Budapesti Hírlap, 1853. november (257-281. szám)

1853-11-12 / 266. szám

Kedves kötelességet teljesítek, midőn a pesti egyetemi ifjúság azon nemes tettét köztudomásra juttatom , hogy a boldogult Garay János temet­kezési költségeire a maga körében gyűjtött pénz­­öszveg maradványát , összesen 37 ft 44 kr. pp. az elhunytnak árvái számára B­u­d­a­y Jenő úr által nekem kézbesittetni sziveskedett. Közelismerés ju­talmazza a nemeskeblü ifjúság e részvevő cselek­­­vényét. Költ Pesten, nov. 10-kén 1853. N­e­y Ferencz. Hornból, nov. 2. A szüreteknek vége. Bor sok lett, de minőségre nem a 34-ki. E megye a szőlőkert eddig hála Isten! jóformán még csak hírből ismeri. — Megyénkben a mellékutak annyi­ra szükségessé vált kijavítása ezentúl nagyobb si­kerrel fog eszközlésbe vétethetni, miután — mint értesültünk — a közmunka megválthatása csupán a cselédet tartani kénytelen birtokosoknak lesz meg­engedve ; a többiek marháik s személyeik utáni közmunkáikat természetben leendvén kötelesek le­dolgozni. — Az idő folyvást szép , nagy szerencse a szántásvetéssel elmaradt földmivelő osztálynak. r. 1. (Közbirodalmi napló.) Bécs, nov. 10. Ferencz Károly főherczeg ő cs. fensége ma d. u. 4 órakor távirati tudósítás szerint, legjobb egésségben Prágába érkezett, s a pályaudvarból a cse­ko­váriakba kocsizott. A Kalafáti tudósítások szerint a törökök állá­sukat nov. 3-káig nem változtaták. Mint látszik, csak akkor fognak előre nyomulni, ha annyi erősí­tést nyernek, hogy az előnyomulást több irányban megkezdhessék. — A tegnap közlött távirati tudósitásban toll­­hibából a P a r­­­o­ff unok által vezénylett oroszok száma 3000-re létetett 9000 helyett. — Csernovicsból f. hó 8-ról jelentik, misze­rint Ghyka fejedelem e napon d. u. 2 órakor volt Bécsbe elutazandó. Orosz részről minden török alattvalók kiutasittattak a fejedelemségekből, mi­nek következtében már 20 család folyamodott en­gedélyért Dornában tartózkodtatásra. Az ostrom­­állapot Oroszország részéről kihirdettetett volna.­­ Azon négy török tiszt, kik régibb idő óta Bécsben tartózkodtak, az austriai cs. katonai inté­­zetbeni képeztetésük végett, kormányuk részéről sietve visszahivattak, s 7-dikén a dunai hadsereg­hez el is indultak. — Azon hir, hogy a porta magyar menekült­­légió állítását meg nem engedte, valósul. — Odessából írják, hogy „Adria“ Lloyd gőzös, mely Konstantinápolyból jött, 28-kan Odessában Pisani orosz keresk. irodaigazgatót egész hiva­tali személyzetével, s mintegy 30 orosz alattvalót, kik Konstantinápolyból menekültek, tett partra. — Gr. A11 e­m­s seckaui hgpüspök, Salzburg­ból keresztül utaztában Bécsbe érkezett. —­ S t­i r­b­e­y fejedelemnél ma több Bécsben levő oláh bojárok tisztelkedtek ... *g­L:Á\f os^taPyta’nacsos'ur^Becsb­öl“'hol szabadságidejét töltötte, visszaérkezett. — Az erdélyi országisme itteni fiók-egyesü­lete f. hó 8-kán kezdi üléseit s mint múlt évben, minden második kedden folytatandja. A közelebbi összejövetelre következő tárgyak vannak kitűzve : 1) Tudósítás egy tudományos utazásról Erdély éj­­szaki határhegységei közt, a nagyszebeni evang. iskola tanárától, Fusz Károly­tól. 2) Az evang. egy­ház elválása Erdélyben 1564-ben, Schwarz Ká­­rolytól, h­asonlólag a fönebbi gymnasium tanárától. 3) Dalok és mondák Erdély nyugoti részeiből, Kästner Victor cs. k. pénzügyigazgatósági fogalma­­zótól. — Nov. 3. Lupp János sinai születésű föld­­mivelőt, ki a nagy-apoldi hegyen átcsinálásnál dolgozott, m. hó 29-kén egy földomlás agyonütötte. * Az ó­sinkai erdőben m. hó 27-kén két he­lyen tűz támadt, s egészben körülbelül 3000 ölfát emésztett el. Az oltásnál megjelent hadrendőrök Ó­­sinkáról négy lakost, a tüztők­ gyáva visszavonulás miatt befogtak s a hatóság kezeibe szolgáltattak. * Udvarhelyen m. hó 25-kén 9 lakház, 4 ól és ugyanannyi pajta égett el. A gyújtogató még nincs kipuhatolva. * Egy hollói juhászt m. hó 22-kén egy medve oly erősen megsebesitett, miszerint felgyó­gyulása kétséges. * A talmácsi erdőt ismereties tettesek fel­gyújtották ; a tűz közel 6 óráig tartott. * Segesvárit közelebb a városi lelkész ur lakháza és gazdasági épületei elégtek ; maga a lel­kész ur ugyanekkor egyházi vizsgálaton vélt. A tűz­­­veszély, mint mondják, egy szolga vigyázatlansá­gából eredt, ki puszta gyertyavilággal ment az ólba. * Károly - Fehérvár, oct. 16. A cs. k. közoktatási ministerium magas jóváhagyása követ­keztében az itteni r. kath. gymnasium ismétt meg­nyitása ünnepélyes módon végbement. Miután a főtiszt, püspök ur ünnepélyes isteni tiszteletet és veni sanctét tartott, Lukácsi Kristóf consistoriumi ülnök bemutatta a gymnasium 4 egyházi és 2 vilá­gi férfiúból álló tanári testületét. Az utóbbi harczi események által félig elpusztított iskolaépület a püspök úr nagylelkűsége, továbbá az itteni clerus, polgárság önkénytes adakozásai, valamint a város­­ bírája közreműködése mellett oly korba helyezte­tett, hogy 4 osztálylyal s előlegesen mintegy 40 tanulóval megnyittathatott.­­ A magyar szent ko­­­rona szerencsés feltaláltatása alkalmából oct. 30-kan a helybeli székesegyházban ünnepélyes isteni tisz­telet és „Te Deum“ tartatott. (Külföldi napló.) London, nov. 6. A preston-i gyárosok egylete múlt pénteken mee­­tinget tartott, melyben elhatároztatott, mikép ha a munkások, minden szövetkezéssel felhagyván, ké­szek lennének műhelyeikbe visszamenni, a munka 1480 f­s bér a múlt martius előtti lábra fogna visszahe­­­l­lyeztetni. — Wiganban folyvást igen nagy nyugta- I lanság uralkodik, s a hatóság egyátalában tehetet- I len az ingerültség megszüntetésére. — Lyons, a földközi-tengeri hajóhad uj pa- I rancsnoka, csütörtökön Portsmouthba érkezett s hol a kikötő admirálját, Cochrane-t meglátogató Páris, nov. 6. Hir szerint Párisban s a me- I gyékben ismét több befogatások történtek. — A „Moniteur“ arra figyelmezteti a közön- s séget, mikép mától fogva jövő hó 15-ig, a fon­­stainebleau-i kastélyt nem szabad megszem-I lélni. — Stephani­a, badeni nagyherczegnő, úgy­­ látszik súlyosan gyöngélkedik, s a tél nagy részét Párisban tölten­i. A Tuileriákban számára termek készíttetnek. — Dumas Sándor legközelebb egy kizárólag irodalmi lapot adand ki ily czím alatt : „les Mous­­quétaires,“ mely lapot fiával együtt szinte egyedül szerkesztend. — Az Alexandre posta­gőzös, mely 25-én indult el Konstantinápolyból, tegnap reggel M­ar­­­s­e­­ 11 - b­e érkezett. — Az „Ind.­beige“ szerint, folyvást sokat be­szélnek egy oly jegyzékről, mely az angol kabinet­től eredvén, s a franczia kormány által csak ke­véssé módosíttatván, alkalmasnak lászik a viszály kiegyenlítésére. Berlin, nov. 7. A „N. Pr. Ztg“ írja: A ka­bineti tanács­ban, mely pénteken király­i fige jelenlétében tartatott, a tőkéket illető s a kamrák elé terjesztendő ügyek vétettek tanácskozás alá. — A „D. Alig. Ztg“ azon hite, mintha a Dá­nia irányában emelt austriai követelések iránti ta­nácskozások Berlinben folytattatnának, a „N. Pr. Ztg“ állítása szerint merőben alaptalan. — Gr. Ballestrem, második kamrai követ letette bizományát. — A „Pr. Corr.“ írja : Legújabb közléseink a ministerelnök magatartásáról a nyilvános hódo­lat szándéka irányában megerősítést nyernek a kö­vetkező irat által, melyet ő az illető bizottmányhoz intézett: „A tisztelt bizottmánynak, mely mint hallom a­­zon czélból alakult,hogy nekem hivatalos tevékeny­ségem iránti elismerése emlékjelét adja, ezennel az irántam ekként tanúsított figyelemért őszinte kö­szönetet mondok. A bizottmány bizonyos lehet abban, hogy én személyesen igen nagyra becsülöm ez érzületeket s teljes igazságot szolgáltatok azon jó czélzatoknak, melyek ezen reám nézve oly hí­zelgő vélemény-nyilvánítást előidézték. Mindamel­­let már szóval is kifejezett okokból ép oly hőn mint őszintén azt kívánom, hogy annak a bizottmány részéről sehol semmi következményei ne legye­nek, s én bízom ezen urak baráti és tapintatteljes k­öz­re munk­álásáta il, a­ki . " A fiskifíía Csottmán­y meg lehet győződve, hogy az ez alkalommal kitüntetett érzület előttem egy határozott tény teljes becsével bir és hogy annak hálás emléke bennem élni fog. Ministerelnök Manteuffe­l.“ Nov. 8. Manteuffel ministerelnök ma dél­után Lausitzba megy, a holnapi napot (nov. 9- ét) ott töltendő. — Gerlach és Stahl a „N. Pr. Ztg.“-ban nyilvános köszönetet mondanak azon becses aján­dékért, melylyel magdeburgi párthiveik, egy érté­kes kötésű biblia alakjában, megtisztelék. —­A fővámértekezlet legközelebb a szabad raktárakat, az­az: a belpiaczok viszonyát a tengeri állomásokhoz tárgyalandja. — A porosz-austriai vám- és keresk. szerző­désben meghatározott tanácskozások a pénzü­gyet illetőleg a ,,N. Pr. Ztg.“ szerint Bécsben csak dec. végén kezdetnek meg. — A b­aj­or kormány megkereste a vám­egylet kormányait, hogy a jövő évben München­be­n rendezendő iparműki­állításban élénk részt vegyenek. Ennek folytán a porosz keresk.­minister a porosz ministereket résztvevősre szólí­­tandja fel. Bruchsal, nov. 1. A badeni uralkodó ma itt összejövetelt tartott a württembergi királylyal, s aztán mindketten Carlsruhéba elutaztak. Az elsőb­­bik Heidelbergből jött ide, és ezen előre kitűzött összejövetelben keresik okát annak, hogy az ural­kodó tovább nem mulatott Heidelbergben, s a tisz­teletére rendezett bálünnepélyekben részt nem ve­hetett.­­ Hiteles állítás szerint a freiburgi érsek­nek folyvást határozottabban kiváló lépéseire az itteni államkormány részéről legrövidebb idő alatt határozat következendik. Váljon az uralkodó múlt heti útja Stuttgartba, s a württembergi királylyak­ mai összejövetele ez ügygyel összefüggésben van-e? azt nem tudni. Azok mindenesetre tévednek , kik azt hiszik, hogy ez ügy a badeni rendek elé fog terjesztetni. Az egész dolog elintézése csak az il­lető kormányok határozatai által történhetik. Hága, nov. 5. A luxemburgi kamra teg­nap újra összeülvén, a pénzügyi minister előter­jesztő a budgetet, mely tárgyalás végett ez osztá­lyokhoz utasittatott. Erre a kamra kinevező a vá­lasz-felirati bizottmányt, mely kizárólag az előbbi kormány párthiveiből áll. Heves vitákat várnak. Brüssel, nov. 7. A király családjával egy­ütt tegnap Ostendebe érkezett, s innen esti 8 órakor Brüsselbe indult. Turin, nov. 4. Az „Eco Aless.“ szerint a belügyminiszer a kormányzókhoz körlevelet inté­zett, melyben a helytartóságok felszólíttatnak, leg­komolyabb figyelemmel lenni azon factiókra, mel­­lyek az országot felizgatni akarják. Név szerint a községi hatóságok intetnek , hogy azon egyéneket szemmel tartsák, kik a gabnaviszonyokróli hamis hírek által elégedetlenséget igyekeznek támaszta­ni. A körlevél végül annak szükséges voltát e­­meli ki, hogy oeconómiai előintézkedések tétesse­nek, jótékony bizottmányok alakuljanak és a köz­munkák elősegíttessenek. — Egy másik ministeri körirat a községi vámok, gabna-, liszt-, és kenyér­készletek pontos számbavételét rendeli el. — Hir szerint a jövő oktatásügyi ministerül kijelölt C­a­dór­na (az 1849-diki demokrat kabinet volt tag­ja) Berlinbe menne, a poroszországi oktatási rend­szerrel megismerkedendő s azt Piemontban hono­sitandó. Madrid, nov. 1. Az északi vaspályának függőben volt ügye végre megoldatott. A kormány t. i. a Salamancá­nak adott engedélyt visszavette s elhatározta a pályának államköltségen építtetését — November 2. A „Heraldo“ szerint Men­­d­i­z a b a 1 aggasztóan beteg. A kir. tanács egy terv vizsgálatával foglalkozik, mely szerint a­­ Fernandóbank felhatalmaztatnék, tőkéjének két­szeres értékéig bankjegyek kibocsátására. Kabulból jelentik a „Tr. Zig“-nak, hogy egy orosz hadsereg már csak tíz hadiutnyira áll Khiva legkitűnőbb keresk­­városától Dorgungétól, és a khivai khán a bokharai királylyal síkra keltek a közeledő orosz had ellen. Doszt Mohamed biztosította volna az oroszokat neutralitásáról. Kan­dahar és Kabul közt minden közlekedés megszűnt. Az elsőbbik országba Perzsiából követség érkezett, viszonzásául annak, mely onnan nem rég Teheránba ment. A barukzaie főnököket a perzsa sah erőteljes védelméről biztosította, ha ők kötelességeiket tel­jesítik, s ennek következtében Kohundil khán, kandahari uralkodó, fiát 500 kisérővel kezesül Per­zsiába küldötte. K­ÜLFÖLD. Anglia, London, nov. 5. A Törökországból érke­zett első harczi-bulletinek itt igen csekély hatást tettek.­­ „A porta sorsa utoljára is a diplomatia kezében van,“ Így kiáltott fel legújabban a „Ti­mes“ , s ezen nézetnek még maguk a szabadelvű lapok sem mernek nyilván ellenmondani, úgy hogy az első orosz-török csaták kimenetelét föl­tűnő közönyösséggel várják. Egyébiránt a távirda, úgy látszik, azon lapnak, melynek szolgál, sziné­­hez illeszti közléseit, így a „Chronicle“ azon Bécsen át érkezett távirdai tudósítást közli, mikép a N­a­m­i­k pasha­s P­r­i­m tábornok vezérlete alatti török előhad, s egy 2,500 főnyi orosz lovas­osz­tály közt, Kalafát és Krajova körül komoly csata történt, melynek következtében az oroszok Szlatina felé visszavonultak.­­ Ellenben a „Times“ azon Bukarestből érkezett hivatalos köz­lést hozza, mikép a törökök Dzsurdzsevonál megverettek. E szerint Ruszsukból át kelle menniök a Dunán. Kis-Oláhországból; ezen hiva- M9S.W^filpefi^k^nyjt jelent, mikép Kala­— Az „Advertiser“ben Urquhart némely kivonatokat közöl, egy Konstantinápolyból oct. 20-ról kelt magán­levélből. E szerint Strat­ford lord 18-án audientián volt a szultánnál, s ezt arra bírá, hogy a Dardanellákat nyissa meg a két hajóhad előtt. Ebből szerinte azt kell követ­keztetni, mikép előbb a porta s a nyugati hatal­masságok közt véd- és dac­-szövetség köttetett, mivel ily biztosíték nélkül a szultán részéről leg­nagyobb vakság lenne, ily imposant erőt, mint a két hajóhad, birodalma szivébe engedni nyomulni, s némileg állítólagos szövetségeseinek kegyelmére bízni magát. Ezért Konstantinápolyban átalá­­nosan azt hiszik, mikép­p a m i­k pasha, ki Páris­ és Londonban 50 millió frt-nyi kölcsön fölvétele iránt alkudozand, egyszersmind oda a szövetségi szerződést is megv­endi, annak az angol s fran­czia kormányok részérőli megerősíttetése végett. Egyébiránt ezen kölcsön eszméjével Urquhart úr nem tud megbarátkozni. Ő azt csak arra szol­gáló eszköznek tekinti, mikép Törökország adós­ságba, s pénzügyi cselszövényekbe bonyolittas­­sék; s mint a legbuzgóbb ó-török a koránra hi­vatkozik annak bebizonyitása végett, mikép a tö­rök kormánynak nem lehet törvényesen kölcsönt venni föl.­­ Tegnap Williss Roomsban Mur­chison, a királyi földirati társulat alelnökének elnöklete alatt meeting tartatott oly czélból, hogy az éjszaki földsarki tengeren elveszett vitéz B­e 11 - t, franczia hadnagy tiszteletére méltó emlékszobor emeltessék. Graham a kormány nevében az elnök oldala mellett ült, több éjszak­­földsarki utazásaikról elhíresült tisztek, s más notabilitások is voltak jelen Az elnök s Gra­ham voltak a főszónokok, s nem mulasztók el, nagy fontosságot tulajdonitni azon ténynek, mi­kép jelenleg az angol s franczia hajóhadak a tö­rök vizeken, közös működés végett, egymás mel­lett horgonyoznak, s mikép a két hajóhadbeli le­génység közt oly testvériség uralkodik, minőt alig véltek valaha lehetségesnek. Azon indítvány, mikép az Angolország szolgálatában elveszett vitéz franczia testvéreinek részére pénzgyűjtés rendeztessék, azon okból mellőztetett, mivel a francziák császárja saját magán­pénztárából ren­delt nyugdíjakat Bellot rokonai számára, s mivel Francziaország rész néven venné, ha vitéz fiainak gyámoltalan rokonairól mások gondoskodnának. Ezért a meeting azt határozó el, hogy Bellot tiszteletére emlékszobor fog felállíttatni, még pe­dig a greenwichi kórház előtt, hol Bellot utoljára ült hajóra. Francziaország, P­á­r­i­s, nov. 6. A „Journal des Débats“nak P­e­r á b o 1 oct. 26-ról többek közt így írnak : „Az ellenségeskedések elhalasztása iránti is­meretes rendelet, az angol s franczia követek e­lőterjesztései következtében küldetett el a dunai s ázsiai seregekhez; azonban az ezen rendeletben kitűzött határidő igen rövid; a hadjárat megnyi­tása csak 30-ig halasztatván el. Bizonyosan azt remélik, hogy ezen idő alatt valami kedvező ese­mény f­og történni, mivel a törökök által kitűzött határnap ugyanaz, mit Angol é­s Francziaország javaslottak; miből azt lehet következtetni, hogy ezen idő alatt, valamely fontos választ, vagy va­lamely alkudozás bevégzését várják. Austria az itt maradt orosz alattvalókat oltalmába véve, s egyszersmind kijelenté a portának, hogy minden esetre szigorú semlegességben maradand. A ke­reskedői karhoz tartozó oroszok szinte mindnyá­jan austriai oltalom alá helyezék magukat; a töb­biek, t. i. az orosz kereskedői iroda, s az orosz posta hivatalnokai, egy sajátkép e czélra rendelt austriai Lloyd-gőzösön Odessába indultak. — Mint mondják, a porta hadüzenetére adatott vá­lasz már megérkezett, s mint várni lehetett, fegy­verre szólítással végződik.­­ A néhány év óta török hadiszolgálatban álló franczia százados, Ma­g­n­an a legközelebbi posta­gőzösön, egésségi tekintetből visszatérend Francziaországba, s hir­szerint végkép elhagyandja Törökországot. Azon fáradalmak, miknek a Duna s Balkán melletti e­­rőditések igazgatásánál téve ki magát, nagyon megrongálták egésségét.“­­ A Konstantinápolyból 27-én elindult T­h­a­b­o­r posta­gőzös következő tudósításokat hozott a franczia hajóhad állomásairól: A V­i­tt­e de Paris, admiral-hajó, a Napoléon, Friedland és Jena sorhajók, a Labrador gőz-fregát, s a H­é­r­o­n­aviso-gőzös L­a­m­p­s­a­­kínál, az ázsiai parton horgonyoztak. A C­h­a­r­­lemagne a Dardanellákban, s a hajóhadnak nagyrészint gőzösökből álló többi része a part különböző pontjain, továbbá Tenedosnál, s a tengeri­ nyulak szigeténél horgonyoznak. — A franczia admiral csak kedvező szélre várt, hogy hajóit összegyűjtse, s Konstantinápolyba vezesse. Az angol hajók közöl még egy sem volt a szoru­­laton belül, mivel ama gőzösök, miknek azokat vontatniok kellett volna, nem voltak eléggé erő­sek, a szél­i­ár ellen küzdeni. Az angol-franczia hajóhad három különböző ponton foglaland állást, az egyik osztály a Dardanellák­, a második Gal­lipoli előtt, s a harmadik Beikosznál, a Bosphoruson,Therapiával szemben ve­­tend horgonyt.­­ Ez utóbbi osztály az Albion­s Vengeance angol két sorhajóból, s négy gőz-fregatból, a Jupiter s IV. Henrik két franczia sorhajóból, s szintén 4 gőz­ fregátból ál­­land; ez utóbbiak közt van a Gomez, melyen Le Barbier de Tinon ellen-admiral lobo­gója leng. — A „Pays“ a harcz színhelyéről többek közt következő tudósításokat közöl : Jarma Saffie Syobs?Ap az oroszoknak Ázsiában szintén nagy nehézségek­­s fenyegető veszélyekkel kellene küzdeniök.­­ A­egújabban Samyi­l Woronzoff herczeg se­rege közt történt csatáról, valamint az ázsiai had­­készületekről következő részletek érkeztek hoz­zánk : A fekete-tenger keleti partján, az orosz­török határ közelében szállásoló katonaság B­a­y­e­­zidben 3,000, Karszban 10,000, Ardak­­s­an­ban 6,000, Batum- és Tsuruk-Szu­­v­a­n összesen 24,000 főből áll. Ha ide számítjuk az Erzerumnál felállított katonaságot,s azon erősbítéseket, melyek Syriából ahhoz csatlakoz­hatnak, az ottani török sereg legalább 80,000 főre megy föl. — Tudni akarják, mikép­p h­a­m­y­­ köz­lekedésbe tette magát ezen sereg főparancsnoka A­b­d­i­pashával, s kijelenté neki, hogy a parancsa alatt álló 20,000 emberrel kész, vele öszhangzás­­ban működni. — Hir szerint 20,000 orosz, midőn Daghesztánból a török határ felé nyomult, a zakartala­i szorulatban 30,000 hegyi lakos által véletlenül megtámadtatván, meggyőzetett. Kétségkívül ezen tényre czélzott ama, távirdai sürgöny, mely az ellenségeskedéseknek Ázsiábani megkezdődését jelenté. Ezen eseményről még ed­dig nem érkeztek hozzánk további tudósítások. Konstantinápolyból 14,000 ember indult T­r­a­p­e­­zuntba, mi­által Abdi pasha serege 100,000 emberre szaporittatnék. A török seregek egésségi állapotja folyvást igen megnyugtató.2­8 — A marseil­lei S­éma­phor­e - nak Smyrnából oct. 27-ről így írnak : „A hajó­hadak végkép átmentek a Dardanellákon, s Kon­stantinápoly felé tartanak. Batum közelében, a fekete-tengeren ütközet történt. Egy orosz had­oszlop a porta által kitűzött határidő eltelte előtt a török területre átlépvén, egy török hadosztály által megtámadtatott, s teljesen szétveretett. Az oroszok saját határaikon túl 10 mértföldnyire űzettek, s 1,000 embert hagytak a csatatéren “_ Az említett lap megjegyzi, mikép e tudósításnak még megerősítésre van szüksége. Németország, Berlin, nov. 8. A „Preuss. Corr.“ mint a porosz kormány orgánuma így ír :­­„Mennél ő­­szintébben kell óhajtanunk, hogy a szöv­­gyűlés megkezdett új időszaka új gyakorlati, s Németor­szág egyetemét valóban előmozdító tevékeny­séget fejtsen ki, annál kevesbbé szabad azon meggyőződést elhallgatnunk, hogy ily eredmény csak a kiegyezés és kölcsönös enggedékenység útján érhető el. Azért komolyan fájlalandó, hogy a „Frankf. Post. Ztg“ f. hó 4-én, tehát a szöv. gyűlés megnyitása utáni napon, lapja élén „Po­roszország és szövetségesei Frankfurtban“ ’’feli­ratú czikket hoz, mely a régi viszavonást és vi­szályt a szenvedélyes r­etorika oly gazdagságával frissíti fel ismét, hogy a szöv­­gyűlés ij működés

Next