Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)

1853-09-11 / 213. szám

minden­­ki eskü-ajánlás mellett azon szándékát jelenti ki, mikép amerikai polgár akar lenni, tett­­leg azzá lett, s igy az amerikai diplomatia védel­mére azzal jogot nyert. Azon hir mellett, hogy Amerika nem régen a sund­i vám eltörlését is megpendítette volna, a fennebbi tényekhez járul, mint mondják, a Pie­­monthoz közeledés,a Schweizzal szándéklott kötés s ez utolsónak ajánlott oltalom, mely két viszony természetesen ép oly fontos, mint kényes európai ügyekbe beleszólásra adhat alkalmat. Ilyen s valóban igen kiáltó tény a Cuba ellen intézett rabló megtámadásokat nyilván helyeslő Soulé-nak, a madridi kir. udvarhoz követté ne­vezése, mi minden esetben egy barátságos kor­mány megsértésével igen nagy diplomatiai illet­lenségnek bélyegezhető. A fennebbi adatok mutatják, hogy Amerika nem csak európai ügyekbe elegyedésre látszik hajlammal bírni, de szemét a fekete és balti ten­gerre is fordítja, hogy azokon befolyásra magá­nak utat törni készül. Mi fog ez amerikai beavatkozásból fejlődni , micsoda következéseket fog az maga után vonni, ha későbben csakugyan az tettekben nyilvánulna és komoly súrlódásokra adna alkal­­kalmat ? — azt csak a jövendő fogja megmutat­ni. De kétséget nem szenved, hogy az amerikai politika új iránya által nem csak Austria, az olasz státusok, Spanyolország közvetlenül és kö­zelről érdekelve vannak, de a Schweiz netaláni felbiztatása Francziaországra nézve sem közö­nyös, a sundi kérdés megpendítése által pedig Oroszország is figyelmessé lehet Amerika lé­péseire. Hogy Európa maga irányában az ifjú köz­­­társaságnak ily ellenséges s minden nép és nem­zetközi jogot tapodó fellépését nem tűrheti, s annak idejében, midőn szükség lesz rá, közegyet­értéssel s ebből folyó intézkedésekkel is azt gátolni fogja,ez méltósága mint érdeke által egyaránt eléje szabott kötelessége. De különösen Anglia, mint el­ső tengeri hatalmasság lényegesen és legközelebb­ről van ez amerikai tervek által érdekelve. Alig lehet gondolni, hogy a világra kiható ereje és tekintélye teljes érzetében levő édes anya nya­kára nőtt leányának e terjeszkedési vágyát tűr­hesse , s igen hihető, hogy miután már keleti Ázsiában is az angol befolyás fenyegetve van Amerika által,­­ a régi világ hatalmas monar­chiája és az uj világ erőben s hatalomban napon­ként gyarapodó, s mind magasabbra emelkedő köztársasága közti súrlódás — mikor az bekö­vetkezik — a Roma és Carthago élethalálra ví­vott harcra képét megújíthatja. PEST, sept. 10. X Rég és sokszor elmondottuk, mikép Ma­gyarországra nézve a közlekedési eszközök képe­zik úgyszólván ama varázsvesszőt, mely ez ál­dott föld roppant kincseit a haszonvehetlenség igézete alól fölszabadítva, az ország fölvirágoz­­tatására, s népei jólléte s boldogságának előmoz­dítására gyümölcsözővé tehetik. A legutolsó év­tizedben ez irányban új korszak nyílt Magyar­­országra ; egy ép oly erélyes, mint igazságos, az érdekeket egyenlőn méltányló kormány rövid é­­­vek alatt törekszik helyrehozni azt, mit századok, anyagi érdekeinkre nézve elmulasztottak. És gyorsan követik egymást ama nagybecsű gondos­kodás újabb meg újabb tényleges bizonyságai, név szerint a közlekedési vonalak építése hazánk­ban oly erélylyel halad előre, mikép nem kell vérmes remény hozzá, hogy évtized alatt ez or­szágot teljes vasúthálózattal lássuk a nagyvilág­hoz füzetni, és a jóllét és gazdagság eddig nem sejtett magas fokára emelkedni. Csak néhány nap előtt nyittatott meg egy új vasútvonal, Czegléd­­től Félegyházáig, s néhány hét múlva már annak Szegedig megnyitását szemlélendjük, és alig fog a jövő tavasznál sokkal tovább haladni egy újabb vonalnak, a debreczeninek megnyitása. Mindig örömmel ragadunk tollat, s valódi ünnepélyes alkalom ránk nézve, valahányszor a kormányi­­ntézkedések egy egy újabb ily irányú intézkedésének sikerét lehet olvasóinkkal közle­nünk, mert míg egyfelől örömünkre válik hir­detni, miként láttatik el hazánk folyvást kiter­jedtebb eszközeivel az anyagi felvirágzásnak, úgy másfelől csak hálás lekötelezettséget érez­hetünk azon kormány iránt, mely nem csak be­látja a birodalom egyes országai boldogulásának feltételeit, de azokat számukra gyorsan létesítni kész is, képes is, és — mi bizonyára nem min­den kormány érdeme — elég pártatlan is. És ezt hazánkra nézve minden elfogulatlan­nak, — kit rész­akarat nem vezet — el kell is­mernie. Midőn az alább következőkben az olvasókat az alsó Tiszán és a Ferencz-­s Béga-csatornán munkába vétetni rendelt kormányi­­ntézkedések­­­ről értesítjük, nem szükség fejtegetnünk, s egy tekintet a földabroszra elegendő kitüntetni, mi­­kép noha azok a vajdaság és bánságban léteznek, de geographiai helyzetnél fogva Magyarország­gal mondhatni közvetlenül éreztetendik rendkí­vüli jótékonyságukat, s reánk nézve nem ke­­vesbbé fontosak , mint maga a bánság és vajda­ságra nézve. Ez intézkedésekről az „Austria“ ezt írja : Az elegendő és czélszerű közlekedés hiánya képezi leglényegesebb akadályát annak , hogy a szerb vajdaság és bánság földterményei előnynyel nem értékesíthetők, és Austria ezen éléskamrá­jának áldása a birodalom többi részére el nem áradhat. Mária Therézia császárnő dicső uralko­dása alatt, ki­­­fáradhatlanul fürkészve az ész­ Levelesének. Bécs, sept. 9. [áj A franczia rente-ok tetemes leszállása itt is úgy mint Párisban azon nyugtalanító hí­rekre adott alkalmat , hogy az orosz kormány a bécsi kiegyenlítési javaslat módosításaiba nem fog beleegyezni. Ezen teljesen alaptalan mondáknak az „Oestr. Corr.“ letörte élüket. Orosz császár ő­sigének őszinte békeszeretetéről bensőleg meg­győződve most is úgy mint előbb azt tartják, hogy ő, ha a most már ismert módosítások közöl egyik vagy másik ellen kifogást tenne is, mégis a nagy, közös művet bölcs magatartása által elő­­mozdítandja, s azért talán valamely almódosít­­ványt fog javaslatba hozni, de nem annak teljes visszautasítását kimondani. — Lajos bajor k. herczeg hallomás szerint rövid kirándulást tesz Budára. Bécs, sept. 9. A Az escompte-társulat több napig tartó közgyűléseinek tárgya a társulat megállapítása, befolyt pénzekről ideiglenes rendelkezések, az igazgató tanács s választmány választása sat. oly részletek, mikről közelebb szólani e helyen fölös­legesnek látszik. — Ellenben különös jelenet, hogy lapjaink, melyek a febr. 19 -i szerződés megkötése előtt a vámegylet ügyeiről oly paza­rul polemizáltak, most, midőn épen e szerződés következtében a vámegylet mozgalmai igen kö­zelről érdekelnek, a berlini vámértekezleteket figyelmükre alig méltatják. Igaz, hogy neveze­tes változások ez értekezlettől jelenben nem vár­hatók, s a már befejezett, a be- s kiviteli vámtarifáról a tárgyalások eredménye igen csekély, mert kevés kivétellel a régi szabatok megtartottak De érdekes az egyleti államok kö­réből nyilvánuló irányokat constatk­ozni, hogy arról a vámegylet lehető jövőjére, t. i. várható-e egyhamar szabadabb kereskedelmi politikához közeledés ? következtethessünk. Semmi sem gya­koribb mint porosz közlönyök azon insinuatiója, mintha a déli államok Austria sugallata alatt a tarifa minden lényeges reformját gátolni akarnák. Mi legkevésbbé sem védenők e törekvést, ha igaz volna,­­ de elfogulatlan vizsgálat után bátran mondhatni, hogy a szabadabb forgalmat czélzó javaslatok nem lelnek rendszeres ellenállásra a gyanúsított részről. Ha egyben másban ezen i­á­ London, September 3. ifj Mióta tudva van, hogy a török módosít­­ványokat helyeseknek ismerte a bécsi értekezlet, mely is azokat, mint állítják, az elfogadás aján­­ata mellett küldé Sz. Pétervárra, a békét sürge­tő lapok hangulata megváltozott, mint a melyek­nek hasábjai az utóbbi napokban telve valának invectivákkal a szambuli kormány ellen. — El fogja-e a czár fogadni e módosításokat? más részről pedig hajlandó lesz-e a szultán, a Duna­­fejedelemségeknek odahagyása tárgyában a Bécs- 301 ajánlott középútra térni, és Sz. Pétervárra küldendő követét a fejedelemségek odahagyása narancsának Bécsbeni bevárására utasítani? ez iránt az itteni sajtóban különböző vélemény van. A kérdés vég megoldása még ugyan függőben áll, de hihetőleg nem sokáig fog az óhajtott e­­redmény késni. A keleti kérdés mellett, a törvényhozás kü­szöbén álló „parliamenti reform-bili“-t tárgyal­ja a sajtó, mely ügyet az angol viszonyok ismer­tetése tekintetéből érdekesnek tartom a megem­lítésre. A „Times“ azt ajánlja, hogy szélesbbittes­­sék a választók szűk rétege, de akként, hogy a kiterjesztett választási jog folytán ne a városok, hanem a grófságok parl­amenti képviselete tágít­­tassék. Ez ajánlás okául felhozza, hogy a nem­zeti képviselet tárgyában a legújabb kimutatások szerint több esetben 25 ezernyi városi népesség 10 képviselővel bír,­­ ellenben 100 ezernyi gróf­sági népességre csak 4 követ esik. A „Times“ tehát oly parliamenti reform­bilit akar, mely köz­pontot tartson a választási jognak demokrátiai ki­­terjesztése, s a grófságok képviseletének con­­servativ értelmű tágítása között. E terv legin­kább megfér a hasonlóan elvállan alapuló coa­­litionális kormány természetével. — A „Daily­ News“ zajt üt a vezérlap ajánlata miatt, s azt ra­vaszul kiszemelt számadatokra alapítással vádol­ja. Tágíttassék ki a választói jog, adassék a gróf­ságoknak több szavazat, de nem lehet, úgymond, több követi széket engedni a műveltségnek al­sóbb fokán álló megyéknek. E rendszabály ellen az igazság s kölcsönösség tiltakozik. A kölcsö­nösség azon oknál fogva, mivel a kisebb váro­soktól elveendő képviselet a nagyobb városokat illeti, ezeknek adandó. Az igazság óvása pedig a rendszabály ellen azon alapon áll, hogy több mint 100 város bír 5 ezernyi népességgel, a nélkül hogy a parliamentbe követet küldene, sőt vagy 30 -40 oly város is, melynek lakossága 13-tól 20 ezerig rúg, képviseletien. — Jellemzi az angol fontolva haladást, hogy a „Daily­ News“ is, — mely pedig a radikal reform bajnoka ez ország­ban, — a képviselet basisául nem a népességet kívánja, nem sufrage universelt akar, de a képvi­selet forrásául az intelligentiát ajánlja. A parliamenti időszünetet falusi jószágaikon töltő, s kevesebbet mutató mint a csendes vissza­­vonultságban bili­­s terveket készítő kormány­tagok számát két férfiúval akarják növelni. Az első Canning, az egykor híres és közkedves­ségben álló minister fia,a második a neves free-tra­der Cardwell; mindketten a magasabb politi­kában egyaránt jártasok. Newcastle hgről is be­szélik, hogy Dalhousie lord indiai kormányzót fogja fölváltani, s hogy ministeri székét, a gyar­matügy vezetés helyét a radikal Molesworth fog­ja elfoglalni. Ez utóbbinak a gyarmat­reformok körül nagyok érdemei, mint e tárgyban mély s tudományos olvasottsággal bír. Palmerston lord megtartja a belügyi tárczát, noha némelyek hi­szik, hogy e részben is történhetik változás. A fővárosi üzletfolyam s közlekedés könnyí­tésének tárgyában egy új s nagyszerű terv van készülőben. Czélul van kitűzve, t. i. egy földalatti vaspálya hálózat előállítása Londonban, melynek segítségével 12 percz alatt fogja az utat a világvá­rost átfuthatni. A pályavonal nem tunnellek,de ar­­cade-okon fog vezettetni, azaz gőz, fojtó füst s egésség élő nedvesség helyett, mi hosszabb alag­utakban elkerülhetetlen, tiszta levegő mellett vi­lágos ívek s boltozatok alatt fog történni az uta­zás. A vonal első ágának építtetése a New­ Road alatt, már jövő tavaszszal meg fog kezdetni, s idővel minden ág a City főposta-hivatalával fog összeköttetésbe hozattatni akként, hogy minde­gyik pályaállomás egyúttal fiók-posta hivatallal birand. A terv kivitele csak 300 ezer font ster­linget igényel. Gőz vagy jég fog-e a minden harmadik pere­ben induló vonatok hajtatására használtatni, még nincs eldöntve. London ez arcade - vaspályák segítségével Proserpiná­vá fog varázsoltatni; télen a meleg föld alatt szol­gálván Plútót, a vagyon istenét, nyáron pedig a földszinén élvezvén a napfényt s a virágok il­­­latait. A parliament mindkét házának tagjai közöl igen számosan indultak tegnap s tegnapelőtt a Doveri vonalon a continens felé. Az alsóház tagjai többnyire Rajna vidékeire, Hamburg, Carlsbad felé váltanak jegyeket, ellenben a lordok s a gazdagabb alsóházi tagok a kártyaasztalairól hí­res Baden-Baden irányában indultak el. így szo­kott ez lenni többnyire a septemberi szándó alatt, midőn külföldre vagy a királynő után a he­gyes Skótiába siet mind, ki ennek szerét teheti. Az őszi ülések alatt azután minden oldala­s irány­ból fut be a panasz a kormány, parliament és saj­tó elé, hogy itt vagy amott ismét bajba jutott „egy bőrében megférni nem tudó John Bull.“ — Mert Palmerston lordnak egy igen helyes észre­vétele szerint : a telivér britt szabadalmazottnak tekinti magát, mindenütt, hol jár kel, szabadon szólni, keményen birálgatni, s erőnek erejével hínárba szökni, melyből azután hite szerint kö­telességében áll az angol külügyministernek et egy diplomatiai jegyzék, sőt ha szükség, máské­pen is kisegíteni. — Biztos kútfőből hallottam azt is , hogy múlt csütörtökön egy angol Po­roszország felé távozott s csak hogy alkal­ma lehessen az ottani rendőrséggel kikötnie : útlevelében „naturalizált“ angol alattvalónak íratta be magát; megtömött egy kézi bő­röndöt féktelen irányban irt angol hírlapokkal; végre a theá­nak oly nemét vivé magával egy faszekrényben, mely leginkább hasonló a lőporhoz, s csakugyan „gun powder“ nevet is visel. Való­ban gyönyörű példája az angol különcrködésnek. Liverpoolban egy német kivándorlótt cho­­lerában halt el, Hamburgból hozván magával a nyavalyát. 1186 közöket a szelid kormánypálczája alatt egyesitett országok minden lehető jóllétének előmozdítása s biztosítására — belátá azon előny nagy voltát, mit a temesi bánság és szerb vajdaságnak Ma­gyarország fővárosával és a birodalom székváro­sával­ rendes összeköttetése okvetlen maga után vonand, ily összeköttetés előzményéül a Béga - csatornának a vojvodina fővárosa és a Tisza közt elkészítését elrendelte. Később egy magántársu­lat a Ferencz-csatornát létesíté, mely a Dunát a Tiszával Monostorszeg és Földvár közt összeköti. De az utóbbi vizút építésénél elkövetett hibák annak rendes használhatását nehezítik , sőt a Duna és Tisza alacson­yízállásakor a hajóknak a folyókról a csatornára, vagy erről a folyókra me­netele teljes lehetetlen. A kormány, hogy e csa­torna használhatását gátló hiányt elhárítsa, mi­helyt az az állam birtokába jutott, a czéltalanul épített monostorszegi zsilip helyett, a csatornát Battináig meghosszabbittatta s itt elegendő mély­ségű zsilipet építtetett. De ugyanazon hátrány, mi a csatornának a Dunába torkollásánál létezett, tapasztalható annak a Tiszába szakadásánál is Földvár alatt. Ezenkívül gátolja e vízutak elő­nye teljes élvezését a Béga és Ferencz csatornák nem közvetlen összeköttetése. Azon hajóknak t. i. melyek a Begáról a Ferencz csatornára akarnak jutni, e végett Klecktől Titelig a Béga folyó hir­telen kanyarulatain kell leúsznia , aztán az alsó elvadult Tiszán kell azt fölfelé vontatni. Mel­lőzve a veszélyeket mindkét folyón , ezen rövid út többnapi, sőt olykor egy hónapi időveszte­ségbe s ennélfogva tetemes költségbe is kerül. Mind­ezen közlekedési akadályok elhárításának eszközeiül tűnnek ki már, az alsó Tisza szabályo­zása Török-Becsén alul és fölül, továbbá hasonló vízépítmény a Ferencz-csatornának a Tiszába torkollásánál, minő a Dunánál építtetett, végre a Béga- és Ferencz - csatornáknak vizit általi közvetlen összekötése. Ez építmények létesítése kiszámíthatlan e­­lőnyöket igér. A Tisza átmetszései Török-Be­csénél lehetségessé teszik a Ferencz csatornának az elzárandó Tiszamederben a vajdaság ezen fő gabnaáru-piaczáig meghosszabbítását, valamint egy biztos ponton czélszerű torokzsilip építését; e szabályzás által továbbá szükséges tért lehe­­tene nyerni egy csatornakikötő, hajógyár, áru­­raktárak és egyéb lakhelyek építésére; a kanya­rulatok elmetszése által a Tiszavonal majdnem 4 német­­földdel megrövidül, ezáltal vize nagyobb esést nyer, s gyorsabb folyásúvá lesz, további előny leend a Tisza víz színvonalának alább szál­lása, és ez­által a körülfekvő mocsárak kiszárítá­sának könnyítése, továbbá a gátak átszakadása veszélyeinek elhárítása, és az alacson­yartvidék­nek a vízáradások elleni biztossága. Végül a Fe­rencz- és Bégacsatorna közvetlen összeköttetése által a legrövidebb, legkényelmesebb s mindig biztosan használható vizet nyittatik Temesvár, a Tisza, Maros és a felső Duna közt. A kormány elismervén a rendezett közleke­dés előnyeit és befolyását a mezőgazdászatra és az ipar és forgalom élénkítésére, e szabályozási és hosszabítási munkálatoknak a Tiszán és a vaj­dasági két csatornán megkezdését közelebbről elhatározta és elrendelte. nyak kitűnő, azt eléggé magyarázhatni azon tény által, hogy ismét az ő régi s méltányos óha­jaik , mint például a bor és dohányra ne­hezedő átmeneti vámok leszállítása porosz, oldal­ról mindeddig határozott ellenszegülésre talál­tak, s épen e viszályból eredett azon dualismus, melyet e kitétel: ,déli államokra ,éjszaki államokt kifejez. Ha valójában Austria befolyással lehet a déli államok által követett eljárásra, annak Po­roszország makacssága lenne természetes, s első oka, mert csak rajta áll engedékenység által vi­szont engedékenységet idézni elő. — Meddig fog tartani e súrlódás­t nem tudni, de attól függ a vámegylet reformja, jövője, — ez kétségtelen. Egy amerikai kacsa, mely néhány nap óta külföldi lapokban komoly képpel úszik, hogy az adriai partokon amerikai hadihajók czirkálnak, és pedig a schweiziak javára történő diversio czéljával, mert a két ország szoros szövetségre lépett egy­mással ! Ez a Debreczenben kikötő hajóhadat is fö­lülmúlja! Egyébiránt a legújabb tudósítások nyo­­mán a schweizi bonyodalmak kiegyenlítése iránti módokról ismét gondolkozott a szövetségi kor­mány. Ugyanis a tessini cantonnak az ismeretes ügybeni fölhívására a szövetségi tanács oly érte­lemben válaszolt, miszerint a gabnakivitel iránti szerződvények föntartása végett az austriai kabi­nethez fordulván, egyúttal megnyitandja a szöv. tanács az ostromzár megszüntetése iránti k­é­r­e­l­­mét. A szöv. t. nem reméli, hogy Austria bizo­nyos feltételek nélkül engedni fogna, de sohasem akarta, hogy a menekvők ügyében a szövetség becsülete­s méltóságával összeférhetlen enged­mények tétessenek , ellenben a capuci­­nusok iránti viszályt i­ll­ető­l­eg azon véleményhez ragaszkodik, hogy ez cantoni ügy (affaire cantonale) s a tessi­ni kanton dolga annak végére járni.“ E nyilatkozat más szavakkal azt teszi, hogy a szö­­­vetség helyesnek látja saját méltóságát moczkára nem tenni, hanem T­ess­int magára hagyni, segítsen magán, a­hogy lehet. Tessin ennélfogva Austriától föltételeket fogadand el, s ealáztatik, de a schweiczi szövetség szabad ál­ami méltósága meg lesz mentve. — A csalódott demokrata lapok gúnyolódva mondják : ez ügy­ben a szövetségi kormány oly kegyes, nekünk közbenjárását ajánlani a békés kiegyenlítés megoldására ! Pest, sept. 9. —br— A pesti nagykereskedő testület ez előtt néhány hónappal legfelsőbb helyre egy Pesten állítandó átmeneti raktár engedé­­lyéért folyamodott; ezen folyamodás a m. minis­­terium utján véleményadás végett a helybeli ke­­resk. s iparkamrához küldetett le, mely is e tár­gyat kellő megfontolás alá vevén , az átmeneti raktár ügyét a legmagasb pártfogásba ajánló. Nagyfontosságuak azon tárnokok, mikkel a kamra ajánló véleményét kiséri. A kamra nyílt őszinte­­­séggel kimondja, mikép a legújabb idők tapasz­talásai kétségen kivül helyzik Pest város jólété­nek csökkenését 1848 óta, s jóllehet teljes remé­nye van, hogy a visszatért béke e város anyagi jóllétét ismét azon vágásba vezetendi, mely­ben a felséges uralkodóház áldásdús igazga­tása alatt előbbi időkben mozgott; azonban leg­újabban ismét némely okok támadtak , melyek például a kereskedést és ipart átalánosan, a köz kiszámithatlan hasznára előmozdítják , de azon kereskedést, mely itt öszpontositva volt, folyto­nos aggodalommal környezik; melyek az itt an­nyira virágzott kézműáru-kereskedést tetemesen megcsonkították, —­s hogy e hiányt a legutóbb le­folyt években élénk termény- s név szerint gab­­nakereskedés némileg pótolá, ez leginkább a leg­közelebbi időkben tapasztalt aratási eredmény aránytalanságának Magyarország és a többi ko­­­ronaországok s részint a külföld közt is, tulajdo­nítandó — e szerint tehát véletlennek, mely állandó befolyással nem bír a terményke­­­reskedés felvirágzására , s változott körülmé­nyeknél igen érzékeny pangást fogna okozni, ha a pesti piac­ egyedül és csupán arra lenne szo­rítva. Legfőbb figyelmet érdemel itt azonban amaz irány, mely az angol kereskedelmi politikában egyidő óta mutatkozik, s melynek egyenes czélja a kelet - dunai fejedelemségek megnyerése ki­terjedt piacra számára. Ezen veszélyes verseny­nek mihamarabb elejét kell venni, ha csak azt nem akarja Austria , hogy mintegy ajtaja előtt egy idegen nemzet amaz áldott földek nyerster­ményeit gyáraiba szállítva, azokat viszonzásul saját iparké­szítményeivel elözönölje. Ezen piac a természet szerint Austriát illeti , s el is kell mezt ennek erélyesen foglalnia, ha csak gyártmányai­nak onnani teljes leszoríttatását látni nem akarja. Ezen fenyegető veszély elhárítására szol­gáló lényeges eszköz fogna lenni minden bizony­nyal egy átmeneti raktár felállítása kül­földi áruk számára Pesten, mely város kedvező

Next