Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)

1853-09-18 / 220. szám

Pest, Vasárnap, 220 September 18-kán 1853. Megjelenik e lap , hétfőt s a több ünnepek utáni napokat ki­véve, mindennap reggel. Előfizetési dij : Vidékre ■ félév­­r­e : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudó­sító“-val együtt­­ félévre 12 frt, évnegyedre 6 írt 30 kr. Helyben, félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi Tudósító“-val együtt: félévre 10 frt, évne­gyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször halábozott sorá­nak egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. »** mlítatik — Egyes szám 20 pkr. Elöfizethetni — helyben a lap kia­dó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kune­­walderházban, vagy a s­­­e­rkesi tál égn á­l ugyan­ott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. posta­hivatalnál.­­ Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely, s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Budapesti Hírlap 4 és melléklapja „Napi Tudósító“ előfizetési feltételei: A. ) A „Budapesti Hírlap 44 és „Napi Tudósító“ együtt: Helyben Buda­pesten (házhoz küldéssel) évnegyedre 5 pfrt. — Vidékre (postán) évnegyed­re 6 pfrt 30 kr. B. ) A „Budapesti Hírlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) évnegyedre 4 pfrt. — Vidékre (postán) évnegyedre 5 pfrt 20 kr. HIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. magyarországi pénzügy-igazgató­ság a cs. kir. pankotai adóhivatalhoz II. osztályú adószedővé Issekutz Mihály makói adóhivatali ellenőrt, II. oszt. ellenőrré A­n­d­e­r­­­e Vincze ot­tani III. oszt. ellenőrt, s II. oszt. adótisztekké, Hornicsek János, fordítój a cs. kir. III. hadse­reg parancsnokságnál, és Linz Károly sólnázsáló mestert, a cs. kir. dabasi adó­hivatalhoz II. oszt. adótisztté, Petkó István budai cs. kir. fő­fizető hivatali segédet, mindnyáját ideiglenesen ki­nevezte. A cs. k. magyarországi pénzügyigazgatóság a halasi cs. k. adóhivatalhoz III. oszt. adószedővé Marinovits Emil, vallemarei cs. k. sóhiva­tali ellenőrt, III. oszt. ellenőrré Hendl Lajos, bécslé biztost a cs. k. pestbudai kerületi adóbi­zottmánynál, mindkettőt ideiglenesen kinevezte. A cs. k. magyarországi pénzügyigazgatóság Kutsényi Károly III. oszt. adóhivatali ellenőrt saját megkérése folytán a tatai adóhivatalhoz ha­son állomásban áttette. F. é. sept. 12 -én megjelentek az országos kormánylap XVI. díjának , mely már f. é. aug. 31-én német-egyes és magyar-német kettős kia­dásban megjelent, többi, a ta­­tót- román- és ru­­then-német kettős kiadásai. F. é. sept. 17-én megjelentek egyszersmind az orsz. kormánylap német, és magyar-német ki­adásban hasonlag már f. hó 10-kén megjelent XVII. dijának fölemlített három nyelvű többi kiadásai is. Tartalmi jegyzékük annak idején közöltetett. A pesti cs. k. tudomány-egyetemben 1853/4­ tanévben követendő. Előadási rend: A hittudományi karnál. Szentirási archaeologia, hétfőn, szerdán, pén­teken és szombaton délelőtt 8—9 dr. Szabó János nyilv. s rend. tanár által. Zsidó nyelvtan, ugyanazon napokon délután 2—3. ugyanazon tanár által. Egyházi történelem K. U. születésétől Nagy-Károlyig, ugyanazon na­pokon d. el. 9—10., d. u. 3—4. Zalka János ny. s r. tanár által. Általános szent-irási magyarázattan ugyan­azon napokon, d. e. 8—9. Márk­fi Sámuel ny. s r. tanár által. Görög nyelvtan, s az uj sz.-ir. szövetség fejtegető magyarázata, ugyanazon napokon d. u. ugyanazon tanár által. Encyclopaedia, methodologia, és az általános hittudomány első része a kinyilatkoztatás elméle­téről, és a kér. vallás bebizonyitásáról, ugyanazon napokon d. e. 9—10. d. u. 3—4. Hittudomány a legszorosabb értelemben vé­ve, világ-, lélek-, ember-, Isten-, Krisztus- és üdv­ tanok, ugyanazon napokon d. e. 8—9. d. u. 2—3 Lapussay Ferencz nyilv. s rend. tanár által. Erkölcstan a keresztény élet elemeiről, kifej­­­tésének, s tökéletesbülésének haladásáról, ugyan­azon napokon d. e. 9 —10., d. u. 3—4. Kovács József ny. s r. tanár által. Felsőbb neveléstan , lásd a philos. osztályban. Egyházi jogtan, kedden, szerdán s szomba­ton d­e. 8 — 9., hétfőn és pénteken d. u. 2—3 Bűz­s re s­z a János ny. és rendk. tanár által. Általános lelkipásztorság, didactica, cateche­­tica, és szónoklattan, hétfőn, kedden, pénteken és szombaton d. e. 9—10., d. u. 3—4. Grynaeus Alajos ny. s r. tanár által. Arab nyelvtan hétfőn és pénteken d. e. 10— 11. Ruzsicska Ján. ny. s r. tanár által. Szir­chaldei nyelvtan szerdán és szombaton 10-11., ugyanazon tanár által. Jog- és államtudományi karnál. Jog- és államtudományi encyclopaedia (kör­isme) és bölcseleti jogtan, névszerint magánjog, vizsgálatokkal, naponként d. e. 9—10, pénteken d. u. 2—3, magyar nyelven. Pauler Tivadar ny. és rend. tanár. Nemzetek bölcseleti és gyakorlati joga, név­szerint békejog, vizsgálatokkal, hétfőn, szerdán, szombaton d. u. 2—3. magyar nyelven, ugyanaz. Egyházjogi történet, bevezetés, belső és külső egyházi nyilvánjog, vizsgálatokkal, naponkint d. e. 9 —10. kedden és szombaton 10—11. latin nyelven Vizkelety Ferencz ny. rd. tanár Római polgári jog a személy és öröklési jog kivételével, folytonos tekintettel az austriai pol­gári törvénykönyvre, vizsgálatokkal, naponként d. e. 8—9., szerdán, pénteken 11 —12. latin nyel­ven Henfner János ny. rd. tanár. Római polgári per a keresetek tanával, kedden d. e. 11—12. német nyelven, ugyanaz. * Magyarázati gyakorlatok a XII. tábla tö­redékei és a pandekták (összgyűjtelék) válogatott helyei fölött, hétfőn, pénteken d. u. 3—4. latin nyelven, ugyanaz. Magyar polgári jog , bevezetés, álalános és történeti rész, vizsgálatokkal, naponként d. e. 8 — 9. magyar nyelven Wenzel Gusztáv ny. id. tanár.­­ Polgári törvénykezés, bevezetés, általános rész, törvényszéki szervezet és a perrendtartás XII. első fejezete, hétfőn, szerdán , szombaton d. e. 10—II. magyar nyelven, ugyanaz. Bizonyítékok használata polgári perben, ked­den, szerdán, szombaton d. u. 4—5. német nyel­ven, ugyanaz. Austriai polgári jog; bevezetés, személy-és vagyonjog; vizsgálatokkal naponként d. e. 11 — 12 , hétfőn, pénteken 10 —11. német nyelven Ha­rum Péter ny. id. tanár. Új magyar polgári eljárás összehasonlítva az előbbivel, kedden, szerdán, szombaton d. u 3 — 4 német nyelven, ugyanaz. Büntetőjog az austriai új büntetőtörvény­­könyv szerint, különös alkalmazással Magyaror­szágra és tekintett­­ a bölcseleti büntető jogra ; vizsgálatokkal , naponként d. e. 9 —10. német nyelven Virozsil Antal ny. id. tanár. Jog és államtudományok encyclopaediája és irodalmi története főleg a XVIII. és XIX. század bsv., szerd.)., pénteken d. e. 10—11. hétfőn szom­baton 11 —12., német nyelven, ugyanaz. Kereskedelmi és váltójog vizsgálatokkal ked­den, szombaton d. e. 10—11., magyar nyelven Karvasy Ágost, ny. id. tanár. ** Kereskedelmi és váltójog szerdán, szom­baton d. u. 4—5, német nyelven Eli­scher Boldizsár magántanító. Politikai tudományok névszerint, előtan­ren­dészet és nemzeti gazdászat; vizsgálatokkal, hét­főn, szerdán, pénteken d. e. 10 —11., hétfőn, szer­dán, szombaton d. u. 3—4. magyar nyelven Kar­vasy Ágost, ny. rd. tanár. * Rendészettan kedden d. u. 3—4. német nyelven, ugyanaz. Austriai pénzügyi törvénytan vizsgálatokkal naponként d. e. 11 —12 magyar nyelven Bócsy Emil ny. rd. tanár. Austriai közigazgatási törvénytan vizsgála­tokkal naponként d. u. 3—4. német nyelven R­é­­c­s­y Emil ny. rd. tanár. * Törvényes szabályok a közhivatalok és hi­vatalnokok közül az austriai birodalomban hétfőn d. u. 2—3 . ugyanaz. Álladalmi számviteltan , vizsgálatokkal, na­ponként d. e. 12—­ magyar nyelven Degen János ny. id. tanár. Az államismei (statistikai) leczkék később fognak kihirdettetni. A mindennapi leczkék, a jog- és államtudo­mányi karban csütörtök kivételével értendők. * Nyilvános leczkék, melyekért tandíj nem jár. ** Leczkék , melyekért magasabb tandij fi­zettetik. (Folytatása következik.) NEMHIVATALOS KÉSZ. PEST, sept. 17. A hivatalos ,,Temesv. Ztg“ a magyar ko­rona megtalálása körülményeiről érdekes felvi­lágosításokat ad. Ezt tárgyazó első czikke itt következik : A magyar koronajelvények. 1.1853. sept. 8-kán, szűz Mária(Patrona Hungáriáé) szül­e­tése napján, egy kis órányira Ó-Orsovától az Altim hegy alatt, a román-bánsági határezred területén , az oláh ut mellett, e jelvények fölke­resésével külön missióban megbízott cs. k. őrnagy­­hadbiró, K­arger Titus, két és fél lábnyira a föld alatt egy vas­ládát fedezett fel, mely a történe­ti szent clenodiumokat tartalmazá. A sokszoros kutatásokat, melyek ekkorig e becses jelvények fölfedezése végett létettek, s a felette különös körülményeket, melyek azok fölfedezésére vezet­tek, a következő sorokban igyekszünk előadni. Midőn 1849. évben az austriai hadseregek, közösen a csász­ orosz hadsereggel, dicső fegyver­tényei után a magyar fölkelő-töme­gek minden irányban szétporlottak, a felségsértő izgató a ma­gyar koronajelvényeket magával vive, Oláhorsz­ág határára menekült. De miután észrevet­e, hogy a vercerovai oláh átmeneti "állomáson egy török ferikpasha jelentékeny csapattal az átmenet fe­lett őrködik, s a török területre menekülő fölke­lőktől az összes hadiszert és másnemű austriai ál­­lamvagyont elszedet, nem csekély zavarodásr­a jutott, hogy miként hozza az említett koronajel­vényeket biztosságba. E szorongásban, mindenütt kitüntetett irtó­zásánál fogva bármely személyes veszélytől, több, minden inkább mint eszélyes kísérleteket tett, a fölemlített drágaságokat elrejteni, s Orsova körül tett különféle tévútra vihető átutazások után el­tűnt azokkal a szárazföldön, Új-Orsova irányában. Ezen zavart tétovázás vállalataiban nem ma­radhatott titokban , ennélfogva megtörtént me­nekülése után a cs. k. kormány azonnal minden lehetséges nyomozásokat a szent palládiumok fel­fedezésére megtétetett. Az e végett már akkor kiküldött mostani őrnagy-hadbíró Karger Ti­tus sok körültekintéssel tett nyomozásaiból mind­járt eleinte egész biztossággal kitűnt, hogy a fel­kelőfőnök a korona-jelvényeket először Ó-Orso­­vára hozta, de ott azokat könnyen és bizton nem rejthette el, aztán azokkal a Hercules-fürdőkbe Mehádiára utazott, de ott még kevesebb alkalmat lÁZCta. Közlemény Pest város igazgató főorvosa közegésségügyet tárgyazó hivatalos je­lentéséből f. év augustus haváról. Az időjáratot ezen hóban igen kedvező­­­nek lehetett, mind az éghajlat, mind pedig az év­szakhoz képest mondani. Egész tiszta nap volt 12, fel borult 19, egész borult 0, eső 2 nap esett. A légsúlymérő 346''-al a sulymérőni hévmérő -J- 17° R. s a szabadbani hévmérő -J- 12° R.-nál, a hó 18-kán reggel állt legalantabb eső s szél u­­táni felborult mennyezettel; azonban 20-kán a hévmérő -J- 20° R.-nál hirtelen felhágott újból, még pedig a legmagasabban 353'"-ra, mely fo­kon tiszta s szép idő mellett 21-s 22-kén is meg­maradt. Egyébiránt a légsúlymérő magas állása majdnem az egész hónapban állandó volt. Közép­állását 350, 75-re lehet tenni. Leghidegebb volt 17­, 18- s 19-ken reggel + 12°R.-al, de 22-én délben -­- 29° R.-al hirtelen magas fokra hágott a melegség. A lég melegének középfoka -4- 18 0 70 R. volt. Az átalános egésségi állapot az egésség­i élet fölött őrködő orvos-rendőri szabá­lyok mellett, melyek ezen állapot fentartására mindent elkövettek, mi a kór­okok s ártalmas be­folyások eltávoztatására s csökkentésére szüksé­gesnek találtatott, kedvezőbb volt ezen hóban, mint a múltban; ugyanis a magán­gyakorlatban kevesebb, a kórházakban ellenben több beteg ke­rült ápolás alá, s czélszerű orvoslás mellett, sőt oly esetekben is, hol ez igénybe nem vétetett, sokkal kevesebb ember halt el, mint a múlt hó­napban. Az átalános kórállapotot illetőleg, az uralkodó jellem csorvás volt, mely ritkább ese­tekben hurutos l­epés,gyakrabban pedig lábos jel­lemmel párosulva fordult elő. A kóralakokra néz­ve leggyakoriabbak voltak a váltó lázak, melyek e hóban nagy számmal uralkodván, nyomatuk­ban (typus) más betegségek is részesültek. A gyermekek veszedelmes has sikulása, melyben sokan áldozatul estek, a hó közepe felé megszűnt, s helyébe a csorvák léptek, melyek szintén vál­tozó rohamokkal tűntek fel. A kerületi s szegény­ ápoló főorvosok által ápolt betegek közöl váltólázban szenvedett 20% tehát minden 5-dik, más nemű lázakban 16%­ fo­­lyásokban 14%,ha­sikulásban még pedig többnyi­re gyermekek 8­/4%, lábokban 7%, bőrbetegsé­gekben 7%, idegbajokban 6%, hány székelés­ben 4%, hagymázban 4%, bujakórban 3%, dugulá­sokban 2%, vízkórban 2%, a többiek más kü­lönnemű bel és külbetegségekben. A polgári Rókusz kórházban múlt hó végé­vel maradt 219 f. 219 nő, 7 gyermek ágyas, 4 fiú, 3 leány, 17 elmekóros férfi, 5 elmekóros nő, ös­­­szesen 474 beteg. Folyó hóban szaporodott 423 f. 264 n. 39 gyermekágyas, 27 fiú, 23 leány, 8 elmekóros, összesen 774 beteg. Eszerint ápolta­­ I tott egészben 1258, és így 222 beteggel több mint a múlt hóban. Legtöbb beteg volt 11-kén, 531, legkevesebb 2-án,471. Ezekből gyógyultan vagy javulva elbocsáttatott 661. — haldokolva behozatott 9, meghalt 73, tehát az összes fogya­ték 743. — További ápolás alatt maradt Sep­tember 1-jén 515. Az 1258 beteg közt kóralakra nézve volt 56 bujakóros férfi, 169 bujakóros nő, 225, tehát 9-el kevesebb mint a múlt hóban. E szerint minden 6-ik beteg vagyis 18% volt bu­jakóros. Különféle lázakban szenvedett 183, hagy­mázban 115, váltólázban 79, különféle lábokban 66, fekélyekben 50, gümőkórban 48, tályogban 26, hassikulásban 24, szembajjal 23, vízkórban 20, csúzban 17, görvélyben 16, köszvényben 15, berkütegekben 15, vérhasban 15, csonttöréssel 12, rühvel 10, sebzéssel 10, ólomgörcsben 7, or­­bánczczal 6, szülőnő volt 46, elmekóros 30 sat. A gyermek­kórházban július végével maradt 20 beteg, folyó hóban szaporodott 417, és pedig 362 bejáró 355, kórházban fekvő, 756 ápolási nappal. Az utóbbiak közöl felüdült 26, meghalt 2, további ápolás alatt maradt 27, feltűnően ural­kodtak a has bajok, még pedig a hányszékelés, melyben 362 beteg közöl 121 szenvedett. Vér­­has és kanyaró nem különben mutatkoztak s a hó vége felé lélegző életművek lobjai. Az izraelita kórházban augustus elején volt 17 férfi, 3 nő, szaporodott 42 f. 14 n, tehát ápol­tatott összesen 76 beteg. Ezekből felgyógyult 45, javult 4, meghalt 2, további ápolás alatt maradt 25, köralakokra nézve volt 11 hagymázos, kik közöl meghalt 2, váltólázas 10, cservlázas 10 sat. A városi szegények ápoló intézetében fekvő beteg volt 9 f. 10 n. fentjáró 2 n., tehát volt a múlt hó végével összesen 21 beteg. Szaporodott 6 f.10 n. 16 beteg. Ápoltattak tehát egészben 27 - ten.Ezekből felgyógyult 6 f.9n meghalt lf.1 n.— a fogyaték összege 17. További ápolás alatt ma­radt fekvő beteg 8 f. 10 n. — fentjáró 2 n. , 20, uralgó kórok voltak: váltóláz, hagymáz, e­­pésláz. A kényszerítő dologházban julius végével maradt fekvő beteg 1 n. fentjáró 1 n. augustus­­ban szaporodott fekvő beteg 3 f. 6 n. fentjáró 6 f. 14 n. = 31. Ezekből felgyógyult 24, a polgári kórházba küldetett 2­­ 26, — további ápolás alatt maradt 2 f. 3 n. kitünően váltó-, csorv- és epés lázak uralkodtak. Meghalt a kórházakon kivül 193 f. 204 n. = 397, tehát 7-tel kevesebb —holtan született 17, tehát 4 és több mint a múlt hóban. Az életidőre nézve meghalt egy éven alul 225, tehát 56%-nél több, 1 — 10 évig 9, 10—20-ig 11, 20—30-ig 9 stb.Orvosi ápolásban részesült 256, orvosi ápo­lást nem keresett 141. A 397 halott közöl 85 gyermek hasmenésben szenvedett, mely gyakran hányással volt párosulva, 79 görcsökben, és 7 vérhasban. A felnőttek közöl legtöbben és pedig 103 haltak sorvadásban, 14 hagymázban , 7 bőr­­kütegben, 4 vérhasban. Törvényes bonczolás a kórházban 6, azon­kívül 2. történt. Hasznos házi állatainkon semmi veszedel­mes járvány nem mutatkozott.

Next