Budapesti Hírlap, 1853. június (127-152. szám)

1853-06-03 / 129. szám

Olaszországba; férje s fitestvére pedig visszaté­­r­jt,­­.­ .. Amerikába. A fogadtatás, melyben ő Angliában részesült, csak öregbíté­sem szolgáit a daczerének, mely Amerikában a rabszolgaság eltörlesztésének útjában áll. Stowe­ nő,­ mint keveset használt közvetle­nül a nemes ügynek, melynek képviselőjéül avat­­taték fel Angliában, midőn a látogatást kért meg­hívásnak engedett; úgy ellenben férje, köszöne­tére érdemesité magát az amerikai rabszolgák millióinak azon bátor s gyakorlati beszéde által, melyet ügyükben a minapi exeter-hall-i mee­­tingben tartott. A férj ez egy beszéde felér a nőnek különben világhírű művével „Uncle Toms Cabin‘-nel, mely már persa nyelvre is lefordit­­tatott. A Themse partjain fekvő parliamentház te­­legráfi összeköttetésbe hozatott az olasz ope­­raházzal, oly régből, hogy az itt mulató ta­gokat szavazás idején kihívni lehessen. Miután a lordok távolból is szavazhatnak, több lord az o­peraházból küldte meg szavazatát. Az angol par­llamenti tag színházi páholyból hoz törvényt, s most az olasz operaház a főváros minden tele­gráshivatalaival összeköttetésben áll, páholyá­és tudattathatja a világgal az új törvényt. Ericson, hőséggel hajtott amerikai vízmű hasonnevű találója s kapitánya alatt, útra kész Anglia felé. A díjnélküli kölcsönző könyvtárak száma nőni kezd. Jövő hétfőn népes meeting rendezte­­tik e tárgyban London egyik városában Mary­­leboneban. Elölülői e meetingnek, marquis Lans­­downe, lord Dudley Stuart, Hume stb. leendnek. Egy csodaszerű esetről létezik említés ma némely lapokban. Észak-Anglia egyik helységé­ben e hét elején egy tévelygő galamb szállott le egy játszó lánysereg közé, s ezek egyikének sze­méről letépte a fehér hályogot, s visszaadta sze­­mevilágát a kisdednek, a­nélkül, hogy csak sér­tette is volna. Pierce tábornok Seymour kormányzót neve­­zé ki­­követnek az orosz udvarhoz. A Sandwich -szigetek, melyek China s Ca­lifornia közt az Ázsia s Amerika közti kereskedés­nek országutján fekszenek , legközelebbről az e­­gyesült köztársaság védelmét kérték ki a fran­­czia befolyás ellen. E szigeteknek 1790-ben 400,000, ma csak 80 ezernyi ős népessége van. Újabb lakosai mind északamerikaiak. Paris, május 27. —­— Tegnap este a boulevardokon néhány izgatót befogtak, kik az ott sétáló börzeemberek közt azon hírt terjesztették el, hogy a franczia hadsereg megindult a belga határok felé. Granier de Cassagnac ma a Constitutionnelben nevetséges­sé teszi a párisi közönség könnyenhivőségét és fé­lénkségét, s állítja, hogy a háború képzelhetlen Én mint ön tudja , osztozom e nézetben, mert is­métlem, én ekkorig egyetlen egy politikai jelen­tőségű személylyel sem találkoztam, ki a kons­tantinápolyi bonyodalmak békés megoldásában kétségeskedett volna. Azon tényleg vagy állító­lag ide érkezett tudósításon kívü­l, hogy a porta késznek nyilatkozott a rájáknak újabb szabadal­makat adni, tegnap óta semmit sem hallottam,mit minden párisi lapban meg nem találhatna. A por­ta e nyilatkozatát a kiegyezés kezdő­pontjának tekintik. Hírlapjaink szerkesztői a rendőrminis­­tériumba hivattak, s ott nyugtalanító hirek kön­nyelmű fölvétele miatt megrovattak. A genuai herczeg itt igen nagy tiszteletben részesül. Sőt azt is akarják tudni, hogy a császár némi ígéretekkel biztatta, mi a diplomatia köré­ben feltűnt. A felebbezési törvényszék tegnapi ülésében Plock, Dufaure, du Theil és Berryer ügyvédek szóltak, s mint Hebert a tegnapi ülésben, főleg a levéltitok megsértését emelték ki. Plock azon­­felül a titkos társulat vádja ellen is szólt, s vissza­utasító az államügyész azon állítását, hogy a le­velezés elégséges a titkos társulat bűnének con­­statirozására. A tegnapelőtti ülésre nézve meg­jegyzem még, hogy egyike a vádlottaknak, de la Pierre fölkelt s igy szólt: „Ezennel ünnepélye­sen feladom Aguado asszonyság, a császárné dísz­­­hölgyének papagályát. Ezen szemtelen madár e­­gész nap ezt kiáltja: Badinguet, Badinguet! De la Pierre-t t.i. azért ítélték el, mert a Tortoni-ká­­véházban a császárt Badinguet-nek *) nevezte Még az államügyész sem tarthatá vissza a ne­vetést. Állítják , hogy a legitimista complot jelen­­tősb, mint eleinte hitték. A befogottak száma 41- re megy. U. i. A börze nem nagyon keresett volt,bár­ha Londonból azon hír érkezett , hogy a lor­dok házában történt interpellátióból kitűnik, mi­­kép Anglia és Francziaország egyetértenek. Hir szerint a kormány sürgönyt kapott ma Lacourtól, melyben ez jelenti, hogy Mencsikoff hg kinyi­latkoztatá, mi­kép elutazása 20 -kán visz­­szavonhatlan. Kecskemét, május 28. A tavalyi szép napok nálunk újra föléledni látszanak. Ő cs. kir.Fensége Albert főherczeg kormányzó Urunk hazánk egy részében körutat tenni szándékozván, a tegnapi napon városunkat is szerencsésité magas látogatásával. A cs. kir. Fensége nem a vasútról érkezett hozzánk, hanem egész Pestről kocsin tévé meg az utat. *A város alatt künn a gyepen az itt szállásoló cs. k. kato­naság várakozott a Fenségére, a megyefőnöki lakáson pedig minden hitfelekezetek papjai, a városi tisztviselők, a megyei és társas-bírósági hivatalnokok s a ref. főiskola tanárai gyűltek egybe, hódolattal fogadandók a magas vendéget. A főnöki szállás előtt számtalan néptömeg tolon­gott, óhajtva nézve eléje az örvendetes pillanat­nak. Mintegy délutáni egy óra tájban ő is. Fensége már a város alá érkezett s kocsiját előre küldve,ő maga a felállított katonaság fölött szem­lét tarta. Két és három óra közt az úgynevezett budai utczán, mely Pest felé vezet, a trombiták fölharsantak , a katonai zenekar rákezdé a nép - hymnust s­­ cs. Fensége, a nép örömujjongá­sai közt, több cs. kir.­ törzstisztek kíséretében vágtatott a megyefőnöki lak felé, mely elé meg­érkezvén, hihetően ifjúi könnyűséggel ugrott le paripájáról s szűnni nem akaró éljenrivalgások közt lépett be a főnöki ház kapuján. Itt a hely­beli kath. lelkész és prépost főtisztelendő Hoff­mann János ur német szónoklattal fogadá 0 Fen­ségét, mire Ő Fensége nyájas szavakkal vála­szolva, a főnöki lakásba távozott. Ő cs. Fen­sége kíséretében valának, cs. k. budai helytartó­sági alelnök b. Augusz Antal ur, továbbá cs. k. pestkerületi katonai parancsnok s tábor­nok Heyntzel József és cs. k. udv. tanácsos és­­pestbudai rendőrigazgató Protman József urak. Alig szállott meg ő cs. Fensége, tüstént a magas személye előtt tisztelegni óhajtó testü­leteket kegyeskedett elfogadni, nevezetesen el­sőben is az itt szállásoló cs. k. katonaság tiszti karának díszes csoportját, aztán a minden hitfe­lekezetek papjait, továbbá a városi tisztviselőket s a­ ref. főiskola tanárait. Ez megtörténvén a me­gyefőnöki s társasbirósági hivatalokat méltató magas látogatására s aztán rövid időre a tem­plomba sietvén, még azon nap eltávozott tőlünk, útját Félegyháza és onnan Szeged felé folyta­tandó. Horffozza és etalmazza Ö cs. Fenségét ez utazásban nemtöje e hazának, melynek Ő cs. Fensége áldásdus kormányzására annyi szüksége van! — A lefolyt fényes nap után mára ismét egy ünnepélyes nap következett. A már szinte kész vasúton ma érkezett hozzánk a Kecskemét nevet viselő mozdony egész szertartással. Dél­­tájban tömör sokaság lepé el a vasúton azon helyet, hol a pályafő leend,s különösen a kecske­méti szép hölgyvilág kettős virágfüzérként szegé be a pályaudvar két szélét. A készülő épületeken háromféle zászlók lobogtak s gyermekek ifjak és öregek lesték a pillanatot, melyben egy hatalmas lépéssel ismét közeledni fogunk azon örvendetes időszakhoz, midőn városunk Pesttel és az egész művelt külfölddel biztos összeköttetésbe fog lépni. Déli tizenkét óra után kevéssel, a cs. kir. katonaság zenekarának lelkesítő örömhangjai mellett, végre megérkezett a hatalmas mozdony, vonva maga után a kavicsot hozó kocsiknak nagy számát és még leghátul egy utazó vagyont, mely­ből urak és hölgyek szállottak ki. A föllelkesült népsokaság ezt látva, mintegy önkénytelen, él jenkiáltásokban fejezé ki örömét. De hát kit ne ragadt volna el egy ily pillanat ?! Ki ne érezte volna ennek fontosságát ?! Vasutunk nem sokára meg fog nyílni s ez által föl leszünk mentve,hogy gyakran télviz idején számtalan bajok közt, sőt életveszélylyel utazzunk. Mikor jövend el azonban teljesen ez óhajtott pillanat, azt még nem tudjuk egész bizonyossággal megmondani, s a lapokban közzé tett azon hírt, hogy t. i. a vasút Kecskemétig f. év jul. havában meg fog nyittatni, mi, kik csak tökéletesen alapos tudósításokat akarunk írni még most nem bizonyíthatjuk. Reméljük azonban, hogy ez nem sokáig fog elhalasztatni. Átalában úgy látszik hogy a sors most, a ta­vaszi napokban, bő kárpótlást akar adni a sáros, esős és hosszú tél unalmas napjaiért és estéiért. A lefolyt pünkösti ünnepek körüli napok is több­­­féle élvezetet nyújtottak a város műveltebb osz­tályának. Székely Imre zongoraművészünk csonka héten egy hangversenyt adott a városi casinóban, a színházban pedig egy idő óta He­­tényi színésztársasága működik. Székelyről fö­lösleges volna hosszan szólanunk, s­őt már is­meri a haza. Csak annyit mondunk tehát, hogy művészjátéka városunk műveltebb részét is át­­villanyozta s a hangversenyre szép számmal egy­­­begyült közönség élő tanúságot tesz a felől, hogy a valódi érdem, kitűnő művészet itt is melegen pártoltatik s kedvelőkre talál. — Mi a körünk­ben működő szinésztársaságot illeti, erről is mél­tán el lehet mondani, hogy jobb társaság nem igen látogatá még meg városunkat. Tagjai nagy szorgalommal játszanak, s mi a pesti színpadon is ritkaság, pontosan betanulják szerepeiket. Így történt az, hogy a társaság bérlettel akarván biz­tosítani néhány előadást, rövid idő alatt annyi bérlő találkozott, hogy most már a társaság több ideig fog nálunk maradni. A közelebb múlt napok egyikén alkalmunk volt Tóth Lajosné asszonyságnak helybeli nőne­­velő intézetét meglátogatni s kedvesen lepettünk meg azon tisztaság, rend és kényelem által, mely ez intézetben mindenütt uralkodik. Tóth Lajosné növeldéje még nem régen keletkezett s már is számos leányka látogatja azt, mit a tisztelt neve­lőnő valóban meg is érdemel s ezen kevés idő a­­latt mutatkozott meglepő siker csak az említett asszonyság nevelői jó tapintatának, nyájas bánás­módjának s egyszersmind rendszerető szorgalmá­nak elmaradhatlan eredménye. Ki tudja, men­nyire fontos kérdés általában a nevelés kérdése s a jól rendezett filistolák mellett mennyire szük­ségünk van helyes irányú intézetekre is, az csak köszönetet szavazhat rólának, mely e nevelőintézetet, segélyezése ál­tal, létrehozni elhatárzá és e határzatot teljesíté. Ez örvendetes tudósítások után kénytelenek vagyunk egy kellemetlen dolgot is megemlíteni. A helybeli református gyülekezetnek egy a vasút — s épen a pályafő mellett eső temetője, talán egésségi szempontból, mert a városhoz nagyon közel fekszik, talán mert a vasút szomszédságá­ban jövendőre nézve bizonyos terv jött arra nézve számításba, — egy rendeletnél fogva bezáratni határoztatott. A reformátusok tehát más darab földet kivontak maguknak temetkezési helyül. A városi tanács, a várostól egy igen messze eső he­lyet akar kimutatni az említett hitfelekezetüek­­nek temetőül, hova — főleg a múlt télhez hason­ló sáros utakban — felette bajos leendne a ha­lottakat kikisérni. A református fél e távol eső helyet nem akarja elfogadni S e kérdés és va­lamely más közelebb eső helynek megtagadása némi feszültséget idézett e város keblében elő, melynek különböző hitsorsosai — dicséretükre legyen mondva —s mindenkor a legszebb egyet­értésben valának egymással. Elmondtuk a tényt röviden és szárazon, s nem is akarunk véleményt, annál kevésbé ítéletet mondani fölötte ; az elöl­járóság bölcseségétől és méltányosságától a ver­sengés igazságos kiegyenlítését bízvást reméljük. .­. 1. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Junius 3. * Egyetemünkben közelebb, mint külső fő­iskoláknál már régen divatozik, egy igen czélsze­­rű intézkedést léptettek életbe. Nevezetesen a ta­nári és hivatali testületnek, valamint az ot­ani összes tanuló ifjúságnak nyomtatott jegyzékét, mely az 1852/3-ik tanulmányi évre már megjelent. Magában­­foglalja ez név- és lakási jegyzékét az ideigl. egyetemi tanácsinak, a tanári testületeknek és a 4 tanulmányi szakosztálynak, az egyetem tu­dományos intézeteinél és gyűjtemény­tárainál al­kalmazásban levőknek; ugyanez betűrendbe so­rozva ; ezután következik a tanulók jegyzéke f a szülészi osztály hölgy-tanonczaival együtt­ kö­vetkező rovatokban: név (betűrendben), tanulmá­nyi szak, tanfolyam, születési hely, a beiratás ke­­rete, lakás. Világos, hogy ily névtár leírása mind a tanár uraknak , mind a tanulóknak , valamint másoknak is, kik az egyik vagy másik testülettel közlekedni kívánnak, számos esetben igen jó szol­gálatot tehet. Ezenkívül a lehető legalkalmasb eszköz ez a leczkerend evidentiában tartására, vé­gül pedig kegyelettel megőrizve, kedves emlékül szolgáland minden akadémiai hallgatónak lefolyt tanéveire, derék tanítóira s tanulótársaira. A múlt hó 31-kén kedden tartott második lóverseny eredménye következő : Az Eszterházy­­dijért gr. Hunyady József St. Trifle lova egyedül futtatott s elnyerte a jutalmat. A h­ölgydijért négy ló versenyzett, melyek közöl gr. Waldstein Antal Muffin nevű k. az első­, gr Kinszky Octav Ri­­morse szürkéje a második jutalmat nyerte. A ha­­zafi­ dijért két ló futott: Onyx, azelőtt gr. Hunya­dy, jelenleg hg Liechtenstein tulajdona, nyerte az első, gr. Zichy Alfréd Chesnut-ja a második ju­talmat. A Batthyányi-Hunyady-díjért h­aso­nlólag két ló futott, első volt a czélnál gr. Hunyady Sylph-je, második Kinszky Octav gr. Rimorse-e. A paraszt­verseny, miután a nagy eső miatt csak kevesen jelentek meg a pályatéren, a harmadik futtatásra, jun. 2-kára halasztatott. Néző ezúttal a kedvezőtlen idő miatt jóval kevesebb volt mint első alkalommal. * A m. hó 31-én délután befejezett lőünnep alatt, mely a polgári lődében, a cs. k. Aposto­li Felsége szerencsés felgyógyulása örömün­nepéül tartatott a pesti lövésztársaság által, ösz­­szesen 2830 lövés létetett. Az 0 cs.k. Apostoli Felségéért történt lövések közöl Czettner Eduárd lövése nyerte az 5 jutalmat, mely 0 cs. k. Apostoli Felsége arczképéből s 2 darab aranyból állt. Midőn e jutalom kihirdettetett, egy messze terjedő „vivát“ kiáltás hangzott s a jelenvolt ka­tonai zenekar a néphymnuszt játszotta. A lövész-­ testület elhatározá, hogy elutálom egy külön kül­döttség által Ő cs. k. Apostoli Felségének átnyuj­­tassék. Az ünnepélyt a lövésztársulat a legszebb rendben s átalában a leglegálisabb s legderültebb hangulatban hajtá végre. M. hó 31-kén estve 6 órakor egy hajóvo­­nat a budai oldalon a régi fahíd helyén haladt ke­resztül , hol a hajósnép közöl egypár egyén egy csónakban a part felé tartott. Az egyik megragad­ta a hajó­kötelet, mely csolnakokhoz sodródott s feje fölött szerencsésen átdobta, de e működés közben egyensúlyt vesztve, a vízbe bukott s egyik társának minden fáradozása daczára sem volt megmenthető. Hogy a lóversenyeknek a lótenyésztésen kívül egyéb kiható hasznai is vannak, azt az idei versenyek alkalmával ismét örvendetesen tapasz­­­taltuk. Az ide gyűlt főrangú urak közöl ezúttal többen számos alagút- és műegyesületi részvényt vásároltak, a társalmi gyülekezet ez oldalról is bemutatá jótékony hatását. Kletzer úr gordonkaművész hangver­­­senyét tegnapelőtt f. hó 1-jén Péter úr zongora­tan­termeiben szépszámú közönség látogatta s a versenyző működését tetszéssel fogadá. Székely zongoraművész egy uj hangművét játszotta. A darab szép, s a zongora, melyen azt előadá, Péter ur raktárának jeles zongorákbani bőségét ta­núsítja. A nemz. színpadon jun. 1-jén Bülow zongoraművész nő mutatta be magát, s hatástel­jes játéka zajos tapsokat aratott. B­­ár Liszt Fe­­rencz megragadó modorában játszik, előadásában új szerep - czímű ismeretes vig­a dörgő zaj és lágyság gyors ellentétezésben vál­togatják egymást, egy szóval a legtalálóbb epithe­­tonnal: „piquant“nak lehet azt mondani. Játéka jellemével tökéletes harmóniában álltak az előa­dott művek is. Ezek Liszt Ferencznek még kéz­iratban levő legújabb művei voltak : „Capriccio a la Turca ‘ Beethoven Athene romjaiból vett dal­lamokból s egy magyar rhapsodia — mindkettő zenekarkisérettel. E szerzemények szellemén Liszt kitűnő zeneszerzői talentuma ragyog keresztül s az utóbbi annál örvendetesebb hatást gyakorolt reánk, mivel azt bizonyítja, hogy derék földink a távolban is buzgón foglalkozik a magyar zenével, s mi eszközölhetné annak elterjesztését jobban, mint ha az ő fényes tehetsége kölcsönöz annak merészebb röpülést. Ez estre részben osztással a „Párisi’naplopó“ játék adatott. * Az ismeretes drezdai orvostudor Schmalz, ki a hallási és beszélő orgánum gyógyításában nagy sikerrel működik, jövő hó közepe táján Pestre érkezend, s a felebbi bajban szenvedők­nek orvosi tanácsával szolgáland. — A szomszéd koronaországokból érkező közlések szerint, a Magyarországból útlevelek nélkül utazó fuvarosok ellen tett kifogások igen gyakran ismételve előfordulnak. — Miután az ez iránt fenálló szabályok figyelembe nem vételéből mind a felek, mind a községekre tetemes hátrányok s költségek háromolnak !­­ennélfogva alulirt ke­­resk. s iparkamra f. é. apr. 23-kai 10,812. sz.alatti cs. k. helytartósági kibocsátvány következtében felhíva látja magát, az összes kereskedők s ipar­­fizőknek ezennel a magas kibocsátványt emléke­zetükbe visszaho­ni, miszerint minden fuvarosnak különbség nélkül, úgy mint a többi utazóknak, törvényes útlevéllel, vagy legalább kellőleg lát­­tamozott bonlevéllel ellátva kell lennie, — egy­szersmind a kereskedői közönséget komolyan int­vén , hogy útlevélnélküli fuvarosokra szállítmá­nyokat ne bízzon. Pest, május 27-kikén 1853. Budapesti keresk. s. i­parkamra. (Közbirodalmi napló) Bécs, jun. 1. A bécsi „Cap. Corr.“ jelenti. Azon örvendetes hirt vagyunk képesek közölhetni, miszerint az al­kudozások Austria és Sehweiz közt iljra meg fog­nak kezdetni, gr. K­ar­n­i­ Cky austr. cs. ügyvi­­selőnek meghagyatott, hogy útját Bécsbe siettesse, valószínűleg új utasítások vétele végett. Steiger sehweizi szövetségi ügy­viselő a tegnap levétetett követségi czimereket napokban újra feltétetendi. — Konstantinápolyból érkezett tudósítás sze­rint — melyet biztosnak tarthatni , minthogy u­­gyanazon forrásból ered, mely képessé tett ben­nünket , hogy Mencsikoff hgnek tegnap ide távirt elutazását már máj. 25-én közölhessük,_ az Oroszország és a porta közt függőben levő al­kudozások csak rövid ideig lesznek félbeszakítva, és az elutazást nyílt ellenségeskedés nem követen­­­dő, minthogy Oroszország rövid időn más diplo­matát fog Konstantinápolyba küldeni, s itteni di­­plomatiai körökben azon reményt táplálják, mikép akkor lehetséges lesz a két hatalom közti kiegye­zést elősegíteni. —** Ehhez járul azon magán után Párisból érkezett hír, miszerint Dela Cour kor­mánya részéről fölhatalmaztatott volna az orosz­­török differentiákban közvetítőleg eljárni. — Berlinből érkezett tudósítások szerint az útvonal a Neuschatelbe rendelt porosz csapatok számára már ki van jelölve; egyszersmind az át­vonulás által igénybe vett helységek hatóságai­hoz szóló utasítások is szétküldettek, úgy hogy a csapatok kiindulása az első parancsra minden órán megtörténhetik. — Túriéból ma érkezett­ tudósítások szerint a szardíniai k. követ az itteni udvarnál állomásá­ra Bécsbe rövid időn visszatérend. Távolléte alatt a követségi­ ügyeket az első követségi titkár sza­kadatlanul folytatá. — Hir szerint b. Brück cs. k. internuntius utasításai a keresztények állását keleten illető s függőben levő kérdésre nézve akkér hangzanak, miszerint Austria, mint Apostoli Császárság nem szándékozik a katholikusok fölötti protecto­­rátust­ keleten kizárólag valamely hatalomnak ön­­­állólag, Austria meghallgatása nélkül oda engedni. — Cattaróból érkező hír szerint Montene­gróban a törökök által egyes montenegróiaknak tett károk följegyeztetnek, mire külön bizottmány neveztetett ki. A török kormánytól alkalmasint e károk megtérítése fog kivántatni. — Ma a katonai tartó­parancsnokság felosz­­lattatott, és annak hivatali ügyeit a hadseregi pa­rancsnokság vette át. — Június 18-kán a Mária-Terézia rend ala­pítási ünnepe, melylyel egyszersmind a kollini ütközet emléke van összekötve, katonai díszszer­­tartással fog ünnepeltetni. — A milánói febr. 6-iki fölkelés következ­tében elfogottak közöl ismét sokan elbocsáttattak. Ellenben Cremonában több fontos elfogatás tör­tént, melyek mind vagyonos és művelt osztálybeli személyekre vonatkoznak, kiknek helyzetét a gyanús levelezések s a legújabb lázító iratok és proclamatiók birtoklásának megállapított ténye súlyosbítja. — Tegnapelőtt (máj. 30.) d. u. 4 órakor Bécs-Ujhelyen és környékén igen erős jégzivatar volt, mely erős nyugoti szél által elősegítve, 15 perczig tartott, s a vetések legnagyobb részét sem­mivé tette. A csaknem galambtojásnyi jég a város nyugoti oldalán fekvő házak minden ablakait, s csak magában a pályaudvarban 746 ablaktáblát vert be. (Külföldi napló.) Berlin, máj. 29. A közoktatási ministerium megtiltotta a tanítóknak a vadászat üzését. *) Azon munkás­legény neve, kinek készséges ön­feláldozása által a császár, annak ruhájába és­­a haihí fogságból szerencsésen megme­í­tezve­­nekült. Sz­er­k. 668

Next