Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)

1853-09-23 / 224. szám

vényt, melyet a király a­z e­­­s­t­­­i táborban 10-bén szentesített. Róma, sept. 12. Pápa 6 szentsége titkos con­­sistoriumban a többi egyházak közt a boroszlói hgérseki egyházat dr. Förster Henrik, borosz­­lói székesegyházi kanonok számára javaslatba hozá. — A szent atya b. Graziolit megbízta, hogy Livornoban nagy mennyiségű gabonát vá­sároljon össze a pápai birtokokban a drágaság mi­att uralkodó ínség enyhitésére. A vétel a szentsé­ge magán erszényéből történik. — Sept. 3-kán éjjel Lepri fűszerész , ki eddig a rendőrség kutatásai alól magát elvonta, elfogatott. Stokholm, sept. 12. A cholera-járvány itt folyvást dühöng. Az eddig megbetegedettek szá­ma 2373, ezek közöl meghalt 1288, meggyógyult 531, és 554 még gyógyítás alatt van. New-York, septemb. 3. Az amerikaiaknak Cuba szigete iránti birtokvágya tegnapelőtt itt sajátszerű manifestatiót idézett elő. — Ugyanis e napon, mint Lopez kivégeztetésének második évnapján, az annexio számos párthívei meetin­­get tartottak. — Vallási ünnepély nem volt; a new-yorki érsek s helyettese nem akarván kiszol­gáltatni az istentiszteletet. E helyett Lopez bá­­mulói teljes gyászban, B­r­o­a­d­w­a­y-ben, az A­­pollo-satonban, egy gazdagon feldiszitett katafaik körül gyűltek össze, melynek fekete posztójára ezüst betűkkel ezen szavak voltak felírva: ,,Cuba vértanúinak.“ Két női szobor kétfelől a fiatal Amerikát, s a fiatal Cubát ábrázolá. — Jobbjaikban hosszú gyász­fátyolokat tartottak, s lábaik alatt egy kígyót tapostak szét. — Zászlók, csillagok, a cubai forradalmi lobogó, Lopez s tár­sainak neveit magukban foglaló töltések egésziték ki az Apollo-salon diszitményét. —Lopez tisz­teletére tartatott lelkesült beszédek fejezték be e meetinget. KÜLFÖLD. Anglia, London, sept. 17. Múlt kedden Aber­deen, Clarendon, Palmerston s Rus­se­­ lordok ismét ministeri tanácskozást tartottak.­­ Az itt hozatott határozatról szárnyaló hírek eleinte kevés hitelre találtak, azonban most már valósulni látszanak. — A „Chronicle“ párisi le­velezője a Doowning-street-ben történtek­ről így ír : — „Tegnap (szerdán) reggel egy fu­tár érkezett ide, a Londonban 13-dikán hozatott határozattal. — Egy másik futár Marseille­­be utazott azon parancscsal, hogy ott tüstént hajóra üljön ; e futár Stratford-Redcliffe lordhoz oly sürgönyt visz, melyben — mint biz­tos kútfőből hallam — ő lordságának meghagya­­tik, hogy mindért eszközökkel igyekezzék a szul­tánt rábírni a módositatlan bécsi jegyzék tüsténti elfogadására. — Azon esetre, ha a porta azon el­lenvetést tenné, mikép­p többé nem képes a né­pet féken tartani, ő lordsága felhatalmaztatik ar­ra,­­ hogy az angol hajóhadat a Bosphorusba hívhassa, s katonaságot szállíthasson ki, hogy ez által a szultán határozatának tiszteletet szerez­zen.— Tegnap a császár a ministerekkel Saint- Cl­o­u­d- ban tanácskozott, az angol kabinet ha­­­tározatáról, s ugyanazon terv elfogadására hatá­­rozá el magát.“­­ A „Chronicle“ sz­­pétervári levelek után azt állítja, mikép az orosz császár, noha a porta által kívánt módosításokhoz nem akart hozzájá­rulni, mindamellett is ragaszkodik a módositatlan bécsi jegyzéknek eredeti elfogadásához. — Hoz­zá teszi, mikép­p czár a porta módosításait nem annyira azok tartalma miatt, mint inkább azért veté el, mivel azok ama viszályban részes felek egyikétől erednek, melyet ő a közbenjáró ha­talmasságok intézkedései által már bevégzett­­nek hitt. — A „Times“ egy hét óta naponkint ismét­li azon állítását, mikép a békét minden áron meg kell őrizni. — így ma ismét ezt mondja : — „A krízis kötelezettségei nyilván kölcsönösek. — Ha Európának vannak kötelességei Törökország irá­nyában, ez utóbbinak szintén vannak kötelessé­gei Európa irányában. — Ha Európa a török bi­rodalomnak utalommal tartozik, ez utóbbi viszont tartozik illő tekintetbe venni Európa békéjét. A törökök vagy képesek, saját jogaikat megvédeni, vagy nem­ képesek. — Ha képesek, ekkor ezen egész vita fölösleges, és D u n d a s admirál bát­ran haza hozhatja hajóhadát a bezikai öbölből. — Ha pedig nem képesek, ekkor mások segélyére kell magukat bizniok; s világos, mikép ezen se­gélyt nem saját föltételeik, hanem a segélyt nyuj­­­tók föltételei alatt kell elfogadniok. — A porta nem akarhatja egyszerre élvezni a függetlenség, s az utalom­ előnyeit.“ — Más helyen pedig szá­raz szavakkal ezt jegyzi meg : — „A török biro­dalom épségét fentartani, úgy a mint ezt néha értik, nem­ lehet politikai kötelesség, azon egy­szerű okból, mivel ez politikai lehetetlenség.“ — A „Chronicle“ szintén kívánatosnak tartja, hogy a porta a béke fentartásának áldozatot hozzon.­zok, melyek ezen többizbeli felszólítások követ­keztében a középponti kormányhoz érkeztek, é­­pen nem felelnek meg azon czélnak, melyet elér­ni kívántam. Ezen elégtelenség különösen azon körülményből ered, mikép a rendőrministérium körlevele felhatalmazá önt arra, hogy ne vegye tekintetbe a nem politikai tartalmú, s azon lapo­­­kat, melyek kizárólag a hirdetésekre vannak szánva. Ezen mulasztást helyre kell hozni. — Valóban a kormánynak érdekében áll, tökélete­sen ismerni a franczia sajtó helyzetét, s a nem­politikai folyóiratok szintén igénybe vehetik gon­doskodásának egy részét. A középponti kormány hivatása, a sajtóra vonatkozólag, nem csupán az e tárgybani törvények s szabályok végrehajtása fölötti őrködésben, hanem ezenkívül a hírlap­irodalom törvényes szükségei, anyagi s erkölcsi érdekeinek kitanulásában,s ekkép a császári kor­mány által megkezdett javítási munka előmozdí­tásában áll. Következőleg felhívom önt, megye­­főnök úr, hogy kimerítő jelentést intézzen hoz­zám, a megyebeli sajtó iránt, mely jelentés nem csak a politikai lapokat, — hanem az összes folyó­iratokat is, — legyenek azok tudományosak, iro­dalmiak, hirdetésiek stb.— magában foglalja.“ — — Sept. 17. A „Journal des Débats“ ma egy hosszas czikkben tárgyalja a török kérdés jelen phasisát, bizton reméli, hogy a porta által kívánt módosítások elvettetése daczára, a nagy­hatalmasságok bölcseségének sikerülendő a békét háborútlanul fentartani.­­ Szerinte, azt, hogy a keleti kérdés még eddig nincsen megoldva, a je­len perezben egyedül Törökországnak kell tulaj­­donitni, mint a mely a bécsi kabinet által a többi nagyhatalmasságokkal egyetértőleg kidolgozott kibékítési javaslatot visszautasitá.­­ Bármely a­­laposaknak látszassanak is némelyek azon indokok közöl, melyekből Törökország e javaslatot mó­dosíttatni kívánta, mégsem lehetne azokat ele­gendőknek tekinteni arra nézve, hogy érettük minden ismét koczkára tétessék, s hogy a háború előtt, melyet már elhárítottnak hittek, ismét zárt kapu nyittassák.­­ Továbbá Törökország nem helyesen fogta fel azon hatalmasságok indokait, melyek neki segélyt ígértek; Európának csak egy óhajtása van, a békét fentartani; csupán ezen czélból részesiték a nagyhatalmasságok a portát ótalomban, mely utalom tüstént ő ellene fogna fordittatni, mihelyt túlzott követelésekkel lépne föl; s különösen ama hatalmasságok, melyek nyílt manifestátiókkal léptek föl Törökország javára, már most is előterjesztéseket tettek, a bécsi tervnek csupán föltételes elfogadásával járó ve­szélyek iránt. — „Azonban“ , így folytatja a „Debats“, a hir szerint a szultán kormányának tetemes belnehézségekkel kell küzdenie. — A muzulmánok fanatismusa felébredt, s evvel együtt a keresztények, s kivált az oroszok iránti gyűlö­let. — A törökök minden áron háborút akarnak, ezt kívánják a szultántól; megütközni óhajtanak az orosz sereggel, hogy előbbi megveretéseikért boszut állhassanak; seregük számos, jól fölsze­relt, s Omer pasha által vezéreltetik, ki győ­zelmet ígér nekik, s kitől könnyen kitelik, hogy ura végső rendeleteinek bevárása nélkül is meg­kezdje az ellenségeskedéseket. — Konstantiná­polyban nagy forrongás uralkodik ; a szultán mi­nisterei, s maga a szultán nem képesek ellenállani az átalános mozgalomnak; — a szultán félti saját személyét, elhitették vele, mikép fővárosában lá­zadás ütne ki, ha azt vélhetnék, hogy Oroszor­szág megnyerendi a bécsi jegyzékben foglalt elég­tételt.— A hadseregnél,Konstantinápoly é s a tar­tományokban az ingerültséget táplálják ama min­den nemzetbeli politikai menekültek, kik Török­országban menhelyet találtak. — Ekkér hangza­nak a Konstantinápolyból hozzánk legújabban érkezett tudósítások. — E szerint a veszély he­lyet változtatott; a diplomatiának nem csak a szultán s ministereinek személyes vonakodását kell legyőznie, hanem még a Duna patjain támadható harc­c­al, vagy valamely, maga a szultán sze­mélye ellen intézett forradalmi mozgalommal is meggyűlhet a baja. — Tudni hiszszük, mikép a britt kabinet mindezen lehetőségeket előre látta, s mikép érett megfontolás után, néhány nap e­­lőtt, pontos, határozott, s minden lehetőségre számított utasítások küldettek Re­deli­ff­e lord­hoz. — Az angol követ a török kormánytól az általa august. 19-kén előterjesztett módosítások visszavonását, s a bécsi jegyzék egyszerű elfo­gadását kivánandja. — Kifejtendi, mikép a kér­dés jelen állásában, béke vagy háború elhatáro­zásáról van szó; kiemelendi a háború minden veszélyeit; kijelentendi, mikép ha Törökország, szövetségeseinek tanácsát megvetve, háborúra határozná el magát, ezt saját veszélyére teendi, mivel nem számíthatank többé Európa támoga­tására. — Ezen tekintetek a török kormányt két­ségkívül engedésre ki­ondják, mit most becsület­tel és saját kára nélkül tehet. — Ha, mint Lon­donban hinni látszanak, a szultán kormánya szövetségeseinek tanácsára hallgat, ez esetben a Konstantinápolyban támadható lázadás, — vagy Omer pashának valamely megfontolatlan csínye nem idézhetne elő komolyabb bajokat. — A lá­zadást a franczia s angol hajóhadak csakhamar legyőznék, mivel ez esetben tüstént átmennének a Dardanellákon, hogy a szultán koronáját s te­kintélyét a minden nemzetbeli lázadók ellen vé­delmezzék. — Ha pedig Omer pasha felhatal­mazás nélkül valamely vállalatot kisértene meg, az orosz császár bizonyosan nem tartaná igazsá­gosnak , ezért a török kormányt tenni felelős­sé. — Mindezen okokból meg vagyunk róla győ­ződve, — hogy a béke, — mindezen nehéz pró­bák daczára, fenn fog tartatni. — Kétségkívül sajátszerű megoldása lenne a keleti kérdés­nek, — ha az angol s franczia hajóhadak, nem azért mennének be a Dardanellákba, hogy Kon­stantinápolyi orosz invasio ellen utalmazzák,­­ hanem azért, hogy a szultánt a fővárosban tá­madható lázadás ellen védelmezzék, s cselekvési szabadságát fentartsák. E látvány meglepné a vi­lágot , azonban mélyebb megfontolás után mégis talán mindenki elismerné, mikép a hajóhadak ez­által nem fogtak eltérni küldetésük egyedüli czéljától, mely az európai béke megszilárdításá­ban állott. Az eszközök ugyan különbözők len­nének, de a lényeges eredmény ugyanaz marad­na, természetesen nem tekintve a jövőbeli kelle­metlenségeket.“ — Ugyane lap így nyilatkozik : „R e e v e s ur, az angol ministeri tanács egyik titkára, Lon­donból sept. 13-kán este indult el Konstantiná­­polyba, hogy Stratford lordnak átadja kor­mányának uj utasításait. Ezen utasítások igen sürgetések s világosak, s egy oly ministeri ta­nácsban egyhangúlag határoztalak el, melyben Aberdeen, Clarendon, Russell s Palmerston lordok voltak jelen. Reeves úr 14-kén reggel érkezett Párisba, s innen u­­gyanazon nap estéjén távozott el. Mint mondják, a franczia kabinettel közlé a magával hozott u­­tasításokat. — Sept. 17. A „Patrie“ szerint, Bécsbe oly sürgöny érkezett Bruck bárótól, melynek tartalma szerint Konstantinápolyban folyvást re­mélik, hogy a hatalmasságoknak sikerülend­ő di­­vánt az eredeti jegyzék egyszerű elfogadására rábírni.­­ A „Constitutionn­el“ ugyanezen adatokat közölvén, hozzáteszi, mikép a közbenjá­ró hatalmasságok, — noha egész befolyásukkal i­gyekeznek a szultánt rávenni a bécsi jegyzék elfogadására, — mindemellett is elismerik, hogy e jegyzék diplomatiai horderejét a porta által elő­terjesztett észrevételek értelmében kell magya­rázni. Francziaország, Páris, sept. 16. A belügyminister legkö­zelebb a megye-főnökökhöz következő körleve­let intézett : „Megye-főnök ur! ” A rendőrministeri­­umnak 1852 jul. 12-től kelt körlevele öntől kü­lön jelentést kívánt, a megyéjében megjelenő po­litikai lapokról. Ezóta, múlt jul. 17-ki körleve­lemben felszólitam önt arra, hogy küldje meg nekem ezen lapok pontos névsorát. Azon okira­ 1254 Németország, Berlin, sept. 15. A 6-d. német evang. egyházgyülés tárgyai a programm szerint ezek lesznek : A két első napon, a gyűlés kis és nagy választmányának vezetése alatt: 1. Az elnök je­lentése. 2. Az augsburgi hitvallás, mint alapsyn­­boluma Németország egyetemes evang. egyházá­nak, minden osztályai szerint. 3. Az egyházláto­gatás és uti-hitszónoklat. 4. Az egyház magatar­tása a Separatismus és felekezetesség, névszerint a baptismus és methodismus irányában. 5. Az áj­­tatossági eszközök szaporítása, különösen litur­giai istentiszteletek által.­­ A két utolsó napon a német evang. egyház belső missiója központi választmányának vezetése alatt: 1. A központi választmány jelentése. 2. Az evang. Németország nagy városainak egyházi állapotai. 3. Az evang. németek, az európai Diasporában, (vagyis a mint Európában szétszórva léteznek). — Különérte­­kezletek a közp. választmány vezetése alatt: 1. Mentőházak. 2. Egyházi és polgári szegényápo­­lat. 3. Elbocsátott bünbönczök. 4. Vasárnap meg­ünneplése. 5. Vallási művészet az evang. egy­házban. 6. A közp. választmány értekezlete ügy­nökeivel. Görögország. Athen, sept. 9. Elis tartományban, kü­lönösen Pyrgos városban a földrengés aug. 18-kán és következő napokon tetemes károkat okozott. Úgy szintén Missolunghiban. — Forth- Rouen franczia követ Thebébe ment, szemé­lyesen megnézendő e város romait s lakosai si­ralmas állapotát, kik most a mezőn elszórva sá­toroznak, s a szerencsétlenek számára 600 drach­mát ajándékozott. A görög kormány minden consulokhoz körlevelet intézett, melyben őket fölkéri , hogy önkényes adományok gyűjtését nemzetbelieik közt eszközöljék a thebeiek f­ölse­­gélésére, minthogy a kormánynak az országot ez évben ért számos calamitások miatt, nincs ele­gendő módjában a thebeieket hatályosan segíteni.­­ A Bukarestben levő görög consultól a török kormány az exequaturt elvette, mivel Gör­cs a k­o­f­s­égnél a városba bevonulása után dísz­­egyenruhában lisztelgett. Az­­angol és franczia consulok kivételével ugyanezt tevék ugyan a többiek is, de eddig a porta nem kisérte meg más consultól az exequaturt elvonni. Törökország. Franczia lapok Marseille-n át Konstantiná­polyból f. hó 5-ről kaptak tudósításokat. Ezek mind megegyeznek abban,hogy az ingerültség a török lakosság közt növekedik,s hogy a csend fen­­tarthatásához igen kevés a remény. Nem kétlik, hogy az egyesült hajóhadak a Bosporusba be fog­nának menni, szárazi sergeket partra szállitandók s a szultánt netáni forradalom ellen védendők, mi mind a serailban, mind az utczákon testvére javára kitörhetne. —A Máltában megjelenő „Por­­taf. malt.“ f. hó 16-diki száma azon utasításból, hogy szállitóhajók lőkészlet és élelmiszerekkel küldessenek a bezikai öbölbe, azt következteti, hogy az angol hajóhad nem egyhamar tér vissza Máltába. Janinából (Albania) jelentik sept 3-tól: „Buona Rachele“ austriai l­eresk. hajót tengeri­­rablók Salahoránál kifosztották, a kapitányt és legénységet kezesül elhurczolták, de később egy partra kitették. A cs. k. alconsul a bűnösök kéz­­rekerítése és illetőleg kárpótlás végett lépéseket tett. Amerika, New-York, sept. 3. A „New-York He­rald“ szerint, Cushing a párisi követséggel megkináltatván, azt elfogadta. — Buenos­­ Ayresből aug. 2-ról kelt tudósítások szerint, az, mit a legutóbbi levelekből előre lehetett lát­ni, csakugyan valósult. U­r­q­u­­­z­a övéi által el­hagyatván, kénytelen volt futásnak eredni. E szerint Buenos-Ayres ostroma tökéletesen meg­szüntetett , s a béke tüstént helyreállott. — Pastor kormányzóvá választatott meg, kétség­kívül addig, míg a szövetségi elnök kineveztet­nék. — Egy magánlevélben foglalt adatok sze­rint, a polgárháború 12-kén este végződött be. Urquiza tábornok egy amerikai gőzösön ke­resett menedéket, s némelyek a kevésbbé com­­promittáltak közöl az ország belsejébe menekül­tek. 14-kén a katonaság minden irányban elszé­­ledt, s a tartományban tökéletes csend állott helyre. Urquiza visszatért Entre Riosba, de további lépéseiről, s santa­ fé-i alkot­­mánykészítő congressusának tetteiről semmit sem tudhatni. Hihetőleg minden tartomány közt e­­gyesség létesülene, s nem leend háború. — Cowper, Fernambucoban levő britt ügynök , s Lopez tábornok , P­a­ra­ff­u­a - b­ó­l Angolországba utaztak. Ez utóbbi diplomatiai megbizatással küldetett a londoni - s több más európai udvarokhoz. — Rio - Janeiróból aug. 15-től írják, mikép a kereskedelmi bank részvényesei hozzá­járultak az uj nemzeti bankhoz. A két intézet igazgatói, a pénzügyminiszerrel egyetértőleg dol­­gozandják ki a szabályokat, s az uj bank még az év vége előtt megkezdheti működését. — A guatemalai lapok közük azon honduras­­­i katonaság kiűzetését, mely e tar­tományt megtámadta, a katonaság még jul. 8-kán is üldöztetett Vicente Rena tábor­nok által, ki azt több csatákban megverte. A guatemalaiak egész haderejüket öszpontositák az eldöntő harczra, s Cabanas elnök már eddig kétségkívül kiűzetett területükről. Legifjabb posta: Paris, sept. 18. A külügyminiszer nem Londonba, mint álliták, hanem egyszerűen falusi jószágára utazott , a túlfeszített munka által megrongált egésségének helyreállítása végett. Előbb utazott el, mintsem Bécsből megérkezett volna azon sürgöny, mely a porta módosításai­nak Oroszország általi elvettetését jelentő, s e­­zen esetet előrelátván, minden szükséges intéz­kedést megtett. Londonban szintoly pontosan voltak értesülve, s a franczia kabinettel előre megtették a kellő lépéseket ezen eventualitás e­­setére. — Hir szerint Saint-Arnaud tábor­nagy elkisérendi a császárt körútjában. Ha az időjárás en­edendi, — a császár s császárné nyílt kocsiban fognak bemenni azon városokba, melyeket meg akarnak látogatni. /­­ ... — Az „Echo agricole“ szerint a liszt ára sept. 1 -je óta fölebb szökött, úgy hogy a kenyér kilogramme-ja most 7 cent­el drágább, mint a közigazgatási rendszabály előtt volt. — Egyéb­iránt a pékek , molnárok nyugottak, mivel tud­ják, hogy egy vagy más módon kármentesittetni fognak. — Ugyan a lap kiemeli, mikép a be­hozatott gabna már kezd mutatkozni a pia­­c­okon. Távirati sürgönyök. London, sept. 20. A,,Times“ jelenti, mi­szerint fel van hatalmazva, a „Debats“ azon ál­lítását megc­áfolni, mintha az angol kormány már sürgönyöket indított volna Konstantinápolyba, melyekben állítólag a bécsi értekezleti jegyzék­nek a törökök általi elfogadtatása sürgettetnék. Páris, sept. 20. Kedvezőtlen hírek gátol­ták a börze felmenetelét. Páris, sept. 21. Tegnap ment végbe a sa­­toryi zárszemle, mely alkalommal a császár be­szédet tartott. A „Debats“ úgy véli, hogy a szul­tán 25-dike előtt nem fog véghatározatot hozni. Berlin, sept. 11. Orosz császár ő fels­z.­ló 13-kán indult el Sz. Pétervárról. Ugyane na­­lon utazott el Moszkvából a nagyhg ő cs. fensége. Bécsi börze September 22-ről. Bécs, sept. 21. Agio: arany 153/4 ezüst: 93/4 Status kötelezvény 5% • . . . 93 % dto 4% . . . 83Vs dto 4 . . . . . — _ 1839-ki sorsjegyek 250 ftos . . 1365/s 1834-ki „ 500 . . . . . -­Bankrészvény darabja . . 1350 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . 2257% Bécs-Gloggnitzi 500 ftos . • • 842% Dunagőzhajózási részvény . . . 670 Amsterdam 100 tallér . . .­­­Augsburg............................. • ■ 109% Hamburg 100 bev­­allérért . . 81 London 1 ft sterlingért . • • 10,42% A­ntai számhoz fél év melléklet van csatolva.

Next