társulati béke panacaeáját lelni vélte, feledve, hogy a tudatlanság épen gyanakodás, és nem a bizalom szülője. Nem lehetett tehát tovább menni, mint közvetve lehetőleg előmozdítani, de a felek barátságos egyességére, illetőleg kivánatára bizni ez ügy foganatosítását. Mind magán után, mind a néppel érintkező hivatalnokok által kell tehát a népnek saját érdekébeni fölvilágosítására hatnunk , hogy ő maga kívánja azon reá nézve is üdvös rendszabályt, melyet reá erőszakolni nem lehetett. E részben a császári nyilt parancsoknak a birtokosok nagy tömegére számított, különösen gazdászati s jogi tekintetbeni népszerű fejtegetése jótékony hatással leendne, — s ha jól értesültünk — kormányunk minden oldalú gondoskodása már erre is tettleg kiterjedett. Levelezések: Paris, april 13. —S.— Lehetlen tökéletesb megverettetést szenvedni, mint a párisi érsek szenved az Univers s ennek főpap- barátaivali viszályban. Ön bizonyosan ismeri már a pápai köriratot, melyben a püspökök arra is figyelmeztetnek, hogy a valódi katholikus szellemtől ihletett irók és journalisták iránt ne csak kímélettel, hanem különös szeretettel is viseltessenek, s ott hol tévednek, atyai szavakkal s elővigyázattal utasítsák rendre. De ha e mellé helyezzük Libour levelét a pápához, melyben ez panaszt emel a moulinsi püspök és az Univers ellen, úgy igen könnyen felfogjuk a közönség bámulatát a felett, hogy az érsek azon fenyegetését, mikép az Univers el nem ítéltetése esetében visszavonul, nem valósítja. A megyei kormánylapok egy idő óta egymást múlják fölül a császár és császárné ájtatosságának leírásában — a párisi kormánylapok e tekintetben tartózkodóbbak , mert félnek a párisiak kíméletlen gúnyjától — főkép csak azon ájtatot emelék ki, melylyel az udvar a szenthetet ülte meg. Még azon tábornokokat is megnevezik, kik virágvasárnapon ággal kezükben voltak jelen a tuileriákban tartott misén. Ez élénken emlékeztet azon viaszgyertyára, melyet Soult tábornagy a restauratio alatt egy egyházi menet alkalmával vitt. Egy bretagnei lap még azt is beszéli nekünk, hogy a császár és császárné búcsút akarnak járni Saint Anne d’Aulnay-ba. Ezen búcsú egyike a legnevezetesebbeknek Francziaországban; nem csak a bretagnei parasztok, hanem magasb osztályú emberek is zarándokolnak oda — nem ritkán mezítláb. A császár e bucsujárása ugyan egyike lehet azon sok koholmányoknak, melyekkel naponkint boszantatunk, de annyi bizonyos, hogy a császári pár meg akarja látogatni Bretagnet. A tuileriákban szükségesnek tartják, azon tartomány hagyományos ellenszenvét minden más dynastia iránt a Bourbonokon kívül a császár személyes megjelenésével leküzdeni.Ugyanezen kísérletet téve egyszer Lajos Fülöp, midőn fiaival beutaztató Bretagnet. E kísérletnek azonban nem volt meg a kívánt sikere. Dupin könyve ,Présidence de l’Assemblée législative, megjelent. Három részre oszlik : az első magában foglalja Dupinnek minden beszédeit, mint választási jelölt és mint követét, valamint a követkamra elnöke gyanánt ünnepélyes alkalmakkor Lajos Fülöphez tartott beszédeit s a király válaszait. A második rész kétségtelenül a legérdekesebb. Ez gyűjteménye mindazon boni moziknak s rendreigazitásoknak , melyekkel az elnök Dupin, az utolsó Assemblée fegyelmezetlen tagjait értelmes és parlamentáris viseletre akarta kényszeríteni. Mindez nem úl előttünk; mi mind a történetecskéket tanultul éltük meg, de a könyv ezen része érdekteljes azon sivár jelenetek egymás mellé állítása által, melyeknek színhelye az utolsó Assemblée volt. Dupinnek nyilván az volt szándéka az Assemblée fonákságai emlékének felfrisítése által, megmutatni, hogy ő maga ásta magának azon örvényt , melybe dec. 2-án döntetett. A könyv harmadik része chronologicus felsorolása a legfontosabb eseményeknek 1824-től mai napig. Az első esemény 18. Lajos halála; azutolsó Dupin czikke a polgári házasságról a Gazette des Tribunauxban. Még egy más könyv is jelent meg, mely nagy hatást teend : Moeurs et tableaux des temps par Louis Reybaud. Reybaud a Jerome Paterat á la recherche de la meilleure des Republiques-nek szellemdús szerzője, melyben az 1848. év matadorjai ostoroztatnak. Ezúttal a minden rangú és rendű börzeüzéreket vette ostora alá. Nevek nem emlittetnek, de az ember azonnal ráismer azokra, kiket ért. Tegnap kezdődtek a levelezők ügyében a fegyverrendőri törvényszék előtt a tárgyalások. Kora reggeltől számos emberek tolongtak a törvényszék ajtajánál. Ketten a vádlottak közöl Aubertin és Vallóé Belgiumba menekülés által kerülték ki a perbefogatást. Tanú csak kevés hallgattatott ki, annál több elfogott levelezések olvastattak fel. Igen nehéz volt Coetlogon, Vilmaitre és Plánébel helyzete. A tények, melyek fennforognak, lehetségessé teszik az államügyésznek, „titkos társulat“ vádját constatírozni. Aubertin s Coetlogon testvére Brüsselből folytonos összeköttetésben álltak a föntemlitettekkel. Az elfogott levelekből az látszik kitűnni, hogy hamis hirek, gúnyiratok stb. folytonos közlése forgott fenn köztük. Éhez járni a jegyekkeli Írás, sympathetikus tinta, Levis hy egy levele, melyben gr. Chambord pénzküldeményeiről létezik említés, s ennek a Corsaire elnyomattatása feletti sajnálatáról van szó. Röviden, tárgy semmi esetre sem hiányzik a komplicált vádra, ha a kormánynak érdekében áll, a dolgot élére hajtani. Ma a védők beszéltek. Laroche Maqueleinnek rég hirdetett emlékirata nem sokára meg fog jelenni. A socialista Proudhon a mulhouse-besançoni vaspálya engedélyéért, de hasztalan folyamodott. Konstantinápoly, ápr. 3. (§). A napokban egyszerre minden politizálás és véleményezés megszűnt; a miniszeri és követi értekezletek naponként órákig foglalkoztatják ugyan a kormányt, de mindeddig semmi sem jött tudomásunkra, mi csak valószínűségig is megközelíthetné a tanácskozmányok szőnyegen forgó tárgyait. Már múlt levelemben is említem , hogy az angol követség részéről a követségi első tolmács egy küldöttség élén a Dardanellákba ment, a pár nap alatt Triestből megérkezendő lord Redcliffe-t méltóságához illőleg elfogadni. Legjobban értesült körök emberei az itteni diplomatiai működések reformátorát várják benne s nem ok nélkül, mert aki Stratford Redcliffenek a keleten követett politikáját, elhatározott szilárd jellemét ismeri, aki látta, hogy bámulandó következetességgel tudott e férfi mindenkor tekintélyt szerezni kormánya óhajtásainak, és a szó legszorosabb értelmében mondva, tökéletesen dominálta az itteni diplomatiai kart, az nem fog kétkedni, hogy egyedül Canning lehet képes az angol politikának keleten hányatlani kezdett befolyását régi fényére visszavezetni. E tárgyra vonatkozólag sokféle véleménynyel találkozhatni ugyan a társas körökben, s meglátjuk, mit hoz a jövő ? Mencsikoffág hosszas utmulatása, s azon 5 orosz hadi gőzös, mely a kikötőben büszkén hordja árboczain az orosz lobogót — igen felcsigázta volt az ide való görögök reményeit, úgy hogy nyilt helyeken egész bizonyossággal beszélték , mikép az idei husvétet sz. Zsófia templomában imádkozandják le, hogy kiirtanak Konstantinápolyban mindent, mi nem orthodox; de mióta az angol parlamentben sokat és erős szavakkal beszélnek a török birodalom csonkíthatlanságáról, azóta e vérmes remények észrevehetőleg lehangolvák, s hinni kezdik, hogy messze van még a nap, melyen szent Zsófia imádájának kúpjain a görög lobogó büszkélkedendik. Szegény görögök kisded hazájukat sem bírják kellőleg kormányozni, és mégis terjeszkedni vágynak! Ma egész bizonyossággal beszélik, hogy a Dardanelláknál egy erős angol és franczia hadcsapat áll. Az arsenálban igen nagy tevékenységgel szerelik a hajóhadat. 32 hadihajó (10 sorhajó) van készen, ellátva minden szükséges lökészleti élelemmel, s azonfelül, hogy az Archipelaguson őrjáró hajók parancsot kaptak az ide jövetelre, még az eddig kereskedő hajókká átalakított kormányt gőzösök is mind kikapták ágyúikat, melyeket a hajók könnyítése végett róluk leraktak; a fegyvertár körül még nagyobb szorgalommal dolgoznak; a katonaság reggeltől estig folytonos gyakorlatban van, szóval mindenütt óriási hadikészületek zaja viszhangzik, de hogy miért ? ki ellen ? mi okból ? azt még sejteni sem lehet. A szultán ma az európai édes vizeknél mulat, kisérete a szokottnál négyszerre több, s ő maga kormányozta a kettős fogatot, mely kocsiját vonta; sok töröknek nincs ínyére a padisáhnak ezen francziás sétája. Bagratból múlt hó 20-áról írják, hogy a rendkívüli száraz időjárás kétségbeeséshez közel vezette a város lakóit a viz szűke miatt; különbség nélkül minden vallásfelekezet kiköltözött a város fölötti dombtetőre, az égtől esőt könyörögni egy a hegytetőn levő nagy terebélyes szikomore alatt, hol a pashának volt egy emelt ülőhely készítve s nagy mennyiségű katonaság felállítva; a nagy mufti (főpap) példáját követve, a nagyszámú igaz hívők hangosan Alah-t kiáltva borultak a földre, egy kissé alább, követőivel a görög patriarcha áhitatoskodott; a domb más oldalán az örmények, katholikusok, maroniták stb. hallaták imájokat. Ennyi kérésre végre az ég teljesítő népének kívánságát, s megnyitván az ég csatornáit, három nap óta roppant erővel szakad az eső. Ugyanonnan írják, hogy Mehemet Küprüü pasha az arábiai hadsereg eddigi parancsnoka már útnak indult Konstantinápoly felé, és az újonnan érkezett V a s s if pasha roppant sietséggel teszi készületeit a boráni harcz megkezdésére. Konstantinápoly, april 7. 33) Végre megjött 1. Redcliffe! Tegnapelőtt jókor reggel hatalmas ágyudurrogások tudatták a követ megérkeztét, 11 órakor szállott partra, hol egy népes küldöttség, s nagy néptömeg éljenei fogadták; a palotába fölmenvén még el sem helyezkedett jóformán, már Nureddin bei ott termett teljes díszben, őt a porta nevében üdvözlendő. Tegnap ablakainkat újból ágyudurrogások reszketteték, melyek a franczia követ érkeztét jelenték; nem csak a topanai s a topkapui ágyútelep, hanem a kikötőnkben horgonyzó osztrák fregát, s a muszka hadihajók is viszonozták az „Ajaccio“ üdvlövéseit. Megjegyzést érdemel, hogy az angol fregát nem viszonozta a franczia gőzös üdvözletét, s úgy a franczia sem az angolét; ez nem látszik igazolni azon itt elterjedett politikai hírt, hogy Angol- és Francziaország közt véd- és dac-szövetség jött volna létre. Ma már Redcliffe a szultánnál volt, hol igen hosszas ideig tanácskoztak; rövid időn azt hiszem, nagy változások jövendnek létre; a R esh id ministerium barátai hinni akarják, hogy rövid időn Reshid lesz nagyvezir. — meglátandjuk. Pest, april 17. —br— (Jegyzőkönyvi kivonat a budapesti keresk. s iparkamra mart. 7-ki üléséből.) Több apróbb tárgyak tudomásul vétele s elintézése után, (többi közt a m. kincstártól előlegezett utolsó kölcsönrészlet visszafizetése jelentetik). Malvieux kamratanácsos úr egy felhozott eset nyomán tett indítványa, hogy minden fenálló vagy módosított ügyletek s vállalatokróli közhirdetések csak az illető elöljáróság s cs. kir. váltótörvényszék engedélyezése mellett nyomathassanak, véleményadás végett a keresk.osztályhoz utasittatott. Az indítvány igen ok- és czélszerű, csak hogy alkalmazása egy kis különböztetést kiván, s ha például 94. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben Megjelenik e Lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : félévre: 10 frt., évnegyedre: 11 fr. 20 kr. Helyben: félévre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halábozott sorénak egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. szimitatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Lukács László könyvnyomdájában Országát Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik emeletben , vidéken minden cs. kir. posta hivatalnál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesitendők. April 20-án 1853.