Budapesti Hírlap, 1853. április (78-103. szám)

1853-04-30 / 103. szám

Pótharaszt, april 2. „ A téli s tavaszi esőzés még ma is folytatja Őszi , tavaszi vetéseink nagy része kiázott; re­­teink víztükreiben a fellegek nézegetik magukat; hidaink, töltéseinknek pedig még füleik is alig látszanak ki itt ott a babokból, s Hartyán és Mo­nor közt a közlekedési után legalább 12 helyen kell átúsztatni, mi okul szolgál, hogy e feltalálá­sok korában , a kocsiknak úgynevezett kasaik vagy hajóik helyett, csónakokról s evező lapá­tokról gondoskodjunk, hogy czélhoz juthassunk. Nagy baj, hogy a községek azon negyedrész adóért, mely az egész útmunka megváltásánál el­engedtetni szokott, többnyire megvá­rják a köz­munkát a­n­é­l­k­ü­l, hogy járhatatlan közleked­ési utaik csak eszükbe is jutnának, s e végre vala­mely részt elengedtetni kelnének, mely igazsá­gos követelés, úgy hisszük, méltányoltatnék. De ezt mellőzve, csupán arról akarok szólani az ál­lam és magán hasznok érdekében, miképen lehet­ne az itteni s más efféle utakon átcsinálás nélkül segíteni. . . Mindazon lapályok és tavak vízfölösleget, mely a csévi, vasadi, monori, üllői, löbi, halmi, vecsési, pakonyi, gyáli, szentlörinczi és soroksári határokon szokott összegyűlni, vizözön óta, azon mély völgy vagy meder vette magába s öntötte a Dunába, melynek torkolata Soroksár városa ke­leti alján nyúlik a Dunába. Mely helyet még Ár­pád idejében neveztek az ős magyarok ezen viz­­torkolatról Soroksár­nak azért, mert midőn a Csepel szigetéből Sicambriába jártak, ezen sáros helyen át kellett gázolniok, a Duna pedig épen e torkolatnál szögellik meg, vagy­is formál sar­kot. Mint ezt a magyar neveket elrontó olasz Bonfii bizonyítja : „Egrediens ex insula Csepel (Árpád) ducebat exercitum per campum Surcu­­sor, inde ad campum Rákos et Portum Moger.“ És mégis annyi századok során eszébe nem jutott senkinek, hogy a természetnek ezen útmu­tatása után a nevezett határok vizeit e torkolat­ba segítette volna , holott mi természetesb, mint az, hogy hol ennyi határokból magától foly a viz­­­fölösleg, ott a lapályok közt terülő felemelke­­dettségek általvágása által, minden határokat fel lehetne viz alól menteni,és pedig könnyű szerrel, mint ezt a gyáli árkolások bizonyítják, mely puszta a többiek közt magasb emelkedettséggel bir. Noha pedig a halmi pusztán is tétettek ily árokhuzások, mind haszontalan, mert a viz a so­roksári határban fölakad, hol erre ügyelni s gon­doskodni még ember nem találkozott. Itt pedig Csév, Vasad s Monoron némelyek talán bűnnek is tartanák az árkolást. És hogy nem csak a régi világban lehetett egy jancsárnak ily közhasznú munkát akadályozni, de most­ még a gazda­tisztek is gátat vetnek, ime egy eleven példa A pótharaszti vizek örök időtől fogva a ka­­kucsi határba folytak , onnan pedig az ottani és inárcsi árkokon át az ócsai turjányba. Azonban van Örkényen egy uradalmi kasznár ur, ki a he­lyett, hogy erdődei hanyagságát s értelmetlensé­gét, néhány öt árok ásatással helyre hozta, s ek­­kér az áttoluló vizet természetes lefolyásában e­­lősegitette volna, ezen folyás elé nagy ember­sokasággal gátat vettetett az 1840. 1. czikkely 1-ső §-a ellenére, mely igy szól: „A vizek ter­mészetes lefolyását s lefolyhatását bár­mi szin alatt akadályozni tiltatik.“ E törvény ha nem léteznék is, azt hozni kellene, s a mely codexből ki lenne hagyva, azt ut­ólag hozzá kellene adni,mint az állam érdeké­én nélkülözhetlent, s ha áll, várjon lehet- e ezt az államnak károsításával büntetlenül ekként gázolni ? Ezekből természetesen következik, hogy mi­vel a nevezett határokban talán több ily törvény­­tapodó számtartó, ispány, sőt hajdú úr is talál­kozhatnék, ezeknek felzábláztatását valóban csak közhatóság rendelheti el. Mi annyival szükségesb lenne, mert az emlitett határokban az ily vízállá­sok több ezer holdat borítanak, s ily károsittatá­ PD-­sa mind az államnak mind magánosaknak, s mi több, Pest alatt­ nagyon is érdemel tekintetet . Holott a még hátralévő árkolások egész összes ára sem igen kerülne többe egy pár ezer forint­nál. Sőt ha a hydraulikai drága munkák, melyek helyett itt a természet útmutató, közbe nem jö­­vendenek, maguk a földbirtokosok által is elvál­­lalandók, mint ezt többek ajánlák is, a maguk földjeiken , s egy közrendelet czélhoz vezetne. Mint curiosumot említem, hogy itt egy idő­jósló azt állítá, miszerint mind Magyarországon mind Austriában a septemberi folytonos esőzés annyira megrontja ez idén a szőllőtermést, hogy ha el nem fagy is, jó bor ez idén nem terem. A. ezt tagadta, s végre fogadás lett bélyegpapíron , ha a jóslat teljesülend­ő, fizet 50 conv. forin­tot, és ha nem — akkor kap 100 conv. ft. és 10 akó bort. 1 ponkint Istenházába hálaimákra tóduló néptö­­­megek, és a völgy hosszában hangzó Te Deum áj­tatosságához képzeljük a tavaszmelegü légben éneklő pacsirta dallamát, lehetlen nem hinnünk, mikép a természet maga a népek millióival egy­szerre ünnepli nagyszerű Te Deum­át. A gyűlés ezután a kitűzött napirendre tért át, s számba véve különösen azon­­ önkénytes megajánlás útján befolyt öszvegeket, mikkel a kishonti ev. egyházak járultak a­­szombatban lé­tesítendő gymnasiális és reáltanodák alaptőkéjé­nek szaporításához, mely már eddig is kedvező kilátásra jogosít, daczára egynémelynek, kit ed­dig tán a testvériség önzetlen alapjára fektetett nemes vállalat eléggé meg nem nyugtatott. Több egyházak az emlitett czélra azon tőkéiket aján­lották fel, miket egykor a nyíregyházi — jelen­leg már csak boldog emlékezetben élő — képez­­dére fizettek volt, csakhogy ezek rehabilitatióját nem egy nehézség fogja akadályozni, sőt tán e­­gyenesen lehetleinteni. És e pontnál nem min­den ok nélkül, sőt mondhatni némi aggódással akadt meg az esperesség, a­mennyiben t. i. ez­úttal fölmerült egyszersmind az egyházker. pénz­tár hol és mibenlétének égető kérdése is, mivel úgymond a számadások már régen nem vizs­gáltattak, a pénz meglehet hogy nincs minde­nütt, elegendő biztosságban, stb. Ily körülmények között egyházkerületünknek egyik fontos­ fela­dása lenne tehát módot és utat keresni arra, mi­szerint pénzügyeit evidentiára hozva, s a netán veszélyeztetett öszvegeket biztosítva, ez által a kölcsönt és több tekintetben tán méltányos aggo­dalmakat elenyésztesse. És ez ügynél egyszersmind részint esp. felü­gyelőnk, részint közig. járásbíróságunk sürgeté­seire határozatba ment az is, miszerint bizottmány küldessék ki, mely esperességünk összes egyhá­zait egyenkint bejárván, az egyházi számadáso­dat mindenütt megvizsgálja, s a jövedelmek és javadalmakat pontosan leltározza. Erre ugyan már rég szükségünk volt, s ennek eredménye —­ ha szabad előre föltennünk — nem sokára magá­val hozandja egyházügyeink be­rendezését, va­lamint néptanítóink sorsának javítását is. Az ujonczállítás — mely körül cs. k. megyei főnökünk erélyes buzgalommal járt el, a nálunk közelmúlt napokban, kivánt sikerrel befe­jeztetett. Ez idén különösen szembetűnő azon besorozott katonaképes egyének száma, kiket fi­atal nejeik s gyermekeik karjaiból emelt ki sors. Ennek okát részint a kora házasulás meg­szokásában, részint azon csalhatlan tapasztalás­ban látjuk, miszerint népünk — kellő felvilágo­sítás hiányában — az oly­kora nősülés által tökéletesen biztosítva hitte magát a besorozás el­len. Van okunk hinni, miszerint elsőre nézve a m. kormány elvárható intézkedése, a másodikra nézve pedig a gyakorlatból merített okulás jövő­ben hárító hatással leendőnek. Ápril hó elsejétől kezdve a rimaszombat­­tiszolczi vonalon új posta­közlekedés léptetett életbe, összeköttetésben a rimabrezói közbeeső állomással. Így hetenkint négyszer van szeren­csénk hallani a postasípot. r. 1. a czímszerepben Grahn Lucille-re emlékeztet, de nem bírta azt felejtetni. Egyébiránt Grahn után második Yelvának elfogadjuk színpadunkon. A melodráma után kedves vendégünk a Tarantellát járta el. 27-kén Lecouvreur Adrienne. * Azon közkedvességet nyert szerecsen dalok közöl, melyeket a híres négerművész a „The padlock“ czímű vígjátékban énekelt — egy­­pár, Huber ura által zongorára téve, nem soká­ra kapható leend. E dalok még sehol sem jelentek meg nyomtatásban s eredetiségüknél fogva két­ségtelenül nagy kelendőségnek fognak örvendeni. * Ma d. u. 4. órakor a zenészeti köreinkben ismeretes W­e­­­s­t testvérpár az Europa teremében hangversenyt fog adni. * A helybeli gőzösök jövő hó elsejétől kezdve Fest és Ó-Buda közt minden órában fognak köz­lekedni. * Ira Aldridge-nek Barabás által remekül rajzolt s a megszólalásig híven talált arczképe műárusainknál már több nap óta kap­ható. *Toldy Ferencz Bajza összegyűjtött s pár év előtt két kötetben kiadott munkáit ajánlja a magyar olvasó közönségnek, 2 ft 20 ké­­ppénzre leszállított áron. Hisszük, hogy e munka belbecsé­nél s azon szomoritó körülménynél fogva, misze­rint az irodalmunkban annyi érdemet kivívott je­les szerző jelenlegi súlyos és tartós betegségében szellemi művek teremtésére képtelen —méltó ke­gyeletben fog részesülni. * Kisdedovó intézet. Folyó évi ápril 27-én délelőtt gr. Brunszvik M. Terézia szer­zetes hölgy s a k. o. iit. M. O. térj. egyesület tiszteleti tagja, ő nga, ki a magyarországi kisded­­óvás" ügyének alapítása s előmozdításában már számtalan érdemkoszorukat gyűjtött." Short Ka­rolina londoni hölgy társaságában meglátogatá a kisdedóvó-példány-intézetet s miután egy órai itt-mulatása alatt a tisztelt idegen nőnek figyel­mét mindenre szakavatottan fölkérte volna, tíz pftnyi ajándékot adott át az intézeti pénztár szá­mára, mely kegyes adományért a legőszintébb hálát nyilvánitni kedves kötelességemnek isme­rem. Pesten, april 28-kán 1853. Ne­y Ferencz, k. v. képezdei­ igazgató. — Zárszámadás a pesti kereske­delmi s ipar­kamra 1852-ik évi bevételei s kiadásai fölött, a cs. k. kereskedelmi ministerium által megvizsgálva s jóváhagyva. B­evételek összesen pst pkr. Pénztármaradvány . .­­ . — — A választási képességgel bírók járulékai 7127 17 A bevételek összege Kiadások. Egyesleg pft pkr. Fizetések, jutalmazások, napi­gáncsoknak 27759 2277 59 Összesen 6044 24 Ehhez járul a pénztármaradék 1853-ra 1082 53 Az összeg megüti a bevételeket 7127 17 Pest april 25-kén 1853. A budapesti keresk. s iparkamrától. Valero Antal m. k. elnök. Rózsa Lajos m. k. tollvivő. S­e­­­m­e­c­z, april 18. Husvét második napja nálunk és vidékünkön szintén annak volt nyilvá­nos ünnepe minden egyházainkban, hogy a cs.­k Apostoli Felsége óhajtott fölgyógyulásáért s kívánatos tartós egésségéért buzgó isteni tiszte­letre és imákra gyülekezünk össze; az emlékül é­­pitendő templomra is a gyűjtések már előbb el­kezdődtek s szép sikerrel folynak. — Ma egy hó­napja késő délután két ízben nagyot mennydör­­gött. Azt gondoltuk József napja kopog be oly hatalmas villanyerővel, s már meleg tavaszi na­pokat vártunk, midőn rá néhány órával újra fagy­ni kezdett, s József napja hóval köszönte ránk, mi azóta csaknem naponkint esik, néha szél kisé­retében, oly erővel és mennyiségben, hogy a posta is gyakran kimaraadt, ámbár, kivált a szélaknai ú­­ton, nem­rég is valami 100 hever bajlódott a hó­fúvással. A jolsvai időjós jóslata rajtunk ugyancsak valósul; midőn máshol már a tavaszit is elvetették, nálunk még a veteménymag alá sem tehettek egy kapavágást, hogy takarmány szűkében a marha csaknem éhen döglik. Szalmának mázsája 3—4 frt, szénáé 6—7 frt, s már nem is kapható. Ha­sonló drágaság van az élelemszerekben is, mely a­z i­b­é­r­i­a­i időjárás által a szerint növekedik , a mint a vidékiek heti vásárunkra jöhetnek vagy nem, kiktől a város él. — Néhány hét óta köz­tünk tartózkodott egy fekete amerikai , mint tánczmester, ki most, hihetőleg az egésségtelen időjárás következtében, minek már nem egy ál­dozata esett, hirtelen meghalálozott.Ujonczállitá­­sunk már néhány hét előtt befejeztetett. (Közbir­odalmi napló.) Bécs, ápril 28. B. B­r­u­ck cs. k. internuntius holnap váratik ide, s Konstantinápolyba május elején induland.*) — Mamula alb­. kat. és polg. kormányzói helyettes, két segédtiszt kíséretében Dalmátiáb­ól ide érkezett. — Chambord gróf Frohsdorfba érkezett. — Folyó hó 26-kán hunyt el cs. udv. tan. b. Lacken János, élte 71-ik évében. _ — K. angol követ Chinában, Browne úr Pekingből Bécsbe érkezett. —­­ Több kereskedők ellen indított birói vizsgálat alkalmával, kik gyógyszereket nem csak nagyban, hanem kicsinyben is árultak, névszerint sennát, Ricin-olajat, mannát,cremor-tartarit, cas­­siát, rhabarbarát stb. a legfelsőbb törvényszék, mely elé a büntetési eset terjesztetett, határozta, hogy kereskedőknek semmiféle hashajtószert, me­lyek osztályába a fenebbi gyógyszerek tartoz­nak, árulni nem­ szabad. — Dániel montenegrói fejedelem ma, mi­után Császár ő Felségének személyesen kifejező köszönetét a magas védelemért, két láto­gatást tett t. i. K­e­m­p­e­n altn. bécsi kormányzó­nál, és Ő Felsége első fősegédje gr. G­r­ü­n­n­e altn. ő excjánál. Holnap Ő Felsége fens, szü­lei által fogadtatni lesz szerencséje. — Turinból érkező levelek szerint gr. R­e­­v­e­­­szard, követ a bécsi udvarnál május végén térne vissza Bécsbe; az itteni követségi palotá­ban is akkorra várják a gróf visszaérkezését.­­ A ministerium megengedte, hogy tanárok és tanítók , kik tudományos utazást tesznek kül­földre, a fizetés­szünet alól felmentessenek. Dalmatia. A 17 grahovoi foglyokat a cs. k. hatóságok Risanoba, mint hazájokh­oz legközelebb eső pontra szállították, hol azok a nép örömlö­vései és legmelegebb hálanyilatkozatai közt a cs. k. Apostoli Felsége feláldozó leghumánusabb eljárásáért, szálltak partra. Azon kezesek is sza­badságba helyeztettek, kiket a törökök Mon­tenegro ellen vonulásukkor az önkényt meghódolt Piva, Drobnjak és Banjani községekből elvittek, de számuk 3 hó alatt 65-ről felére olvadott le. Végül 3 keresztény helységelőljáró, kik 1851 óta fogva voltak, hazájokba visszaküldettek. — Osztrog zárda archimandritája Rajcevic Ni­­kodém atya Montenegro és Berda püspökévé ki­neveztetett, s mihelyt lehet, Oroszországba indul, fölszenteltetés végett. (Külföldi napló), London, ápril 23. Mint mondják, junius folytában , a főváros köze­lében több nagy szemlék fognak tartatni. A sereg nagy része, valamint a szomszéd grófságokbeli néphad is részt veend a szemlékben. Windsor­­ban készületek létetnek egy tábor felállítására, már több hadcsapatok érkeztek meg.­­ A királynő biztosai azt javaslák, hogy a londoni egyházmegyében mielőbb 58 új templom építtessék. — Bee­cher - S­te­wené Edinburg­­ban lelkesedéssel fogadtatott. A nap folytában meglátogatá a kastélyt,­ az egyetemet, kórházat, s a város más érdekes helyeit. Este tiszteletére fényes lakoma rendeztetett a hangverseny­terem­ben, úgy hiszik, egy hétig maradand Edin­­burgban. Pár is , ápril 23. Azon tény következtében, mikép Dupin a Troplong által adatott táncz­­vigalomban, ez utóbbi s Mathild herczegnő ál­tal feltűnő szívességgel fogadtatott, ismét elter­jedt azon hir, hogy Dupin senatorrá fogna kine­­veztetni. — Roger, Morny alatt a belügyministe­rium kabineti titkára, — szladenize, hajda­ni consul s megyefőnök — 12,000 főnyi fizetéssel távirdai főfelügyelőkké neveztettek ki. — A badeni regens-herczeg Meneval bá­rót, — jelenleg Münchenben levő s előbb Karls­­ruheban volt franczia követet, a zähringeni orosz­lán­ rend nagykeresztjével diszité föl. Páris, april 24. Dörnberg báró tegnap magán-audientián átnyujta a császárnak azon megbízólevelet, melynél fogva ő a hesseni nagyherczeg követévé neveztetik ki a császári udvarnál. — Guizot tegnap az oratórium-templom­ban elnökölt azon társulat évi közülésében, mely a protestánsok közti elemi oktatás előmozdítása végett alakult. — Hir szerint a tavasz folytában számos emigratiók fognak történni Frohsdorfba. — Mint mondják, vasárnaponkint a császár­ral együtt a ministerek mindnyájan jelen vannak a misén, a nem-katholikus vallásu F­o­u­l­d kivé­telével. — A t­u­n­i­s­i beyt legközelebb Francziaor­­szágba várják. — Átalános hitelre talál azon hir , mikép a földközitengeri hajóhadnak visszatérési parancs adatott. A hajók közöl hárman , a P­a­t­r­i­e taga­dása daczára,­­ tetemesen megrongáltattak. úgy látszik, D­un­das admiral la Susse admirál­­nak ajánlatot tett ez iránt, hogy Máltába jőjön, hajóinak kijavítása végett; azonban ezen ajánlat nem fogadtatott el. Berlin, ápr. 25. A. „N. Pr. Zig“ követke­zőleg ír: „A rostocki fölfedezések további nyomo­zása végett múlt kedden f. hó 19-én Londonba elutazott igazságügyi és rendőri hivatalnokok már tegnap ismét visszatértek.­ A bűnvád- rend­őrhadnagy Goldheim körültekintő fáradozásai és összeköttetései­nek Nerner államügyész vezetése alatt állítólag sikerült e missióban, bizonyítvá­nyait kieszközölni annak,hogy a rotherhithei ház, melyben a londoni rendőrség golyókat és tűz­röp­pentyűket foglalt le, mindenesetre harmadik ké­zen át Kossuth által volt kibérelve s e­lőször a londoni kereskedő Hale-nél megrendelve. Hason­­­lag 300 gránát is lefoglaltatott, melyeket egy rostocki kereskedő rendelt meg. Rostock volt úgy dijak .... 304130 Irodakellékek 11020 Nyomtatási költségek . 24042 Hírlapok, könyvek és könyv­kötőmunkák 1927 Fűtés 10435 Világitás . 5321 Postadij .... 2350 Visszafizetett előlegezés kincs­tári pénztárakba 2000— Visszafizetett előlegezések ma­7127 17 3766 25 Rimavölgye, april 20. Folyó apr. 6-án esperességi gyűlésünk volt R.­Brezón, mely alkalommal a teendők legébin azon indítvány foglalt helyet, miszerint a cs. k. Apostoli Felsége szerencsés felgyógyulása emlékére egy hódoló örömirat intéztessék­­ Felségéhez, megviendő a legmagasb trón zsámolyához őszinte örömérzeteit az összes kis­honti ev. testületnek. Hogy ez indítvány az egy­házi képviselők és a jelenvolt nagyobbszámu fa­lusi elöljárók soraiban közlelkesedés és harsány éljenfelkiáltással fogadtatott, azt tán említenünk sem kell. A milyen mély való megilletődésünk első hírére a veszélynek, épen oly nagy, oly ata­­lános jön szerteszét az öröm a felüdülés örven­detes eseménye felett, úgy hogy ha a vasárnap Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) April 30. * F. hó 28-kán „Rigolet­to“ kitünőleg jól sikerült előadására Öcs. Fensége Albert fő­­herczeg és Fenséges neje is megjelenni mél­­tóztattak; páholyukba lépve, a páholyokban, va­lamint egyebütt is igen nagy számmal megjelent közönség részéről harsány éljenekkel üdvözöltet­tek. Ő Fenségeik az előadást elejétől legvégig méltóztattak magas jelenlétükkel díszesíteni. * Nemz. színpadi játéksorozat: hétfőn ápril 25-kén Dreyschock úr hangversenyt adott. A nagyszámú közönség igen lelkesen fogadta a je­les zongoraművészt, ki rendkívüli játékával műértőt és zenekedvelőt egyformán elragadja. Dreyschockot méltán megilleti azon mondás, hogy ő maga egész orchestrum. A zongorának korlá­tolt határai az ő ujjai alatt elenyésznek : ő a zongo­rából a trombita harsogását, a hegedű mélabús rezgő hangjait, a fuvola lágy cantilenáját egy­aránt elő tudja varázsolni. Dreyschock tetőtől talpig művész, fejében az értelem nyugodtsága, ízlés, szivében érzelem, ujjaiban a technika non plus ultrája s lábaiban a pedál-kezelés bámulandó művészete; ezen tulajdonok mind a legnagyobb öszhangban segítik előadását. Ma bevezetésül Mendelsohn-Bartholdi G. moll hangversenyét ad­ta elő, zenekarkísérettel, ezután saját szerzemé­nyeit , a búsan zengő Souvenir de Varsovie-t, victor „Invitation á la polka'‘-ját, melyek után a szűnni nem akaró tetszés következtében gyönyö­rű Saltarelláját játsza el; ezt követte a hármasok és hatosok rhapsodiája s a „Sobri-dal“ új válto­zatokkal ; a többször egymásután zajosan kihí­vott művész programmját még egy másik magyar zenedarabbal is megtolda, melynek thémáját szin­tén kedvesebb csárdásainkból vette. Közben férfi dalkarunk Tihany ostromából az ismeretes remek kardalt énekelte el, ismételnie kellett, s Füre­di népdalokkal fűszerezte az estvét. A hangverseny előtt „Ő nem féltékeny“ czímű vígjáték adatott; egy lap helyesen figyelmezteti előadóinkat, hogy szobában illem tekintetéből czélszerű volna fe­detlen fővel beszélgetni egymással, s egy tisztes orvos állásával s jellemével nem fér meg, hogy kalapját félrecsapva hordja. E darab "helytelen magyarosítása minden előadással jobban kitűnik; az vastag ráfogás, hogy a táblabiró, kinek sedriá­­kon, megye-közgyűléseken­, installátiókon mindig kardosan kellett megjelennie, ne tudná, mikép kell kardját bedugni. — 26-kan Yelva, Yella k. a. 506 *) Konstantinápolyi levelezőnk tegnapi levelébeni tudósítása b. Bruck oda megérkezéséről, e­szerint, úgy látszik , tévedésen , s alkalmasint személycserén alapszik. S­z­e­r­k.

Next