Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)
1853-09-23 / 224. szám
vényt, melyet a király az esti táborban 10-bén szentesített. Róma, sept. 12. Pápa 6 szentsége titkos consistoriumban a többi egyházak közt a boroszlói hgérseki egyházat dr. Förster Henrik, boroszlói székesegyházi kanonok számára javaslatba hozá. — A szent atya b. Graziolit megbízta, hogy Livornoban nagy mennyiségű gabonát vásároljon össze a pápai birtokokban a drágaság miatt uralkodó ínség enyhitésére. A vétel a szentsége magán erszényéből történik. — Sept. 3-kán éjjel Lepri fűszerész , ki eddig a rendőrség kutatásai alól magát elvonta, elfogatott. Stokholm, sept. 12. A cholera-járvány itt folyvást dühöng. Az eddig megbetegedettek száma 2373, ezek közöl meghalt 1288, meggyógyult 531, és 554 még gyógyítás alatt van. New-York, septemb. 3. Az amerikaiaknak Cuba szigete iránti birtokvágya tegnapelőtt itt sajátszerű manifestatiót idézett elő. — Ugyanis e napon, mint Lopez kivégeztetésének második évnapján, az annexio számos párthívei meetinget tartottak. — Vallási ünnepély nem volt; a new-yorki érsek s helyettese nem akarván kiszolgáltatni az istentiszteletet. E helyett Lopez bámulói teljes gyászban, Broadway-ben, az Apollo-satonban, egy gazdagon feldiszitett katafaik körül gyűltek össze, melynek fekete posztójára ezüst betűkkel ezen szavak voltak felírva: ,,Cuba vértanúinak.“ Két női szobor kétfelől a fiatal Amerikát, s a fiatal Cubát ábrázolá. — Jobbjaikban hosszú gyászfátyolokat tartottak, s lábaik alatt egy kígyót tapostak szét. — Zászlók, csillagok, a cubai forradalmi lobogó, Lopez s társainak neveit magukban foglaló töltések egésziték ki az Apollo-salon diszitményét. —Lopez tiszteletére tartatott lelkesült beszédek fejezték be e meetinget. KÜLFÖLD. Anglia, London, sept. 17. Múlt kedden Aberdeen, Clarendon, Palmerston s Russe lordok ismét ministeri tanácskozást tartottak. Az itt hozatott határozatról szárnyaló hírek eleinte kevés hitelre találtak, azonban most már valósulni látszanak. — A „Chronicle“ párisi levelezője a Doowning-street-ben történtekről így ír : — „Tegnap (szerdán) reggel egy futár érkezett ide, a Londonban 13-dikán hozatott határozattal. — Egy másik futár Marseillebe utazott azon parancscsal, hogy ott tüstént hajóra üljön ; e futár Stratford-Redcliffe lordhoz oly sürgönyt visz, melyben — mint biztos kútfőből hallam — ő lordságának meghagyatik, hogy mindért eszközökkel igyekezzék a szultánt rábírni a módositatlan bécsi jegyzék tüsténti elfogadására. — Azon esetre, ha a porta azon ellenvetést tenné, miképp többé nem képes a népet féken tartani, ő lordsága felhatalmaztatik arra, hogy az angol hajóhadat a Bosphorusba hívhassa, s katonaságot szállíthasson ki, hogy ez által a szultán határozatának tiszteletet szerezzen.— Tegnap a császár a ministerekkel Saint- Cloud- ban tanácskozott, az angol kabinet határozatáról, s ugyanazon terv elfogadására határozá el magát.“ A „Chronicle“ szpétervári levelek után azt állítja, mikép az orosz császár, noha a porta által kívánt módosításokhoz nem akart hozzájárulni, mindamellett is ragaszkodik a módositatlan bécsi jegyzéknek eredeti elfogadásához. — Hozzá teszi, miképp czár a porta módosításait nem annyira azok tartalma miatt, mint inkább azért veté el, mivel azok ama viszályban részes felek egyikétől erednek, melyet ő a közbenjáró hatalmasságok intézkedései által már bevégzettnek hitt. — A „Times“ egy hét óta naponkint ismétli azon állítását, mikép a békét minden áron meg kell őrizni. — így ma ismét ezt mondja : — „A krízis kötelezettségei nyilván kölcsönösek. — Ha Európának vannak kötelességei Törökország irányában, ez utóbbinak szintén vannak kötelességei Európa irányában. — Ha Európa a török birodalomnak utalommal tartozik, ez utóbbi viszont tartozik illő tekintetbe venni Európa békéjét. A törökök vagy képesek, saját jogaikat megvédeni, vagy nem képesek. — Ha képesek, ekkor ezen egész vita fölösleges, és D u n d a s admirál bátran haza hozhatja hajóhadát a bezikai öbölből. — Ha pedig nem képesek, ekkor mások segélyére kell magukat bizniok; s világos, mikép ezen segélyt nem saját föltételeik, hanem a segélyt nyujtók föltételei alatt kell elfogadniok. — A porta nem akarhatja egyszerre élvezni a függetlenség, s az utalom előnyeit.“ — Más helyen pedig száraz szavakkal ezt jegyzi meg : — „A török birodalom épségét fentartani, úgy a mint ezt néha értik, nem lehet politikai kötelesség, azon egyszerű okból, mivel ez politikai lehetetlenség.“ — A „Chronicle“ szintén kívánatosnak tartja, hogy a porta a béke fentartásának áldozatot hozzon.zok, melyek ezen többizbeli felszólítások következtében a középponti kormányhoz érkeztek, épen nem felelnek meg azon czélnak, melyet elérni kívántam. Ezen elégtelenség különösen azon körülményből ered, mikép a rendőrministérium körlevele felhatalmazá önt arra, hogy ne vegye tekintetbe a nem politikai tartalmú, s azon lapokat, melyek kizárólag a hirdetésekre vannak szánva. Ezen mulasztást helyre kell hozni. — Valóban a kormánynak érdekében áll, tökéletesen ismerni a franczia sajtó helyzetét, s a nempolitikai folyóiratok szintén igénybe vehetik gondoskodásának egy részét. A középponti kormány hivatása, a sajtóra vonatkozólag, nem csupán az e tárgybani törvények s szabályok végrehajtása fölötti őrködésben, hanem ezenkívül a hírlapirodalom törvényes szükségei, anyagi s erkölcsi érdekeinek kitanulásában,s ekkép a császári kormány által megkezdett javítási munka előmozdításában áll. Következőleg felhívom önt, megyefőnök úr, hogy kimerítő jelentést intézzen hozzám, a megyebeli sajtó iránt, mely jelentés nem csak a politikai lapokat, — hanem az összes folyóiratokat is, — legyenek azok tudományosak, irodalmiak, hirdetésiek stb.— magában foglalja.“ — — Sept. 17. A „Journal des Débats“ ma egy hosszas czikkben tárgyalja a török kérdés jelen phasisát, bizton reméli, hogy a porta által kívánt módosítások elvettetése daczára, a nagyhatalmasságok bölcseségének sikerülendő a békét háborútlanul fentartani. Szerinte, azt, hogy a keleti kérdés még eddig nincsen megoldva, a jelen perezben egyedül Törökországnak kell tulajdonitni, mint a mely a bécsi kabinet által a többi nagyhatalmasságokkal egyetértőleg kidolgozott kibékítési javaslatot visszautasitá. Bármely alaposaknak látszassanak is némelyek azon indokok közöl, melyekből Törökország e javaslatot módosíttatni kívánta, mégsem lehetne azokat elegendőknek tekinteni arra nézve, hogy érettük minden ismét koczkára tétessék, s hogy a háború előtt, melyet már elhárítottnak hittek, ismét zárt kapu nyittassák. Továbbá Törökország nem helyesen fogta fel azon hatalmasságok indokait, melyek neki segélyt ígértek; Európának csak egy óhajtása van, a békét fentartani; csupán ezen czélból részesiték a nagyhatalmasságok a portát ótalomban, mely utalom tüstént ő ellene fogna fordittatni, mihelyt túlzott követelésekkel lépne föl; s különösen ama hatalmasságok, melyek nyílt manifestátiókkal léptek föl Törökország javára, már most is előterjesztéseket tettek, a bécsi tervnek csupán föltételes elfogadásával járó veszélyek iránt. — „Azonban“ , így folytatja a „Debats“, a hir szerint a szultán kormányának tetemes belnehézségekkel kell küzdenie. — A muzulmánok fanatismusa felébredt, s evvel együtt a keresztények, s kivált az oroszok iránti gyűlölet. — A törökök minden áron háborút akarnak, ezt kívánják a szultántól; megütközni óhajtanak az orosz sereggel, hogy előbbi megveretéseikért boszut állhassanak; seregük számos, jól fölszerelt, s Omer pasha által vezéreltetik, ki győzelmet ígér nekik, s kitől könnyen kitelik, hogy ura végső rendeleteinek bevárása nélkül is megkezdje az ellenségeskedéseket. — Konstantinápolyban nagy forrongás uralkodik ; a szultán ministerei, s maga a szultán nem képesek ellenállani az átalános mozgalomnak; — a szultán félti saját személyét, elhitették vele, mikép fővárosában lázadás ütne ki, ha azt vélhetnék, hogy Oroszország megnyerendi a bécsi jegyzékben foglalt elégtételt.— A hadseregnél,Konstantinápoly é s a tartományokban az ingerültséget táplálják ama minden nemzetbeli politikai menekültek, kik Törökországban menhelyet találtak. — Ekkér hangzanak a Konstantinápolyból hozzánk legújabban érkezett tudósítások. — E szerint a veszély helyet változtatott; a diplomatiának nem csak a szultán s ministereinek személyes vonakodását kell legyőznie, hanem még a Duna patjain támadható harccal, vagy valamely, maga a szultán személye ellen intézett forradalmi mozgalommal is meggyűlhet a baja. — Tudni hiszszük, mikép a britt kabinet mindezen lehetőségeket előre látta, s mikép érett megfontolás után, néhány nap előtt, pontos, határozott, s minden lehetőségre számított utasítások küldettek Redeliffe lordhoz. — Az angol követ a török kormánytól az általa august. 19-kén előterjesztett módosítások visszavonását, s a bécsi jegyzék egyszerű elfogadását kivánandja. — Kifejtendi, mikép a kérdés jelen állásában, béke vagy háború elhatározásáról van szó; kiemelendi a háború minden veszélyeit; kijelentendi, mikép ha Törökország, szövetségeseinek tanácsát megvetve, háborúra határozná el magát, ezt saját veszélyére teendi, mivel nem számíthatank többé Európa támogatására. — Ezen tekintetek a török kormányt kétségkívül engedésre kiondják, mit most becsülettel és saját kára nélkül tehet. — Ha, mint Londonban hinni látszanak, a szultán kormánya szövetségeseinek tanácsára hallgat, ez esetben a Konstantinápolyban támadható lázadás, — vagy Omer pashának valamely megfontolatlan csínye nem idézhetne elő komolyabb bajokat. — A lázadást a franczia s angol hajóhadak csakhamar legyőznék, mivel ez esetben tüstént átmennének a Dardanellákon, hogy a szultán koronáját s tekintélyét a minden nemzetbeli lázadók ellen védelmezzék. — Ha pedig Omer pasha felhatalmazás nélkül valamely vállalatot kisértene meg, az orosz császár bizonyosan nem tartaná igazságosnak , ezért a török kormányt tenni felelőssé. — Mindezen okokból meg vagyunk róla győződve, — hogy a béke, — mindezen nehéz próbák daczára, fenn fog tartatni. — Kétségkívül sajátszerű megoldása lenne a keleti kérdésnek, — ha az angol s franczia hajóhadak, nem azért mennének be a Dardanellákba, hogy Konstantinápolyi orosz invasio ellen utalmazzák, hanem azért, hogy a szultánt a fővárosban támadható lázadás ellen védelmezzék, s cselekvési szabadságát fentartsák. E látvány meglepné a világot , azonban mélyebb megfontolás után mégis talán mindenki elismerné, mikép a hajóhadak ezáltal nem fogtak eltérni küldetésük egyedüli czéljától, mely az európai béke megszilárdításában állott. Az eszközök ugyan különbözők lennének, de a lényeges eredmény ugyanaz maradna, természetesen nem tekintve a jövőbeli kellemetlenségeket.“ — Ugyane lap így nyilatkozik : „R e e v e s ur, az angol ministeri tanács egyik titkára, Londonból sept. 13-kán este indult el Konstantinápolyba, hogy Stratford lordnak átadja kormányának uj utasításait. Ezen utasítások igen sürgetések s világosak, s egy oly ministeri tanácsban egyhangúlag határoztalak el, melyben Aberdeen, Clarendon, Russell s Palmerston lordok voltak jelen. Reeves úr 14-kén reggel érkezett Párisba, s innen ugyanazon nap estéjén távozott el. Mint mondják, a franczia kabinettel közlé a magával hozott utasításokat. — Sept. 17. A „Patrie“ szerint, Bécsbe oly sürgöny érkezett Bruck bárótól, melynek tartalma szerint Konstantinápolyban folyvást remélik, hogy a hatalmasságoknak sikerülendő divánt az eredeti jegyzék egyszerű elfogadására rábírni. A „Constitutionnel“ ugyanezen adatokat közölvén, hozzáteszi, mikép a közbenjáró hatalmasságok, — noha egész befolyásukkal igyekeznek a szultánt rávenni a bécsi jegyzék elfogadására, — mindemellett is elismerik, hogy e jegyzék diplomatiai horderejét a porta által előterjesztett észrevételek értelmében kell magyarázni. Francziaország, Páris, sept. 16. A belügyminister legközelebb a megye-főnökökhöz következő körlevelet intézett : „Megye-főnök ur! ” A rendőrministeriumnak 1852 jul. 12-től kelt körlevele öntől külön jelentést kívánt, a megyéjében megjelenő politikai lapokról. Ezóta, múlt jul. 17-ki körlevelemben felszólitam önt arra, hogy küldje meg nekem ezen lapok pontos névsorát. Azon okira 1254 Németország, Berlin, sept. 15. A 6-d. német evang. egyházgyülés tárgyai a programm szerint ezek lesznek : A két első napon, a gyűlés kis és nagy választmányának vezetése alatt: 1. Az elnök jelentése. 2. Az augsburgi hitvallás, mint alapsynboluma Németország egyetemes evang. egyházának, minden osztályai szerint. 3. Az egyházlátogatás és uti-hitszónoklat. 4. Az egyház magatartása a Separatismus és felekezetesség, névszerint a baptismus és methodismus irányában. 5. Az ájtatossági eszközök szaporítása, különösen liturgiai istentiszteletek által. A két utolsó napon a német evang. egyház belső missiója központi választmányának vezetése alatt: 1. A központi választmány jelentése. 2. Az evang. Németország nagy városainak egyházi állapotai. 3. Az evang. németek, az európai Diasporában, (vagyis a mint Európában szétszórva léteznek). — Különértekezletek a közp. választmány vezetése alatt: 1. Mentőházak. 2. Egyházi és polgári szegényápolat. 3. Elbocsátott bünbönczök. 4. Vasárnap megünneplése. 5. Vallási művészet az evang. egyházban. 6. A közp. választmány értekezlete ügynökeivel. Görögország. Athen, sept. 9. Elis tartományban, különösen Pyrgos városban a földrengés aug. 18-kán és következő napokon tetemes károkat okozott. Úgy szintén Missolunghiban. — Forth- Rouen franczia követ Thebébe ment, személyesen megnézendő e város romait s lakosai siralmas állapotát, kik most a mezőn elszórva sátoroznak, s a szerencsétlenek számára 600 drachmát ajándékozott. A görög kormány minden consulokhoz körlevelet intézett, melyben őket fölkéri , hogy önkényes adományok gyűjtését nemzetbelieik közt eszközöljék a thebeiek fölsegélésére, minthogy a kormánynak az országot ez évben ért számos calamitások miatt, nincs elegendő módjában a thebeieket hatályosan segíteni. A Bukarestben levő görög consultól a török kormány az exequaturt elvette, mivel Görcs a kofségnél a városba bevonulása után díszegyenruhában lisztelgett. Azangol és franczia consulok kivételével ugyanezt tevék ugyan a többiek is, de eddig a porta nem kisérte meg más consultól az exequaturt elvonni. Törökország. Franczia lapok Marseille-n át Konstantinápolyból f. hó 5-ről kaptak tudósításokat. Ezek mind megegyeznek abban,hogy az ingerültség a török lakosság közt növekedik,s hogy a csend fentarthatásához igen kevés a remény. Nem kétlik, hogy az egyesült hajóhadak a Bosporusba be fognának menni, szárazi sergeket partra szállitandók s a szultánt netáni forradalom ellen védendők, mi mind a serailban, mind az utczákon testvére javára kitörhetne. —A Máltában megjelenő „Portaf. malt.“ f. hó 16-diki száma azon utasításból, hogy szállitóhajók lőkészlet és élelmiszerekkel küldessenek a bezikai öbölbe, azt következteti, hogy az angol hajóhad nem egyhamar tér vissza Máltába. Janinából (Albania) jelentik sept 3-tól: „Buona Rachele“ austriai leresk. hajót tengerirablók Salahoránál kifosztották, a kapitányt és legénységet kezesül elhurczolták, de később egy partra kitették. A cs. k. alconsul a bűnösök kézrekerítése és illetőleg kárpótlás végett lépéseket tett. Amerika, New-York, sept. 3. A „New-York Herald“ szerint, Cushing a párisi követséggel megkináltatván, azt elfogadta. — Buenos Ayresből aug. 2-ról kelt tudósítások szerint, az, mit a legutóbbi levelekből előre lehetett látni, csakugyan valósult. Urquza övéi által elhagyatván, kénytelen volt futásnak eredni. E szerint Buenos-Ayres ostroma tökéletesen megszüntetett , s a béke tüstént helyreállott. — Pastor kormányzóvá választatott meg, kétségkívül addig, míg a szövetségi elnök kineveztetnék. — Egy magánlevélben foglalt adatok szerint, a polgárháború 12-kén este végződött be. Urquiza tábornok egy amerikai gőzösön keresett menedéket, s némelyek a kevésbbé compromittáltak közöl az ország belsejébe menekültek. 14-kén a katonaság minden irányban elszéledt, s a tartományban tökéletes csend állott helyre. Urquiza visszatért Entre Riosba, de további lépéseiről, s santa fé-i alkotmánykészítő congressusának tetteiről semmit sem tudhatni. Hihetőleg minden tartomány közt egyesség létesülene, s nem leend háború. — Cowper, Fernambucoban levő britt ügynök , s Lopez tábornok , Paraffua - ból Angolországba utaztak. Ez utóbbi diplomatiai megbizatással küldetett a londoni - s több más európai udvarokhoz. — Rio - Janeiróból aug. 15-től írják, mikép a kereskedelmi bank részvényesei hozzájárultak az uj nemzeti bankhoz. A két intézet igazgatói, a pénzügyminiszerrel egyetértőleg dolgozandják ki a szabályokat, s az uj bank még az év vége előtt megkezdheti működését. — A guatemalai lapok közük azon hondurasi katonaság kiűzetését, mely e tartományt megtámadta, a katonaság még jul. 8-kán is üldöztetett Vicente Rena tábornok által, ki azt több csatákban megverte. A guatemalaiak egész haderejüket öszpontositák az eldöntő harczra, s Cabanas elnök már eddig kétségkívül kiűzetett területükről. Legifjabb posta: Paris, sept. 18. A külügyminiszer nem Londonba, mint álliták, hanem egyszerűen falusi jószágára utazott , a túlfeszített munka által megrongált egésségének helyreállítása végett. Előbb utazott el, mintsem Bécsből megérkezett volna azon sürgöny, mely a porta módosításainak Oroszország általi elvettetését jelentő, s ezen esetet előrelátván, minden szükséges intézkedést megtett. Londonban szintoly pontosan voltak értesülve, s a franczia kabinettel előre megtették a kellő lépéseket ezen eventualitás esetére. — Hir szerint Saint-Arnaud tábornagy elkisérendi a császárt körútjában. Ha az időjárás enedendi, — a császár s császárné nyílt kocsiban fognak bemenni azon városokba, melyeket meg akarnak látogatni. / ... — Az „Echo agricole“ szerint a liszt ára sept. 1 -je óta fölebb szökött, úgy hogy a kenyér kilogramme-ja most 7 centel drágább, mint a közigazgatási rendszabály előtt volt. — Egyébiránt a pékek , molnárok nyugottak, mivel tudják, hogy egy vagy más módon kármentesittetni fognak. — Ugyan a lap kiemeli, mikép a behozatott gabna már kezd mutatkozni a piacokon. Távirati sürgönyök. London, sept. 20. A,,Times“ jelenti, miszerint fel van hatalmazva, a „Debats“ azon állítását megcáfolni, mintha az angol kormány már sürgönyöket indított volna Konstantinápolyba, melyekben állítólag a bécsi értekezleti jegyzéknek a törökök általi elfogadtatása sürgettetnék. Páris, sept. 20. Kedvezőtlen hírek gátolták a börze felmenetelét. Páris, sept. 21. Tegnap ment végbe a satoryi zárszemle, mely alkalommal a császár beszédet tartott. A „Debats“ úgy véli, hogy a szultán 25-dike előtt nem fog véghatározatot hozni. Berlin, sept. 11. Orosz császár ő felsz.ló 13-kán indult el Sz. Pétervárról. Ugyane nalon utazott el Moszkvából a nagyhg ő cs. fensége. Bécsi börze September 22-ről. Bécs, sept. 21. Agio: arany 153/4 ezüst: 93/4 Status kötelezvény 5% • . . . 93 % dto 4% . . . 83Vs dto 4 . . . . . — _ 1839-ki sorsjegyek 250 ftos . . 1365/s 1834-ki „ 500 . . . . . -Bankrészvény darabja . . 1350 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . 2257% Bécs-Gloggnitzi 500 ftos . • • 842% Dunagőzhajózási részvény . . . 670 Amsterdam 100 tallér . . .Augsburg............................. • ■ 109% Hamburg 100 bevallérért . . 81 London 1 ft sterlingért . • • 10,42% Antai számhoz fél év melléklet van csatolva.