Budapesti Hírlap, 1853. november (257-281. szám)

1853-11-26 / 278. szám

Pest, Szombat, Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivataliban, Lukica L. és társ könyvnyomdáiban Orszigut Kune­­valderhizban , vagy a BSerkeS Etőségnél ugyan­ott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e­pp , hétfőt s a főbb finnepek úttal napokat ki­vive , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félév­­re: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudó­sító1"-val együtt: félévre 12 írt, évnegyedre 6 írt 30 kr. Helyben: félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 írt. A „Napi Tudósító“-val együtt: félévre 10 frt , évne­gyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször halélozott sori­nak egyszeri beiktatisaért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, szi­­míttatik. — Egyes széna 20 pkr. A „Budapesti Hírlap“ és „Napi Tudósítódra nov. 1-től decemb. végéig, két—havi előfizetés elfogadtatik. A. ) A „Budapesti Hírlap“ és „Napi Tudósító-4 együtt: Helyben Buda­pesten (házhoz küldéssel) két hónapra 3 pírt. 30 — Vidékre (postán) két hó­napra 4 pírt 30 kr. B. ) A „Budapesti Hírlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) két hónapra 3 pírt. 50 kr. Vidékre (postán) két hónapra 3 pírt 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. 1853. oct. 6-kán kelt igazságügyministeri rendelet, kiható minden koronaországokra,*) az 1850. január 25-kén kelt váltórendtartás (birodalmi törvénylap 51-dik szám) 7 és 82 czik­­keinek értelmezése iránt. Kétség támadván aziránt, vájjon oly elfogadás, mely a kibocsátó aláírásánál előbb tétetett a vál­tóra, váltóerővel bír-e, az igazságügyi minisztérium az 1850. január 25-kén kelt átalános váltó-rend­tartás (birodalmi törvénylap 51 sz.) 7 és 82 czik­­keire nézve következő értelmezést talált kibo­­csátandónak. Azon ellenvetésnek, hogy akkor, midőn az elfogadás vagy más kötelező nyilatkozat (hátirat, váltókezesség) a váltóra tétetett, a kibocsátó alá­írása, vagy a 4 czikkben elősorolt többi lényeges váltó­kellékek egyike még hiányzott és csak később töltetett be, a váltónak egy harmadik jóhiszemű biz­­talója ellen semmi esetben sincs; azok ellen pedig, kik az utólagos betöltésben maguk részt vettek, csak akkor van helye, ha bebizonyíttatik, hogy a még be nem töltött okirat valamely jogtalan vagy a megállapított egyességgel ellenkező betöltés által jogellenesen használtatott. K r a u s­s s. k. A pénzügyi és a kereskedelmi ministeriumok­­nak 1853. oct. 17-kén kelt rendelete,**) a gyapjutéli kiviteli vám iránt. A pénzügyi és kereskedelmi ministeriumok megállapították, hogy az 1851. november 6-kán kelt vámjegyzék 59 tétele melletti jegyzetben fog­lalt azon kedvezmény, mely szerint a gyapjuérti kiviteli vám 1853. oct. végéig vámmázsájától 50 kr. helyett kivételkép öt krajczárjával határozta­­tott meg, még továbbra is és az uj vámjegyzék megjelenéséig érvényben hagyandó. Baumgartner s. k. Hirdetmény. 1853. évi dec. 1-jén Turkeviben, Mező-Tú­ron a Kunságban, Szarvason Békés megyében és Kun-Sz. Mártonban a Kunságban cs. k. postahiva­talok és állomások fognak életbe lépni, és ezen új postavonalon f. é. dec. másodikától kezdve heten­ként kétszer lovasposták következő rendben köz­­lekedendnek . A kenderes-szarvasi lovasposta. Elin­dulás Kenderesről hétfőn és pénteken reggeli 5­0/4 órakor. Megérkezés Szarvason hétfőn és pénteken délutáni 2 órakor. Elindulás Szarvasról kedden és szombaton reggeli 7 órakor. Megérkezés Kendere­sen kedden és szombaton délutáni 33/4 órakor. A szentes-szarvasi lovasposta. Elindu­lás Szentesről kedden és pénteken reggeli 8­/2 ór. Megérkezés Szarvason kedden és pénteken délutáni 41/3 órakor. Elindulás Szarvasról hétfőn és pénteken reggeli 7 órakor. Megérkezés Szentesen hétfőn és pénteken délutáni 23/1 órakor. A postatávol­ság teszen: Kenderesről — Turk­éviig 12/8 ál­lomást; Turkevitől — Mezőtúrig 1 állomást; Me­zőtúrról — Szarvasig 1 % állomást; Szarvasról — Kun-Sz.Mártonig 15/s állomást; Kunszentmártonról Szentesig 15/s állomást. *) Birod. törvl. 1853 oct. 15. LXVI. db. 200 sz. **) Birod. törvl. 1853. oct. 24-i LXX. db. 215 sz. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Pozsony, nov. 18. □ + Oly városban mint Pozsony, hol a né­pesség negyed része nem katholikus hitü, a val­lásos missiónak ezen a legújabb években több­ször emlegetett, s jelen napokban már hazánkban is több helyen alkalmazott, az igaz vallásosság s hitbuzgalom fölébresztésére, mint látszik, min­denütt hathatósnak bizonyult eszköznek kihirde­tése s megtartása csak nem rég honosított szer­zetesek által igen természetes, hogy különféle gondolatok s gyanitásokra nyujta alkalmat. Mi azon kellemes helyzetbe jutván, a missionariusok mindegyikét hallhatni s a főtemplomban tartott beszédek nagyobb számát figyelemmel kisérhet­ni, saját tudomásunk után képesek vagyunk a le­folyt missiókról ítéletet hozni. — Mult october 30-án délelőtt kezdődtek, s tegnapelőtt délután fejeztettek be a missiószónoklatok. A tanuló s kézműves ifjúsághoz intézett alkalmi oktatásokon kivül naponkint három,s így összesen 45 szent be­széd tartozott a nagy közönséghez ugyanazon időben s tárgy felett két templomban. A jesuita atyák ugyanis azon lélektanilag helyes szem­pontból indulva ki, hogy a vegyes hallgató kö­zönségnek nagyobb hatással lehet azon esetben szónokolni, ha két hely szabad választására ha­gyatván, műveltségi foka szerint önmagát osztá­lyozhatja, s mindegyik helyre, mennyire lehetsé­ges, homogén elem fog öszpontosulni, finom ta­pintattal két helyen tartották előadásaikat. A főtemplomban szónokoltak Klinkowstroem József és Miksa testvérek, Rohman Theodorral, mind­hárman bécsi születésűek, az úgynevezett trinitá­­riusok templomában pedig Pau­sz Theodor, Mayer Szaniszló tyroli, és Prinz András német-cseh származásúak, mind a hatan Baumgartenberg társadából valók. — Mi a missiói beszédek tar­talmát illeti, minden figyelmes hallgató mél­­tánylattal szives lesz elismerni, hogy azon ígé­retet, melyet beköszöntő élőbeszédükben tettek, hogy a más felekezetüek iránti békét s egyetér­tést zavarni, velük hadonázni, czivódást kezdeni nem fognak,­­becsületesen megtartották,mert az, hogy egyszer s másszor, egyik másik katholikus dogma tárgyalásánál a nem katholikusok ellen mellékes czélzás történt, sehogy sem mellőzhető; s aztán katholikus szónoknak mindenesetre jog­gal kell bírni, saját vallása hitágazatait katholikus szempontból taglalhatni. A missio-beszédek iga­zat szólva, nem a protestánsok és zsidók, hanem az úgynevezett névszerinti szabadelvű katholi­kusok ellen voltak irányozva, s némi csekélysé­gektől elnézve, az okoskodások jelesen voltak összeállítva. Szónoklati remekséget legnagyobb mértékben a két Klinkowstroem testvér fejtege­téseiben lehetett bámulni. Rohman sokkal alább áll; a többi három a középszerűség színvonalán nem emelkedett felül. Klinkowstroem József ja kath. theologia-tudomány magasan álló, a hitá­gazatok ismeretét biró, a gondolatoknak szoros logicai kapcsolatba összefű­zésében mester; test­vére Miksa bármely elvont tárgyat ügyes elem­zés által a legfinomabb árnyéklatig világosságba helyeztetni tudó szónok, a­mint magukban rend­­kívüli tünemények voltak, úgy rendkívüli hatást is eszközöltek. Ezek után említenem sem kell, hogy nálunk a közbeszéd még mindig a missiók mint tengely körül forog, s hogy a tegnap Bécs­­be elutazott jesuiták a köztiszteletnek minden lehető jeleiben legnagyobb mértékben részesül­tek, s szónoklatuk hatását az üres színház és ká­véházak legnagyobb mértékben érezték. A missio mint rendkívüli dolognak legfőbb s mint remény­leni lehet,maradandó eredménye az , hogy a val­lási eszméket a családok, társaságok körében sző­­­­nyegre hozta s elfogadhatókká tette; szóval az embereket vallási tárgyakról gondolkodni kény­­szeritette, s mivel a gondolatok mindvégig gyü­­mölcstelenek nem maradhatnak, biztos a kilátás, hogy azok nem sokára tettekké fognak válni. A szüret mindenütt befejezve, s mennyiség­re nézve mindenütt a legvérmesebb reményeket is túlszárnyalta. Iparkodtunk különféle hegyekről megtudni az arányt, melyben az idei termés a ta­­vak­hoz áll, s úgy találtuk, az idei 5—10-szer ha­ladja a múlt évit. Mi a pozsonyi szőlőhegyet ille­ti, ámbár itt nyár folytában jégeső, felhőszaka­dás, szőlőbór pusztított, mégis 8-ár több termett mint tavat. A pénzügyi hivatal jegyzőkönyvei­ből kitetszik, hogy múlt évben kerek számmal 30 ezer, az idén pedig 250 ezer akó bor szüretelt a pozsonyi hegyekből. Galantha tájékáról vett tudósítások szerint a száraz­földbe tett kora veté­­­sekben a múlt évi csapás, a férgek pusztítása ag­­gasztólag mutatkozik, a későbbi vetések azonban eddig hibanélküliek. Esztergom, nov. 20. E lapok hasábjain városi életünkre vonatko­zó tudósít­ások oly gyerek, mintha a közügy iránti érdekeltségünk vagy haladásunkról semmi köz­leni való sem lenne, pedig, ha csak a legközelebb lefolyt, és a jelen évre tekintünk is vissza, két­kedés nélkül mondhatjuk, miszerint a dolog más­­kint áll. Ugyanis ezen rövid idő alatt is oly ör­vendetes jelenetek merültek fel városunk keblé­ben, mik szellemi haladásunk biztosságául te­kinthetők. Értem tanintézeteinket,­ nevezetesen a gymnasiumot, mely a múlt évben a cs. k. Apos­toli Felségének legfelsőbb engedményezése kö­vetkeztében bibornok-érsek ő eminentiája fényes ajándéka s hatályos közremunkálásával, és a vá­ros szives áldozatkészségével 8 osztályú teljes gymnasiummá emeltetett, melyben a pannonhe­gyi benedekiek mint tanárok ernyedetlen szor­galommal s atyai szelídséggel vezérlik az ifjúsá­got szent hitünk szellemében a tudományosság, vallásosság, úgy a kérd­és polgári erényeknek ös­vényén, és hogy ez eljárása a tanároknak az ille­tők részéről méltánylato­s bizalommal találkozik, abból is helyesen szabad következtetni, hogy a tanulók száma ez iskolai évben tetemesen növe­kedett. Nem alaptalan reményünk, miszerint tan­intézetünk virágzó jövőnek néz eléje; hol a buz­galom és áldozatkészség testvériesen ölelkeznek, ott az óhajtott siker el nem maradhat. A feltano­­dai összes ifjúság 225 -ből áll,mi a környéknek sűrü főgymnasiumait tekintve,szép számnak mondatha­­tik. Eszmetársulat következtében megemlítem a feltanodai physikai múzeumot, mely ez évben, különösen a madár­gyűjteményt tekintve, tete­mes gyarapodásnak örvendett; általában, és ez pannonhegyi főapát úr ő maga dicséretére legyen mondva, oly korban van, hogy bármily szakértő előtt is megállhat. Elemi tanodánk építése is, ámbár csak folyó évi májusban tette le alapját köztiszteletben levő megyei főnökünk, bevégzésé­hez közeledik, és pedig oly alakban, hogy akár annak építészeti csinosságát, akár nagyszerűségét tekintjük, városunknak méltán dísze. Azért csak fájlalni tudjuk, hogy kissé eldugott helyre van téve. Egyébiránt megnyugtatásunkra szolgáljon, hogy e részben a változhatlan helyi viszonyoktól valánk korlátozva. A megyei cs. k. első osztályú járásbíróság hiv. személyzete közelebbről egy új taggal növe­kedett, névszerint lovag Kronenfels Tivadar úrral, ki a magyar nyelv megtanulásához dicsé­retes buzgalommal hozzá fogott. A vidéket illetőleg megemlítem, hogy váro­sunktól egy órányira eső Csér helységben a na­pokban kettős gyilkolási merénylet követtetett el. Ugyanis a nevezett tótajku helységnek jegyzője saját neje, egy bizonyos nő pedig, kivel több é­vig tiltott viszonyban élt, mint állíttatik az biztosítására, férje megölését kisérte meg. De go­nosz tervük elárultatván, Esztergomba hozattak, és most a megyei börtönben várják gonoszságuk érdemlett diját. Jolsva, nov. 19. L. T. Az irgalmas rendnél Szepesvár­­a 11 - á­n a kórházban, annak múlt évi értesítése s hiteles összeírása szerint, minden személyválo­gatás nélkül ingyen elláttatott, s a legnagyobb gondossággal ápoltatott összesen 351 beteg, kik közt voltak rém. katholikusok 280, oroszok 26,j ágost. és reformátusok 39, zsidók 6. Ezek közöl meggyógyultak 326, meghaltak 15, gyógyításra maradtak 10. Ily üdvös jótékony intézet való­ban megérdemli, hogy meleg részvéttel gyámo­­littassék. Múlt hónapban szentelt föl Kollárcsik István megyés püspökünk­­ méltósága az újon­nan felépült o­ltárt D­e­r­e­s­d helységében, hol egy alkalommal nagyszámú ifjúságot is a bérmálás szentségében részesített. Van borunk, igy vigasztalják magukat gaz­dáink, kiknek vérmes reményeik, az idei elég si­lány aratásra nézve ködként eltűntek. Megyénk alvidékein a szüret az idén, kedvező időjárás mellett, meglehetős áldással végződött. Hogy Fel­­ső-Magyarország más tájékain a gondos szőlő­­mivelők még több mustot sajtolhattak, onnét gya­níthatjuk, mert nálunk az üres hordóknak igen jó kelendőségük volt. Közelebbről két beregme­­gyei birtokos érkezett Jolsvára, azon kecsegtető reménytől vezéreltetve, mikép itt hordókat még kaphatnak, miután másutt már lu­p­írton sem ve­hettek. S valóban 4*/2 frton összevásároltak né­hány szekérre való terhet. A­mi elhirhedett, de most naponkint mindinkább alább sülyedő p­o­­mológiánk kerti szőlőjében is megvolt a szü­ret. Egy puttonba fért az egész idei termés. Az előrelátók azon hiedelemben vannak, hogy jövő évben még ennyi sem lesz. Közelebb 1­ rendelet bocsáttatott a községek hatóságaihoz, hogy a segélyt igényelhető szegé­nyeket írják össze. Nem­rég a szomszéd Szepességen, Dobsiná­­tól nem messze fekvő úgynevezett szmizsáni vidékről, 4 ismeretlen, pórruhába öltözött go­nosztevő által,a pásztoroknak a juhakolba történt elzáratása után, egy 8­0 darab juhból álló nyáj el­hajtatott. A tetteseket nyomozzák. Azon ügyvédek közöl, kikre nézve még pótló s felvilágosító tudósítások voltak bevárandók, a magas igazságügyi ministerium helybeli birtokos Grós János urat utánpótlólag a rimaszombati ügyvédek közé soroztatta, hova Szűcs István ur is kineveztetett. A jolsvai rom. kath. plébános és alesperes ut. Tűrik a János ur nyugalomba helyezteté­sével, annak állomását nt. Lovász Mihály ed­dig murányhuttai lelkész ur nyeré el. A megyei hivatalok végleges szervezését na­ponkint várjuk. A Vladár Antal ur halálával ismételve megürült putnoki járásbirói állomás Hegyessy Sándor rosnyói r. kath. társasbiró­­sági ülnök úrral pótoltatott, kinek helyét ismét — mint értesültem — csehországi Kauschek Ferencz foglalá el; míg ugyanoda járásbirói se­géd minőségében W­e­n­k Ferencz hasonlag Cseh­országból neveztetett. Dobsinán a kisdedóvó intézetre szánt épü­let, mire az ottani elöljáróság, a régi városházat, helyébe újat, nagyobbszerűt építtetvén, 20.000 po frtnyi tőkével együtt ajándékozó, már egészen elkészült; s így ez intézet, mely különösen itt nélkülözhetlenné vált, nem sokára tettleg életbe lépend. A személybiztonság tekintetéből nálunk szi­gorúan megtartatik azon rendelet, hogy kutyák szájkosár nélkül az utczára ne bocsáttassanak, különben, miként ez gyakran történik, minden te­kintet nélkül lelövetnek, és illető gazdáik azon­kívül gondatlanságukért mérsékelt pénzbeli bün­tetésre ítéltetnek. Nálunk ehóban igen ködös idők uralkodnak; olykor reggelenkint a nap egészen vörösnek lát­szik , természetesen baljóslatokra és magyaráza­tokra adva alkalmat. Múlt évben Jolsván egy részvényes társulat alakult, mely a város közelében, úgynevezett Melegvízen egy, a maga nemében páratlan műmalmot építtetett. E műnek jelenlegi vezetője Nemesk­a János nemrégiben hirtelen megha­­lározván, ezért a társulat szívesen venné, ha an­nak helyébe egy e tekintetben szakértő, jártas 278 A nevezett cs. k. postahivatalokhoz levelezé­sek felvétele végett a következendő helységek uta­­síttattak: A turkevii cs. k. postahivatalhoz: Kiskaba, Turkevi és Turpásztó; a puszták: Csorba, Csudaballa, Ecseg és Körsziget. A mezőtúri cs. k. postahivatalhoz: Dévaványa, Endrőd, Füzes -Gyarmath, Gyoma, Mezőtúr, Simas és Sziget ;a puszták: Balkány, Csejt, Ege, Gabonás, Katalszeg, Kéthalom, Kigyós­­hát, Kisberek, Köleshalom, Nádasvány, Nyárszeg, Póhalom, Póhamara, Székhalom és Szigetszár. A szarvasi cs. k. postahivatalhoz: Szarvas és Sz. András ; a p­u­s­z­t­á­k : Csabacsűd, nagy- és kettős­ Deres, Halásztelek, Kondoros és Tatárszállása. A kunszentmártoni cs. k. postahi­vatalhoz: Csépa, Fehéregyháza, Inoka, Ist­­vánháza, Kunszentmárton, Mesterszállása, Nagyrév, Öcsöd, Sas-Szelevény, Tiszakürt és Ugri ; a pusz­ták: Babocska, Bökény, Ecser, Gyalu, Káka, Ve­resegyháza. Pest 1863. évi nov. hó 18-kán. Cs. k.postaigazgatóság. November 26-án 1583.

Next